Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-26 / 34. szám
1Я88. augusztus 26. SZABAÖ FÖLDMŰVES 13 Fejlesztés - kockázat nélkül Ha valaki a šírava szót hullja, el* sósorban országunk lagkelet bb hármashatárára a csehszlovák „Balatonra“, a Šírava! víztározóra gondol. Múltkori úticélom persze nem az volt, hogy élvezzem ennek a gyön/örű vidéknek a szépségeit, hanem az, hogy megismerkedjek néhány me: ógazda, sági üzemmel. Érdekelt igyanls, hogy milyen sikerek, gondok övezik az itteni termelést, az emberek hogyan értelmezik az átépítés fogalmát, hogyan érvényesítik azokat az új határozatokat, melyek népgazdaságunk megújulását, az' előbbre lépést szolgálják. NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK Kö ?ÖTT, FOLYAMATOS FEJLŐDÉS A Závadka! „Šírava“ Efsz-t úgy ismerik az SZLKP Mlchalovcei Járási Bizottságán, mint a korszerű termelés egyik mintagazdaságát. Hegyaljai gazdaságról van szó, s ennek következtében a termelési körülmények korántsem kedvezőek, ám az itt tevékenykedő vezető gárda, a tagság megtalálta az útját a boldogulásnak. Az alábbiakban néhány szám. néhány tömör Jellemzés alapján hadd mutassuk be az utóbbi néhány évben nagyon szép eredményeket elérő szövetkezetei. Az öt falu határát egyesítő gazdaság 3 ezer 100 hektár mezőgazdasági, ebból 2 ezer 757 hektár szántóterülettel rendelkezik. A szántó 40 százalékát kötött talajok teszik ki. A gazdaság elsősorban gabona-, burgonya- és takarmány termesztéssel foglalkozik, az állattenyésztés területén a tej, a marhahús és a baromfihús termelésére szakosodtak. A 476 állandó dolgozóval rendelkező gazdaságban tavaly az összteljesítmények értéke 89 millió koronát tett ki, a felosztásra kerülő tiszta Jövedelem 9 millió 202 ezer korona volt, s 100 koronára számítva a különbözeti árpótlék pedig 31 korona 40 fillért tett ki. A gazdaság növénytermesztésének sikere vagy kudarca rendszerint attól függ, hogy miként is teljesítik a gabonaeladás tervét. Az odafigyelés, a fajták szakszerű megválasztása, a szomszédos szovjet kolhozok gabonatermesztési tapasztalatainak az elsajátítása ezen a téren is komoly eredményeket hozott. Szemesekből az elmúlt évben a 4,71 tonnás hektárhozammal olyan átlagot értek e , amit a szövetkezet fennállása óta még soha. Gabonát a gazdaság 1050 hektáron, szemes kukoricát — 5,2 tonnás hektáronkénti átlaghozam mellett — 340 hektáron, burgonyát 110 hektáron termeszt, a gazdaságban nagy gondot fordítanak a takarmánytermesztésre, hogy az állatállomány télen se szenvedjen hiányt. Jelenleg a gazdaságban több olyan nagy zöldtömeget adó takarmánynövény termesztésével foglalkoznak, amelyek hasznosítása kedvezően hatott az állattenyésztési termelésre. Az állattenyésztés szakaszán az utóbbi időben a legjobb eredmények a tejtermelésben születtek. Tavaly egyedenkénti évi átlagban 4 ezer 266 literes tejtermelést értek el. 220 literrel többet az 1986-os év fejési átlagánál. A borjúelválasztás terén is kedvező eredmények születtek: tavaly 100 tehéntől 111 borjút választottak el. Az állattenyésztésben a minőségi mutatók is N kedvezőbben alakultak, mint az előző évben, de az 1988-as év első félévében is. Tavaly a tej 92 százaléka, az idén (fé! év átlaga) 80 százaléka volt az első osztályba sorolva. Hasonló volt a helyzet a marhahús minőségével kapcsolatban is: ennek 90 százalékát sorolták az első osztályba. A závadkai szövetkezet Szlovákia legnagyobb pulykatenyésztő gazdaságai közé tartozik: évi átlagban 330 ezer darab pulykát tartanak, s 1400 tonna pulykahúst értékesítenek. Mivel ennek a húsnak 92 százalékát — évi átlagban — első osztályúvá minősítik, nagy részét külföldre szállítják. A gazdaság aránylag kiterjedt melléküzemági termeléssel rendelkezik, ennek évi bevétele 11 millió korona. Az efsz a mezőgazdaság számára konténereket és szállftőlapokat gvárt. Ezen kívül . vesekötőket készítenek azok az ügyeskezű falusi asszonyok, akiket — munkaalkalom híján — másutt nem tudott elhelyezni a szövetkezet. Az üzemág egy csoportja az ország különböző részein vállal bádogos munkát, de olyan nyomdai géppel is rendelkeznek, amellyel nyomtatványokat sokszorosíthatnak. A melléküzemágban dolgozó szövetkezeti tagok a mezőgazdasági munkacsúcs idején olyan munkaterületen dolgoznak, ahol a leginkább szükség van munkájukra. INFORMÁLTSÁG — HASZONNAL.., A „šírava“ szövetkezet elnöke Ján KolibáS Járásszerte arről „híres“, hogy a korszerű termelés híve, s gazdaságában nem töri az elavult technológiákat, termelési módokat. Amikor azt kérdeztem tőle. mennyire biztonságos a mai körülmények között milliókat költeni az új beruházásokra, elmondta, hogy az informáltság az, amire ma egy vezetőnek szüksége van. Ján Kolibáš példák sorát hozta fel azzal kapcsolatban, hogy a csehszlovák ipari • üzemek hány és hány olyan technológiát, gépberendezést kínálnak a mezőgazdasági üzemek számára, melyek már megvalósulásuk előtt elavultak — gondoljunk csak egy évekig épülő állattartó telepre. Jő példaként szolgálnak erre a körfejő berendezésekkel ellátott istállók. Az elnök keserű mosollyal mesélte, hogy ha annak idején nem Jár külföldön, nem ismeri meg a fejlett országok mezőgazdaságát, akkor ez a gazdaság is tesz egy olyan ballépést, amire több környékbeli szövetkezet „ráfázott“. De hasonló a helyzet a gépekkel és berendezésekkel kapcsolatban is. A szövetkezet gépesítési ágazatának vezetője rendszerint egy hétig tartózkodik a Brnői Nemzetközi Gépipari Vásáron, s informálódik a gyári szakemberektől. Az egyhetes ott-tartőzkodásnak milliókban mérhető haszna van. Szintén egy példa: a szövetkezet az új szénaraktárába rendelt egy mozgódarut. Brnóban jöttek rá — meghallgatva egy gyári konstruktőr véleményét —, hogy az említett típus már „lejárt", sok hiányossága miatt hamarosan újjal cserélik fel. A titoktartás — a gyér részéről persze — érthető volt. hiszen teljesíteni akarták évi eladási tervüket. A szövetkezet részéről a „ráfázást“ jelentette volna a nem kevés összegű pénzt felemésztő üzlet. Az elnök kifejtette azt is, hogy az egész országra kiterjedő mezőgazdasági gépesítési információs hálózat hiánya rengeteg „kilométerpénzbe“ kerül az országnak. De még az egyes járások között sincs olyan Információs hálózat, amely lévén meg lehetne tudni, hogy melyik szövetkezet gyárt például hiánycikknek számító gépeket, berendezéseket. Am az információra szükség van, hiszen enélkül korszerű termelésről nemigen lehetne beszélni, enélkül nem lehet biztonságosan beruházni. Amikor a gazdaság vezetőinek társaságában megnéztem a géptelepet, az állattartó telepeket, mindenütt a fejlődés nyomát lehetett észlelni. Itt a szociális épületek is „furcsábbak“ mint másutt, hiszen oldalfalaikat — napkollektorok borítják. Az új objektumok — külföldi tapasztalatok alapján épült tehéntstállö, diagnosztikai központ — felépítésére óriási gondot fordítottak korábban is. ma is. Nem véletlenül, hiszen — mint ezt a gazdaság üzemi pártbizottságának elnöke. jozef Cizmár elmondta, a befektetett pénz minden egyes fillérjének az előrehaladást, a jövedelmezőséget. a fejlődést kell szolgálnia. Annak ellenére, hogy a gazdaság kihasználja a központi kutatóközpontok szolgáltatásait, ölvén alkalmazottakat Is foglalkoztat, akik akkorában kutatómunkát végeztek Az elnök elmondta, hogy évekkel ezelőtt eltervezték egy „csatorna“ létrehozatalát, amelyen keresztül gyorsabban beáratnlanak majd a gazdaság vérkeringésébe azok az új tudományos-műszaki ismeretek, amelyekről korábban csak beszéltek, ám gyakorlattá, a termelés részévé nem váltak. Dr. Ján Müller, a tudományok kandidátusa vezeti azt a kis csapatot, amelyik képezi az előbb említett „csatornát“. Beszélgetésünk során megemlítette, hogy a többlettermelést és a minőségi javítást elősegítő új vívmányok bevezetésének kezdeti stádiuméban megfigyeléseket, részkísérleteket végeznek. Mivel kiterjedt állattenyésztése van a szövetkezetnek, ezen a területen került sor a legtöbb „újdonság“ bevezetésére. Például a körzetben először a Budkovcei, majd a Závadkai Efsz-ben végeztek embrió-átültetést a szarvasmarha-tenyésztésben. összesen 50 alkalommal. A Mezolittal velő takarraánydúsltással kapcsolatban a gazdaság tudományos dolgozói több új ismeretet fedeztek fel, s az anyag felhasználása Jelenleg kísérleti stádiumban van. Persze számtalan új tudományos ismeret bevezetésére került már sor, s ezek eredményessége egyre inkább észlelhető. A BRIGÄDMOZGALOMBAN IS EREDMÉNYESEN A gazdaságban kiválóan működik a szocialistabrigád-mozgalom; összesen ^llenc szocialista brigád tevékenykedik azokon a munkaszakaszokon, ahol a legnagyobb szükség van jó munkára, az összetartó munkaközösségre. A tagság 60 százalékát tömörítő mozgalom a legjobbak közé tartozik a Michalovce! Járásban. Főleg ennek a 287 szövetkezeti tagnak köszönhető az, hogy tavaly az 1 millió 500 ezer korona értékű összüzeml kötelezettségvállalását a gazdaság 700 ezer koronával túlteljesítette. A szövetkezet vezetősége kiemelt figyelmet fordít a szociális program megvalósításának: a gazdaság saját egészségügyi központot épített fel dolgozói ;számára. Korszerű konyhával, étkezdével rendelkeznek, minden gazdasági telepükön felépítették a tagok szükségletét kielégítő szociális épületeket. Az $ZFSZ Járási bizottságának szervezésében tavaly 182 tag vett részt gyógykezelésen, s hazai és külföldi üdülésen. A szövetkezet stabilizációs lakásokat biztosít tagjai számára, a magánerőből építkező szövetkezeti tagokat viszont maximálisan segíti — szövetkezeti kölcsönnel, gépi eszközök kölcsönzésével. Én úgy látom, hogy becsülni, értékelni kell azt az igyekezetét, szemléletet, amelyet ottjártamkor tapasztaltam a závadkai szövetkezetben. Az új ismeretek, lehetőségek megfontolt felhasználása a folyamatos fejlődés alapja. KALITA GABOR gépeket vásárolják „ . ....... ...... A parkosított gazdasági udvarok esztétikailag is szép látványt nyújtanak (A szerző felvételei) A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ‘«V -• ________Még néhány évvel ezelőtt a szakemberek zöme Magyarországon is komolytalannak tartotta azon gazdaságok próbálkozásait, amelyek a giliszták humuszgyártásában fantáziát láttak. Néhány lelke: gazdész munkájának. eredményeként ma már létjogosultsága van a giliszták hasznosításának. A magyarországi Biohumusz Közös Mezőgazdasági Vállalat mintegy 40 mezőgazdasági üzemmel működik együtt a giliszták által előállított biohumusz felhasználásában. A vállalat munkájában kutatóintézetek és környezetvédelmi szervezetek is részt vesznek. A magyarországi és a külföldi tapasztalatok alapján szeretnénk összefoglalni azt, amit ma a gilisztákról tudunk A giliszták (Lumbrlcidae) családján belül a trágyában élő gilisztáról (Eisenla Foetidaj van szó, аме1у 4—15 centiméterre is megnő. A gilisztafaj kimondottan trágyalakó, szerves anyagot fogyaszt, a talajban rém el meg, ezért nem szökik meg a trágyából, rendkívül szapora, ha minden ökológiai feltétel (hőmérséklet, nedvességtartalom kémhatás stb.l adott számára. A nagyüzemi gyakorlatban földön lévő trágyában él, amelyhez sem takaró, sem más kiegészítő eszköz nem szűk séges. Ez olcsó’ és gazdaságos. így három év átlagában évi hat—hétszeres szaporodásával lehet számolni. A trágya feldolgozása során — míg a szerves anyag átmegy a giliszta bélcsatorna ján (az emésztés lezajlik), addig a jól kezelt istállótrágyából körülbelül 40—50 százalék biohumusz képződik. A produktivitás is tetemes, hiszen egymillió trágyagiliszta évente 8—10 tonna gilisztahumuszt képes előállítani. A bélcsatornában feldolgozott trágya szagtalan és fertőző anyagtól mentes, hasznos talajbaktériumokat, a növények növekedésére serkentő enzimeket, hormonokat és tápanyagokat tartalmazó olyan biomassza, amely szinte „beoltja“ a talajt a mikro-Humuszt gyártó giliszták organizmusokkal. Nagy aktfv felületén megköti a növények számára fontos makro- és mikroelemeket — ezáltal megakadályozza azok kilúgozódfisát a talajbői —, és Így akkor adja le a növényeknek, amikor éppen szükségük van rá. A biohumusz természetes anyag, vegyi adalékanyagot nem tartalmaz, ezért alkalmas biotermékek előállítására is. A szerves anyagokban és mikroorganizmusokban való gazdagsága révén a talajok kivíió regenerálója. Javltja a talaj vizmegtartó képességét. Az étültetések során meggyorsítja a gyökerezést, egyenletesen szolgáltatja a tápanyagot. Növeli a növények faggyal és a szárazsággal szembeni ellenálló képességét. Elősegíti a korai virágzást és meghosszabbítja annak időtartalmát, meggyorsítja a gyümölcsök beérését. Minden évszakban alkalmazható, mindenféle növényhez felhasználható. Lassan szabadítja fel a tápanyagokat, ezért a növény teljes növekedése alatt biztos tépanyagforrás. Javítja a talaj minőségét és megállítja a kémhatás változását. A benne lévő hormonok elősegítik az Ionok felszívódását a növényekben, ezáltal felgyorsul a szerves üledékek humusszá alakulása, növeli a talaj biológiai hatékonyságát, megállítja a talaj sótartalmának növekedését. A búza esetében például növelte a termelésátlagot, a sikértartalmat és javította a hektolitersúlyt. A biohumusz azonban nemcsak a növények táplálkozásának anyaga lehet, hanem a buminsav előállításának egyik fontos eleme. Számos területen felhasználható, így a növénytermesztésben és a takarmányozásban, valamint ipari, humán és gyógyászati célra is. A Biohumusz Vállalattal közösen dolgoznék a huminsav-előállítás lehetőségén. Természetesen a gilisztákat is lehet a biohumusz-előállftáson túl, egyebek között takarmányozási célra is felhasználni. A giliszták egy másik területen, a szennyvizek és a városi szemét feldolgozásában is szerepet kaptak. Kül/öldön már számos példával találkozunk, és hamarosan már Magyarországon is hasznosítható lesz. A Biohumusz Vállalat a vágóhídi szennyvízgondok megoldását is tervezi. A Kiskun Termelőszövetkezetünkben található az ország egyik legnagyobb gillsztótelepe. A trágya gilisztákkal való megmunkálása a legolcsóbb, s a legkisebb befektetést igénylő beruházás. Nagy jövője lehet, mert egy-egy telepen J0—20 ezer tonna istállőtrágya is található, szemben a nyugati kis farmok maximum 1—2 ezer tonnás telepeivel. A biohumusz koncentrált nagyüzemi előállítása szempontjából a hazai viszonyaink is szintén ideálisnak tekinthetők, főleg a telepek nagysága miatt. És nálunk is érdemes lenne ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni. (Magyar Mezőgazdaság) A szociális épületek mellett — napkollektorok
