Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

1988. augusztus 19. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Nemcsak szépen; őszintén! P úrik Rita, a Csemadok Központi Bizottsága népművészeti csoporttá* nak, az APRÖ SZŐTTESNEK a gyer­mek- és táncpedagógusa. Egyútal a SZŐTTES művészeti vezetőjének, azaz tértének Rlchtarőík Mihálynak az asszisztense. Alig huszonhárom éves, de életrajza márts rendkívül gazdag, eseménydús: próbák, fellépé­sek, fesztiválok ... Megérdemli, hogy munkájáról, életéről, vagyis róla közzététessék egy afféle befejezetlen portré. Ritával a Szőttes próbatern ében, egy pincehelyiségben beszélgettem. Az előszoba berendezése romantikus falust hangulatot áraszt. Maga i pró­baterem már nem ennyire hangulatos, ráadásul nagyon egészségtelen. Ned­ves, poros és ha egy kiadós próba után bekapcsolják a ventilátorokat, attól csak még rosszabb lesz a leve­gő, mivel a szellőztetek egy nagy forgalmú, benzingőzös utcára nyílnak. Az aprócska öltözők sem éppen Ideá­lisak. Ilyen körülmények között bi­zony nehéz dolgozni, a lelkes amatő­rök, néptánckedvelök mégis szívesen fámák ide. Csak reménykednek ab­ban, hogy valamikor, talán, majd kapnak egy „igazi" próbatermet — Ktrályheimecen (Krát. Chlmecj születtem, Klsgéresen IMáig HoreS) nevelkedtem. Amióta csak az eszemet tudom, mtndig is szerettem táncolni. Emlékszem, kiskoromban, minden va­sárnap a „fó ebédhez szól a nóta" ritmusaira táncoltam. Szüleim szin­tén táncoltak egy néptáncegy fittes­ben. Talán innen ered a tánc izere­­tete — kezdt mosolyogva Rita. — Ha­todikos koromban szerettem volna be­lépni az iskola néptáncegyüttesébe, de olyan sokon voltak már, hogy nem vetlek fel. Mindig vágyakozva néz­tem a fellépésüket. Aztán 1977-ben végre beállhattam az *Apró Bodrog­közibe« és 1978-ban én Is indulhattam velük a zseltzi j Želiezovce j fesztivá­lon. Ennek a fellépésnek az volt a legnagyobb érdekessége, hogy ben­nünket paraszt zenekar és nem „ha­gyományos" cigányzenekar kísért. Második helyezést értünk el és meg­kaptuk a zsűri nagydífát. Fellépésün­ket a Magyar Tudományos Akadémiá­ról érkezett Balogh Marcell Is vé­gignézte. Műsorunkat filmszclagra rögzítenék, mi ugyanis eredeti bod­rogközi táncokat táncoltunk. Akkori táncpartneremmel, Kubák Lacival együtt lehetőséget kaptunk arra hogy a Magyar Állami Balettintézet nép­tánc tagozatán tanuljunk tovább, tö­kéletesítsük tánctudásunkat. A meg­hívásra nem válaszoltunk azonnal, a dolog elhúzódott, végül aztán semmi sem lett az egészből, mert Lacinak veleszületett cstpőbetegsége volt. 1980-ban már a »Bodrogközi« lánco­saként Indulhattam a zselizi fesztivá­lon. S zi v olic s Rofália készítene a koreográfiát, amely eredeti, lélyen fBiel] gyűjtött anyag alapján készült. Megkaptuk a zsűri nagy díját. Az alapiskola elvégzése után a Kas­sai fKoSice) Magyar Tanítást Nyelvű Gimnáziumba Jártam. Két évig nem táncoltam sehol, mert születm úgy gondolták, hogy a tánc mellett el­hanyagolnám a tanulást, s ezért nem engedélyezték, de nem Is volt hol táncolnom. Harmadikos voltam, ami­kor összetoborzódott az »Oj Nemze­dék«, persze azonnal mentem én is... Néha még „hazajártam‘ a Bodrogkö­zibe ts. 'Aztán 1983-ban felvettek a braltsla­­vai Komenskg Egyetem magyar tan­székének magyar—orosz tagozatára, de csak az első évfolyamig tartottam ki. Ezalatt beléptem a Szőttesbe, az­tán visszamentem Kassára, az Oj Nemzedékbe. Azon kívül, hogy fér­jemmel vezettük, vagyis mindeneset voltunk az Oj Nemzedéknek, eljár­tunk koreográfiát készíteni máshová is: Nagy Idára (Vetká Ida), Nagy ka­pósra fVeľké Kapušany), Galántára fGalantaj, Somorjára IŠamorín) és Szepsibe /Moldava nad Bodvouj... Szinte minden táncháztalálkozón, művelődési táborban, ott voltunk és természetesen mindig megnéztük az összes népláncfesztivált, rendezvényt — Zseliztöl Gombaszögig jGombasek). Egy évig gyűjteni Is tártam a Kassa­­vidéki és a Tőketerebesi (TreblSov) járás falvaiban: Imregen (Brehoví és a Latorca mentén Aztán megszületett a kisfiam, Áron, és már nem volt tdöm a gyűjtésre. Miután férjemet megbízták a Szőt­tes vezetésével, úgy döntöttünk együtt fövünk Kassáról Ide. Idejőve­­ipllink előtt az »Árvácska• gyermek­­folklórcsoportot vezettem. Nagyon ne­héz volt elválnom tőlük és ugyan­olyan nehéz megszokni az új kör­nyezetet, más emberekkel dolgozni. A gyerekekkel ugyan könnyebb, mert ők sokkal közvetlenebbek, őszintéb­bek mint a felnőttek. Mindent tudni akarnak, mtndenre kíváncsiak és én igyekszem természetes kíváncsiságu­kat félig játékosan, félig komolyan a tőlem telhető legjobban kielégíteni. Talán fölösleges lenne részletesen felsorolni azokat a rendezvényeket, amelyeken Rita részt vett, azokat az eredményeket, amelyeket elért. Csak szemléltetésképpen: az idei zselizi fesztiválon az »llosvai« néptánc­együttes Imregi karikázója lett „az év legfőbb táncképe“, melynek koreográ­fiáját Furik Rita készítette. Én már láttam Ritát a próbate­remben és a színpadon is. Munka közben nagy hanggal, lendületesen, komoly arccal irányítja a táncoso­kat. Szívvel-lélekkel magyaráz, hogy megértesse a többiekkel, mit akar, hogyan szeretné viszontlátni az Imre­­gi karikázó vagy éppen a bonchidal táncok egy-egy lépését. Ott voltam, amikor a karikázó énekeit tanította és észrevette, hogy a lányok nem ér­tik, nem érzik át a népdal szövegét, dallamát, lényegét. Hevesen kitört: „Ez a dal rólatok szól, ez a dal — ti vagytokI Át kell éreznetek, csak úgy tudjátok jól elénekelni, jól el­­táncolniГ Ezen a próbán kezdtem megérteni mit jelent Ritának a nép­dal, a népián01 Számára ez a munka, a hobbi, a hivatás, a minden, neki ez az ßLETE. A színpadon tekintetével irányít. A népi hagyományokról, néptánc­ról. népviseletekről, népszokásokról órákig tud érdekfeszítően beszélni. Kérdésemre, mit helyez előtérbe egy­­egy koreográfia elkészítésénél és ho­gyan ts .,készül a tánc", komoly arc­cal eképpen válaszol: — Ha csak lehet, először megné­zem az eredeti gyűjtött anyagot, az­tán áttanulmányozom az adott táj jel­legzetességeit, népviseletét, a népszo­kásokat és így tovább. A tánclépése­ket aztán újra átgondolom, hogyan lenne szebb, hogyan fejezhetné ki azt, amit én érzek. Minden művészet alap­ja a népművészet. A népművészet alapja pedig az őszinteség. A koreo­gráfia egy többszörösen átgondolt do­log. A néptánc sokkal egyszerűbb módon, spontánul keletkezett. Az em­berek tiszta, őszinte érzésekből alkot­ták. Mostanában úgy érzem, egyre több a „csak szép" koreográfia. A szépséget a próbákon meg lehet ta­nulni, de az őszinteséget nem, azt érezni, magunkban tudni kell. A szép­ség sokszor csalóka, az őszinteség sohaI Ezért igyekszem arra töreked­ni. hogy koreográfiáim ne csak szé­pek, hanem ugyanakkor épp olyan mértékben ŐSZINTÉK is legyenekI ■ Hogyan telik egy hétköznapod? — Minden napom másként zajlik. 'Általában délben kezdem a napot, mi­vel késő éjszakáig dolgozni szoktam. Délután próbát vezetek este tízig, az­tán még a próbateremben maradva átgondolunk, újrapróbálunk egy-egy tánclépést, táncképet. Máskor népvi­seletet tervezek, vagy varrók, esetleg zenél hallgatok, vagy olvasok. Na­gyon sokat olvasok, a legtöbbször persze szakirodalmat. Mozgásbtológtát néprajzi könyveket és így tovább. Rita minden napja kemény munká­val telik. Neki az olvasás, zenehall­gatás nem kikapcsolódást, szórako­zást Jelent, hiszen ez is, az is mun­káját képezi. Gyakran felkérik más együttesek koreográfia vagy éppen népviselet készítésre és nemcsak ha­zat, hanem magyarországi együttesek is. Mert Rita népviseleteket ts tervez, ő választja ki a megfelelő ruhaanya­got, sőt néha saját maga varrja meg azokat. 0 mondja meg melyik tánc­hoz milyen hajviselet illik. Ritára, a népi hagyományok nagy ismerőjére még nagyon sok munka, nagyon sok lehetőség vár. PÖDÄ ERZSÉBET Az Apró Szőttes {Tóth Lehel és Vass Gyula felvételét)] Könyvespolc István király emlékezete A fenti címmel lelentős válogatást vehetünk kézbe, mely a Bibliotheca Histories sorozatban, második kia­dásként lelent meg történelmünk nagy alakiáréi, István királynői. A könyv szerkesztőle. Király László, István államszervező tevékenységén és kortárs szerzék tollán keresztül mutatla be. Mert „István képe — ahogy a bevezetőben az Ismert törté­nész, Györffy György írja — minden­kor alá volt vetve a dinasztikus és egyházi érdekeknek. Ha közelebb akarunk férkőzni az államszervező király portréjához, csak kortársak nyilatkozatának adhatunk hitelt.“ Ezer évvel ezelőtt Kelet- és Északi Európa népe — skandináv népek, az oroszok, a lengyelek, a csehek, a ma­gyarok — államot szerveztek. Ma­gyarországon István nevéhez fűződik az államalapítás. Bár kétségtelen, hogy ez a hosszú folyamat már ko­rábban elkezdődött, de a lázadó törzsfők leverésével, a vármegyerend­­szer kiépítésével, a kereszténység fel­vételével. és a nyugati kultúrába va­ló beilleszkedéssel István érte el, hogy a Kárpát-medence népeit össze­fogja. és erős feudális államot hoz­zon létre. A kötet egyes fejezetei az állam­szervezés összetett és sokrétű munká­ját követik. Ezt legszembetűnőbben István törvénykönyvei szemléltetik. A X. és a XI. század fordulójának tár­sadalmi viszonyai és István állam­szervező ereje mutatkoznak meg e nagyjelentőségű művekben. Megtalálhatjuk a könyvben István egyházalapító okleveleinek szövegét, Imre fiához Intézett Intelmeit, to- Vábbá a Szent István legendákat. De Itt vannak a korabeli feljegyzések is István királyról. Érdekes része a könyvnek a Jeruzálemi zarándokút című fejezet. Az ország megerősödé­se tette lehetővé az új szárazföldi zarándokút megnyitását a Kárpát­medencén keresztül. Ezzel István nemcsak Európa elismerését vívta ki, de bekapcsolta az országot a föld­rész vérkeringésébe Is. A gazdag képanyaggal díszített könyv áttekinthető képet nyújt ál­lamszervező királyunkról. Idén ünne­peljük István király halálának 950. évfordulóját. Jó alkalom ez arra, hogy kezünkbe vegyük ezt a nagyon szem­léletes és érdekes kötetet. Csáky Attila (CSTK-illusztrációs felvétel) A Zempllnská Sfravát loggal ne­vezik , Kelet-Szlovákla tengeré­nek. Hazánkban szinte minden­ki hallott már róla, vagy éppenség­gel lárt már ott. A hatalmas tó Mi­chalovce és Sobrance között talál­ható; területe nem kevesebb mint 33 négyzetkilométer. Ezzel a nagyságá­val a harmadik legnagyobb mester­séges tó hazánkban. Ez a nyár immár a huszonnegye­dik üdülőszezont jelenti Zemplínska šírava partján. Az eddigi évek ta­pasztalatai alapján évente átlag mint­egy egymllllónylan Jönnek, főleg jú­lius és augusztus folyamán, hogy Itt töltsék nyári szabadságukat. Nagy vonzerőt Jelent, az Is. hogy a tónak és környékének kitűnő klímája van. A hatalmas vízfelület lótékonyan ki­együtt 4600 négyzetméter alapterüle* tű üzletkomplexumban egy fedél alatt vásárolhatnak a turisták élelmiszert, zöldséget, csemege- és cukorkaféle­ségeket, virágot, emléktárgyakat és hasonlót. Ugyanitt gyógyszertér és orvosi rendelő is található; mindket­tőben napi huszonnégy órás a szol­gálat a főidény alatt. A felsorolta­kon kívül az épületben újságárus, könyvesbolt, borbély és fodrászsza­lon, valamint a környék nevezetes­ségeit Ismertető információs Iroda áll még a vendégek rendelkezésére. Az üdülőszolgáltatások Járási Igaz­gatóságának egykori épületét műve­lődési házzá alakították át. Erre már évek óta Igény volt. s most végre megvalósult. Az épületben könyvtár, olvasóterem, tévékészülékkel, rádió­meghívó egyensúlyozza az Időjárást szélsősé­­geket, s a Laborecnek köszönhetően a vlzszlnt sem Ingadozik túlságosan. Maguknak az üdülőközpontoknak sincs miért szégyenkezniük, mert az ismertek és a kevésbé Ismertek — például Hôrka, Kamenec, Medvedia hora. Klokočov — valóban magas vendéglátóipari színvonalat képvisel­nek, amelyet a vendégek évről évre kellőképpen értékelnek is. Ugyanez mondható el a szolgáltatások szín­vonaláról Is. „Kelet-Szlovákia tengere“ azonban nemcsak fürdőhely: a szenvedélyes horgászokat Is teljes mértékben ki­elégíti. Rögtön a feltöltése után szá­mos halfajt, főleg pontyokat és csu­kákat telepítettek belé, s a halállo­mányról azóta Is példásan gondos­kodik az Állami Halászat nagymihá­­lyi (Michalovce) üzeme. A horgá­szoknak ez tulajdonképpen egész év­ben paradicsom, a legtöbben azon­ban természetesen mégis a fő turis­taidényben hódolnak szenvedélyük­nek. Kapitális példányok vándorol­tak már Innen Prágába, Ostrevára, Bratlslavába, Zsolnára (Žilina) vagy Homonnára (Humenné), halászzsák­mány formájában. Ez Is bizonyítja, hogy talán nincs Is hazánknak olyan szeglete, ahonnan nem Jártak volna már ebben a kelet-szlovákiai üdülő­­paradicsomban. A Zemplínska šírava tehát az idet nyár folyamán Is tárt karral várja a látogatóit. A hivatalos üdülőszezon július 1-jén kezdődött ugyan, de ter­mészetesen már korábban Is renge­tegen kihasználták a napfényes kora­nyári napokat, főleg a közelebbi s távolabbi helységekből. Rögtön a szezon elején bebizonyosodott az is, hogy az illetékes szervezetek, üze­mek és szövetkezetek — mint az üdülőszolgáltatások Járási Igazgató­sága, a Jednota Fogyasztási Szövet­kezet, a Raj, a Zelenina és a Zdro] — Jól felkészültek az „ostromra“. A vendégek által igénybevehető fekvő­helyek számát kb. kétezerre növel­ték, amelyek viszont tavasztól fog­laltak voltak. A szállásprobléma meg­oldásához viszont nagyban hozzásegí­tenek a tó környéki, kitűnően felsze­relt autókempingek, pl. tfledvedia fló­rán, Hőrkán, Biela horán, Pal'kovó­­ban és Kamenecen; ezek együttes kapacitása, sátrakkal és kempingek­kel együtt mintegy negyvenötezer személy, s évről évre maximálisan ki Is vannak használva. Az illetékesek természetesen az étkezési lehetősé­gek biztosítására ts gondoltak, hi­szen az elválaszthatatlanul hozzátar­tozik az üdülővendégek ló közérze­téhez és elégedettségéhez. Az önki­szolgáló éttermekben és más vendég­látóipart üzemegységekben több mint háromezer férőhely vária a vendége­ket, tiszta, kulturált, a higiéniai kö­vetelményeknek eleget tevő környe­zetben. Tovább bővültek az új bevá­sárlási központ által nyújtott szolgál­tatások is; a központ korszerű, új épülete az üdülőterület talán legfor­galmasabb központjában. Hórkán ta­lálható. A hozzátartozó egységekkel val és lemezjátszóval felszerelt tár­salgó található, továbbá — aminek felnőttek és gyerekek egyaránt a legjobban örülnek — játéktermek, a legkülönbözőbb hagyományos és elektronikus játékokkal. Az üdülőkör­zetekben különben eddig sem kezel­ték mostohagyerekként a kultúrát. Évről évre rendszeresen felléptek, s természetesen az idén Is fellépnek a környék olyan Ismert együttesei, mint a Koškovicel Efsz VýchodÄare fúvós­zenekara, a strážskel Stražťan, a nagymihályi Zemplín folklóregyüttes és még sokan mások. A mozibarátok a már eddig is meglévő klokočoví mellett az idén egy újabb, panora­­matikus szabadtéri filmszínház is várja, Hőrkán. A Zemplínska šíravai nyaraláshoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a sétahajózás is. Erre a célra négy ha­jó áll a vendégek rendelkezésére, összesen 450 férőhellyel. Erről a szol­gáltatásról is csak azt lehet mondani, hogy a hajók Szinte végig „be van­nak táblázva“; nem ts lehet ezen csodálkozni, hiszen a „kelet-szlová­kiai tengeren“ való hajókázás min­denki számára maradandó élményt lelent. A strandok komfortját mintegy kétezer falóca teszi teljesebbé, és nagyon népszerű a kölcsönzőszolgá­lat is. A minden jelentősebb tóparti üdülőközpontban megtalálható köl­csönzők is az üdülővendégek rendel­kezésére állnak. Az idén először az igényesebb — és tehetősebb vendégekre is gondol­tak az üdülőkörzet dolgozói. Elsősor­ban az ö számukra készült el a kü­lönleges szolgáltatásokat nyújtó, minden kényelemmel felszerelt strandszakasz, amelynek üzemeltetője a Magas Tátre-1 nemzetközi szálloda­­lánc igazgatósága. Az érdeklődés ez iránt az újfajta szolgáltatás iránt máris igen nagy Amint láthatjuk, több újdonság is várta és várja az idén a Zemplínska ší­­ravára látogatókat. Ezek létrehozásá­ban kétségtelenül az Üdülöszolgálta­­tások Michalovce! Járási Igazgatósá­gának van a legnagyobb érdeme, amelynek dolgozói valóban körülte­kintően felkészültek az új Idényre. Nekik köszönhető a felsoroltakon kí­vül például az is, hogy a strandok összterülete az idén 340 ezer négyzet­­méterre bővült, s a füves területek nagysága elérte a 20 hektárt; ezek természetesen kellőképpen ki is van­nak használva, különböző sportjáté­kok stb. céljaira. Aki egy két hetet, vagy akár több Időt is itt tölt, szép kirándulásokat tehet a környező vidéken is. Elláto­gathat például a vinnél tóhoz vagy a Vihorlat hegység országszerte ismert Tengerszeméhez. A kultúra iránt ér­deklődők is megtalálják számításu­kat: őket egyebek között a nagymi­hályi Zempléni Múzeum vagy Brekov és Jaseňov történelmi nevezetességei várják. Még nem ért véget az Idei nyár, és remélhetőleg a Jó, meleg idő sem. Akinek még módja van egy, vagy akár két hét szabadság eltöltésére, nem bánla meg, ha Kelet-Szlovákiát választja. A „Kelet tengeré“ nél kel­lemes kikapcsolódásban, pihentető, gondtalan üdülésben lesz része.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom