Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. július 1. A földművelők ősidők őta Jól tudják, mit jelent a biztonságos növénytermesztés szempontjából a víz. A csapadék hiányának mesterséges pótlása sem volt számukra Ismeretlen. Már az ókori egyiptomiak ötletesen megoldották az öntözócsatornák, öntözőrendszerek építését, méghozzá Igen alacsony színvonalú technikai felszereltség mellett. Azóta sokat változott a világ s a tudományos-technikai forradalom az öntözés területét Is meghódította. Ebben a szakágazatban Is a fejlődés Iránya az összes munkafolyamatok gépesítése és automatizálása felé halad. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételei között azonban a korszerű műszaki megoldásokkal párhuzamosan újszerű szervezési, technológiai, módszertani, agrotechnikai de nem utolsósorban környezetvédelmi kérdések merültek fel. A gyakorlatban az öntözés számtalan előnyei mellett a buktatók Is szép számban jelentkeztek szinte az öntözés térhódításával egyenlő arányban. Ma Szlovákiában az öntözhető terület 279 ezer hektárra tehető ki, s milliárdos befektetést Jelent. Mégis gyakran hangoztatott bírálat a mezőgazdasági üzemek margójára, hogy a drága berendezéseket nem használják ki kellőképpen, vagy ha Igen akkor sok esetben nem kellő hatékonysággal. Mi ennek az oka, s mit kell tennünk, hogy a helyzeten változtassunk? Miben rejlenek az elhárításra váró akadályok, merülnek fel önkéntelenül sorra a kérdések? „Az öntözés tudomány" Jegyezte meg a vita egyik résztvevője azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerkesztőségünk a közelmúltban a féli (Tomagov) Béke Egységes Földműves-szövetkezetben szervezett, azzal a céllal, hogy a tudomány, a műszaki szolgáltatások és az élenjáró, öntözőgazdálkodást folytató, mezőgazdasági üzemek képviselőinek véleményén keresztül legelőbb részben próbáljunk választ adni a felvetődő kérdésekre. Beszélgetésünk résztvevői: Michal Santa mérnök, a tudományok kandidátusa, a Bratislava! Talaj-termőképességi Központ öntözőgazdálkodási Kutatóintézetének munkatársa, Ján Hvizd mérnök, a Bratislaval Állami Meliorációs Felügyelőség kirendeltségének igazgatója, Mézes József, a Zlaté Klasy-1 Agroprogres Közös Mezőgazdasági Vállalat öntözési vezetője, Ladislav Mrnka mérnök, a Galántai Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalat öntözési központjának vezetője, Tichnmír Zilla agrármérnök, a tudományok kandidátusa, a Féli Efsz elnöke, Szabó Árpád, a Féli Efsz növénytermesztési főágazat-vezfetője, Tóth Gyula mérnök, a Zlaté Klasy-i Béke Efsz elnöke. Farkas László agrármérnök, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság növénytermesztési tőágazntvezetője, Balogh László, a szímől (Zemné) Haladás Efsz elnöke. Szerkesztőségünket Csiba László helyettes főszerkesztő és Klamarcsik Mária mérnök, rovatvezető képviselte. De még mielőtt átadnánk a szót a beszélgetés résztvevőinek, hadd fejezzük ki köszönetünket vendéglátónknak, a féli szövetkezetnek. MICHAL ŠANTA: — A szemihumid éghajlatunk és a mezőgazdasági termelésünk Jelenlegi Intenzitása az előttünk állő igényes feladatok megvalósítása érdekében megköveteli az öntözés alkalmazását, de nem olyan értelemben, mint ahogyan ez a gyakorlatban beldegződött. A mai, korszerű mezőgazdasági termelésben az öntözés elveszítette csupán a szárazság elleni védekezés funkcióját és fontos belterjesltő tényezővé vált. Az öntözés segítségével kedvező feltételeket teremthetünk a nagy termőképességfl fajták és hibridek, a nagy adagú műtrágyák és a hatékony gyomirtó szerek teljes értékű érvényesüléséhez. Az öntözés funkciója tehát bővült. Köztudott, hogy a nagy hozamokat a biológiai anyag és a tápanyagpótlás mellett a Jól összeállt, zárt növényzet határozza meg. De hiába készítettük Jól elő a talajt, hiába rendelkezünk kiváló vetőmaggal, tökéletes vetőgéppel, ha nem gondoskodtunk a megfelelő talaj-vízháztartásról. Ékkor nem érhetjük el a megkövetelt egyedszámot. Következésképpen már a magágyban kell az öntözés segítségével kedvező feltételeket teremteni a keléshez. Ma már nincs kétség a búza őszi öntözésének létjogosultsága felől. Az élenlárő gazdaságok tapasztalata nyomán bebizonyosodott, hogy enélkül aligha érhető el a fellődés, s végső soron pedig a produktív kalászok kívánt száma, amit már sem a magvak száma sem az ezerszemtömege nem hozhat be. S éppen ebben Jelentkezik az öntözés bővített funkciója. A másik oldalon viszont ahhoz, hogy az öntözés telles mértékben érvényesüljön, nem elég kellő időben az öntözővizet kijuttatni hanem meg kell teremteni az öntözéshez a ked vező feltételeket, főleg az agrotechnika területén. Elgyomosodott, beteg, vagy ritka növényzetben nem érhető el az öntözés várt hatékonysága. Emiatt gyakori a panasz, hogy az öntözés hatása elmaradt, sőt, hogy csökkentette a hozamokat. Tehát adottságaink között csak akkor célszerű bevezetni az öntözést, ha már az agrotechnika, a termelési rendszer, a talajmflvelás öszes tartalékait kimerítettük. A fejlett országokban az öntözőberendezéseket csúcstechnológiaként létesítik. Hazai gyakorlatban még nem jutottunk el az ilyen felfogáshoz. Jelentős tartalékok tapasztalhatók a talajművelés területén is. Ésszerűtlen hozzáállás ugyanis, ha az egyik oldalon gyakran forgatjuk a talajt, a másik oldalon az így keletkezett vízveszteséget öntözéssel pótoljuk, amely ráfordítás. anyagfelhasználás és munkaerőszökségiet tekintetében egyaránt igényes. Ma világszerte a minimális talajforgatással járő — forgőboronás, tárcsás — talajmfivelési módokra térnek át. Alkalmazásukkai az energiaszükséglet 30— 40 százalékkal csökkenthető, meggyorsítható a talajmflvelés menete de lényegesen kisebb a vízveszteség Is. Az elkövetkezendő Időszak feszültebb közgazdasági viszonyai között főleg az öntözéses gazdaságokban Jobban oda kell majd figyelni arra, hogy az öntözés segítségével ne csak a hozamokat növeljék, de a gazdasági eredményt is javítsák. Ez lehetséges, de meg keil teremteni a feltételeket. Csak ott és akkor ajánlatos öntözni, ahol és amikor ez a legnagyobb hatékonysággal jár. JÄN HVIZD: — A Nyugat-* szlovákiai kerületben az Idén 229 ezer hektárnyi területen üzemeltethetők az öntözőberendezések. Ez már olyan nagyságú terület, amelyen a mezőgazdasági termelést, ielentősen tudjuk befolyásolni, azaz biztonságos hozamok érhetők el. Kerületünkben az öntözőberendezések ott épültek, ahol ez a legszükségesebb volt. Véleményem szerint ezéthelyezésük =AZ ÖNTÖZÉS HELYZETKÉPE Tichnmír Zilla mérnök, a tudományok kandidátusa Szabó Árpád megfelelő, s kellő Intenzitású kihasználással betölthetlk küldetésüket. Említést érdemel, hogy az öntözésnek kizárólag a belterjesítő tényező szerepet kellene betöltenie, nem pedig az agrotechnikai, a szervezési és egyéb hibák elsimítását. Elmondható, hogy május végéig az öntözési Idényre tervezett területnek a 46 százalékán, vagyis 100 ezer hektárnyi területen elvégezték az öntözést. Szóvá kell tenni azonban, hogy az öntözési Idény vontatottan indult be a gazdaságok részéről, gyakran tapasztalt helytelen várakozás miatt. Jól jelzik azt az áprilisi adatok, amikor a terv által feltételezett 37 ezer hektárral szemben e valóságban mindössze 5 ezer hektárnyi területet öntöztek. Ebből is látható, hogy gazdaságaink nem használták ki kellőképpen azt a potenciális lehetőséget, amelyet a kora tavaszi öntözés nyújtott, s amellyel már az időjárásra való tekintettel is befolyásolhatták volna a gabonafélék hozamait. Ez is az egyik oka annak, hogy az öntözés eredményei gyakran nem egyenlőek az elvártakkal. TÖTH GYULA: — A ml körzetünkben egyszerűen nem lehet öntözés nélkül gazdálkodni. Ez már az utóbbi 15 évben bebizonyosodott. Egyértelműen el kellett döntenünk, hogy az öntözés az agrotechnika részévé váljon-e, vagy akkor öntözzünk .amikor úgy látjuk, hogy ez szükséges. A ml viszonyaink között nem lehet így szervezni az öntözést. Először Is behatárol bennünket a föld alatti vezeték kapacitása. Ez azt Jelenti, hogy a vetésforgót úgy kell kialakítanunk, hogy csak egy bizonyos vízmennyiség áll rendelkezésünkre, ezt pedig mindenütt, az egész területen ki kell használni. Sót. még az öntözőberendezésekhez is Igazítanunk kell e vetésforgót. Az őszt öntözéstől eltekintve — ahol figyelembe vesszük a csapadékot — tavasszal az IdőjápéldSul 2350 köbméter vizet Juttattunk ki minden hektárra. Száz hektárra számítva 114 szarvasmarhát tartunk. De enélkül nem megy, mert ha nem trágyázunk, akkor hiába öntözzük a talajt, terméketlenné válik. Nálunk az egységnyi termés előállítására fordított költségek jóval nagyobbak, mint ott, ahol nem öntöznek, viszont a termést ugyanazon az áron vásárolják fel. FARKAS LÄSZLÖ: — Még visszatérnék a PZT—75-ös és a 90-es öntözőberendezésekhez. Napjaink elsőrendű követelménye a környezetvédelem. Az altalajvfz védelme érdekében szigetelt sllóvermeket, trágyatelepeket építünk, a másik oldalon viszont a gyártő cég olyan öntözőberendezéseket szállít, amelyeken a hajtómű tömítésének a gyakori meghibásodása miatt gyakran 10—15 liter olaj is kifolyik. Az olaj egyrészt drága és hiánycikk, másrészt pedig szennyezi a környezetet. TÖTH GYULA: — Nálunk úgy oldjuk meg ezt a kérdést, hogv az összes .PZT—75-ösön a szórófejeket kardánmeghajtás segítségével vontatjuk az új állásba, két, három illetve hat őrás időközökben, attól függően, hogy mennyi vizet akarunk kijuttatni, igaz, hűvösebb idő)árás esetén a kardánmeghajtás tépi a tömlőket. Tisztában vagyunk azal, hogy ez sem megoldás, de legalább nem folyik ki az ólai és a vízadagolás ellenőrizhető. JÄN HVIZD: — ‘ügy tűnik, a tervezők a PZT—75-ös és a 90-es öntözőberendezések speciális hidromotoriának a tervezésekor nem mérték fel kellőképpen a műszaki módosítás lehetséges következményeit. Az eredmény az, amit itt hallottunk. Nem beszélve arról, hogy az öntözőberendezések üzemeltetése megdrágult ai olajfelhasználás miatt. Bizonyos igyekezet tapasztalható — ha nem rástől függetlenül úgy indulunk, hogy április második felétől május közepéig a gabonát megöntözzük. Tavaly erre ráfizettünk. De ha mi kihagyjuk az április közepei kezdést, akkor már nem érjük utol magunkat ügy, hogy mindent megöntöz, hessünk. Az utóbbi öt-hat évben átlagosan kétezer köbméter vizet öntözünk ki hektáronként. Komoly gondokat okoz azonban az adagolt vízmenynyiség egyenetlen széthelyezése a területen, ami a csörlős, tömlős öntözőberendezések megbízhatatlan üzemeltetéséből ered. A hidromotor meghajtású Fregattoknál ezt nem tapasztaltuk. Ha leáll a víz, akkor a Fregatt sem üzemel. Ezért az utóbbinál lényegesen jobbak az eredmények, mint a csörlős, tömlős szárnyvezetékeknél. Ezt a problémát igyekeztünk úgy megoldani, hogy az egész öntözött területet 50 méteres sávokra osztottuk fel, s így legalább a szórófejek egymás közti távolsága azonos. FARKAS LÄSZLÖ: — Mivel üzemeink szomszédosak, a problémáink is lényegében azonosak azzal, amit Itt az elnök elvtárs elmondott. Ami az elméletet Illeti, azzal Is egyetért, hetünk, csakhogy a gyakorlat néha mást mutat. Gondolok itt elsősorban a késő őszi és a kora tavaszi öntözésre. Arra, hogy ez a hidegebb időszakban milyen komplikált problémát Jelent. Egyrészt fennáll a fagyveszély, másrészt az olaj besűrűsödése és a tömlődob nem csévéli fel megfelelően a tömlőt. Előfordulhat, hogy az öntözés egész éljél egy helyben történik s lényegében nagyobb kárt okozunk mint hasznot. Ha feicsévélődík a tömlő, akkor reggel gondot Jelent a kifektetése, mert a PVC-tömlő az alacsony hőmérsékletnél megkeményedik s a kihúzásnál elszakad. Az alkatrészellátásról már nem is beszélek, az kritikán aluli. Ugyancsak nem csekély gonddal Jár az a rendszabály. miszerint vagy 24 őrári át öntözünk, vagy csak néhány órát naponta. Itt főleg az éjszakai öntözésből rendkívül sok probléma fakadt, mert nem minden emberünk megbfztíató és éjszaka a hanyagság fokozottabb. Szerintem ésszerűbb lenne hajnaltól késő estig üzemeltetni az öntözőberendezéseket. Amint már Itt elhangzott, szinte minden szivattyúállomáshoz külön vetésforgót kell kialakítanunk. Mivel egy szivattyúállomásra több gazdaság van rákapcsolva, a vetésforgókat még az üzemek között is koordinálnunk kell, ami nem minden esetben sikerül. Ezen a téren sokat segíthetne a számítástechnika. SZABÖ ÄRPÄD: — Annak Idején a csővezetékes öntözőberendezések a Fregattokkal vetélkedtek, csak sok fizikai munkát igényeltek. Ezután jöttek a csörlős, tömlős szárnyvezetékek. A Hustopeőel Gép- Ős Traktorállomés által gyár* tott berendezések még megfeleltek, ám rengeteg a problémánk a PZT—75-ös típusú öntözőberendezésekkel. Ha 52 darabot üzembe állítunk, akkor 24 őrán belül mindössze 22 működik. Az Olomouci Sigmának Is nagyobb felelősséget kellene érezni azért, hogy 52 ezer koronáért ne szállítson a gazdaságoknak üzemképtelen berendezéseket. Az öntözőcsoportokból három emberünk nem csinál mást csak a tömlőket ragasztja. Meg olyan filléres alkatrészek, mint a tömítések, beszerzését intézi. Szövetkezetünk a Csallóköz északi részén fekszik, ahol az altal-ajvíz 8 méterre Van a talaj felszíne alatt. A termőréteg 10—15 centiméter, alatta pedig kavics és futőhomok. A velünk szemben támasztott követelmények viszont azonosak mint például a Trnavai járás öntözéses gazdaságaival szemben, holott a talaj humusztartalma ott eléri a 2,5 százalékot, miközben nálunk alig 0,6 százalék. Nálunk az öntözés létkérdés. Tavaly Ladislav Mrnka mérnBk Mózes József
