Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. július 1. A földművelők ősidők őta Jól tudják, mit jelent a biztonságos növénytermesztés szempontjából a víz. A csapadék hiányának mesterséges pótlása sem volt szá­mukra Ismeretlen. Már az ókori egyiptomiak ötletesen megoldották az öntözócsatornák, öntözőrendszerek épí­tését, méghozzá Igen alacsony színvonalú technikai felszereltség mellett. Azóta sokat változott a világ s a tudományos-technikai forradalom az öntözés területét Is meghódította. Ebben a szakágazatban Is a fejlődés Iránya az összes munkafolyamatok gépesítése és auto­matizálása felé halad. A nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés feltételei között azonban a korszerű műszaki megoldásokkal párhuzamosan újszerű szervezési, tech­nológiai, módszertani, agrotechnikai de nem utolsósor­ban környezetvédelmi kérdések merültek fel. A gyakor­latban az öntözés számtalan előnyei mellett a buktatók Is szép számban jelentkeztek szinte az öntözés térhó­dításával egyenlő arányban. Ma Szlovákiában az öntöz­hető terület 279 ezer hektárra tehető ki, s milliárdos befektetést Jelent. Mégis gyakran hangoztatott bírálat a mezőgazdasági üzemek margójára, hogy a drága beren­dezéseket nem használják ki kellőképpen, vagy ha Igen akkor sok esetben nem kellő hatékonysággal. Mi ennek az oka, s mit kell tennünk, hogy a helyzeten változ­tassunk? Miben rejlenek az elhárításra váró akadályok, merülnek fel önkéntelenül sorra a kérdések? „Az öntözés tudomány" Jegyezte meg a vita egyik részt­vevője azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szer­kesztőségünk a közelmúltban a féli (Tomagov) Béke Egységes Földműves-szövetkezetben szervezett, azzal a céllal, hogy a tudomány, a műszaki szolgáltatások és az élenjáró, öntözőgazdálkodást folytató, mezőgazdasági üzemek képviselőinek véleményén keresztül legelőbb részben próbáljunk választ adni a felvetődő kérdések­re. Beszélgetésünk résztvevői: Michal Santa mérnök, a tudományok kandidátusa, a Bratislava! Talaj-termőké­­pességi Központ öntözőgazdálkodási Kutatóintézetének munkatársa, Ján Hvizd mérnök, a Bratislaval Állami Meliorációs Felügyelőség kirendeltségének igazgatója, Mézes József, a Zlaté Klasy-1 Agroprogres Közös Mező­­gazdasági Vállalat öntözési vezetője, Ladislav Mrnka mérnök, a Galántai Agrostav Közös Mezőgazdasági Vál­lalat öntözési központjának vezetője, Tichnmír Zilla ag­rármérnök, a tudományok kandidátusa, a Féli Efsz el­nöke, Szabó Árpád, a Féli Efsz növénytermesztési fő­­ágazat-vezfetője, Tóth Gyula mérnök, a Zlaté Klasy-i Bé­ke Efsz elnöke. Farkas László agrármérnök, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság növénytermesztési tőágaznt­­vezetője, Balogh László, a szímől (Zemné) Haladás Efsz elnöke. Szerkesztőségünket Csiba László helyettes főszer­kesztő és Klamarcsik Mária mérnök, rovatvezető kép­viselte. De még mielőtt átadnánk a szót a beszélgetés résztvevőinek, hadd fejezzük ki köszönetünket vendég­látónknak, a féli szövetkezetnek. MICHAL ŠANTA: — A szemi­­humid éghajlatunk és a mező­­gazdasági termelésünk Jelenle­gi Intenzitása az előttünk állő igényes feladatok megvalósítá­sa érdekében megköveteli az öntözés alkalmazását, de nem olyan értelemben, mint aho­gyan ez a gyakorlatban be­­ldegződött. A mai, korszerű mezőgazdasági termelésben az öntözés elveszítette csupán a szárazság elleni védekezés funkcióját és fontos belterjesl­­tő tényezővé vált. Az öntözés segítségével kedvező feltétele­ket teremthetünk a nagy ter­­mőképességfl fajták és hibri­dek, a nagy adagú műtrágyák és a hatékony gyomirtó szerek teljes értékű érvényesüléséhez. Az öntözés funkciója tehát bő­vült. Köztudott, hogy a nagy hozamokat a biológiai anyag és a tápanyagpótlás mellett a Jól összeállt, zárt növényzet határozza meg. De hiába készí­tettük Jól elő a talajt, hiába rendelkezünk kiváló vetőmag­gal, tökéletes vetőgéppel, ha nem gondoskodtunk a megfele­lő talaj-vízháztartásról. Ékkor nem érhetjük el a megkövetelt egyedszámot. Következéskép­pen már a magágyban kell az öntözés segítségével kedvező feltételeket teremteni a kelés­hez. Ma már nincs kétség a búza őszi öntözésének létjogo­sultsága felől. Az élenlárő gaz­daságok tapasztalata nyomán bebizonyosodott, hogy enélkül aligha érhető el a fellődés, s végső soron pedig a produktív kalászok kívánt száma, amit már sem a magvak száma sem az ezerszemtömege nem hozhat be. S éppen ebben Jelentkezik az öntözés bővített funkciója. A másik oldalon viszont ahhoz, hogy az öntözés telles mérték­ben érvényesüljön, nem elég kellő időben az öntözővizet ki­juttatni hanem meg kell te­remteni az öntözéshez a ked vező feltételeket, főleg az ag­rotechnika területén. Elgyomo­sodott, beteg, vagy ritka nö­vényzetben nem érhető el az öntözés várt hatékonysága. Emiatt gyakori a panasz, hogy az öntözés hatása elmaradt, sőt, hogy csökkentette a hoza­mokat. Tehát adottságaink kö­zött csak akkor célszerű beve­zetni az öntözést, ha már az agrotechnika, a termelési rend­szer, a talajmflvelás öszes tar­talékait kimerítettük. A fejlett országokban az öntözőberen­dezéseket csúcstechnológiaként létesítik. Hazai gyakorlatban még nem jutottunk el az ilyen felfogáshoz. Jelentős tartalékok tapasztalhatók a talajművelés területén is. Ésszerűtlen hozzá­állás ugyanis, ha az egyik ol­dalon gyakran forgatjuk a ta­lajt, a másik oldalon az így keletkezett vízveszteséget ön­tözéssel pótoljuk, amely ráfor­dítás. anyagfelhasználás és munkaerőszökségiet tekinteté­ben egyaránt igényes. Ma vi­lágszerte a minimális talajforga­tással járő — forgőboronás, tárcsás — talajmfivelési mó­dokra térnek át. Alkalmazásuk­­kai az energiaszükséglet 30— 40 százalékkal csökkenthető, meggyorsítható a talajmflvelés menete de lényegesen kisebb a vízveszteség Is. Az elkövet­kezendő Időszak feszültebb közgazdasági viszonyai között főleg az öntözéses gazdaságok­ban Jobban oda kell majd fi­gyelni arra, hogy az öntözés segítségével ne csak a hozamo­kat növeljék, de a gazdasági eredményt is javítsák. Ez le­hetséges, de meg keil teremte­ni a feltételeket. Csak ott és akkor ajánlatos öntözni, ahol és amikor ez a legnagyobb ha­tékonysággal jár. JÄN HVIZD: — A Nyugat-* szlovákiai kerületben az Idén 229 ezer hektárnyi területen üzemeltethetők az öntözőberen­dezések. Ez már olyan nagysá­gú terület, amelyen a mező­­gazdasági termelést, ielentősen tudjuk befolyásolni, azaz biz­tonságos hozamok érhetők el. Kerületünkben az öntözőberen­dezések ott épültek, ahol ez a legszükségesebb volt. Vélemé­nyem szerint ezéthelyezésük =AZ ÖNTÖZÉS HELYZETKÉPE Tichnmír Zilla mérnök, a tudományok kandidátusa Szabó Árpád megfelelő, s kellő Intenzitású kihasználással betölthetlk kül­detésüket. Említést érdemel, hogy az öntözésnek kizárólag a belterjesítő tényező szerepet kellene betöltenie, nem pedig az agrotechnikai, a szervezési és egyéb hibák elsimítását. El­mondható, hogy május végéig az öntözési Idényre tervezett területnek a 46 százalékán, vagyis 100 ezer hektárnyi terü­leten elvégezték az öntözést. Szóvá kell tenni azonban, hogy az öntözési Idény vontatottan indult be a gazdaságok részé­ről, gyakran tapasztalt helyte­len várakozás miatt. Jól jelzik azt az áprilisi adatok, amikor a terv által feltételezett 37 ezer hektárral szemben e való­ságban mindössze 5 ezer hek­tárnyi területet öntöztek. Eb­ből is látható, hogy gazdasá­gaink nem használták ki kellő­képpen azt a potenciális lehe­tőséget, amelyet a kora tava­szi öntözés nyújtott, s amellyel már az időjárásra való tekin­tettel is befolyásolhatták vol­na a gabonafélék hozamait. Ez is az egyik oka annak, hogy az öntözés eredményei gyakran nem egyenlőek az elvártakkal. TÖTH GYULA: — A ml kör­zetünkben egyszerűen nem le­het öntözés nélkül gazdálkod­ni. Ez már az utóbbi 15 évben bebizonyosodott. Egyértelműen el kellett döntenünk, hogy az öntözés az agrotechnika részé­vé váljon-e, vagy akkor öntöz­zünk .amikor úgy látjuk, hogy ez szükséges. A ml viszonyaink között nem lehet így szervezni az öntözést. Először Is behatá­rol bennünket a föld alatti ve­zeték kapacitása. Ez azt Jelen­ti, hogy a vetésforgót úgy kell kialakítanunk, hogy csak egy bizonyos vízmennyiség áll ren­delkezésünkre, ezt pedig min­denütt, az egész területen ki kell használni. Sót. még az ön­tözőberendezésekhez is Igazíta­nunk kell e vetésforgót. Az őszt öntözéstől eltekintve — ahol figyelembe vesszük a csa­padékot — tavasszal az Időjá­példSul 2350 köbméter vizet Juttattunk ki minden hektárra. Száz hektárra számítva 114 szarvasmarhát tartunk. De enélkül nem megy, mert ha nem trágyázunk, akkor hiába öntözzük a talajt, terméketlen­né válik. Nálunk az egységnyi termés előállítására fordított költségek jóval nagyobbak, mint ott, ahol nem öntöznek, viszont a termést ugyanazon az áron vásárolják fel. FARKAS LÄSZLÖ: — Még visszatérnék a PZT—75-ös és a 90-es öntözőberendezésekhez. Napjaink elsőrendű követelmé­nye a környezetvédelem. Az al­­talajvfz védelme érdekében szi­getelt sllóvermeket, trágyatele­peket építünk, a másik oldalon viszont a gyártő cég olyan ön­tözőberendezéseket szállít, amelyeken a hajtómű tömítésé­nek a gyakori meghibásodása miatt gyakran 10—15 liter olaj is kifolyik. Az olaj egyrészt drága és hiánycikk, másrészt pedig szennyezi a környezetet. TÖTH GYULA: — Nálunk úgy oldjuk meg ezt a kérdést, hogv az összes .PZT—75-ösön a szó­rófejeket kardánmeghajtás se­gítségével vontatjuk az új ál­lásba, két, három illetve hat őrás időközökben, attól füg­gően, hogy mennyi vizet aka­runk kijuttatni, igaz, hűvösebb idő)árás esetén a kardánmeg­hajtás tépi a tömlőket. Tisz­tában vagyunk azal, hogy ez sem megoldás, de legalább nem folyik ki az ólai és a víz­adagolás ellenőrizhető. JÄN HVIZD: — ‘ügy tűnik, a tervezők a PZT—75-ös és a 90-es öntözőberendezések spe­ciális hidromotoriának a ter­vezésekor nem mérték fel kel­lőképpen a műszaki módosítás lehetséges következményeit. Az eredmény az, amit itt hallot­tunk. Nem beszélve arról, hogy az öntözőberendezések üzemel­tetése megdrágult ai olajfel­használás miatt. Bizonyos igye­kezet tapasztalható — ha nem rástől függetlenül úgy indu­lunk, hogy április második felé­től május közepéig a gabonát megöntözzük. Tavaly erre ráfi­zettünk. De ha mi kihagyjuk az április közepei kezdést, akkor már nem érjük utol magunkat ügy, hogy mindent megöntöz, hessünk. Az utóbbi öt-hat év­ben átlagosan kétezer köbmé­ter vizet öntözünk ki hektáron­ként. Komoly gondokat okoz azonban az adagolt vízmeny­­nyiség egyenetlen széthelyezé­­se a területen, ami a csörlős, tömlős öntözőberendezések megbízhatatlan üzemeltetéséből ered. A hidromotor meghajtású Fregattoknál ezt nem tapasztal­tuk. Ha leáll a víz, akkor a Fregatt sem üzemel. Ezért az utóbbinál lényegesen jobbak az eredmények, mint a csörlős, tömlős szárnyvezetékeknél. Ezt a problémát igyekeztünk úgy megoldani, hogy az egész öntö­zött területet 50 méteres sá­vokra osztottuk fel, s így leg­alább a szórófejek egymás közti távolsága azonos. FARKAS LÄSZLÖ: — Mivel üzemeink szomszédosak, a problémáink is lényegében azo­nosak azzal, amit Itt az elnök elvtárs elmondott. Ami az el­méletet Illeti, azzal Is egyetért, hetünk, csakhogy a gyakorlat néha mást mutat. Gondolok itt elsősorban a késő őszi és a kora tavaszi öntözésre. Arra, hogy ez a hidegebb időszakban milyen komplikált problémát Jelent. Egyrészt fennáll a fagy­veszély, másrészt az olaj besű­­rűsödése és a tömlődob nem csévéli fel megfelelően a töm­lőt. Előfordulhat, hogy az ön­tözés egész éljél egy helyben történik s lényegében nagyobb kárt okozunk mint hasznot. Ha feicsévélődík a tömlő, akkor reggel gondot Jelent a kifekte­tése, mert a PVC-tömlő az ala­csony hőmérsékletnél megke­ményedik s a kihúzásnál elsza­kad. Az alkatrészellátásról már nem is beszélek, az kritikán aluli. Ugyancsak nem csekély gonddal Jár az a rendszabály. miszerint vagy 24 őrári át öntö­zünk, vagy csak néhány órát naponta. Itt főleg az éjszakai öntözésből rendkívül sok prob­léma fakadt, mert nem minden emberünk megbfztíató és éjsza­ka a hanyagság fokozottabb. Szerintem ésszerűbb lenne haj­naltól késő estig üzemeltetni az öntözőberendezéseket. Amint már Itt elhangzott, szinte min­den szivattyúállomáshoz külön vetésforgót kell kialakítanunk. Mivel egy szivattyúállomásra több gazdaság van rákapcsolva, a vetésforgókat még az üzemek között is koordinálnunk kell, ami nem minden esetben sike­rül. Ezen a téren sokat segít­hetne a számítástechnika. SZABÖ ÄRPÄD: — Annak Ide­jén a csővezetékes öntözőbe­rendezések a Fregattokkal ve­télkedtek, csak sok fizikai munkát igényeltek. Ezután jöt­tek a csörlős, tömlős szárny­vezetékek. A Hustopeőel Gép- Ős Traktorállomés által gyár* tott berendezések még megfe­leltek, ám rengeteg a problé­mánk a PZT—75-ös típusú ön­tözőberendezésekkel. Ha 52 da­rabot üzembe állítunk, akkor 24 őrán belül mindössze 22 működik. Az Olomouci Sigmá­­nak Is nagyobb felelősséget kellene érezni azért, hogy 52 ezer koronáért ne szállítson a gazdaságoknak üzemképtelen berendezéseket. Az öntözőcso­portokból három emberünk nem csinál mást csak a tömlő­ket ragasztja. Meg olyan fillé­res alkatrészek, mint a tömíté­sek, beszerzését intézi. Szövet­kezetünk a Csallóköz északi ré­szén fekszik, ahol az altal-ajvíz 8 méterre Van a talaj felszíne alatt. A termőréteg 10—15 cen­timéter, alatta pedig kavics és futőhomok. A velünk szemben támasztott követelmények vi­szont azonosak mint például a Trnavai járás öntözéses gazda­ságaival szemben, holott a ta­laj humusztartalma ott eléri a 2,5 százalékot, miközben ná­lunk alig 0,6 százalék. Nálunk az öntözés létkérdés. Tavaly Ladislav Mrnka mérnBk Mózes József

Next

/
Oldalképek
Tartalom