Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
1988. Július 1. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A VÉLEMÉNYEK KERESZTTÜZÉBEN Jíb Hvizd márnSk Farkas Lfiszlú agrármérnök Michal Santa mérnök, a tudományok kandidátusa Is e monopol gyártó részérrl — mivel a Hustopeíel GTÄ képes volt olyan hldromotor meghajtású csörlős, tömlős öntözőberendezést fejleszteni, amelynél a korábbiakhoz képest a hulladékvíz már nem okoz gondot. Viszont az a tény, hogy egyes gazdaságokban a:s automatikus hajtóművet kiiktatják, ez az automatizált öntöző, berendezés degradálását jelenti. Meggyőződésem, hogy ezt a kérdést a gyártő cég megoldja BALOGH LÄSZLÖ: — Amikor 1971-ben szövetkezetünk egye sült, mindössze 120 hektár ön tözhető területünk volt. 1976 ban pedig már 1294 hektárt azaz • a szántóterület 29,6 szá zalékát öntözhettük. Tekintet tel arra, hogy az Érsekújvár (Nové Zámky) járásban kevés a vízforrás, előnyben részesítettek bennünket, mivel öntözőberendezéseink a Nyitra és a Vág partján épültek. El kell mondanom azonban, hogy nem minden esetben kerültek kedvező feltételek közé az öntöző, berendezéseink. Tavasszal ul a Nyitra medre mentén feljön az altalajvíz. Tavaly május végén 633 hektárt nem vethettünk be a talajvíz miatt, így tavasszal ezeken a területeken nem alkalmazhattuk az öntözést. Sajnos amióta, az Agrostav átvette a szervizszolgálatot ezt a tevékenységét csak papíron végzi. Az alkatrészellátás Is kritikus. Ami a drága berendezéseket Illeti, célszerű lenne megoldani a dolgozók szakképesítését és a berendezések télt tárolását. Természetesen azt is el kell mondanom, hogy az öntözés jóvoltából sikeres a szarvasmarha-tenyésztésünk, s nincsenek takarmányozási gondjaink úgy mint más öntözési lehetőség nélküli gazdaságokban. Véleményem szerint az öntözéssel tovább kell foglalkoznunk. még ha gazdasági szempontbői a növénytermesztésben nem ts érezteti hatását, viszont — példa erre szövetkezetünk — a szarvasmarha-tenyésztésen keresztül mindenképpen megtérül. TICHOMIR ŽILLA: — Ha valaki azt hallja, hogy a félt szövetkezetben a szántóterület 96 százalékát öntözzük, minden bizonnyal arra gondol, hogy ezeknek „világ az életük“. Eszerint is soroltak be bennünket .a magas talajmínősítési osztályba, s eszerint elvárják a 10 tonnás hozamokat. Viszont ml mindent kell nekünk a Felsö-Csallóköznek ezen a részén figyelembe venni, azt csak mi tudjuk Elsősorban figyelembe kell vennünk az altalajvlz védelmét. Továbbá, az öntözés második szakaszában, ami több mint 900 hektárt érint — a Kis-Dunából merítjük a vizet, viszont négy héttel a betakarítás elótt már nem öntözhetünk a hlgiénikusok utasítása alapján. Santa mérnök azt nagyon szépen mondta, hogy akkor kell öntözni, amikor ez a leghatékonyabb. Nálunk ez már a felsorolt szempontokból Is lehetetlen, nem beszélve már az energetikai csücsökről, amikor nem üzemelhetünk. Tapasztala, tatok alapján én Is azon a véleményen vagyok, hogy az öntözés csak kiegészítő tényező a hozamok eléréséhez. Lényegesen fontos a vetőmag, az egyedszám, a talaj-előkészítés, a szervesanyag biztosítása stb. Gondolom, az öntözés tudomány. Nem értelmezhető csak úgy, hogy engedem a vizet és már Is öntözök. Nagyon bánt, hogy azon gazdaságok, amelyek az öntözésbe beruháztak, s a jövőben ts ebbe fektetik pénzüket, azért, hogy stabilizálják a hozamokat, a nagy elvonások következtében kedvezőtlen gazdasági helyzetbe kerülnek. Ezen el kellene valakinek komolyabban gondolkodni. Mert ha átallunk a keményebb közgazdasági feltételekre, akkor néhány dologról le kell majd mondanunk, s nem szeretném, ha akkor a kritika tárgyává válnánk. MÓZES JÓZSEF: — örömmel konstatálom, hogy az öntözés — legalábbis ezen a területen — valóban belterjesítö tényezővé vált. De amikor az öntözésről beszélünk, különbséget kell tennünk az egyes öntözött területek adottságai között. Az eddigi tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy a Felső-Csallóköz kavicsos talajain a jelenlegi kapacitás csak részben biztosítja a növények vízellátását. Az itteni öntözőrendszert ugyanis csak kiegészítő rendszerként építették. Felméréseink szerint az Itteni öntözési költségek — beleértve már a leírásokat is — elérik az 1200—1300 koronát egy hektárra vetítve, miközben jobb talajviszonyok között 500—600 korona körüliek. Az öntözési feltételek megteremtése szempontjából a ml feladatunk, hogy biztosítsuk a vizet a hidrantig. Ennek a feladatnak igyekszünk eleget tenni További feladatunk az Öntözőberendezések téli javítása. Ezt a munkát „szárazon“ végezhetjük el, az eredmény pedig az, hogy a kisebb-nagyobb hibák az öntözőberendezések üzembe helyezése után jelentkeznek. A csörlős. tömlős öntözőberendezések hajtóművével kapcsolatban elhangzottakhoz még anynyit fűznék hozzá: A turbináknak például — a Sigma által hivatalosan szavatolt — élettartama mindössze 600 óra. Vagyis egy hónap alatt elhasználódnak. A hajtómű javítása 1200 koronába kerül, de ez a pótalkatrészek hiánya miatt sokszor lehetetlen. Marad az új turbina vásárlása négyezer koronáért. Hol van ttt tehát a gazdaságosság, ez elgondolkoztató. De az is, hogy raktárainkban 3,5 millió korona értékű olyan alkatrészt tartunk, amelyekre nincs igény. Mihez kezdjünk velük? lene a termelésbe bekapcsolódnia, amikor már az összes lehetőséget kihasználtuk. Döntő tényező a megfelelő feltételeknek a megteremtése. Az öntözést hátráltató tényezők közül a már szóvá tett gyakori üzemzavarok és pótalkatrészhiány kérdésén kívül megemlíteném az öntözőberendezések aránytalanul magas árát. Egy Fregatt például 500 ezer koronába kerül. A mezőgazdasági üzemek számlájára Is több kivetnivaló felhozható. A Galántai Járásban eléggé elterjedt az öntözés. Akadnak olyan gazdaságok, ahol négyezer hektárnyi területet öntöznek és az öntözőberendezések értéke eléri a 10—12 millió koronát, közben nincs egyetlen egy szakképzett öntözési technikusuk. Akadnak gazdaságok, ahol példásan gondoskodnak az öntözőberendezések karbantartásáról, viszont akadnak olyan üzemek Is, ahol a méregdrága Fregattok két éven belül az ócskavasba kerülnek. Tehát van mit helyrehozni az egyik, de a másik oldalon Is. Elsősorban azonban az őstermelő problémáit kellene megoldani. Vállalatunk is szorgalmazta az alkatrészek gyártásának a megoldását a melléküzemági termelésen keresztül. Áthidalhatatlan nehézségekbe ütköztünk azonban a nyersanyag beszerzésében. Teljesen egyetértek viszont azzal, amit elmondott a kollégám, hogy a mi küldetésünk az, hogy kenyeret termeljünk, ne pedig ekéket, cipókét, ruházati cikkeket gyártsunk. Ez az Ipar feladata. Tévé és autó nélkül megleszünk, viszont élelem nélkül aligha. Ilyen értelemben kellene változtatni a mezőgaz-' dasághoz való hozzáálláson. Különben, sok kérdést meg lehetne oldani egyszerű szervezési változásokkal. JÄN HVIZD: — Az Itt elhangzott véleményekből megállapítható, hogy az öntözőberendezések jobb kihasználása, nagyobb hatékonyságú üzemeltetése több probléma megoldásán múlik. Véleményem szerint azonban ezen a téren Is a döntő tényező az ember. A gyakorlatban aszerint alakulnak az eredmények, hogy milyen a berendezések karbantartása, milyen a berendezéseket kezelő emberek hozzáállása, jól példázza ezt a szivattyúállomásaink állapota. A Csallóközben 20—25 évvel ezelőtt felépített szlvatytyúállomások — ilyen például egyebek között a féli Is — műszaki állapota jobb mint azoké, amelyeket 3—4 évvel ezelőtt építettünk. Ez is az emberi tényező függvénye. Igaz, hogy alkatrészekből hiány van, viszont minden egyes öntözőberendezésnél neme szabja meg a pótalkatrészek számát. Említést érdemel, hogy az itt szóban forgó öntözőberendezéseket kizárólag kiegészítő öntözésre tervezték. A jövőben is csak olyan öntözőberendezések telepítésével számolhatunk, amelyek átlagos óránkénti áramlási sebessége 1500 köbméter. Nagyobb kapacitású öntözőberendezések üzemeltetéséhez nem áll rendelkezésünkre elegendő vízforrás. A 8. ötéves tervidőszak végéig a Nyugatszlovákiai kerületben az öntözhető terület feltehetően 50 ezer hektárral bővül. Fontos feladat lesz a meglévő szivattyúállomások és szárnyvezetékek felújítása. A szárnyvezetékek bővítését illetően a jövőben Is a csörlős, tömlős öntözőberendezések telepítésével számolhatunk. Feltehetően műszaki, üzembiztonsági és teljesítménvl szempontból tökéletesebb kivitelben. MICHAL SANTA: — Végezetül már csak annyit szeretnék az elmondottakhoz hozzáfűzni: az itt képviselt üzemek a legjobb öntözéses gazdaságok közé tartoznak, ahol mindent elkövetnek az öntözés kedvező feltételeinek a megteremtése érdekében és az öntözőberendezéseiket maximálisan kihasználják. Sajnos, az ilyen pozitív hozzáállás nem jellemző szlovákiai viszonylatban. Hogy konkrét legyek, a diszpécserszolgálat adatai jelzik, hogy a* öntözési idény folyamán a teljesítmények hétről hétre gyakran a háromszorosára Is nőnek, hasonló feltételek, hasonló felszereltség s hasonló — Itt 1s elhangzott — problémák mellett. Ez annyit lelent, hogy mégiscsak léteznek tartalékok, s ezeket én is leginkább az emberi tényezőben látom. Nehéz egy lap hasábjai közé sűríteni egy olyan szerteágazó témakörrel kapcsolatos vitát, amelyről órák hoszszat lehetne beszélni, s amelynek csupán a felszínét érintettük. De a vitában elhangzott vélemények egybehangzása és összecsapása Jelezte, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői részéről érzékeny húrt pendítettünk meg. Hogy számtalan olyan kérdés vár sürgős megoldásra, mely nem az őstermelőn múlik. Ahogyan az öntözéses gyakorlattal kapcsolatban előtérbe került a szakmai felkészültség, a munka minősége, úgy a népgazdaság más ágazataiban Is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az emberi tényező szerepére. Balogh László Tóth Gyula mérnek .(Kontár Gyula felvételei} LADISLAV MRMKA: — Nálunk Is, az öntözési részleg raktáraiban 3,5 millió korona értékű elfekvő alkatrész hever Nos, nem marad más hátra, ha jön e szállítmány, akkor csal! azokat a pótalkatrészeket vesz szűk át, amelyekre a gazdasá gok részéről bejegyzett Igény van, a többit pedig visszaküld jük. Nem tehetünk egyebet mert a bank egy koronát sem enged el nekünk. SZABÖ ÄRPÄD: — Amikoi bíráltuk az alkatrészellátás helyzetét, a gyártó vállalattó azt a választ kaptuk, hogy a tervet ennyi és ennyi millió koronára teljesítették. Viszont г hajtómű olajszivattyújához tömítést nem kapunk. Lassan mái az lesz a helyzet, hogy a mező gazdasági üzemek gépekei gyártanak kenyér helyett. MICHAL ŠANTA: — Valť igaz, hogy ma a mezőgazdaság olyan cikkek gyártásával t< foglalkozik, ami az Iparnak volna a feladata. Az öntözőbe rendezések tekintetében a melléküzemági termelésünk azon ban nem nagyon igyekszik. E: ideig egyetlen üzem sem véllalkozott az öntözőberendezé sek pótalkatrészeinek a gyártá sára. Szerintem ez a tény í: jelzi hogv a gyakorlatban a: öntözés jelentősége még neu vésődött be az emberek tudaté ba. Nem azt akarom ezzel mon dani. hogy helyeselném ezt г megoldást, de abból kell kiin dúlnunk, ami van. LADISLAV MRNKA: - £n 1! évig agronómusként dolgoztán a galántat szövetkezetben. Ez a legszebb hivatást csak azér hagytam ott, mert már Idegek kel nem bírtam annak a tö mérdek problémának a megöl dását, ami egy agronómusra rá zúdul. Az öntözés jelentőségé vei kapcsolatban egyetértel Santa mérnök véleményével hogy az öntözésnek mtnt bel terjesítő tényezőnek akkor kel
