Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-12 / 6. szám

1988. február 12,

ч ....-SZABAD FÖLDMŰVES

Burgonyatermelésünk helyzete és fellendítésének lehetőségei

A felvidéken töltött gyermekkorom emlékeiből még ma Is szívesen felidézem a fehéren omlós vagy a kissé rózsaszín árnyalatú kifli alakú burgonya pompás ízelt. Pedig a ma már csak nosztalgikus emlékeimben felfelbukkanó burgonya hajdanában a szegénység jelképe volt. Az illatozó burgonya ott párolgott még a legszegényebb ember asztalán Is, mindennapi eledelként. Szlovákiában a

tulajdonképpen a hetvenes években vette kezdetét, amikor a gabonatermelés túlzottan egyoldalú támogatása került előtérbe. A burgonya a termesztett növénykultúrák rangsorában az utolsó helyre került. Jól tükrözik ezt a statisztikai adatok. Az 1970-es évben még 100 ezer hektáron termeltük a burgonyát. A 6. ötéves tervidőszakban a termőterület 76 ezerre csökkent, de a 13,3 tonnás hektárTöbb gazdaság melléküzemágában, mint például a Smižany! Efsz-ben, rátértek a burgonyatermékek gyártására Fotó: —kim—

II. világháború előtti Időszakban kétezer hektáron termelték a kiváló minőségű burgonyát, az évszázados hagyományok tapasztalataira építve. A kisüzemi termelés keskeny földsávjairól 8—10 tonna termést takarítottak be hektáronként átlagban.

Paradox módon ma, amikor a korszerű nagyüzemi termelés jóvoltából az egy lakosra |utó tej , hús- és tojásfogyasztásban a legfejlettebb országok szintjére emelkedtünk, burgonyatermelésünk szinte a mélypontra süllyedt. Nem vagyunk képesek a lakosság Igényelt teljes mértékben kielégíteni, s a hiányt behozatalból fedezzük. Olyan országok szárnyaltak túl bennünket, ahol nem Is voltak a burgonyatermelésnek mélyen begyökerezett hagyományai. Az elmúlt évtizedek folyamán a burgonya termőterülete rohamosan csökkent, de ami .még ennél Is kedvezőtlenebb, a hozamok csak Igen mérsékelten növekedtek. Ma a szomszédos, hasonló adottságú országokban — egységnyi területről — úgyszólván a kétszeresét takarítok be annak a termésnek, mint ml Idehaza. Az utóbbi években még Csehországban Is magasabb szintre emelték a burgonyatermelést. s ma a terméskiesésnek egy részét onnan pótoljuk.

A burgonyatermeléssel, ellátással, de főleg a minőség javításával kapcsolatos problémák nem újkeletűek, s már egy jő évtizede évente többször Is napirendre kerülnek. A számtalan adminisztratív Intézkedés persze nem oldhatta meg az egyre lobban felhalmozódó problémákat, amelyekkel a termelőknek meg kellelt küzdeniük, s ami végső soron a termelői kedv csökkenéséhez vezetett.

Burgonyatermelésünk hanyatlása

hozamok lehetővé tették az évi egymillió tonna körüli termelést. A 7. ötéves tervidőszakban Is megtartottuk ezt a termelési szintet, de már csupán 63 ezer hektárnyi területről, miközben az átlaghozamok 15,3 tonnára növekedtek. A 8. ötéves tervidőszak első évében már csupán 58 ezer hektárról takarítottuk be a burgonyát, s a 17 tonna körüli átlaghozam sem bizonyult elegendőnek az évi szükséglet fedezéséhez Még kedvezőtlenebbül alakult a helyzet az elmúlt évben, amikor a tervezett 45 ezer hektárral szemben a burgonyát alig 39 ezer hektáron ültették ki a termelők, a hektárhozamok pedig még a 15 tonnát sem érték el Szlovákia átlagában.

A burgonyatermelés kedvezőtlen helyzete okainak a feltárásánál elsőként a nemesítést és a szaporítást kell megemlítenünk. A szakemberek véleménye szerint ezen a téren legalább ttz évet elmaradtunk a világban végbemenő fejlődéstől. Ennek következtében в hazai fajtaválaszték nem felel meg a követelményeknek. Egyrészt hiányoznak a mechanikai károsodással szemben ellenálló fajták, másrészt a szaporítóanyag latens vírusos Tertőzése Is jelentős. Pedig a vírusos betegségek legalább 30 százalékos hozamcsökkenést eredményeznek.

Ma minden burgonyatermelő szívesen vállalná a holland nemesltésű Desire burgonyafajta termesztését. Ezt a fajtát a magyarországi Solarum burgonyatermelési rendszer keretében hoztuk be az országba. Bőtermő, a gépi betakarításra alkalmas, a mechanikai károsodással szemben aránylag ellenálló és jól tárolható fajta. Sajnos, devizahiány miatt e kiváló fajta termesztése korlátozott. Az Idén is mindössze kétezer hektárnyi területen kerül termesztésre.

A burgonya minőségét — e hozamok csökkenése mellett — jelentősen rontotta a nagymértékben elterjedt vírusos és bakteriális betegség. A termelők erőfeszítő munkája és pénze e tekintetben is gyakran kárba ment a hatékony gombaölő szerek hiánya miatt. Ha néha rendelkezésre is állnak a gombaölő szerek, akkor is vagy a választék nem felelt meg, vagy elkésve Jutottak el a termelőkhöz.

A burgonyatermelés háttérbe szorítását bizonyos mértékben Jelentős munkaigényessége is e'őidézte. A mezőgazdasági üzemek többségében a folyamatos munkaerő-csökkenés miatt nem voltak képesek elsősorban a betakarítást külső segítség nélkül elvégezni. Ogy tűnt, hogy ezt a kérdést majd a komplex gépesítés teljesen megoldja. Nos, ezt az elképzelést sem sikerült teljes mértékben valóra váltani. Mivel a burgonya termesztése sok esetben — a gabonafélék termőterületének a bővítése következtében — a legkedvezőtlenebb, erősen kötött és kavicsos talajokra szorult ki, a kevésbé kötött, sőt inkább a homokos talajokra szerkesztett NDK-be- 11 kombájnok ezeken a nehéz területeken nem váltak be. fgy a burgonya kézi betakarítása továbbra is egyik nélkülözhetetlen kényszerű láncszeme termelési technológiánknak. Igaz a kombájnos betakarítás során Is óriási veszteségek keletkeznek, s jelentős a gumók mechanikai sérülése. További hátrányuk az, hogy nincsenek ellátva szeparátorokkal a kavicsosk és a földrögők eltávolítására.

Az elmúlt évtizedek sorén nem oldódott meg a burgonya betakarítás utáni kezelésének és tárolásának kérdése sem. Burgonyaosztalyoző gépsorokból hiány van, de a meglévőkön Is elkerülhetetlen a burgonya mechanikai sérülése. A burgonya termésének úgyszólván kétharmadát nem megfelelő vagy ldeleglenes tárolókban tárolják. Az említett két okból a burgonya osztályozását közvetlenül a betakarítás után végzik, holott a burgonyának szüksége volna arra, hogy a tárolókban beérjen, héja megszilárduljon, s az esetleges sérülések behegedjenek. Ideális a tárolás közben végzett folyamatos utókezelés. Mivel ez nem áll a gazdaságok módjában, a tárolás Is kedvezőtlen. fgy nem véletlen, hogy a tárolási veszteségek számottevőek, sa burgonya Jelentős mértékben leromlott.

Külön fejezet a burgonya szállítása, bonyolult, hosszadalmas útja a termelőtől a fogyasztóig, a nehézkes adásvételi kapcsolatok. Az adminisztratív útvesztőben gyakran elslklik az, aki a tönkrement vagy a fogyasztóhoz Juttatott kifogásolható minőségű áruért felelős. A túlságosan magas anyagi költségek, az ehhez nem Igazodó felvásárlási árak termelőt körülményekkel összehangolatlan normarendszer már csak tetőzi a problémákat.

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma egy átfogó fejlesztési programot dolgozott ki a burgonyatermelés fellenditésére, amelyet az SZSZK kormánya 1985. decemberében Jóváhagyott A fejlesztési

program a burgonyatermelés valamennyi égető kérdését érinti. Egynéhány intézkedés megvalósításához meg is történtek az első lépések.

Talán a legjelentősebb lépésnek azok az intézkedések tekinthetők, amelyek segítségével a tárca az idei évben a termőterület bővítésére és a termelés növelésére ösztönzi a burgonyatermelőket. Minden bizonnyal hozzájárul majd a burgonyatermelés jövedelmezőségének a növeléséhez a minden egyes tonnáért kifizetett 600 koronás prémium, amellyel meghaladta a termelő az utóbbi három év felvásárlásának átlagát. Jól járnak az új termelők is, melyeknek 200 korona prémium jár minden tonna felvásárolt burgonyáért. A tárca arra Is kötelezte magát, hogy annyi növényvédő szer beszerzéséről gondoskodik, amennyi elegendő tesz az egész terület egyszeri gyomirtására és hatszori gombabetegségek elleni védelmére. Remélhetőleg a választék is megfelel majd.

Már tavaly Is bizonyos javulást tapasztalhattunk a gépesítés terén. Valamivel több mint száz ültetőgép került a gazdaságokba. Az ígéretek szerint az idén 235 NDK-beli burgonyakombájn és — a mi kötött talajainkra sokkal alkalmasabb — 60 darab lengyel gyártmányú egysoros kombájn jut el a termelőkhöz. A korát burgónyatermesztők 10 darab HASIIA zsákolóberendezéssel ellátott jugoszláv gyártmányú kombájnt üzemeltethetnek már az Idén. Az ültetőgépek és a burgonyakombájnok vásárlásánál 50 százalékos támogatást nyújt a tárca azon termelőknek, amelyek a korai burgonyát legalább 50, a késel burgonyát pedig 100 hektáron termesztik.

Minden bizonnyal az anyagi támogatás és a tokozott ösztönzés lendít majd valamit a termelői kedven. De az sem ártana, ha gépiparunk vagy a mezőgazdaság gépesítési szakasza Is hozzájárulna a burgonya gépi betakarításának és utókezelésének a megoldásához, illetve alkalmasabbá tételéhez, ami különösen Igényes talajadottságainkhoz. Bár a gépesftők részéről gyakran elhangzott vélemény, hogy a nemesítőknek kellene a mechanikai hatásokkal szemben ellenálló fajtákat előállítani, a józan logika mégis azt sugallja, hogy célravezetőbb a gépet a növény és a talaj Igényeihez módosítani, mint fordítva.

Bizonyos javulást hozhat a burgonya körzetesítésének a felülvizsgálata és termesztésének a kedvezőbb termőhelyű körzetekben való áthelyezése. Már tavaly sikerült elérni azt, hogy a korai burgonya 40 százalékos arányban részesedjen az összterületen. A nemesítés és a szaporítás területén is pozitív változások várhatók. Említést érdemel, hogy az utóbbi két évben a hazai fajtaválasztékot a Klára és a Borka igen korát, valamint a Lada és a Dita középkorai burgonyafajta bővítette. A közeljövőben megkezdődnek az első próbálkozások a szövettenyészefeken alapuló nemesítés! és szaporítást módszerrel. A Magyarországról behozott minlgumó szaporítóanyagot 13 hektáron próbáljuk ki. Az ültetőanyag vírusos betegségeinek a megállapítására már

1986-ban az Eliza-tesztet kezdte)? alkalmazni. Tavaly 170 ezer mintát vizsgálták meg ezzel a módszerrel. Igaz, termelőink a Desire-hez hasonló tulajdonságú fajtát Is szeretnének látni a hazai fajtaválasztékben.

A tárca beruházást elképzelései szerint a 8. ötéves tervidőszak végéig előre várhatóan megolődik a burgonya tárolásának a kérdése. A tervidőszak folyamán 89 ezer 700 tonna kapacitású légkondicionált tárolók építésével számolnak. A kereskedelmi tárca további 4 ezer tonna tárolókapacitás építését tervezi. A fejlesztést tervekben a, burgonya készés félkészárut gyártást lehetőségeinek a megteremtésével is foglalkoznak.

Csak reméljük, hogy a nagyarányú fejlesztési programból fakadó Intézkedések meghozzák a várt eredményt. Nevezetesen azt, hogy a lakosság asztalára ne csak elegendő, de kiváló minőségű ízletes burgonya kerüljön, persze hazai termelésből. Gondolom egy kicsit bizakodhatunk a helyzet javulásában, már csak azért is, mert a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos változások, a nagyobb vállalati önállóság, de egyben felelősség is, továbbá a hatékonyság növelésének társadalmi követelményei valamennyi résztvevő féltől megkövetelik majd az aktfv és alkotó hozzáállást, a minőségi munkát, a gazdaságosság elvének szem előtt tartását.

Klamarcsik Mária

A burgonya kombájnos betakarítása

Fotó: bt. BarCák

„fi búzatermesztés kézikönyve"

A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat néhány éve kezdte meg az ú(szerű kézikönyvek kiadását. A legutóbbi — A búzatermesztés kézikönyve — Barabás Zoltán szerkesztésében Jelent meg Az 534 oldalas kézikönyv szerzői munkaközössége tizenkét felezetben foglalja össze a búzára, a legnagyobb területen termesztett növénykultúrára vonalközé Ismereteket, kezdve a származástól egészen a feldolgozásig.

A búza világélelmezésben betöltött szerepe című első fejezetben többek között megtalálható, hogy a világon a búzát, a legfontosabb szemes terményt mintegy 240 millió hektáron termesztik. Az olvasó megismerkedhet

a világtermelési adatokkal, a búza exportjának és Importjának alakulásával, a bözakereskedelmi szabványokkal és a nemzetközi gabonakereskedelem várható alakulásával.

A második fejezet a búza rendszerével és származásával, valamint az egyes búzafajok jellemzésével, a harmadik fejezet pedig a búza alaktanával és fejlődésével, így e csírázással és a fejlődést szakaszokkal (fenofáztsokka!) foglalkozik.

A morfológiai bélyegek és az élettani tulajdonságok javítása című negyedik fejezet e termő- és az alkalmazkodőképeség élettani hátterét, az asszimiláció hatékonyságénak növelését éš a nagy termőképességfl búza ideotlpusalt Ismerteti. Érdekes az ötödik fejezet, amely a búza nemesítésének genetikai és citogenetikai alapjaival, a nemesítés stratégiájával és módszertanával, valamint a nemesítés távlataival foglalkozik. Pozitívan értékelhető, hogy a fejezet végén

megtalálhatók az új biotechnológiai manipulációk, így például a sejt- és szövettenyésztés (ln vitro), a szomatikus kiónok és az androgenetikus haploldok előállítása.

A hatodik fejezet az üzemi kísérletek típusait, azok tervezését, kivitelezését és értékelését, a hetedik fejezet a fajtaváltás hatékonyságát és a fajtanemesltést, a nyolcadik fejezet pedig a fajtafenntarfást és a vetőmagtermesztést taglalja.

A búza termesztése cfmö kilencedik fejezet a legbővebb, tendhagyó módon a fejezet első részében a kórokozókkal, fgy a csíranövény-pusztulással, a gyökér- és tőbetegségekkel, a levél- és szárbetegségekkel, a virágzat és a termés betegségeivel, továbbá a kártevőkkel, így a csíranövényen, a gyökérzeten, a zöld részeken. a virágzaton, és a termésen élő kártevőkkel, valamint a védekezés szükségességét meghatározó gyomfajokkal foglalkozik. A továbbiakban a

vegyszeres gyomirtás, fgy a preemergens, az őszt posztemergens és a tavaszi gyomirtás végrehajtását, a speciális védekezési eljárásokat, a tápanyagelőállítást és a búzatermesztés gépesítését, főleg a talaj-előkészítés, a vetés, a műtrágyázás, a növényvédelem, a betakarítás és a művelőnyomos technológia gépelt ismerteti. Az agrotechnikával kapcsolatos rész az előveteménnyel, a talaj-előkészítéssel, ■ vetésidővel, a vetésmélységgel, a vetőmagmennyiséggel, a komplex növényvédelemmel és a művelönyomos termesztési technológiával, valamint az egy- éz többmenetes betakarítással foglalkozik. Az öntözéses termesztés című rész az öntözés termésnövelő hatását, Idejét, az öntözővíz mennyiségét, az öntözővíznek a minőségre gyakorolt hatását és az öntözés gazdaságosságát emelt ki. A fejezet befejező része a búzatermesztés nagyüzemi gyakorlatát, ökonómiai kérdéseit és a vetőmagtermesztés szervezését ismerteti.

A tizedik fejezet többek között a minőség fogalmával, a búza kémiai összetételével, a búza minőségével szemben támasztott követelményekkel, a búza táplálkozás- és takarmánybiológiai értékelésével, a durum búza jellemzőivel és minőségvizsgálatával, valamint a búza minőségének várható alakulásával, a tizenegyedik fejezet pedig a búza tárolásával, minőségmegóvásával, feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozik.

A búzakenyér című utolsó fejezet ismerteti a kenyér rövid történetét, a kenyér- és péksüteménygyártás technológiáját, így a dagasztást, a tészta osztályozását és alakítását, a kelesztést, a sütést és a kenyér hűtését. A könyv tárgymutatóval fejeződik be.

Külön kt kell emelni, hogy az egyes fejezeteket, sőt néha ezek részeit bőséges Irodalom egészíti ki. Az Ismeretek jobb elsajátíthatóságát a százharmlncegy ábra és a huszonöt fénykép, valamint az ezeknél a kézikönyveknél alkalmazott készín-nyomás is könnyíti.

A terjedelmes, főleg a növénytermesztési szakembereknek ajánlható könyv Magyarországon 171,— forintért vásárolható meg.

(bara)

%