Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1988. fefirnár lí. Elvhűséggel Я Rozsnyót (Roiflaoa) járásban 1948. február 25-én alsóként a Gómúrhorkal (Gemerská Hôrka/ Cellulózgyárban alakult meg a Népi Milícia üzemi egysége, amelynek Hatala János egykori partizán volt az első parancsnoka. Az egykori alapító tagok —■ Zachar István, Dusza István, Farkas Béla, Krajlik János, Veres István, Ambrúzs Lajos, Kardos László és még sokan mások — közül a 67 esztendős Dusza Istvánnal hozott össze a sors. Id. Dusza István iá jó emlékezetű, régi dolgokról szívesen mesélő Pista bácsi nyugdíjasként él gömörhorkat otthonában, felesége gondviselésének holdudvarában, betegeskedve. — Egy kicsit meghúztam magamat az egyik falust társadalmi munka során — panaszolta Pista bácsi —, mert a fiatalok valahogy ott sem jeleskedtek az áldozatkész példamutatásban, pedig a mai világban összehasonlíthatatlanul kevesebb erőt, szabadidőt kell „mozgósítaniuk* a közösség pártján. De valahogy hiányzik belőlük az a lelkesedés, eszmei meggyőződés, amellyel a ml generációnk győzelemre vitte a munkásosztály akaratát. A tömörített megfogalmazás meglehetősen történelemkönyvízű, ezért Pista bácsi az élmény hitelesítő erejével, a szemtanú közvetlenségével avat be abba, hogy miként „készül* majd a történelem, hogy alakíthatja azt az emberi bátorság, elszántság. — Édesapám Is ebben a gyárban dolgozott le összesen 42 évet. Alapító tagja és pénztárnoka volt az üzemi pártszervezetnek. Mivel gyakoriak voltak a házkutatások és a razziák, gyűléseiket sokszor a gazdasági épületekben tartották. Amikor 1952-ben lebontották a csűrt, ahol egykor gyűléseznl szoktak, több mint száz régi pártkönyvecskére és szakszervezeti Igazolványra bukkantak az általa kialakított és mindvégig titokban tartott rejtekhelyen... Ekkor 0 már nem élt, de én máig őrzöm — szaval nyomán ■— az egykori idők döntő napjainak emlékét. 'Az 1927-es történelmi jelentőségű pelsöcf konferencia utáni években többször ts tüntettek a gyár leszerelése ellen. 1933-ban egy Ilyen tiltakozó megmozduláson a csendörök agyonlőtték Varga Rusza Jánost, majd ezt követően a munkások tucatjait bocsájtották el. Kommunista tevékenységéért apám ts munka — s ezzel a tíztagú család jövedelem — nélkül maradt. Ml, a könyöradományból élő munkanélküliek gyermeket, gyakran elszöktünk az iskolából, felkapaszkodtunk a hegyoldalon futó vasúthoz, hogy torkunkszakadtából kiáltozzuk, hogy „Munkát, kenyeret, tűrtünk elegetr, amiért tanítóinktól bottal lakoltunk. A röpcédulák, plakátok terjesztéséből ts ktvettük a részünket. Gömörhorkán és Lekenvén, meg a környező falvakban lekvárral ragasztottuk ki a kapura, kerítésekre a ikommuntsta párt felhívásait, félmondatait. Később tagja lettem a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, amelynek összejöveteleit gyakran szétverte a csendőrség... Az Ipart dolgozók és családtagjaik körében (a 32-es munkanélküliség idején) általánossá vált az elégedetlenség. A kenyerüket vesztettek közül egyre többen léptek a párt soraiba. Abban az időben a mi pártszervezetünk volt a legforradalmibb a járás területén. így ragadt rá falunkra a ,J(is Moszkva* név. A gömörhorkai Népi Milícia egysége — 1970-ben Saját sorsommal folytatva: negyvenkettőben vonultam be katonának. Szerencsére nem vittek kt a frontra. Amikor Horthy lemondott, több, kommunista érzelmű társamhoz hasonlóan eldobtam a fegyveremet, de színre léptek Szálasiék. Hajtottak volna tovább, azonban sikerült hazaszöknöm. Itthon kerültem fogságba, valaki elárult. Egy esztendő múltán, negyvenhat februárjában kerültem haza. Akkor indították be a cellulózgyárat. Itt vállaltam munkát. 1948 februárjában léphettem be a kommunista pártba, majd megnősültem. — Egy szál ruhában kerültünk öszsze, még a bútort is kölcsönpénzből vásároltuk — szól közbe Borbála néni. — A kevéske földön megtermett bab és gabona értékesítéséből származó pénzből láttunk hozzá a családi fészek építéséhez. A férjem ekkor három „úrnak“ szolgált. Földet művelt, házat épített, és a gyárban dolFEBRURrfW4Q gozott. Gyakran előfordult, (amikor a gyár érdekeit kellett védelmezni) hogy egy hétig se láttam. Pista bácsi erősíti: — Akkor nem volt fontosabb dolog a gyár és a dolgozók érdekeinek védelménél. A Népi Milícia helyt egységének megalakulása után szekérrel mentünk Rozsnyóra a puskákért, amelyeket egy Ideig odahaza őriztünk. Azt ts el kell mondanom, hogy a gyárban a környező települések legszegényebbjét Imintegy négyszázan) vállaltak munkát. A módosabb gazdák és a középparasztok megmaradtak a földnél. Egyelőre. Ml csupán 140 áras parcellával rendelkeztünk, így egytdöben voltam ipari munkás és földművelő ember, 1950-lg, a mezőgazdaság szocialista átépítéséig. A helyi szövetkezet megalakítása is az üzemben dolgozó kommunisták nevéhez fűződik. Pista bácsi negyven évet (ebből 12 esztendőt rokkantként) dolgozott le a cellulózgyárban. A munkásmozgalomban végzett önfeláldozó munkájáért, helytállásáért 1969-ben „A haza szolgálatáért"; 1978-ban pedig „A Népi Milícia érdemes tagja“ kitüntetésben részesült. A CSKP KB két alkalommal ítélte oda neki a .februári Győzelem Emlékplakett-et. X jelenleg 850 dolgozót foglalkoztató gyárban, Hronyec Sándor parancsnok vezetése alatt — régi, méltó jó hírnevét megőrtzve — tevékenykedik a Népi Milícia egy szakaszból álló üzemi egysége. — Nehéz megfelelni az elődeink által magasra állított mércének, hiszen 1973-ban a szocializmus javára végzett odaadó munkájukért megkapták a „Februári Győzelem Érdemrend"-et. De igyekszünk eleget tenni az elvárásoknak. Harci felkészültségünkről és a munka front fán tanúsított fegyelmünkről vagyunk híresek. A politikai munkából eredő feladatokat is példamutatóan teljesítjük. Maradéktalanul betartjuk a járási törzskar utasításait, és )Ö helyezéseket érünk el a többpróbás, járási szintű honvédelmi versenyeken. Munkakörünkből eredő kötelességeink mellett foglalkozunk az Ifjú kommunisták eszmei nevelésével. Érdemes tagjaink a februári győzelem előestéjén beszélegtéseket folytatnak a környező alapiskolák tanulóifjúságával. Bekapcsolódtunk az önkéntes véradók mozgalmába, és számos tömegszervezet munkáját segítjük. Valamennyien tagjai vagyunk a CSSZBSZ üzemi szervezetének. Munkacsúcsok idején társadalmi munkákon veszünk részt a PelSöci (PleSivecf Efsz-ben. Egységünk, ha a szükség úgy hozza, a termelésbe is besegít. Tavaly például az elhasználódott, ötven méter magas lúgtornyot (munkaidő után) egy hét alatt lebontottuk. Az utóbbi öt esztendőben megfiatalodott egység átlagéletkora negyven év. Az utánpótlásról az üzemi pártbizottság vezetőségével közösen gondoskodunk. Bokros teendőink mellett időnként szórakoztató kikapcsolódásra is szakítunk időt. Dokumentummértékű krónikánkat immár tizenhárom esztendeje Majoros Ödön vezeti. Szerényen mért szavaiból is kiderül, hogy a mat munkásörök méltó utódai kívánnak lenni apáik nemzedékének. KORCSMÄROS LÁSZLÓ (Fotó: K. L. és Majoros Ottó) Cehszlovákla Kommunista Pártja в XVII. kongreszusának határo* zatal a mezőgazdasági termelésre Is teljes mértékben vonatkoznak. Többet kell termelni, s nem elsősorban a mennyiségi mutatók előtérbe helyezését szükséges szorgalmazni, valamennyiünknek tudatosítania kell, hogy elsődleges leiadat a minőségre való Összpontosítás. Mezőgazdasági üzemeinkben Ilyen Összefüggésben a szocialista brigádokra valóban vezető szerep hárul. Hiszen azok tagjai a kezdeményezések úttörői, a példát mutatók, a haladást, a tökéletesítést előrelendltók. Többek között ezekről szólt Miroslav Toman, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a tavaly április elején Hradec Královéban megrendezett aktfvaértekezleten, amelyen az egységes földműves-szövetkezetek és állami mezőgazdasági szervezetek szoclalistabrlgádmozgalmának helyzetéről, valamint az elkövetkező Időszak legfontosabb feladatairól volt sző. A csázt (Dubník) Vörös Lobogó Egységes Földművesszövetkezetben az említett értékelő ülésen elhangzott főbeszámoló és vita javaslatait, valamint a fejlődést szorgalmazó tényezőket kellő mértékben magukévá tették. Legalábbis Így vélekedtünk azt kővetően, hogy a szóban forgó mezőgazdasági üzemben a szoclallstabrígád-mozgalommal kapcsolatos kérdéseket taglaltuk, valamint szóba hoztuk a noszf. Illetve a februári győzelem 40. évfordulójával kapcsolatos kötelezettségvállalásokat Az Információkat Pavol Kamoöattól, a személyzet! osztály vezetőjétől tudtuk meg. — Bevezetőképpen — a témakör főbb áttekinthetősége szempontjából — talán egy knrta szövetkezet-bemutatás ... — A tavalyi év végi adatokkal szolgálhatok. Kllencszázötvenhárom áldandó dolgozónk volt, ebből 336 ná. ötezerkétszáz hektár mezőgazdaság! területen gazdálkodunk, melybő’ mintegy 4 ezer 600 hektárnyi a szántó. Társult szövetkezet vagyunk: Szemere (Semerovce), Jászó fjasová) és Csúz „összetevőkkel“ — Az öeszlétszám ismeretében most már mindenképpen viszonyítani lehet. Tehát: szövetkezetükben milyen a helyzet a szociallstabrigád-mozgalmat illetően? — A Csúzi Eísz-ben huszonkét szocialista brigád működik, összesen négyszáznyolcvanhárom taggal. A huszonkét szocialista brigád közül hat viseli „A szocialista munka brigádja“ megtisztelő elmet. Ez a hat brilülmúlták. Itt vetném közbe, hogy mind a nagy októberi szocialista forradalom 70., mind pedig a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére etsz-ünk egy közös kötelezettségvállalást terjesztett eló: teljesíteni a növénytermesztés és az állattenyészés feladatait, s a lehetőségekhez mérten azokat túlteljesíteni. Talán néhány mutató — illusztrációképpen. Kalászos gabonafélékből 1987-ben 6,16 tonna termést takarítottunk be egy hektár átlagában, s ezzel az eredménnyel az elsők Tettünk az Érsekújvári (Nové Zámky) Járásban. Ami a búzát illeti: hektáronként átlagosan 6,36 tonna kenységét, Igyekezetét lehetne kiemelni, mely brigád könyvelhette el a legnagyobb előrelépést? — A jászöl állatgondozó telepen 1986. január elseje óta működik egy öttagú szocialista brigád, amely a napokban kapja meg a bronzfokozatot. Ezen csoport esetében a szó szoros értelmében mindennapos fejlődésről beszélhetünk. Tagjai: Homyák Gyula, Broskovics Géza, Sulák István. Anna Sýkorová és Albert Sykora. Szemléltetésképpen kiragadnék néhány adatot a brigád tavalyi munkájával kapcsolatosan. A szóban forgó kollektíva tagjai kötelezettséget vállaltak, A járás legaktívabbjai gád összesen százhúsz tagot tömörít magába, melyek közül huszonöt a nő. — A noszf. Illetve a februári győzelem 40. évfordulójával kapcsolatos kötelezettségvállalások csakis a szócialistabrigád-tagok „számlájára“ írhatók? , — Végképp nem. A kilenc és fél száz állandó dolgozó közül hátszáznyolcvanan kapcsolódtak be a különböző kötelezettségvállalási akciókba. Valamennyi vállalást Illetően egy volt üzemi, 22 kollektív és négyszázhatvan egyéni. S hogy általában mire összpontosítottak dolgozóink? Többek között vállalták, hogy megtakarítanak 50 ezer kilowattóra elektromos energiát, több mint kétszáz hektoliter üzemanyagot, s összegyűjtünk 850 tonna hulladékvasat. Örömmel nyugtázom, hogy ezen vállalásaink teljesítésével kapcsolatosan nem szükséges lemaradásról beszétnl. És a tó mutatókat még nem említettem ... — A szövetkezet két főágazatit? —■ Igen. Hiszen a tavalyi év valóban sikeresnek bizonyult számunkra. S azt hiszem, az eredmények mindennemű kötelezettségvállalásunkat fetermett. A legjobban az Iris sikerült (6,8 tonna), a Danubla 6,1 tonnával szolgált, 5,7 tonnát adott a Viglnta, az Ágra pedig ötöt. Árpából hektáronkénti átlagban 5,57 tonna termett. Ä szemes kukoricánk szintén jól sikerült, 7,35 tonna termett átlagosan egy hektáron. Ezzel a hozammal a járásban a második helyet szereztük meg. A kalászos gabonafélék termesztésének a tervét 9,5 százalékkal, túlteljesítettük. Az állattenyésztés szakaszán ugyancsak helytálltunk az 1987-es évben. Hiszen a szarvasmarhahús eladási tervét 1,2 százalékkal túlteljesítettük, a tervezett kilencszáz tonna sertéshússal szemben 904 tonnát adtunk el, baromfihúsból pedig csaknem három tonnával adtunk el többet a tervezettnél. Tejből szintén' többet termeltünk a tervben benne foglaltaknál: 91 ezer literrel. Tudom, ez a felsorolás talán a gazdasági eredmények tükrének tűnik, de egyben kifejezője dolgozóink aktív hozzáállásának, az Igényes feladatokhoz való viszonyulásnak. — Visszatérve a szocialista brigádokhoz. Az utóbbi időben mely tevéhogy átlagosan 3 ezer 600 liter tejet fejnek egy tehéntől, a tervezett 3 ezer 400 literrel szemben. S a valóság? 'Háromezernyolcszáz liter tejl Pénzben kifejezve harminchat és fél ezer korona többlet. Érdekességként megemlíteném, no meg bízva abban, hogy a példa követésre talál, hogy a jászói tejőbrigád tagjaira valóban teljes mértékben érvényes az egy mindenkiért, mindenki egyért elve. Ugyanis közösen dolgoznak, s a pénzt egyenlően osztják el egymás között. Tehát nincs különcködés, nem hangoztatják, hogy ez az én tehenem, ez a tiéd, én ennyi tejet fejtem, nekem ennyi pénzt Jár. Ott mindegyik tehén mindenkié, mindenki egyformán részesül a Jutalomban. De hogy e példás kollektíva egyéb tetteiről is szóljak. Szocialista kötelezettségvállalásukban előterjesztették, hogy megtakarítanak egy tonna szemes takarmányt. A valóság azonban ezen esetben is meghaladta a tervet: 1,1 tonna. A fejőbrigád elsősorban a termelési feladatok teljesítését helyezi előtérbe, de — ha alkalom adódik — él a továbbképzés, a szakmai Ismeretek gyarapításának lehetőségével Is. Tavaly például a brigád tagjai részt vettek Nyltrán (Nitra) az Agrokomplex ’87 országos mezőgazdasági kiállításon. A brigádvezető pedig résztvevője volt egy — Beladicében megrendezett — továbbképzésnek. A munkahelyi környezet rendezése-szépltése céljából vállalták, hogy valamennyi brlgfidtag 24—24 órát dolgozik le társadalmi munkában, tehát összesen 120 órát, a tervezett nyolcvannal szemben. — S még néhány, kiemelkedő eredményeket felmutató szocialista brigád, Illetve -brigádtag? — Hogy igazságos legyek: valamennyi kollektíva minden tagja megérdemli az elismerést. De ha tényleg a legjobbakat szeretném méltatni... Kiemelném a jászól részleg sofőrbrigádját, Florián Zubn^r vezetésével, a szemerei részleg gépjavító brigádját, melynek vezetője Péterv István, valamint a Kocsis Dezső vezette gépjavító kollektívát, a csúzi részlegen. — A problémák? — Tavaly a szőlészetben dolgozó szocialista brigádoknak voltak problémáik a tervteljesítéssel, az Időjárási viszonyokból kifolyólag. Az említett részlegen négy szocialista brigád fejt ki tevékenységet, amelyek közül egy az ezüstfokozat várományosa. Az elhangzottakhoz még mindenképpen hozzáfűzendő, hogy az Érsekújvárt járás egységes földműves-szövetkezetei közül éppen a csúzi Vörös Lobogó Efsz-ben kapcsolódnak be leginkább a szoclallstabrigád-mozgalomba. Persze, Csúzon Is tudatában vannak annak, hogy az elégedettség ilyen eredmények ellenére — s ilyen helytállás tudatában — sem lehet teljes mértékű. Tisztában kell lenni azzal, hogy az igényesség a mezőgazdasági termelésben Is napról napra növekszik. S a szocialista brigádok tagjainak egyre erősebben kell tartaniuk az lrányjelző táblát. SUSLA BÉLA
