Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
1988. február 12. SZABAD FÖLDMŰVES HOLTÁGTÓL A HALASTÓIG Farkasd (Vitany) nemsokára ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. A falu területén ugyan — a régészeti lelitek alapián — már a bronzkorban Is laktak, ám írásos emlékek csak 1113 ban említik először — mint Forcast A zoborl kolostor tula|donát képezte. majd a tizenhatodik században az esztergomi érsekség birtokába kertllt 1715 ben két malom működött a településen. A falu lakói mezőgazdasággal, főleg káposztntermesztéssel foglalkoztak A 18 században a helybeli molnár-, takács- és szabómesterek céhekbe tömörültek. Ez Is bizonyltja, hogy haladó gondolkodású és jó üzleti érzékkel rendelkező emberek lakták már akkor Is Még téglagyáruk Is volt 1938 és 1945 között Magyarországhoz volt csatolva. Itt ts végbementek kt- és betelepítések, A legnagyobb változást a falu életében természete-sen az HtáB-as esztendő februárja jelentette, amikor eldőlt az ország továbbfejlődésének jellege Fz a jelentős esemény, a februári győzelem megdöntötte a burzsoá hatalmat és egy áj, emberibb társadalmi rendszer felépítéséhez vezetett. A forradalmi változások a falvak — fgy Farkasd — életében is megmutatkoztak. A járásban az elsők között alapították meg az egységes földmfivesszövetkezetet, amely a Haladás nevet kapta. Termőföldjeit az egykori papi és uradalmi birtokok alkották. A tagság — amely kezdetben csupán 117 főből állt — falubeli klsparasztokből. nincstelenekből toborzódott. Nem volt könnyű megnyerni az embereket. A földhöz, Jószághoz való ragaszkodás erősebb volt a józan gondolkodásnál. Csak 1960-ra sikerült mindenkit beszervezni. Sok idő kellett ahhoz, hogy meggyőzzék az embereket a helyes lépésről. Az ötvenes években nagy gondot jelentett még, hogy a fiataloknak nem volt hol összejönniük, nem volt szórakozási lehetőségük. Ezért aztán saját erejükből átépítettek egy régi gazdasági épületet kultúrházzá. melyet aztán 1958-ban felújítottak. Ennyit röviden a falu történelméből. S vajon milyen a mai, nyolcvanas évekbeli Farkasd? Mennyit fejlődött az elmúlt negyven év alatt? Nos, útnak indultunk, hogy megtudjuk. Farkasd ma a Galántal (Galante) járás egyik központi községe. Lakosainak száma meghaladja a négyez-1989-re elkészülünk vele. Nyugdfjasklub Is lesz Itt. Egy magyar tannyelvű óvodát nemrég hoztunk tető alá, már csak a külső tatarozás van hátra 1987 éta az egész falu vezetékes ivóvízzel rendelkezik. Mintegy huszonkét kilométer hosszúságban kiépítettük a járdákat A hnb udvarán lelen'eg garázsépítés folyik és tavasszal majd egy kis parkot is lélesftünk itt Községünkben lakossági szolgáltatóüzemek Is működnek, melyeket a hnb Irányit és támogat. Tlzenkétféle szolgáltatást tudunk nyújtani és büszkén mondhatom, a falubeliek élnek is a lehetőségekkel Rendelkezésükre áll a kőműves-, kárpitos-, asztalos-, villanyszerelő-, lakatos-, festő és mázolőmeg a bádogoscsoport, valamint a szőrmekészftő, a nö! szabó és a fényképész Homokbányánk Is van. bárki vásárolhat főiünk homokot A szállítást is biztositant tudjuk, mert teherforgalmat Is lebonyolítunk A járási szolgáltatóvállalat üzemeltet nálunk egy ruhatisztítót, egy borbélyt és egy fodrászatot. Most nagy fába vágtuk a fejszénket. A Vág folyó holtágát — melyet mi csak öregvágnak nevezünk — szemétteleppé akarták nyilvánítani. Csakhogy az a rész nem arra való. Már csak azért sem. mert majdnem a falu közepén terűi el. Úgy döntöttünk, hogy akár a saját pénzünkből is, de rendbehozzuk az a területet. Nekifogtunk hát a munkának. jelenleg a meder tisztításánál, mélyítésénél tartunk. üthektáros halastó, rekreációs terület lesz a „szeméttelepből“. A munka beindulása után a felsőbb szervektől is kaptunk támogatást, úgyhogy a tervezettnél talán hamarabb plkészülünk a munkával. A sportpálya mellett szintén kiépülőben van egy üdülőtelep, melyet nyaranta már látogatnak a turisták. Legfontosabb feladatunknak a környezetvédelmet tartjuk. Szeretnénk, ha a község területén egyre több zöldterület lenne. Ezért aztán füvesítünk, bokrokat, fácskákat telepítünk, virágokat ültetünk, ahová csak lehet. Farkasé majdnem olyan, mint egy kisváros: van itt szolgáltatások háza, iskola, étterem, borozó, posta, kertmozi, sportpálya lelátóval, kultúrház, üdülőtelep, óvodák, üzletek... szinte minden, amire csak szükség lehet. KULTURÁLIS ÉLET rét. Nagy részük a helyi efsz-ben dolgozik, de a fiatalabbak közül egyre többen választanak munkahelyet Galántán vagy Vágsellyén (Sala). Sokan költöznek be a városba. A faluban sok a szép, nagy, öj ház. Nem csoda, hiszen az itteni termékeny földből szorgos munkával „aranyat lehet bányászni“. Ezt már az ősök ts tudták. Csak annyit változott a helyzet, hogy a mai farkasdlak nemcsak káposztát, hanem több fajta zöldséget termesztenek - és mindezt fólia vagy üvegház alatt. Ez a falu jólétének titka. KJ MINT VET, ÜGY ARAT A falu nagy, a termőföld kiváló. Épp ezért ta’án természetes, hogy Itt működik a Szlovákiai Kerészkedők Szövetségének legnagyobb alapszervezete, amely az elmúlt évben ünnepelte harmincadik születésnapját, öszszesen 881 tagot számlál. A faluban élő családok 60—70 százaléka foglalkozik kertészkedéssel, ennek mintegy egyharmada szövetkezeti tag. — A kertészkedők elsősorban uborkát, paprikát, salátát, paradicsomot és dinnyeféléket termesztenek — mondja a szervezet jelenlegi elnöke, Takács Kálmán. — Legnagyobb gondjaink mindig a felvásárlással voltak. Az utóbbi időben a Zelenina galántal, topofőanyl. nyitral (Nitra), érsekújvári (Nové Zámky) és revúcai felvásárlóüzemeibe szállítjuk a legtöbb árut. A faluban ma már tíz felvásárlóközpont működik. Szeretnénk a jövőben kiépíteni egy központi felvásárlóhelyet, amely korszerű gépekkel, berendezéssel, raktárhelyiséggel lenne ellátva. Itt aztán hétköznapokon Is felvásárolnák a terményeket. Mivel nagy a szervezet, szükség volt egy jó üzletre is, ahol a kertészkedők minden szükséges eszközt megtalálhatnak. Nyitottunk Is egyet, melynek ez volt a feladata, da sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Legalábbis addig, míg nem került az üzletvezetői posztra Kőrös Ilona, aki egyben hnb-képvlselő is. Ebben a boltocskában ma már szinte minden megtalálható, amiről csak egy kertész álmodhat. Vannak Itt vetőmagok, különböző talajművelő eszközök, műtrágyák. A vásárlók — többnyire szervezeti tagok — elégedettek lehetnek az ellátással. A szervezet tagjai az eladott áru pénzértékének 1 százalékát a fejlesztési alapba luttatják. Ebből fedezzük aztán a felvásárlőközpontok felszerelését, a tanulmányi kirándulásokat, a szakkiállításokat egyéb akciókat és a taggyűlések, ünnepségek kiadásait. Sok fejfájást okoz, hogy nincs megfelelő hulladéktelepünk, pedig igazén nagy szükség lenne rá. Nehéz és időigényes munka a kertészkedés. Az emberek mégis csinálják. A jó minőségű, gazdagon termő föld, a munka szeretete, no meg persze az anyagi érdekeltség ösztönzi őket arra, hogy foglalkozzanak ezzel. Pedig ha beérik a zöldség, gyümölcs, nincs Idő pihenésre, kikapcsolódásra, s h munka mellett ezt is el kell végezni. Mégis megéri nekik, htsz számuk egyre növekszik. De hát ki mint vet, úgy arat... MINT EGY KISVÁROS Komlósl Ferenc, a hnb elnöke: — A falu nagyon sokat fejlődött az elmúlt negyven év alatt. Az utóbbi években felépítettünk egy huszonkét tantermes alapiskolát, egy óvodát, kertmozlt, sportpályát létesítettünk lelátóval és öltözőkkel, öreg épületet alakítottunk ét stílusos borozóvá, felújítottunk két vendéglót, és megnyitottunk egy éttermet. Tavaly átadtuk rendeltetésének az Ú1 élelmiszerüzletet és a szolgáltatások házát. Már csak az utóbbi környékét kell rendbehoznunk. Épül egy húsz férőhelyes nyugdíjasotthon, úgy tervezzük, Krummel Ferenc, a helyi knltórközpnnt igazgatója meglepően fiatal, ám szaval hozzáértést, tapasztaltságot Jeleznek. A falu kulturális életének jelenéről beszél: — Legaktívabban működő tömegszervezetünk a Cseroadok, a SZISZ, a Vadászszervezet és a Nőszövetség szervezete. A legtöbb akciót ők szervezik Minden -évben vannak különböző előadások, ünnepségek, fellépések. Tavaly például a Csemadok szervezésében került sor a hagyományos népdalestre, amelyen a teSedíkovól, a zstgárdt (Zlharec), a galántat és a helybeli amatőr népművészek, népzenekedvelök léptek fel. A népdalest közkedvelt a falubeliek körében. Tavaly Lovicsek Béla íróval beszélgettek az olvasók a minden évben megrendezésre kerülő író-olvasó találkozón Nagy sikere volt Goda Marika egész estét betöltő esztrádmflsorának és a Tovarišstvo szfnielöadásának Is. A helyi magyar tannyelvű alapiskola színjátszó csoportja kétszer lépett fel „Mesélj, mesélj" című műsorával. A fiatalok szervezete sportversenyeket, vetélkedőket, ténomulatságokat szokott rendezni. Az elmúlt évben két vetélkedőt állítottak össze. Az egyikre a CSKP megalapításának 66. évfordulója, a másikra a noszf 70. évfordulója alkalmából került sor. A vetélkedő kérdései természetesen a két jelentős eseménnyel voltak kapcsolatosak. Nyáron egy sikeres sportdélutánon Jól szórakozhattak a falu fiataljai. Közös kiránduláson voltak Hurbanovóban, ahol a csillagvizsgálót Is megnézték. A Nőszövetség helyi alapszervezetének tagja! kézimunka-kiállításon mutatták be ügyes kézzel hímzett térítőikét. A kultúrház több szakkörnek ad otthont Működik Itt fényképészeti, esztétikai és zenekedvelő szakkör, szavalő-, aerobic- és rádiőskör. Van egy jól felszerelt könyvtárunk is, amely 6 ezer 730 magyar és 13 ezer 302 szlovák nyelvű könyvvel rendelkezik. Ezenkívül 32 folyóiratot is előfizetünk. A könyvtárnak Jelenleg ezer tagja van. Tevékeny a hnb mellett működő polgár! ügyek testületé. Esküvők, névadó ünnepségek, személyltgazolvány-átadások. nyugdíjastalélkozők, Jubileumok alkalmából színvonalas, gazdag kultúrműsorral kedveskednek az ünnepeltnek. Ebben nagy segítséget kapnak a hely! alapiskola tanulóitól. összegezve az elmondottakat, a községnek aránylag mozgalmas a kulturális élete. Legnagyobb sajnálatomra azonban a különböző műsorok csupán a késő őszi és a téli hőnapokban kerülhetnek megrendezésre. A lakosság nagy része kertészkedéssel foglalkozik, tehát a tavaszi, nyári elfoglaltságaik, a kerti munkák miatt Ilyenkor nem jönnek el az előadásokra. Mindig ezt figyelembe véve kell terveznünk... JELEN ÉS JÖVÖ Farkasdon az eredmények mellett azonban akadnak gondok Is. Például a clgányszármazásö lakosokkal. Ä hnb azonban minden erejével Igyekszik megbirkózni a „kemény dióval“. Az Itteniek munkaszerep, dolgoskezű emberek. Szabadidejük nagy részét Is munkával töltik Ennek eredménye meg Is látszik, csak szét kell nézni a faluban. Szép házak, gondozott kertek. Öröm nézni. Igaz, hogy csak kis számban — már amennyire Idejükből telik —, de élnek a kultúra adta lehetőségekkel is. Legtöbben a kertmozlt látogatják. Becsületreméltők a farkasdi emberek, hiszen a februári győzelem negyvenedik évfordulóját mnnkasikerekkel köszönhetik. Ez Idő alatt Iskolát, szolgáltatóházat, éttermet, óvodákat, üzleteket építettek. Sikerült Farkasdot szép, nagy központi községgé változtatni. A lövőben pedig még jél kifizetődő turistaforgalomra is számíthatnak. PÖDA ERZSÉBET A nemrég megnyílt új élelmiszerüzlet A sportpálya Tisztítják, mélyítik az ,,öregvág“ medrét (Kallta Gábor felvételei) A huszonkét tantermes iskola Háttérben a kertmozi
