Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-12 / 6. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1988. február 12. Tavalyi eredményeink a számok tükrében Az elmúlt napokban tették közzé a Szövetségi Statisztikai Hivatal Jelenté­sét a népgazdaság tavalyi fejlődésé­ről és a CSSZSZK 1987. évi állami ter­vének teljesítéséről. Ä népgazdaság a 8. Ötéves tervidő­szak második évében a CSKP XVII. kongresszus által a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítására kitűzött stratégiai irányvonal megva­lósításáért folytatott küzdelem igé­nyes feltételei között fejlődött. Pozi­tívan hatott rá a dolgozók kezde­ményezése és a szocialista munka­verseny. A gazdaság intenzifikálásá­­nak lassú üteme következtében a nemzeti jövedelem becslések szerint több mint 2 százalékkal növekedett, ami kevesebb a tervezett mértéknél. Sikerült bepótolni az építőipar év eleji lemaradását, a bruttó ipari ter­melés 2,3 százalékkal nőtt. A bruttó mezőgazdasági termelés volumene 1988-hoz viszonyítva 0,9 százaikkal növekedett. A mezőgaz­dasági termelés költségei továbbra is magasak. A tudományos-műszaki haladás nem nyilvánult meg a népgazdaságban je­lentősebb mértékben a gazdaság tei- Jesitménvének és hatékonyságának növelésében, a termékek minőségének és használati értékének javításában. 1988-hoz mérten a mezőgazdaság tavalyt eredményei kedvezőbbek vol­tak. Az évi állami tarvet összességé­ben 99.9 száza'ékra teljesítették, ezen beiül a növénytermesztés tervét 95,5 százalékra, az állattenyésztését pedig 103,4 százalékra. A növénytermesztés az előző évhez viszonyítva gyorsabb ütemben növekedett, de nem sikerült elérni az állattenyésztéshez viszonyí­tott gyorsabb növekedését. Az egy dolgozóra eső bruttó mezőgazdasági termelés 1,3 százalékkal növekedett. A növénytermesztésben Jftk voltak az eredmények a gabona és a rence termesztésében. Nem sikerült növelni a cukorrépa és a burgonya hozamát. Nem sikerült teljesíteni a zö'dség- és a gyümölcstermesztésben kitűzött feladaokat. A gabonafelvásárlás tervét 100.6 százalékra a repce felvásárlási ter­vét 104,9 százalékra, a cukorrépáét 86.6 százalékra teliesítették. Az állattenyészés feladatait az év folyamán ügv teMesltették. hogy köz­ben csökkentették a keveréktakar mányok adalékanyagainak behozata­lát. A teihozam átlagban 3 ezer 741 literes volt fi988-ban 3 ezer 749 l.iteres). a toláshozam 246 darabos, vagyis az előző év szintjén maradt. Az állattenyésztési termékek felvá­sárlásénak torvét (a tojás kivételé­vel) teljesítették, összesen 1611 ton­na vágóállatot, 255 tonna baromfit, В milliárd 44 millió Uter tejet és 2 milliárd 834 millió darab tojást vá­sároltak tel. A kistermelők a bruttó mezőgazdasági termelés keretében a vágóállatok mintegy 11,2 százalékát, a zöldség 45,6 százalékát, a gyümölcs 60,9 százalékát termelték. A mezőgazdaság az év folyamán 8 ezer 557 traktort, 1527 kombájnt, 2 ezer 135 vetőgépet, 405 burgonyabe­­takarftö gépet, 196 cukorrépa-betaka­­rító gépet kapott. Az ágazat tavaly 1 millió 558 ezer 500 tonna műtrá­gyát vehetett igénybe, (tiszta táp­anyagban számítva), ebből egy hektár mezőgazdasági területre 232 kilo­gramm jutott. Az év folyamán 16,3 ezer hektár terület vált öntözhetővé és 32,4 ezer hektárt csapoltak le. Az állami gazdaságok dolgozóinak havi átlagbére 2,2 százalékkal nőtt, és elérte a 3 ezer 90 koronát. Az efsz-ek dolgozóinak havi keresete 2,1 százalékkal nőtt és elére a 3 ezer 235 koronát, miközben a munkatér­­me'ékenvség növekedése a saiát ter­melési értéken belül mintegy 2,7 szá­zalékos volt. Az élelmiszeripar termelése 1986- hoz viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt, míg az állami terv 1,8 százalékos nö­vekedéssel számolt. Az e'látás folya­matos volt, de nem sikerült lényege­sebben gazdagítani a választékot. A tőkehús előállítása 2,4 százalékkal, a baromfihúsé 3,8 a húskonzervek gyártása 11.4. az étolajaké és növé­nyi zsiradékoké 33, a sajtoké 6,5, a péksüteményeké 4,2 százalékkal nőtt. A kereslet fo'yamatos kielégítése mellett enyhén csökkent a kenyér, a pasztőrözött tej, a vaj és a sör gyár­tása. • «* A Szlovák Statisztikai Hivatal je­lentése szerint az SZS7,K-ban a brut­tó mezőgazdasági terme’és az 1988-os évhez vizonvitva 1.5 százalékkal, a 7. ötéves tervidőszak évi átlagához vi­szonyítva pedig 5,8 százalékkal nőtt. A termelési terv teljesítése 99 száza­lékos vo't, ezen belül a növényter­melés 4.5 százalékkal elmaradt a tervtől, az állat'nnvésztás pedig 2,1 százalékkal tű'teljesttette a tervet. Kedvezően alakul a gabonafélék, a hüvelyesek, az olajnövények, az egy­éves takarmánynövények és a zöld­ségfélék hektárhozama, összesen 4.2 millió tonna gabona termett, így ezen a szakaszon 108 százalékra sikerült teljesíteni a tervet, főleg a búza csúcshozamának köszönhetően. A ga­bonafélék átlagos hektárhozama elő­ször haladta meg az 5 tonnás szin­tet. A tervezettnél kevesebb termett burgonyából, gyümölcsfélékből, cu­korrépából, évelő takarmánynövé­nyekből és szőlőből. Az előző évekhez vlzonyitva meg­növekedett a serésállomány, míg a szarvasmarha-, a juh- és a baromfi­­állomány csökkent. Az állati termékek állami felvásár­lási tervét a tojáson kívül minden vonatkozásban teljesítették. Vágóál­latokból 487 ezer 800 tonna, tejből 1 milliárd 691 millió 500 ezer liter került felvásárlásra. A felvásárolt 997 Millió darab tojás elegendő volt a fogyasztói szükségletek kielégítésé­re. Az élelmiszeripari bruttó termelés az 1986-os évhez viszonyúvá az álla­mi tervben előirányzott 1,1 százalék helyet 1,7 százalékkal nőtt. Főleg a tőkehús, az étolajak, a tej és a tej­termékek, valamint az alkoholmentes üdítőitalok termelése növekedett. A fakitermelés és az erdősítés ter­vezett feladatait teljesítették. A közületi vízvezetékről ellátott la­kosság részaránya 70,7 százalékról 72 százalékra nőtt, a csatornahálózatra kapcsolt házakban lakó személyek aránya 47,1 százalékról 48 százalékra növekedett. A lakosság ivóvízellátásá­ban a Kelet-szlovákiai kerület számos körzetében, különösen Kassán (Koši­ce), főleg a szélsőséges Időjárási fel­tételek miatt továbbra is problémák voltak. Az átlagos havi normálbérek az SZSZK népgazdaságának szocialista szektorában, az efsz-eket is beleértve, 3 ezer 15 koronát értek el, (az efsz­­ek nélkül 2 ezer 995 koronát), ami 2 százalékos évközi növekedésnek felel meg. Az 1987-es évben az SZSZK nép­gazdaságának szocialista szektorában, az efsz-eket is beleértve, 2 millió 415 személy dolgozott, ami 25 ezerrel több, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom az 1986-os évhez viszonyítva 3,5 száza­lékkal nőtt: a terv 3,6 százalékos nö­vekedést Irányzott elő. A fogyasztói szükségleteket élelmiszer-ipari cik­kekből általában véve sikerült kielé­gíteni. Az iparcikkek kínálata azon­ban nem elégítette ki a keresletet, főleg a nagyobb használati értékű, a divatos és az idényjellegű termékek­ből. A lakosság társadalmi fogyasz­tása 4,7 százalékkal növekedve 61.4 milliárd koronát ért el. Ebből egy lakosra 11 ezer 750 korona Jutott, ami 462 koronával volt több, mint a megelőző évben. Ennyit kivonatosan a statisztikai jelentésekből, amelyeknek szociális, kulturális és egészségügyi vonatko­zásaira a későbbiek folyamán még visszatérünk. FEBRUÁRJAI! Eseménynaptár 1948. 2. 15.: Az SZLKP kassai (Ko­šice) területi konferenciáján Gustáv Husák, az SZLKP KB küldöttségének vezetője beszédének befejező részében részletesen szólt a reakciós elemek elleni harc jelentőségéről. 1948. 2. 16.: A járási pártbizottsá­gok elnökeinek prágai konferenciáján döntés született arról, hogy február 28—29-ére összehívják a parasztbi­­zoltságok országos kongresszusát. A CSKP KB Elnöksége megvitatta az üzemi tanácsok országos kongresszu­sának, az SZLKP kongresszusának és a parasztbizottságok kongresszusának előkészületeit. 1948. 2. 17.: A nemzetiszocialista miniszterek meghiúsították a kor­mány ülésének megtartását azzal az Indoklással, hogy nem váltották való­ra a kormány február 13-i, a nemzet­biztonsági szervek prágai parancsno­kainak leváltására vonatkozó dönté­sét. A burzsoá miniszterek nem vol­tak hajlandók másról tárgyalni. Kle­ment Gottwald félbeszakította az ülést, és felment a Hradzsinba, hogy tájékoztassa E. BeneS elnököt a ki­alakult helyzetről. A CSKP KB Elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között ez áll: „...Ebben a súlyos pillanatban szükséges, hogy az egész dolgozó nép, a munkások, parasztok, iparo­sok, értelmiségiek, valamennyi de­mokratikus és haladé gondolkodású állampolgár politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, a csehek és szlovákok, mind egységben, készen álljanak és felkészüljenek arra, hogy minden erejüket latba vetve még csi­rájában elfojtsák a reakció bomlasztó szándékait, és megvédjék az állam és a nemzet érdekeit." Az SZLKP KB Elnöksége A nép meg­hiúsítja a reakció terveit címen szin­tén felhívást adott ki. 1948. 2. 18.: A nemzetiszoclallsták, a néppártiak és a szlovák demokra­ták táborában lázasan készülődtek a a következő napokra. Délután E. Be­­neš fogadta a nemzetiszocialisták képviselőit. F. Zenki miniszterelnök­helyettest és H. RIpka külkereskedel­mi minisztert. A tanácskozáson még egyszer jóváhagyták a kormányválság előidézésére vonatkozó döntéseket. 1948. 2. 19.: Reggel Klement Cott­­wald a szociáldemokraták vezetőivel tárgyalt. Meghátrálő javaslatukat a miniszterelnök visszautasította, s ép­pen ellenkezőleg, igyekezett őket meggyőzni arról, hogy az előttük ál­ló döntő napokban feltétlenül szük­ség lesz a kommunisták és a szociál­demokraták akciőegységére, együtt­működésére. Megszületett a döntés, hogy a Nem­­zetlszociallsta Párt, a Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújt­ják lemondásukat. Este Klement Gottwald lakásán ülé­sezett a CSKP KB Elnöksége, ame­lyen főleg a miniszterek lemondását követő további eljárással, a dolgozók tömegmozgalmának további irányítá­sával és a kormányválság megoldásá­nak lehetőségeivel foglalkoztak. 1948. 2. 20.: A kormány rendkívüli ülését 10 órai kezdettel kellett volna megtartani, amelyen V. Nősek bel­ügyminiszternek kellett volna beszá­molnia a Nemzetbiztonsági Testület kérdéseiről. Fél órával később a reakciós miniszterek bejelentették, hogy addig, amíg a belügyminiszter nem vonja vissza a Nemzetbiztonsági Testület parancsnokainak leváltásá­val és a minisztérium keretében a személyi változásokkal kapcso'atos parancsát, nem vesznek részt a kor­mány ülésén. A CSKP KB. Elnöksége kisebb szünetekkel déltől késő estig ülésezett. A délutáni órákban Anto­nín Zápotocký Klement Gottwald megbízásából olyan javaslatot adott át B. Laušmannak, a Csehszlovák Szo­ciáldemokrata Párt elnökének, hogy közösen alakítsák meg az üj kor­mányt. B. Laušman a javaslatot el­utasította. A délutáni órákban sorrendben a Nemzetiszocialista Párt (P. Zenki, H. RIpka, J. Stránsky és P. Drtlna), a Demokrata párt (št. KoCvara, I. Pie­­tor, M. Franek és J. Lichner) és a Néppárt (F. Hála, J. Srémek, A. Pro­­cházka és J. Kopeeký) miniszterei be­nyújtották lemondásukat. Közben Klement Gottwald a belügy- és a nemzetvédelmi miniszter kísére­tében tájékoztatta a köztársasági el­nököt a kormányban kialakult hely­zetről. Az esti órákban adták ki a CSKP KB Elnökségének és az SZLKP KB El­nökségének a csehszlovák néphez in­tézett Nyilatkozatát, amelyben ez állt: „A párt elnöksége ezekben a súlyos pillanatokban felszólítja a városok és falvak egész dolgozó népét, a mun­kásokat, a parasztságot, a kisiparoso­kat, az értelmiséget, minden derék csehet és szlovákot, egyesüljenek szi­lárd Nemzeti Frontban, amely bizton­ságos támasza lesz Klement Gottwald kormányának, és biztosítja a köztár­saság érdekeinek megfelelő követelé­sek megvalósítását, a nemzeti forra­dalom nagy eredményeinek megvé­dését, valamint azt, hogy a fejlődés rendezett körülmények közt folyik tovább, s fenntartjuk testvéri szövet­ségünket a Szovjetunióval és a többi szláv állammal." A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt esti ülésén összecsaptak az ellenté­tes erők. Zdenék Fierlingernek és a Szociáldemokrata Párt Elnöksége töb­bi haladó gondolkodású tagjainak si­került megakadályoznia V. Majer ja­vaslatát — a miniszterek azonnali lemondását. Végleges döntés azonban nem született. A Csehszlovák Rádió fél tizenegykor bejelentette, hogy másnap az óvárosi téren kerül sor ц prágai dolgozók tüntetésére, amelyen Klement Gottwald kormányát fogják támogatni. 1 Й»УШ2Ш 1 SZELLEMÉBEN Ez év januárjának derekán ülé­sezett Szlovákia Kommunista Pártja Nyugat-szlovákiai Kerü­leti Bizottsága, hogy a CSKP KB 7. ülésének szellemében megtárgyalja az 1987-es évben elért gazdasági eredményeket, köztük a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban elér­teket is Meg' ’építést nyert, hogy 1986-hoz viszonyítva, 4,2 százalékkal növeke­dett a mezőgazdasági bruttó terme­lés, de még így sem érte el a ter­vezettet. A növénytermesztésben a szélsőséges időjárás ellenére a ke­rület mezőgazdasága történelmének második legnagyobb gabonatermését érié el. A millió 740 ezer tonnás ga­bonatermés 5,47 tonnás átlagos hek­tárhozamot jelent Nagymértékben hozzájárult ehhez a kiválónak mond­ható kukoricatermés a Dimaszerda­­helyi (Dunajská Streda), a Komáromi (Komárno), az Érsekújvár) (Nové Zámky) és a Lévai (Levice) járások­ban. valamint azoknak a mezőgazda­­sági vállalatoknak az eredményei, amelyek 8—9 tonnás hektárhozamaik­kal kedvezően befolyásolták az ered­ményeket. összesítve az 1987 es gabo­natermelési tervet 152 ezer tonnával sikerült túlteljesíteni, s igy 40 száza­lékkal csökkenteni a nvnlcadik öt­éves tervidőszak első évéből szárma­zó kiesést. Sikeresnek mondható a tömegtakar­mányok és az olajnövények termesz­tése is. Ugyanez azonban már nem mondható el a cukorrépa termeszté­séről. A kerület mezőgazdasági válla­latai ugyanis 320 ezer tonna cukor­répával maradtak adósak. A kedve­zőtlen időjárási viszonyokkal és az anyagi-műszaki ellátás hiányosságai­val csak részben Magyarázható a nemteljesftés. A hiányosságok nagy része az alacsony színvonalú munká­éi technológiai fegyelem rovására ír­ható. Ogyszintén nem lehetünk elégedet­tek a korai burgonya, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék termelésé­ben, elért eredményekkel. A hiányos­ságok objektív okai -— a manka gé­pesítésének alacsony foka, igy az óíő­­mnnkaerő-rátordftás magas igénye, a termelés alacsonytokú gazdaságossá­ga, valamint a szerződésfegyelem la­zaságai — mellett jelen volt a szub­jektív tényező is, a könnyebb út ke­resése a társadalmi igények kielégí­tésével szemben. A kerület állattenyésztése alapjá­ban véve teljesítette feladatait: tőke­húsból. baromfihúsból és tojásból. Tejből viszont 8 millió literrel keve­sebb került a feldolgozóüzemekbe. Az állattenyésztésben elért eredmények­kel e'sősorban azért nem lehetünk elé­gedettek, mert azokat csökkenő terme­­’őképesség mellett érték el. Más szó­val, a marhahústermelés túlteljesíté­sét az állomány csökkentésével, a sertéshúsét pedig az állomány növe­lésével, nem pedig a napi tömeggya­rapodás növelésével ellensúlyozták. A legkisebb napi tömeggyarapodást a sertéseknél a Bratislava-vidéki, a Komáromi, az Érsekújvárt és a Lévai járások mezőgazdászai érték el. Az állattartási és állategészségügyi hiányosságok, a takarmánytápok mi­nősége és összetételének gyakori vál­tozásai negatfvan befolyásolták a ter­melés intenzitásának alakulását. A mezőgazdasági vállalatok gazdál­kodásában az 1987-es évben sem kö­vetkezett be egyöntetű javulíg. Ennek egyik fontos mutatóját, a nyereség* képzést csak 87 százalékra teljesítet­ték. Tizenhét nazógazdasági vállalat ráfizetéssel, megközelítőleg 58.9 mil­lió korona értékű hiánnyal zárta az évet. Lényeges favnlás a 27 lemara­dó vállalat helyzetében sem követke­zett be. Az élelmiszeripar alapvető külde­tését, a hazai piac élelmiszer-eliátá­ben és mérsékeltebbet az állatte­nyésztésben. A javadalmazás javítása érdekében 1987-hez viszonyítva 140 millió koronával kell növelni a nye­reséget. hogy a szövetkezetek átla­gában 10.5 százalékos, az állami gaz­daságokban pedig 8 százalékos ren­tabilitást érhessenek el. Az 1988-as évben is a gabonater­melés áll majd a figyelem középpont­jában. A terv 2 millió 590 ezer tonna, Eredmények és célkitűzések VÉGH FERENC, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság oszáiy­vezető-heiyettese sát egyenletesen biztosította. Ugyan­akkor nem lehetünk elégedettek az élelmiszerek választékával és a minő­ség alakulásával. A tervteljesitéssei legnagyobb problémák az év folya­mán a Milex és a Nyugat-szlovákiai Húsipar üzemeiben, valamint a Nyu­­gat-sziovákiai Sör- és Malátagyárak hurbanovéi vállalatánál voltak. Minő­ségi kifogások merültek fel a tej- és pékipari termékek esetében. Mindez azt bizonyítja, hogy az élelmiszeripar tartalékait az elmúlt esztendőben sem merítette ki, továbbra is ala­csony színvonalú az alapanyag-feldol­gozás, nagyok a veszteségek abban a folyamatban, amíg a nyersanyag a termelőtől eljut a fogyasztóig. Az 1987-es gazdasági eredmények elemzése után a nyugat-szlovákiai ke­rületi pártbizottság plenáris ülése foglalkozott az 1988-as gazdasági év fő feladataival, valamint meghatároz­ta elérésük módjait. A kerület mezőgazdasági bruttó termelését 1986-ban 5,6 százalékkal kell növelni, figyelembe véve az öt­éves tervidőszak első két évének le­maradását. Ezen beiül gyorsab fejlő­dést irányoz elő a növénytermesztés­az előző évek kiesésének pótlására pedig — terven felül — további száz­ezer tonna termelésével számol. A terv alapvető változást sürget a cukorrépa, a zöldségfélék és a bur­gonya termesztésében, valamint a ta­karmány és a fehérjeprogram céljai­nak magvalésftésában. Az előbb emlí­tett termékek esetében többek között azzal számolunk, hogy az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma által kiadott árkiegészítések ösztönzően fognak hatni a mezőgaz­dasági üzemekre. Az állattenyésztés tervfBladatainak teljesítésével feszültségek keletkez­tek a vágóállatok felvásárlásának szerződéses rögzítésénél, valamint a tej és a baromfihús felvásárlásának biztosításánál. A feszültségek okai, hogy a kerület mezőgazdasági válla­latai a múltban az ország más kerü­leteiben vásároltak növendék szarvas­marhát hizlalásra. Jelenleg ezek a be­szerzési források elapadtak, igy saját nevelésből nem képesek biztosítani a terv teljesítéséhez szükséges mennyi­séget. Az 1988-as terv mennyiségi mutatói mellett a minőségi mutatókra helye­ződik a hangsúly. A mezőgazdasági beruházásoknál főleg a föld termő­­képességének javításával, az öntözött területek bővítésével, a vfz- és szél­erózió okozta kérők megelőzésével, a veszteségek csökkentésével, a ter­mékek minőségét javító létesítmé­nyek, például a szánatárolúk, a rak­tárak stb. építésével, valamint a szarvasmarhatartáshoz szükséges lé­tesítmények bővítésével kell számol* ni. Az élelmiszeripar területén a terv a bruttó termelés 2,6 százalékos és a nyereség 18,8 százalékos növelésé­vel számol. Ezen tervfeladatok felté­telezik a nyersanyagok Jobb haszno­sítását, a termékek minőségének lé­nyeges javítását, a hazai piac ki­egyensúlyozott ellátását, valamint az exportfeladatok maradéktalan teljesí­tését. A termeld és a feldolgozóipar közti jó együttműködés érdekében szélesí­teni kell a kooperációs és integrációs kapcsolatokat, a kölcsönös bizalom erősítését és az érdekek egyeztetését. A nyngat-szlovákiai kerületi párt­­bizottság plénuma az igényes terv­feladatok teljesítésében azzal az erő­ve! számol, amelyet a Sáraiatoknál működő pártalapszervezetek tagsága képez, az évzáró pártgyfilések, az üzemi pártbizottságok gyűlései és a pártkonferenciák mozgósító hatására. Arra, hogy a pártalapszervezetek a kommunistákkal az élen képesek lesznek aktív tomegpnlitikai munká­val megnyerni a dolgozókat az 1988- as tcrvfe'adatnk teljesítésére. Ezzel a nyugat-szlovákiai kerület mezőgaz­dasága és élelmiszeripara nagy lépést tenne a CSKP KB 7. plénuma hatá­rozatainak végrehajtásában, valamint a gazdasági mechanizmus átalakítá­sában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom