Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 1. szám

Tetszetős prémes állat — a csincsilla S — a kiültetett és a jövendő átoltás helyén lemetszett fa­csemete D — metszésfelilletek, P — az átoltott fa. V — a megéledt facsemete, t — a kiválasztott alany (M 9. M 26 sth.|, к — a beszerezhető fajta, n — a kívánt fajta. A gyümölcsfák átoltása (Folytatás az 1. oldalról) ф Tudtommal a csincsilla a­­milyen kicsi .olyan drága. A prémjéből készült bundát esik a‘ leggazdagabb hölgyek visel­hetik. A leendő tenyésztőket bl zonyára érdekelni fogja milyen áron szerezhetnek be egy-egy állatot, s milyenek a hazai pia­con a bőrök felvásárlási árai? — A jó minőségű tulajdon­ságokkal rendelkező standard tenyészállat ára 1500 korona; az újabban egyre terjedő kü­lönféle mutációké pedig eléri az 1800 koronát is. Az I. osz­tályúnak minősített prémet 850 koronáért, a kevésbé értékese­ket pedig olcsóbban vásárol­ják fel. (Részletes tájékozta­tást ezzel kapcsolatban a Ko­­žušinár cfmű lap 1987/4. szá­mának melléklete tartalma­zott.) Szlovákiában a csincsillák­nak eddig csak a szürkés, fe­hér hasú standard típusa ter­jedt el. A mutációk azonban jóval keresettebbek. Legértéke­sebb közülük az ún. black. En­nek háta fekete, hasa pedig fehér mint az alaptípusé. Saj­nos a Black változat nőstényei csak egy kölyköt tudnak a vi­lágra hozni, s ez sem mindig életképes. Ezen kívül vannak még sötétbarna hátú és hasú (charcoal), valamint világos barna hátú (brown) és bézs színű változatok is. ф Befejezésül dr. Fintát megkértem szóljon néhány szót az újonnan alakult klubról, va­lamint arról, milyen feltételek mellett válhat valaki tagjává? — Klubunk júniusi alakuló gyűlésekor 59-en léptek be. je­lenleg 70 tagunk van. A tag­sági díj évi 90 korona, s en­nek befizetése után bárki tag­gá válhat. Szeretném minden­ki figyelmét felhívni arra, hogy nem kell csincstllatulajdonos­­nak lennie annak, aki közénk szeretne állni, jelenleg ugyan­is nagyon kevés tenyészállat­tal rendelkezünk — s így min­denkinek nem juthat. Örömmel látjuk ezért azokat Is, akik­nek csak elméleti síkon van tehetőségük velük foglalkozni. A tél folyamán több előadást kívánunk szervezni, amelyeken a tagság megismerkedhet a csincsillákkal és a megfelelő minőségű prémet adó állatok tenyésztésének genetikai köve­telményeivel. A gyümölcsészek a faisko­lákban gyakran keresnek kü­lönféle ritka fajtájú facsemeté­ket, s csalódnak amikor azokat ott nem tudják beszerezni. Ezért azonban nem kell kétségbe es­ni, mert átoltással hozzájut­hatnak a kívánt fajtához. Szerezzünk be olyan, megfe­lelő alanyba (M 9, M 28 stb.) oltott fácskát, amelynek koro­nája még nem alakult ki. (Ezért az egy éves oltványokat részesítsük előnybe). Ezt a szo­kásos módon ültessük el, majd a korona képződésének magas­ságában metszük el, és a csú­csába oltsuk be a kiválasztott kultivar (fajta) oltúvessző|ét. Magát a műveletet a facseme­te állandó helyre történő kiül­tetése előtt — az alanyt fel­szedve — kézben is elvégez­hetjük. Az átoltásra a tavasz és az ősz egyaránt alkalmas évszak. Általában azonban ~ még akkor Is, 1га a fácskákat .ősszel ültettük ki — a tavaszi időpontot ajánljuk. Akkor vi­szont, mikor a fák nedvkerin­gése már megindult az átol­­tást hajtószemszéssel helyette­sítjük. Az átoltás nagyon egyszerű, kezdők számára is könnyen el­végezhető. Mindössze 16 minö­­sógfl oltóvesszöre, éles késre, kötöző- ős szigetelőanyagra, viaszra, van szükségünk. Az utóbbit olajfestékkel, lataxszel Is helyettesíthetjük. Mikor a kötözöanyag már feleslegessé vált ne feledkezzünk meg eltá­volításáról, mert később bevá­gódik a kéregbe. Az átoltás! az almatermésíi­­eknél és a csonthéjasaknál is alkalmazhatjuk. Az ntóbbiaknál azonban rosszabb eredmények­re számíthatunk. Végezetül pe­dig hadd jegyezzük meg. hogy az átoltás a fák termőre fordu­lását nem késlelteti. (NPj Gondoskodjunk a fűtésről Ébren tartott hüllőink akkor érzik jól magukat, ha a kedve­ző táplálás mellett, terráriu­­muk fűtéséről Is gondoskodunk. A teknősök, gyíkok többsége igényli a meleget, legalábbis néhány órára. Milyen meleget biztosítsunk részükre? 24—28 C-fok hőmérsékletet, lehetőleg a déli, kora délutáni órákban. A terrárium temperátására már megfelel egy közönséges íróasztal lámpa, de még jobb, ha egy szájával lefelé fordí­tott virágcserépbe intralámpát szereltetünk. A hősugarakat úgy irányítsuk a terráriumba, hogy azért még murodjon olyan hely, ahol a felmelegedett ál­latok félrehúzódhatnak, megpi­henhetnek. Különösen a kígyók szeretik, ha a tala| alulról is meleg. Éppen ezért talajfütést is be­szerelhetünk. E célra egy kö­zönséges villanyizzó Is megfe­lel, de készülhet sorba kap­csolt huzalellenállásból is a talajfűtő. Akármelyik megol­dásra Is esik a választásunk. a terrárlunt fűtőtesteit csak szakképzett villanyszerelő vé­gezheti, lévén, hogy áramról van szó, mely balesetet okoz­hat. Hüllőink télen sem nélkülz­­hetik a napfényt. Igen ám, de a borús , havas Időben senki sem gondolhat a napozásra. Az A-, ill. D-vitamin pótlására nagyszerűen bevált módszer az .amikor a terrárium nyitott felső részéhez — néhány peré­re — kvarclámpát helyezünk. A 60—80 centiről, mestersége­sen „napoztatott“ hüllők köz­érzete, bőre egészségessé válik, megfelelően fejlődhetnek. (A) 1 Tetszetős prémes állat — a csincsilla A múlt év novemberében Nyitrán (Nitra) megtar­tott első országos állat­­klállttás kapcsán már Irtunk egy érdekes, nálunk még alig ismert, selymes bundájú kis ál­latról — a csincsilláról. Alkal­­kalmunk volt megtudni azt is, hogy Komáromban (Komárno) tavaly megalapították a csln­­csillatenyésztők első szlovákiai klubját. Átlapozva a magyar, a szlo­vák és a cseh nyelvű zoológiái szakirodalmat elmondhatom, hogy nem sokat írnak róluk Annyit azonban metudtam, hogy a tengerimalaccal, aguttval, a vízi disznó­val stb. rokonságban lé­vő csincsillák Peru, Bolí­via és Chile magashegy­ségeiben élnek. Kis tes­tű rágcsálók, de úgy 50 millió évvel ezelőtt őseik medve, sőt orrszarvú nagyságúak voltak. A csincslllafélák (Chin­­chillidae) családjának három neme és több fa­ja van. Egyeseket érté­kes bundájukért már az Inkák is vadászták. így nem csoda, hogy ezek a fajok — a rövldfarkú (Chinchilla brevicaudata) és a gyapjas csincsilla (Ch. laniger) — részben, vagy teljesen — király­­csinesllla — kipusztul­tak. Az előbbi két faj farmokon tenyésztve fennmaradt. Belőlük ala kult kl a nemes csincsil­la. Jellemző rájuk a vas­kos fej, a nagy szemek, a széles lekerekített fülek, a hosszú rendkívül puha ős sely­mes szőr. Mellső végtagjaik 5, a hátsók 4 ujjúak. Testük 26— 32 cm, farkuk hossza 13, a hosszú szőrszálakat is beleszá­mítva 20 cm. Eredeti élőhelyü­kön, az Andokban, zord szik­lás vidékeken, sziklahasadé­kokban, üregekben tanyáztak. ф Olvasóink bizonyára szí­vesen veszik, ha bővebben írunk rólak. Felkerestük ezért Komáromban PaedDr. Finta Ró­bertot, a Szlovákiai Állatte­nyésztők Szövetsége tagját, a klub alapítóját, aki már több éve foglalkozik velük. Megkér­deztük tőle, hogyan ismerke­dett meg ezekkel az állatok­kal, mit tud róluk és milyen tapasztalatokra tett szert te­nyésztésükkel kapcsolatban? — Annak ellenőre, hogy a családi hagyományokat folytat­va éveken át zootechnlkusként dolgoztam, később pedig peda­gógiai pályára lépve biológiát tanítottam, véletlenül jutottam el a csincsillákhoz. Egy alka­lommal — állatorvos rokonom társaságában — rókavásárlás céljából Csehországban jártunk. Itt láttam meg először ezeket a kedves, barátságos állatokat Hatásukra letettem eredeti ter­vemről — a rókatenyésztésről —, s egyre többet kezdett fog­lalkoztatni tenyésztésük gondo­lata. A szakirodalmat forgatva rájöttem arra, hogy Magyaror­szágon sokkal többet tudhatok meg róluk, mint idehaza. Ott ugyanis már a hetvenes évek közepén is sikeresen foglal­koztak tartásukkal és szaporí­tásukkal. Sorra látogattam a tenyésztőket, és amikor úgy éreztem, hogy megvan az el­méleti felkészültségem, ma­gyarországi ismerőseimtől 1931- ben beszereztem az első le­­nyészpárt. • Az előzetes elméleti fel­készültség minden bizonnyal elengedhetetlen, igy hát azok­nak, akik még nem ismerik ezeket az állatkákat, minden információ jól jön! — Tartásukkal kapcsolatban általános szabály, hogy ami jó az embernek, jó az állatnak is. A legfontosabb az, hogy száraz, meleg helyen — fűthető alag­sort helyiségekben, garázsok­ban vagy akár padlásszobák­ban — tartsuk őket. Hőigé nyük életük különböző szaka­szaiban eltérő. A világra jött kicsik hőigénye nagyobb mint a felnőtteké. Tenyésztő-beren­dezésükben ügyeljünk arra, hogy a hőmérséklet ne csök­kenjen 18 C-fok alá. Azokat az állatokat viszont, amelye­ket prémeznl áll szándékunk­ban 5—15 C-fokon kell tarta­nunk. Általában elmondható, hogy 5—30 C-fokos környezet­ben érzik jól magukat. Alko­nyati állatok, ezért közvetlen napfényt nem igényelnek — pincékben, mesterséges meg­világítás mellett, is jól nevel­hetők és szaporíthatok. A csincsillák növényevők, így azoknak az állattartóknak az érdeklődésére is számot tarthatnak, akik a húsevő pré­mes állatok tenyésztésétől, a táplálékbeszerzéssel járó ne­hézségek miatt Idegenkedtek. Bátorításul hadd tegyem hozzá még azt Is, hogy a táplálékot Illetően nagyon Igénytelenek Az úgynevezett csincslílátápból mindössze napi 30 grammot igényelnek, ezenkívül pedig körülbelül ugyanannyi száraz szénát és kevés vizet fogyasz­tanak el. ф Miből áll ez a csincsilla­táp? — összetétele viszonylag egy­szerű. Körülbelül egy tucat komponensből — többek kö­zött zabpehelyből, lucernaliszt­ből, búza- és szójadarából, zab­ból stb. — áll. Egy-egy állat havi élelmezésére alig egy ki­­logrammnyi szükséges, amely­nek ára 6 korona. # Egzotikus állatokról lévén szó a viszonylag magas lioigé­­nyeken kívül milyen egyéb élettani, állategészségügyi szempontokat kell tenyésztésük­nél betartani? — A csincsillák ellenálló ké­pessége magas. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem be­tegedhetnek meg Ha viszont az általános állategészség-ügyi szabályokat betartjuk, nem le­het baj. Egyre azonban külön ügyelnünk kell: a száraz me­leget kedvelik, ezt kell szá­mukra biztosítanunk! A párás levegő hatására ugyanis gom­bás megbetegedések léphetnek fel náluk. Időben felfedezve — ezek — Mykofánnal és Ortho­­ciddal kezelve — könnyen gyógyíthatók. ф Igénytelenségük, tetszetős megjelenésük ellenére ezek az állatok mégis csak megkésve terjedtek el nálunk, s még ma Is alig akad félszáznál valami­vel több ember aki foglalkozik velük. Vajon mi lehet ennek az oka? — A csincsillák nagyon las­san szaporodnak. Évente csak kétszer ivarzanak, s egy alka­lommal két kölyköt hoznak a világra A leválasztó» állatok száma természetesen kevesebb. Több éves átlagban az egy a­­nyától nyert 3,5 példányos sza­porulat már jónak mondható. Hazai elterjedésüknek már az sem kedvezett, hogy prémjük­nek nálunk sokáig nem volt értékesítést lehetősége. Ez azonban a közelmúltban meg­változott. Az iletékesek tanuár végéig felmérik a lehetősége­ket, amelyek alapján a tőkés piacon megkötik a szerződé­seket. Jelenleg az a helyzet, hogy a Kara szőrmefeldolgoző üzem bármilyen mennyiségű bőrt felvásáról. A jövőre néz­ve szinte biztosnak vehető, hogy hosszú éveken át nagyobb lesz a prémek iránti kereslet mint a kínálat. így érdemes lesz tenyésztésükkel foglalkoz­ni. (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Finta Róbert, a klub ala­pítója, kedvencével v Csincsilla portré (M. Gél és dr. Fin­ta R. felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom