Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 1. szám
Tetszetős prémes állat — a csincsilla S — a kiültetett és a jövendő átoltás helyén lemetszett facsemete D — metszésfelilletek, P — az átoltott fa. V — a megéledt facsemete, t — a kiválasztott alany (M 9. M 26 sth.|, к — a beszerezhető fajta, n — a kívánt fajta. A gyümölcsfák átoltása (Folytatás az 1. oldalról) ф Tudtommal a csincsilla amilyen kicsi .olyan drága. A prémjéből készült bundát esik a‘ leggazdagabb hölgyek viselhetik. A leendő tenyésztőket bl zonyára érdekelni fogja milyen áron szerezhetnek be egy-egy állatot, s milyenek a hazai piacon a bőrök felvásárlási árai? — A jó minőségű tulajdonságokkal rendelkező standard tenyészállat ára 1500 korona; az újabban egyre terjedő különféle mutációké pedig eléri az 1800 koronát is. Az I. osztályúnak minősített prémet 850 koronáért, a kevésbé értékeseket pedig olcsóbban vásárolják fel. (Részletes tájékoztatást ezzel kapcsolatban a Kožušinár cfmű lap 1987/4. számának melléklete tartalmazott.) Szlovákiában a csincsilláknak eddig csak a szürkés, fehér hasú standard típusa terjedt el. A mutációk azonban jóval keresettebbek. Legértékesebb közülük az ún. black. Ennek háta fekete, hasa pedig fehér mint az alaptípusé. Sajnos a Black változat nőstényei csak egy kölyköt tudnak a világra hozni, s ez sem mindig életképes. Ezen kívül vannak még sötétbarna hátú és hasú (charcoal), valamint világos barna hátú (brown) és bézs színű változatok is. ф Befejezésül dr. Fintát megkértem szóljon néhány szót az újonnan alakult klubról, valamint arról, milyen feltételek mellett válhat valaki tagjává? — Klubunk júniusi alakuló gyűlésekor 59-en léptek be. jelenleg 70 tagunk van. A tagsági díj évi 90 korona, s ennek befizetése után bárki taggá válhat. Szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, hogy nem kell csincstllatulajdonosnak lennie annak, aki közénk szeretne állni, jelenleg ugyanis nagyon kevés tenyészállattal rendelkezünk — s így mindenkinek nem juthat. Örömmel látjuk ezért azokat Is, akiknek csak elméleti síkon van tehetőségük velük foglalkozni. A tél folyamán több előadást kívánunk szervezni, amelyeken a tagság megismerkedhet a csincsillákkal és a megfelelő minőségű prémet adó állatok tenyésztésének genetikai követelményeivel. A gyümölcsészek a faiskolákban gyakran keresnek különféle ritka fajtájú facsemetéket, s csalódnak amikor azokat ott nem tudják beszerezni. Ezért azonban nem kell kétségbe esni, mert átoltással hozzájuthatnak a kívánt fajtához. Szerezzünk be olyan, megfelelő alanyba (M 9, M 28 stb.) oltott fácskát, amelynek koronája még nem alakult ki. (Ezért az egy éves oltványokat részesítsük előnybe). Ezt a szokásos módon ültessük el, majd a korona képződésének magasságában metszük el, és a csúcsába oltsuk be a kiválasztott kultivar (fajta) oltúvessző|ét. Magát a műveletet a facsemete állandó helyre történő kiültetése előtt — az alanyt felszedve — kézben is elvégezhetjük. Az átoltásra a tavasz és az ősz egyaránt alkalmas évszak. Általában azonban ~ még akkor Is, 1га a fácskákat .ősszel ültettük ki — a tavaszi időpontot ajánljuk. Akkor viszont, mikor a fák nedvkeringése már megindult az átoltást hajtószemszéssel helyettesítjük. Az átoltás nagyon egyszerű, kezdők számára is könnyen elvégezhető. Mindössze 16 minösógfl oltóvesszöre, éles késre, kötöző- ős szigetelőanyagra, viaszra, van szükségünk. Az utóbbit olajfestékkel, lataxszel Is helyettesíthetjük. Mikor a kötözöanyag már feleslegessé vált ne feledkezzünk meg eltávolításáról, mert később bevágódik a kéregbe. Az átoltás! az almatermésíieknél és a csonthéjasaknál is alkalmazhatjuk. Az ntóbbiaknál azonban rosszabb eredményekre számíthatunk. Végezetül pedig hadd jegyezzük meg. hogy az átoltás a fák termőre fordulását nem késlelteti. (NPj Gondoskodjunk a fűtésről Ébren tartott hüllőink akkor érzik jól magukat, ha a kedvező táplálás mellett, terráriumuk fűtéséről Is gondoskodunk. A teknősök, gyíkok többsége igényli a meleget, legalábbis néhány órára. Milyen meleget biztosítsunk részükre? 24—28 C-fok hőmérsékletet, lehetőleg a déli, kora délutáni órákban. A terrárium temperátására már megfelel egy közönséges íróasztal lámpa, de még jobb, ha egy szájával lefelé fordított virágcserépbe intralámpát szereltetünk. A hősugarakat úgy irányítsuk a terráriumba, hogy azért még murodjon olyan hely, ahol a felmelegedett állatok félrehúzódhatnak, megpihenhetnek. Különösen a kígyók szeretik, ha a tala| alulról is meleg. Éppen ezért talajfütést is beszerelhetünk. E célra egy közönséges villanyizzó Is megfelel, de készülhet sorba kapcsolt huzalellenállásból is a talajfűtő. Akármelyik megoldásra Is esik a választásunk. a terrárlunt fűtőtesteit csak szakképzett villanyszerelő végezheti, lévén, hogy áramról van szó, mely balesetet okozhat. Hüllőink télen sem nélkülzhetik a napfényt. Igen ám, de a borús , havas Időben senki sem gondolhat a napozásra. Az A-, ill. D-vitamin pótlására nagyszerűen bevált módszer az .amikor a terrárium nyitott felső részéhez — néhány perére — kvarclámpát helyezünk. A 60—80 centiről, mesterségesen „napoztatott“ hüllők közérzete, bőre egészségessé válik, megfelelően fejlődhetnek. (A) 1 Tetszetős prémes állat — a csincsilla A múlt év novemberében Nyitrán (Nitra) megtartott első országos állatklállttás kapcsán már Irtunk egy érdekes, nálunk még alig ismert, selymes bundájú kis állatról — a csincsilláról. Alkalkalmunk volt megtudni azt is, hogy Komáromban (Komárno) tavaly megalapították a cslncsillatenyésztők első szlovákiai klubját. Átlapozva a magyar, a szlovák és a cseh nyelvű zoológiái szakirodalmat elmondhatom, hogy nem sokat írnak róluk Annyit azonban metudtam, hogy a tengerimalaccal, aguttval, a vízi disznóval stb. rokonságban lévő csincsillák Peru, Bolívia és Chile magashegységeiben élnek. Kis testű rágcsálók, de úgy 50 millió évvel ezelőtt őseik medve, sőt orrszarvú nagyságúak voltak. A csincslllafélák (Chinchillidae) családjának három neme és több faja van. Egyeseket értékes bundájukért már az Inkák is vadászták. így nem csoda, hogy ezek a fajok — a rövldfarkú (Chinchilla brevicaudata) és a gyapjas csincsilla (Ch. laniger) — részben, vagy teljesen — királycsinesllla — kipusztultak. Az előbbi két faj farmokon tenyésztve fennmaradt. Belőlük ala kult kl a nemes csincsilla. Jellemző rájuk a vaskos fej, a nagy szemek, a széles lekerekített fülek, a hosszú rendkívül puha ős selymes szőr. Mellső végtagjaik 5, a hátsók 4 ujjúak. Testük 26— 32 cm, farkuk hossza 13, a hosszú szőrszálakat is beleszámítva 20 cm. Eredeti élőhelyükön, az Andokban, zord sziklás vidékeken, sziklahasadékokban, üregekben tanyáztak. ф Olvasóink bizonyára szívesen veszik, ha bővebben írunk rólak. Felkerestük ezért Komáromban PaedDr. Finta Róbertot, a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége tagját, a klub alapítóját, aki már több éve foglalkozik velük. Megkérdeztük tőle, hogyan ismerkedett meg ezekkel az állatokkal, mit tud róluk és milyen tapasztalatokra tett szert tenyésztésükkel kapcsolatban? — Annak ellenőre, hogy a családi hagyományokat folytatva éveken át zootechnlkusként dolgoztam, később pedig pedagógiai pályára lépve biológiát tanítottam, véletlenül jutottam el a csincsillákhoz. Egy alkalommal — állatorvos rokonom társaságában — rókavásárlás céljából Csehországban jártunk. Itt láttam meg először ezeket a kedves, barátságos állatokat Hatásukra letettem eredeti tervemről — a rókatenyésztésről —, s egyre többet kezdett foglalkoztatni tenyésztésük gondolata. A szakirodalmat forgatva rájöttem arra, hogy Magyarországon sokkal többet tudhatok meg róluk, mint idehaza. Ott ugyanis már a hetvenes évek közepén is sikeresen foglalkoztak tartásukkal és szaporításukkal. Sorra látogattam a tenyésztőket, és amikor úgy éreztem, hogy megvan az elméleti felkészültségem, magyarországi ismerőseimtől 1931- ben beszereztem az első lenyészpárt. • Az előzetes elméleti felkészültség minden bizonnyal elengedhetetlen, igy hát azoknak, akik még nem ismerik ezeket az állatkákat, minden információ jól jön! — Tartásukkal kapcsolatban általános szabály, hogy ami jó az embernek, jó az állatnak is. A legfontosabb az, hogy száraz, meleg helyen — fűthető alagsort helyiségekben, garázsokban vagy akár padlásszobákban — tartsuk őket. Hőigé nyük életük különböző szakaszaiban eltérő. A világra jött kicsik hőigénye nagyobb mint a felnőtteké. Tenyésztő-berendezésükben ügyeljünk arra, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen 18 C-fok alá. Azokat az állatokat viszont, amelyeket prémeznl áll szándékunkban 5—15 C-fokon kell tartanunk. Általában elmondható, hogy 5—30 C-fokos környezetben érzik jól magukat. Alkonyati állatok, ezért közvetlen napfényt nem igényelnek — pincékben, mesterséges megvilágítás mellett, is jól nevelhetők és szaporíthatok. A csincsillák növényevők, így azoknak az állattartóknak az érdeklődésére is számot tarthatnak, akik a húsevő prémes állatok tenyésztésétől, a táplálékbeszerzéssel járó nehézségek miatt Idegenkedtek. Bátorításul hadd tegyem hozzá még azt Is, hogy a táplálékot Illetően nagyon Igénytelenek Az úgynevezett csincslílátápból mindössze napi 30 grammot igényelnek, ezenkívül pedig körülbelül ugyanannyi száraz szénát és kevés vizet fogyasztanak el. ф Miből áll ez a csincsillatáp? — összetétele viszonylag egyszerű. Körülbelül egy tucat komponensből — többek között zabpehelyből, lucernalisztből, búza- és szójadarából, zabból stb. — áll. Egy-egy állat havi élelmezésére alig egy kilogrammnyi szükséges, amelynek ára 6 korona. # Egzotikus állatokról lévén szó a viszonylag magas lioigényeken kívül milyen egyéb élettani, állategészségügyi szempontokat kell tenyésztésüknél betartani? — A csincsillák ellenálló képessége magas. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem betegedhetnek meg Ha viszont az általános állategészség-ügyi szabályokat betartjuk, nem lehet baj. Egyre azonban külön ügyelnünk kell: a száraz meleget kedvelik, ezt kell számukra biztosítanunk! A párás levegő hatására ugyanis gombás megbetegedések léphetnek fel náluk. Időben felfedezve — ezek — Mykofánnal és Orthociddal kezelve — könnyen gyógyíthatók. ф Igénytelenségük, tetszetős megjelenésük ellenére ezek az állatok mégis csak megkésve terjedtek el nálunk, s még ma Is alig akad félszáznál valamivel több ember aki foglalkozik velük. Vajon mi lehet ennek az oka? — A csincsillák nagyon lassan szaporodnak. Évente csak kétszer ivarzanak, s egy alkalommal két kölyköt hoznak a világra A leválasztó» állatok száma természetesen kevesebb. Több éves átlagban az egy anyától nyert 3,5 példányos szaporulat már jónak mondható. Hazai elterjedésüknek már az sem kedvezett, hogy prémjüknek nálunk sokáig nem volt értékesítést lehetősége. Ez azonban a közelmúltban megváltozott. Az iletékesek tanuár végéig felmérik a lehetőségeket, amelyek alapján a tőkés piacon megkötik a szerződéseket. Jelenleg az a helyzet, hogy a Kara szőrmefeldolgoző üzem bármilyen mennyiségű bőrt felvásáról. A jövőre nézve szinte biztosnak vehető, hogy hosszú éveken át nagyobb lesz a prémek iránti kereslet mint a kínálat. így érdemes lesz tenyésztésükkel foglalkozni. (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Finta Róbert, a klub alapítója, kedvencével v Csincsilla portré (M. Gél és dr. Finta R. felvétele)
