Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

Tapasztalataim a biokeitésádéssel

A szintetikus vegyi anftígok nélküli zöldségtermesztést külföldi szerzők könyveinek alapos tanulmányozása után kezdtem el Módszereiket lehetőségeimnek és igényeimnek megfelelően alakítottam, és így 100 négyzetméteren hat ember részére sikerült elegendő zöldséget — nyárt időszakban burgonyát is — megtermelnem.

Termesztést módszerem lényege a következő pontokban foglalható össze:

— a zöldséget ágyások helyett hosszú sorokba ültettem, illetve vetettem el;

— felhasználva az egyes növények egymásra kifejtett kedvező hatását vegyes kultúrákat alakítottam ki;

— a vegetációs időszak elején és végén n sorközökben árnyékolt» növényeket termesztettem a nyár folyamán pedig a sorközöket lekaszált fűvel, kerti növényekből származó hulladékkal takartam;

i— s végül, de nem utolsósorban az ültetéskor, de a felületi trágyázásra Is. bloknmposztot alkalmaztam.

A tél folyamán általában tervet készítek, s azt felvázolom. Háromféle sorokat tervezek, illetve alakítok ki Az A sorokba viszonylag bosszú vegetációs idejű növények kerülnek. А В sorokba olyan növényeket termesztek, melyek az év folyamán két termést Is adnak. A C sorokba évente háromszor termő növényeket ültetek vagy vetek ki. Az egyes sorok a következőképpen váltom: ACBCACBCA...AZA sort hosszú, a В-t közepes, a C sort pedig egy rövldebb karöval jelölöm meg.

Tavasszal, a talaj felszínének száradása után, egymástól 0,50 méternyi távolságra kijelölőim az egyes sorokat. Minden sorköz közepére spenótot vetek. A sorokba a növényeket agrotechnikai és hőmérsékleti Igényeiktől függően fokozatosan altetem, illetve vetem ki. Közben gondolok az utóveteményre Is, ezért a távolságot úgy választom meg, hogy lia az elővetemény betartása késik, akkor közültetéssel a főnövény vagy az ntávelemény ültetésének agrotechnikai idejét be lehessen tartani.

Ahogy már azt az előző részben megemlítettem a vegyszerek nélküli termelésben nagy szerepe van a biokomposztnak. Ezt részben a vetés előtt, a tervezett sor helyére szőröm ki és bedolgozom a földbe. Utána pedig elkészítem a növény igényeinek megfelelő mélységű árkot, melybe a magokat elvetem. A palántákat rendszerint biokomposzt és föld keverékével töltött műanyag poharakba plkírozva nevelem. Klültetésükkor minden gödröcskébe egy maréknyi blokomposztot szúrok. Hasonlóan járok el n burgonya ültetésénél is, csak ott az elöcstráztatott. ültetőgödörbe dobott gumóra két-hárnm lapátka blokomposztot teszek. A blokomposztből a talaj felületére ts hintek. A palánták megeredése után a paprika, a paradicsom, az uborka tápanyaglgényét a növény töve mellé, valamint a gyökérzet fölé, a talajra szőrt komposzttal biztosítom.

Tavasszal először a spenótot vetem ki, amellyel a sorközöket takarom. A spenót kikelése után segit abban, hogy a többi növény számára megfeleld mikroklímát alakítsak ki. Az alatt az Idő alatt, mfg a zöldségfélék kikelnek és megerősödnek, a spenót árnyékolja a sorközöket gátolja a talaj kiszáradását, valamint kedvezően befolyásolja a talajlakó szervezetek életét. Étkezési célokra e növénynek csak csekély részét hasznosítom. Később azonban, mikor megfelelő növekedési szakaszba lép, éles kapával a talajszlnt alatt kivágom, és otthagyva, a talaj további takarására használom fel. A nyár folyamán a spenótot lekaszált fővel és különféle kerti növények maradványaival helyettesítem. Az utóbbiakat, ha szükséges, telaprftom. A sorközök takarásának jelentősége abban rejlik, hogy gátolja a párolgást. A fű és egyéb növényi maradványok szétterítve a talajon gyorsabban lebontanak, és így serkentik a talajlakók életfo'yamatait. A különféle baktériumok, gombák és állati szervezetek a biokértészkedésnek szintén fontos elemei.

Az egymás mellé ültetett zöldségféléket igyekszem úgy megválasztani, hogy alapvető tulajdonságaik révén egymást kölcsönösen serkentsék és védjék. Ehhoz a szakirodalomból szerzett Ismereteket és saját tapasztalataimat használom fel. Például a hónapos retek közé palántázott fejes saláta gátolja a káposztabolha elszaporodását, a zeller illata pedig zavarólag hat a káposztalepke petézésére. Ezért tanácsos a zellert a káposztafélék sorai közé ültetni. A karalábé, a karfiol kedvezően hat a paradicsomra, ezért termesztését előveteményként és a szomszédos sorokban javaslom

Szeptember dereka után a megürült sorokba még hónapos retket sem tartok érdemesnek vetni. De, hogy az „élet“ tovább folytatódjon, a sorokba ős a sorközökbe is mustármagot szórok. A mustár a fagyok beálltáig 5—15 centiméteres növénykévé fejlődik, majd a hideg hatására elpusztul. Maradványai azonban tavasszal kiváló táplálékot nyújtanak a talajlakó élőlényeknek, főleg a földigilisztáknak.

Ügy érzem, eddig teljesen Ideális vetéstervet még nem sikerült összeállítanom — mindig figyelembe kellett vennem a lehetőségeket és családom igényelt is —, de a tavalyiról elmondhatom. hogy jól bevált, ezért Ismertetem a beültetett sorok rendjét:

A hónapos retek, fejes saláta -t- paprika, fodroskel C magról vetett hagyma, fejes saláta + korai borsó В pelrzselyem, fejes saláta + hőnapos retek, fejes saláta C korai sárgarépa, fejes saláta + téli káposzta, zeller A korai karalábé + uborka, kapor C dughagyma + karalábé, zeller В korai burgonya + téli káposzta C korai kel + sárgarépa

A korai karalábé + paradicsom, fekete retek C karfiol, zeller + karolta B koral kel + padlizsán, paprika C karalábé, zeller, bimbóskel, cékla A burgonya + zöldbab C zöldborsó + vöröskáposzta, zeller В karfiol, zeller + kínai káposzta C karotta, saláta + endivia, retek

A gyümölcstermesztésben szintén felhasználom a biomődszereket, amelyeket elsősorban A. Seifert Kertészkedés mérgek nélkül cfinö könyvéből Ismertem meg. Ennek hatására felhagytam a permetezéssel és a műtrágyák használatával ts. A gyümölcsfák koronája alatt lekaszált fűvel takartam a talajt, s a tápanyagok pótlására itt is hasznosítottam a biokomposztot. Az első próbálkozásaim azonban nem voltak éppen eredményesnek nevezhetők. Az őszibarackfáimat levéltetvek lepték el, az almafák termésének felét tönkretette az almamoly. Ezek a kellemetlen meglepetések bizony elszomorítottak, de elhatározásom mellett kitartva, a munkát tovább folytattam. Szeptemberben a gyökérzet fölé blokomposztot szórtam, ezt iekaszált fűvel borítottam és a nyári metszés alkalmával levágott, felapritott gallyakat takartam le. Később a gyümölcsfák törzséhez húztam a lehullott faleveleket is. Erre — elsősorban azért, hogy a rágcsálók itt ne telepedjenek meg — aprított bodzát tettem. A fák blokomposszttal való ellátását és a takarást a következő években Is elvégeztem, így folyamatos és harmonikus tápanyagüllátást sikerült biztosítanom. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy egyre több ős egészségesebb gyümölcsöt sikerül vegyszerek nélkül megtermelnem. Igaz viszont, l»9gy a különféle kártevők és az egyes betegségek jelen vannak kertemben, de káros hatásuk egyre inkább csökken.

A kórokozók és a kártevők ellen mechanikai és biológiát beavatkozásokkal küzdők. A levéltetvek által megtámadott ágakat lemetszem és a talaj takarására használom fel. (Megfigyeléseim szerint a levéltetvek nem kerülnek újra vissza a fára.) Hasonlóan járok el a llsztharmatos ágakkal Is (Tapasztalataim arra engednek következtetni, hogy a fa tövében lévő szerves anyagon élő mikroorganizmusok a lisztharmatot rövid időn belül felszámolják.)

A fagykárok elkerülése érdekében december végén, január elején, elsősorban a csonthéjasok törzsét, mésztejjcl kenem le, esetleg fehér papírba burkolom. A csonthéjasok aietszését csakis a vegetációs időszakban végzem, ilyenkor ugyanis а sebek gyorsabban gyógyulnak és így kisebb a gombafertőzés veszélye.

A biológiai módszerek közül a fák között jól bevált a vegyes kultúrák nevelése. Az itt termesztett szamóca finom gyökereivel javítja a talajt, a fokhagyma elriasztja a kártevőket. a mák uegatívan hat az almamolyok petézésére, a metélő hagyma gátolja a varosodé* terjedését. A katicabogarak segítségével pedig eredményesen küzdhetünk a levéltetvek ellen. Sajnos azonban tavaly almatermésem, az egyes fajtáktól függően az almamolyok kártétele folytán, 10—25 százalékban értéktelenné vált. Ennek ellenére nem szándékozom a jövőben sem permetezni, hanem a biológiai védekezés újabb formájával, a Trichogramma nevű apró fürkészdnrázs betelepítésével akarok próbálkozni.

KÖTELES GABOR

SZERKESZTŐI FELHÍVÁS

Kérjük olvasóinkat, hogy Köteles Gábor módszereivel kapcsolatos véleményeiket, biokertészkedéssel kapcsolatos tapasztalataikat Írják meg lapunknak. Minden kritikus vagy helyeslő észrevételt örömmel fogadunk, s ha lehet, lapunk melékletében közöljük.

4

Január elején a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási Bizottságától egy sokat ígérő értekezletre kafjtam meghívást. Az összejövetelnek egyetlen — ámde annál Igényesebb és bonyolultabb — napirendi pontja volt- a Branko közös mezőgazdasági vállalat képviselőjével megvitatni annak lehetőségét, hogyan lehetne megállítani a pecsenyenyúltenyésztés rohamos visszaesését.

A Dunaszerdahelyi járás tenyésztői szlovákiai viszonylatban az eladott állatok abszolút számát tekintve már néhány éve az első helyen állnak. Mögéjük az élvonalba — de vagy 10 ezer példánnyal lemaradva — csak a Lévai (Levice) és az Érsekújvár! (Nové ľámky) járás tenyésztői zárkóztak fel.

Tavaly még a gyengének mondott 1986-os évhez viszonyítva is aggasztó visszaesés következett be. Aggasztó bizony, hiszen egyetlen vállalatra sem vet jő fényt, ha valamelyik tervmutatőját mindössze

68.4 százalékra teljesíti. Még- Inkűb akkor, ha ennek következtében a népgazdaság jelentős mennyiségű devizát veszíti

Nem csoda tehát, ha január 10-én, vasárnap délelőtt vagy ötvenedmaga-mmal türelmetlenül vártam a Branko képviselőjének érkezését. Nem újságírói túlzás, ha azt mondom érezni lehetett, hogy „valami van a tevegőben“

Az egybegyűlteket — a helyi szervezetek képviselőit —, valamint Ladislav Kysler mérnököt, a Branko kereskedelmi igazgatóhelyettesét Hodúr Imre, a SZÁSZ járási bizottságának titkára üdvözölte. Szlovák és magyar nyelven elemezte a jelenlegi helyzetet, s Ismertette a jb állásponját. Elmondotta, hogy a nyúltenyésztést Irányító szakbizottsággal közösen olyan intézkedéseket terveznek, amelyek mind a felvásárlás menetét, mind a takarmánybeszerzést megkönnyítik. Ennek érdekében tervezik, hogy felújítják a járási szervező munkakörét. Arra azonban nem kerülhet sor, hogy az átvevő- illetve a gyűjtőhelyek számát (jelenleg a járásban 52 van) tovább növeljék. Megígérte, hogy tárgyalni fognak az Illetékesekkel annak érdekében, hogy tápot évente ne csak kétszer, hanem például négy alkalommal állítsanak elő, mert a tenyésztőknek ez jobban megfelel.

Felhívta a jelenlevők figyelmét — élni kell a lehetőséggel és

Kysler mérnök előtt bo kell számolni a problémákról, követelni kell az igazságos feltételek megteremtését.

Nem egy gyűlésen, különféle összejövetelen vettem mar részt. A hallgatóságot többnyire szinte kérlelni kellett, az Istenért szólaljon fel már valaki! Most azonban alig hangzottak el Hodúr Imre szavai, ke zek emelkedtek a magasba s a következő órákban volt mit tennie a vállalat képviselőjének, hogy a kérdéseket megválaszolja, feljegyezze a jogos panaszokat, megnyugtassa a kedélyeket, s az esetleges téves nézeteket eloszlassa.

A legtöbb kritikát a Branko felvásárlói kapták. Felvetették,

hogy tavaly — Hódosban (Vydranyl például három alkalom mai — megtörtént, a felvásárlók későn és megrakott autóval érkeztek. A bejelentett, öszszegyííjtött állatokat tőlük már nem vitték el, de még csak vissza sem tértek értük, pedig ezt régente megtették! A nyulak a ketrecekben éheztek, téptép egymás szőrét — rossz volt nézni, hogyan szenvedtek. Kysler mérnök elismerte, hogy Ilyen esetek megtörténhettek, de ennek elsősorban az volt az oka, hogy a felvásárlást szervező helyi megbízott valame lyik faluból előzőleg kevesebb nyulat jelentett be, mint amennyi végül is összegyűlt, így aztán az utolsó átvevőhelyen a nyulak már nem fértek fel az autóra. A ketrecekben az előírtnál több állat nem zsúfolható össze, mert szállítás közben elpusztulnak Megoldásként azt javasolta, hogy a jövőben a szervezők végezzenek gondosabb, felelősségteljesebb munkát, adjanak meg pontos adatokat. A hallgatóság csak részben értett vele egyet, és megjegyezték, a Branko hasson oda, hogy a felvásárlók mindenütt csak annyi nyulat vegyenek át. amennyit bejelentettek Ne azokat érje kár, akik mások felelőtlenségéről nem tehetnek. — Tudjuk — mondta az egyik felszólaló a Brankonak minden nyúlra szüksége van, így örömest átveszi a többletet, de oda küldje vissza felvásárlóit másnap!

Olyan javaslat Is elhangzott, hogy a felvásárlásokat a hétvégeken végezzék. Ladislav Kysler Igazgatóhelyettes ezt a lehetőséget azonban technológiai okokra hivatkozva kizárta: — Vágóhídunk kapacitása na

pl 5500 darab, s mivel a nyúlhús csak két napig állhat, hétközben is kell vágnunk így a folyamatos munka biztosítása, valamint a szabvány betartása érdekében a szállítás nem korlátozódhat a hétvégekre — közölte Intézkedést ígéri viszont az eladási lehetőségek számának növelésével kapcsolatban — Olyan körzetekbe, ahol sokan foglalkoznak nyúltartássul, havonta 2—3 a'kálómmal Is ellátogatunk — Jelentette kt.

Az egybegyűltek közül többen sérelmezték azt Is, hogy piszkosak a szálítóketrecek így megtörténhet, hpgy közvetítésükkel a tenyésztő fertőző betegségeket hurcolhat be álló mányába.

Több keserű és bizonyára jogos, bíráló megjegyzés hangzott el a felvásárlók magatartásával kapcsolatban. Előfordul, hogy önkényesen, nem a szabványoknak megfelelően osztá lyozták a nyíltakat, majd azokat a minősítéstől függetlenül egy ketrecbe rakták Az emberekben bizony joggal vetődik fel a kérdés: vajon mikor a felvásárló elszámol, a másodosztályúként átvett állatokat másodosztáyúként adja-e át? Nem egy alkalommal megtörtént, hogy a mérleg nem volt kisú'yozva (Ezzel kapcsolatban azt javasolták, hogy a mérésekhez használjanak más típusú mérleget, amelyet nem kell kisúlyoznl, és a mért értékeket könnyebben lehet jeolvasnl.) — Ha pedig va'amít szóvá teszünk. goromba vagy éppen nyegle választ kapunk: „Ha maguk nem tenyésztenek, majd tartanak nyulat Ltptőban.“ — sérelmezték többen.

A vállalat képviselője biztosította a jelenlevőket, ha a jövőben ilyen esetek előfordulnak, jelentsék, s a felelősségre vonás egyetlen esetben setn marad el!

Kritikus felszólalások hangzottak el a tápok szántásával* és minőségével kapcsolatban Is. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat 6 tonnát meghaladó mennyiséget köte es lenne kiszállítani, ezt azonban nem teszi meg. Ha a tenyésztőknek kell a táp, bérelhetnek traktort, s van úgy, hogy a va gont Is nekik keli kirakniuk. Baj van a minőséggel Is! Bizonyos összetevők a keverékből sorra kimaradnak. — „Hiányoznak belőle a nyome'emek Ne tegyenek bele kukortcaszárat

lucernaliszt helyett!“ — hangzottak a felháborodott közbeszólások. A Branko képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a SZÁSZ a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézetben kérvényezheti a tápok minőségének ellenőrzését. Igaz azonban, hogy ez hetekig elhúzódó folyamat. Felvetette annak lehetőségét, hogy a Branko a keveréktakarmányok helyett hajlandó szemes takarmányt biztosítani, persze ebben az esetben a tenyésztőnek kisebb tömeggyarapodással kel! számolnia.

A tenyésztők hangot adtak azon véleményüknek is, hogy ilyen körülmények közepette a pecsenyenyulak tartása a Branko számára nem gazdaságos, a felvásárlási árak alacsonyak. A vállalat vezetői tehát ne csodá kozzanak azon, ha a járásból a tervezett 127 ezer pecsenyenyúl helyett mindössze 86 ezret tudtak beszerezni'

Ladislav Kysler mérnök ezt követően felszólította a jelenlévőket, hogy amennyiben a jelenlegi árakat alacsonynak tekintik, indokaikat foglalják írásba, és azt küldjék el a vállalatnak. Ilyen tárgyú elemzés a Brankohoz mindeddig nem érkezett, így a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériummal folytatót! tárgyalásoknál nem volt mire hivatkozni.

Olyan megjegyzések is elhangzottak, hogy a járási bizottság ne fogadja el az 1988-as évre tervezett 130 ezer darab pecsenyen.yűl biztosítását, hiszen ez a jelenlegi feltételek között irreálisan nagy mennyiség. A Branko képviselőjének véleménye szerint azonban nem szabad ilyen pesszimistán megítélni a helyzetet, közös erővel, egymás érdekeinek a tiszteletben tartásával ki lehet küszöbölni a nehézségeket, meg lehet szüntetni a hiányosságokat,

A parázs felszólalásokat hallgatva még a kívülálló is rádöbbenhet arra, hogy itt nem újkeletű, felszínes problémákról van szó Gondolom, ezzel a Branko már a múltban Is tisztában vö t, s a tenyésztői kedv fellendítése érdekében tett Is bizonyos intézkedéseket (pld. emelték a felvásárlási árakat). Ideje volna azonban végre tudomásul venni, hogy a partneri kapcsolatok terén nem a problémák „foltozgatására“, hanem erélyes intézkedésekre van szükség!

Potnichal Richárd

Erélyes intézkedésekre van szükség!