Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 1. szám

1988. január 8. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Férjhez mennLf?) Dones jézsef a heretisztltö gép munkájára ügyel Mintavétel közben — Karel ZaviaCič mérnök és Petrovlcs András A tervvel összhangban Már órák éta egyfolytában asik, mintha dézsából öntenék. — Az őszieket ütemtervünknek megfelelően november derekáig be takarítottuk, s a talej-előkészitési munkálatokat és a vetést Is az elő­írt határidőben elvégeztük, hát ne­künk — mosolyintja el magát Köves­éi Tibor mérnök, a Slovenské Ďar­­moty I Magtermesztn Állami Gazdaság növénytermesztési főágazat vezetője — túl sok kárt már tud okozni a tö­ménytelen égi áldás. Nézzük csak: a gazdaság 3 ezer 595 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, s ebből 3 ezer 93 hek­tár a szántő. Legutóbb például 1100 hektáron termesztettek vetőmagnak szánt búzát, továbbá mintegy 300 hek­tárról kellett lucernát, herét és fűfé­­léket, valamint 160 hektárnyi terület­ről vetömagkukorlcát betakarítani a hat község határát egyesítő közös dol­gozóinak. — Ml kizárólag nagyüzemi értékesí­tésre szánt növényeket termesztünk, hát tervünk, feladatunk és elsődle­ges célunk: a minél több, kiváló mi­nőségű vetőmag előállítása. Már az elóvetemény kiválasztásánál is alapos körültekintéssel szükséges eljárnunk. A vetésforgók szigorú betartása alap­vető követelmény. Üjabb adatcsoport következik- a mélyszántást, a magágy előkészítést 1298 hektáron 20 traktor 2 műszakban végezte; éjjel nappal dolgoztak a ma slnák. — Legtöbb gondot — említi a fia tál mérnök — a cukorrépa betaka­rítása okozta. Csontkemény, száraz volt a talaj, tört a répa, csak nagy körültekintéssel, maximális óvatos­sággal tudtak a gépek dolgozni Da ml megoldottuk a problémákat, nem mentünk a szomszédba tanáé'ért. Egyébként 30.0 tonnás termésátlagot mondhatunk a magunkénak. Termel az üzem saját állatállomá­nya számára takarmánynövényeket Is Hisz az Istállótrágvára a földnek el engedhetetlen szüksége van. Vegyük sorra a vetómagkukoricát Is. Három hibridet termesztett 1987- ben a gazdaság A CE—.330, a Tü MV —335 ésaMIRNA közül éppen a MIR­­NA „remekelt", a tervezett 1,5 ton­nás átlaggal s7.emben 1,71 tonnát ter­meltek. Egyébként búzából Is több termett az előtrényzott mennyiségnél, így a tervezett 3 ezer 500 tonnával szemben a közös lesz,enyei (Lesenlce) szárító- tisztító-, osztályozó és cso­magolóállomásán a munkások 3 ezer 895 tonnányit dolgozhattak Tel. — Most már akár téli álmukat Is alhatnák a szántóvetó betakarító gé рек, de a motorok jól megérdemelt pihenőjük előtt a javítóműhelyekbe kerülnek, ahol az ügyeskezű merger emberek alaposan átvizsgálják s meg reparálják a járműveket. Kövesdl mérnöknek csupán a kuko­rica vegetációjának elhúzódása oko zott némi fejfájást. — Későn érett be a termés, ‘Ízen öt nappal léptük túl a tervezett sze­dés! végső határidőt. Korlátozott szá­rítási lehetőségeink miatt ugvanis nem tudtuk teljes mértékben bevetni, csatasorba állítani betakarítógépein két. Különben Burgoln típusú francia, kombájnnal gyűjtöttük be a termést. Mi nem csupán megtermeljük a ga­bonaféléket, szemeseket, hanem Le­­szenyén modern gépi berendezéssel vetésre is előkészítjük azokat. A ga­bonát, kukoricát, hereféléket a Nagy­kürtös! (Veľký Krtíš) járás és a Kö­rült ki épületeinkből, az 1980-as esz­tendőben 2 ezer 900 tonnányit sike­rült a telepen kitisztítani, tavaiy a terv 5 ezer 100 tonna feldolgozását Irta elő, ám a valóságban 5 ezer 400 tonna szemest választottunk külön az ocsútől. Ebből 3 ezer 831 tonna volt első osztályú. Jelenleg az állomás dolgozóinak 6 ezer 200 tonna tiszta vetőmagot kell előállítaniuk ... Az üzem 20 munkása egyetlen — már ezüslfokozattal büszkélkedő — szocialista brigádban dolgozik. A „csapatot“ Gömöry Tibor irányítja. — Általában két műszakban dolgo zunk — jegyzi meg a zsákokkal bí-Tóth Imre telepvezető és Küvesdi Tibor mérnök (A szerző felvételei) zép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei számára árusítjuk. A leszenyei vetőmag előkészítő ál­lomáson Tóth Imre a telepvezető. — Üzemünkben, mely 27 millió ko­ronás beruházással épült, 1974-be;i in­dult be a munka, ám csak újabb két esztendő elteltével indulhatott be tel­jes mértékben a termelés. Tóth Imre Kövesdl Tibor mérnök kíséretében körbekalauzol „birodal­mában“. belődő asszonyok egyike —, és bi­zony sokszor a nem éppen nőknek való munkát Is el kell végeznünk. De jól érezzük magunkat a közösségben, meg aztán helybéliek is vagyunk, hát nemigen vágyódunk máshová. A húsz munkás közül öten nyugdí­jasok — s a 17 férfi mellett 3 asz­­szony Is szorgoskodik. — A tervekkel összhangban — em­líti a telepvezető — december tizen­nyolcadikéig az összes tennivalóval végeztünk.,, Zolczer László — A megtermett beérkező vetőmag­ból szakembereink rögvest mintát vesznek — magyarázza útközben —, s ha a mag nedvességtartalma meg­haladja a 14 százalékot, a hét szá­­rltórészleg valamelyikére kerül. Az előtisztítást végző К—523 as gép 10 tonna mennyiségű szemet vizsgál át óránként. Az utótisztítást követően a vetőmagból az osztályozón kikerül mindenféle hulladék. Közben önműkö­dő mintavevő berendezés ügyel a mun­kafolyamat pontosságára. A minőségi ellenőrzést követő szakelísmervény kézhez tétele után a nedves csává­­zás befejeztével zsákokba kerül a már védjeggyel ellátott mag. Aztán saját járműveink és a bérteherkocsik az átvevőállomásra szállítják az egész mennyiséget. jelenleg az üzem kilencezer Unna vető-magot dolgoz tel egy idény fo­lyamán. — Kizárólag saját termékeinkkel foglalkozunk — szögezi le Tóth Im­re, miközben egy szusszanásnyi időre megállunk a nagycsarnok zsákolóbri­gádjánál —, s a kerület egyik leg­nagyobb állomása vagyunk Most már, a körültekintő munkák eredménye­ként, a csomagolásra került áru 78 százaléka kap jeles osztályzatot, a ma­radékot takarmányozási célokra érté­kesítjük. A kezdeti időszakban 1300 ü-1700 tonna feldolgozott vetőmag ke-A lellök könyörtelenek. A közvéle­mény pedig kíméletlen Oton-útfélen aqqatják az emberpk másakra a lel­­zöket, holott azoknak leqtöbbször semmi alapjuk sincs. Mert mikor kell eqy lánynak férihez mennie? Erre iqazán nincs .recept“. nem lehet azt korhoz és időhöz kötni. Am hamar rásütik a lányokra: vénkisasszonyok. Valóban? írásunk öl leányt mutat be, tömören. Mindannyian eqy városban élnek, s közös bennük: élnek-halnak a munkájukért, nem Ismernek meq­­oldhatatlan feladatot. Tehát lehet rá­juk számítani. Marikával a nemzett bizottsáq iro­dájában ismerkedtem össze. Amikor előadtam a kérésemet, férfiak alán­­lottók, hoqy vele beszélpessek eqy kicsit — és amikor találkoztunk, rög­tön meqértettem. miért éppen őrá esett a választásuk. Marika uqyanis az átlaaosnál iával naayobb termetű lány. nehé'z becézve szólítani. Méqls mindenki Marikának nevezte. Naqyon nehezen Indult a beszélqe­­tés. Néhány perc után ezt is meqér­tettem. Aztán kérdéseimre kedvesen és naqyon szerényen íqy válaszolt: — Nézzen ráml Melyik férfi hal­landó eqy ilyen naqy darab nőt fele­­séqül venni? De ha akadna Is. én nem vállalnám, hoqy nevetséqesek leqyilnk eqymás mellett. Mert. tudla, a külső végképp nem elhanyaaolhatá fényező. KI tudla, mikor találkozom eay termetre is hozzám illő valaki­velI ősszel voltam harmincéves. Tu­dom, hoqy ez semmit sem Ielent, de azért amikor elém áll eqy fiatal pár eqy kicsit elszorul a szivem. — Oqy érzi, öreqlány marad? — Nem érzem üqy, és mások sem éreztetik ezt velem. A férfiak iqazán kedvelnek, néha méq udvarolnak is. Méq ajánlatokat is tesznek. Csakhoqy ez méqsem az iqazll Érti. uqye? Leq­­iobban méqts eay hozzám hasonló sorsú barátnőmmel értem meq ma­­qam. Keresse fel Évát. beszéljen vele is. Irén iómődú család lánya. Az alap­iskola után mezőqazdasáqi középis­kolába került. Ezzel eqyldőben ka­pott eay zonqorát. S a tanuláson kí­vül zenével kezdett foqlalkozni. Állan­dóan qyakorolni. qyakorolni. Holott szívesebben seqltott volna a kertben a születnek. De ók. bár maquk na­qyon iái kerestek a szövetkezetben, lányuknak más lövőt szántak. Érett­­séqi után sem enqedték munkába áll­ni. Meqtehették, hoqy eltartsák, amíq valami „tanult“ vőjelölt akad. Irén szívesen elhelyezkedett volna a szö­vetkezetben. és kapott volna munkát mégpedig csoportvezetőként dolgoz hatott volna a baromfitenyésztésben Szívesen eliárt volna lányokkal, fiúk kai szórakozni. Nem engedték. Eay szer a szövetkezetbe került eqy fia tál állatorvos. Helyes, ióképű volt. de iszákos. Irén szülei ió tdeiq sok re­ménységgel látták vendéqül. A lány sokkal kevésbé. Aztán a születnek is elment a kedve a vőielölttől. oéqül a fiatal állatorvos eltűnt. A közösben meqszüntették vele a munkaviszonyt. Közben múltak az évek. Aztán jött a szövetkezetbe eqy fiatal aqrármér­­nök. Iréntől két évvel volt csak idő­sebb. Abba viszont Irén szeretett bele. Ez a kapcsolat volt a veszedelmesebb. A fiatalember aliq fél évet töltött a szövetkezetben, és ez idő alatt rávet­te Irént, hoqy lépten munkába, leqyen baromfitenyésztést csoportvezető — és füqqetlenítse maqát a szüleitől. Ez történt, csakhoqy már későn. A fiatal mezöqazdászt elüldözték a szövetke­zetből, elsősorban Irén apja. aki a fia­talembernek a főnöke volt. Sehoqy se egyeztek meq, és Irén maradt a szö­vetkezet baromfitelepének vezetője, de magányos. Méq mindtq szép és csinos, nem látszik meq rajta, hoqy már betöltötte a harmincadik élet­évét. Éva eqykorúnak látszik barátnőié­vel. Eqészséqtől kicsattanó arca teszi Halálossá. Mtért jutott hát Marikával hasonló sorsra? Eqészen más okokból, nem külső meaielenése miatt. Törté­nete furcsa reqény. — Gyerekkoromtól az Iskola leve­­qőtét ..szívtam“ maaamba. Szüleim pedagógusok, nem volt nehéz a pá­lyaválasztásom. Éjjel-nappal tanultam. A főiskolán a fiúk nem tisztelték a lányokat. Azt htszem. nem túlzók.de mindenkit rossz lánynak tartottak. Az is lehet, hoqy néhány lányból általá­nosítottak. mert ahogy mondták, sok az eszkimó, kevés a fóka.. A Itúk vá­­loaathattak a lányok közül. Pediq ha a lányok a sarkukra álltak volna, minden meqítélés másképp alakul. Az Is tqaz, hogy a lányok nagy része méq a főiskolán férjhez szeretne men­ni. Valahoqy úqy érzik, ott biztosab­ban elkelnek, s ha büszkék, esetleq nem veszi el őket senki sem. Ha si­kerűt eqy fiút maqához édesgetni va­lakinek, sokat tesz érte. hoqy meg­tartsa. A dtákházassáqot is a lányok kezdeményezik. Aztán olykor, vaay inkább többször megtörténik a baf. Hát én igazán vigyáztam maqamra. A szüleim mlndiq azt mondták: akt nekem van rendelve, üqyts ellön. Na­qyon eléqedett vagyok a munkám­mal, s iqazán fó pedaqóqusközösséq van az iskolánkban. Visszatérve az előbbi qondolatra. természetesen én ts szeretnék férjhez menni, ez nem titok. A szövetkezet eqyik irodájában néqy nő beszélgetett, amikor beléptem. A leqidősebb — Márta — hozzám for­dult. — Kit keres, miben lehetünk a se­gítségére? — Én magával szeretnék beszélni. Beletelt eqy kts időbe, amíg meg­értette, miről akarok írni. Akkor az­tán meqeredt a nyelve. — En alaposan meqiártam eqy fiú­val, akivel három éviq jártam. Hu­szonhárom éves korában behívták ka­tonának. Voltam a katonai esküién is, és két éven át vártam rá. Oqy ám, hoqy azalatt méq szórakozni sem jár­tam el. Pediq a fiúk mindiq hívtak, és tudja, mi történt? A katonasáq alatt meqismerkedett valakivel, benő­sült eqy családba, ahoqy mandiák. Haza se jött. Csehorszáqban maradt. En ezt nehezen hevertem ki. De az­tán sikerült elfelejtenem. Csakhoqy mostanra a többi fiú is elfelejtett en­­gém. Márta most 32 éves. Es árnyékos szeme, fáradt hangja ellenére biza­kodó. Csinos, sőt, kimondottan szép lány. — Az utóbbi években sokfelé utaz­tam — folytatja. — A Barátság vo­nattal Moszkvában, majd Leningrád­­ban voltam, aztán Lipcsében, a Bala­tonnál és a bolgár tengerparton üdül­tem. De voltam hazánk különböző vi­dékein ts. Szövetkezetünktől minden évben van lehetőség az új ismeret­ségek kötésére. Az biztos, hogy most már nem élek elzárkozottan. A lehe­tőség megvan a partnerkapcsolat ki­építésére. A téli gépjavítások egyik fontos összetevője a motorjavítás. Fotó: —ita Krisztina nehezen oldódó, zárkó­zott természetű. Nem több harmincöt évesnél. — Orvos vagyok, s úqy érzem, ez a partnerkapcsolataimat is meghatá­rozza. Őszintén mondom, hoay ez egyetemen nem akartam férjhez men­ni. Gyerekkoromtól orvos akartam lenni, s ezért csakis a tanulással töl­töttem el minden szabad percemet. Sikerült ts kiváló eredménnyel elvé­geznem az iskolát. A probléma csak az. hogy itt nehezebb férjet találni. Ahogy munkába léptem, azonnal kap­tam lakást. Nagyon ritkán járok haza. Amikor hazameqyek, édesanyám megkérdezi, na, nem találkoztál még senkivel? Persze, eqyetlen szóval sem erőltetik a férjhezmenést, amit nálam nem is lehet. Jól tudom, hogy nem a diploma a lényeges. Nem kell feltét­lenül értelmiséginek lenni, csak értel­mesnek. Lehet nagyon jó férj egy szakmunkás Is. és lehet rossz egy dip­lomás is. Ezt embere válogatja. Csak jól kell egymásra találni. Természete­sen én is nagyon szeretnék férjhez menni. Nem szeretnék vénlány ma­radni. Jelenleg nagyon magányosnak érzem magam. A kollégák mind csa­ládosak. Én is vágyom a családi élet­re. Lejegyezte: Illés Bertalan »

Next

/
Oldalképek
Tartalom