Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-27 / 21. szám

1988. május 27. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Lengyelország: Incs visszaút a reformtól Az elmúlt hetekben talán a kon­szolidáció Időszakának legnehezebb napjait élte át Lengyelország. Most már a légkör nyugodtabb, viszont a gondok továbbra sem enyhülnek. A sztrá)kok színhelyein: a Nowa Huta-i Lénln Kohászati Művekben éppúgy, mint a gdanski Lenin Hajógyárban is­mét folyamatos a munka. Zbigniew Messner lengyel kor­mányfő fogadta Varsóban a gdanski hajógyár és a nowa hutai kohómű vezérigazgatóit, hogy áttekintse velük a két nagyüzem termelési helyzetét és a kilenc napig tartó sztrájkok pénzügyi következményeit. A sztrájk miatt bezárt gdanski Le­nin Hajógyárban 500 ezer munkaóra esett ki, aminek pótlására a szabad szombati munkát fontolgatják. A len­gyel nemzeti bank felfüggeszrette a hitel folyósítását. Egyben az ipari minisztériumot kérték fel a hajógyár további sorsának eldöntésére, mivel felmerült esetleges végleges bezárá­sának lehetősége Is. A korábban évente 30—32 hajót vízre bocsátó üzem jelenlegi termelése csupán 10— 12 hajó, pedig mind kapacitása, mind pedig megrendelése lenne többre Is. A Nowa Huta-i Lenin kohászati Mű­vek esetében a kombinát bezárásé­nak kérdése fel sem merült, hiszen a gyáróriás meghatározó szerepet ját­szik egész lengyel Iparágak anyag­­ellátásában. Az azonban Igen, hogy milyen forrásból, esetleg milyen több­letmunkával lehet pótolni a csaknem hárommllllárd zlotys termelési ki­esést a szintén nem jelentéktelen ál­lami támogatással működő kohómű-1 ben. Jerzy Urban kormányszóvivő több tájékoztatóján is utalt arra, hogy nem vonható párhuzam 1988 és 1980 között A reform, a gazdaság helyre­­állítása most a bérszínvonal alacso­nyabb szinten tartását követeli. A szakszervezeti mozgalom újjászerve­zésével kialakult a gazdasági feszült­ségek feloldásának új gyakorlata. Ur­ban kijelentette: „Nem kell félbe­hagyni a munkát azért, hogy teljes hangerővel lehessen szólni, és hogy azt meg is hallják.“ A tavaszi sztráj­kokban hangoztatott bérkövetelés nem a kormányra, hanem a társada­lomra gyakorolt nyomást. „Nincs visszaút a reformoktól és a demokratizálás folytatásától“ — je­Még hat a visszahúzó eró „Nem helyénvaló, hogy annyi idő ntón sem tudtunk gyökeres javítást elérni az ország élelmiszer-ellátásá­nak javításában — jelölte meg a köz­ponti bizottságban tartott, mezőgaz­dasággal foglalkozó tanácskozás ösz­­szehívásának okát Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, amelyen részt vettek az agrárszektor párt- és me­zőgazdasági vezetői, kolhozelnökök és a sajtő vezető munkatársai. A feladat — fogalmazódott meg a jelentős eszmecsere végeztével Mihail Gorbacsov zárszavában — 1989-ben befejezni az új, ez embereket érde­keltté tevő formák, a föld- és esz­közbérleti csoportok, a családi vál­lalkozások, a kolhozon belüli kisszö­vetkezetek kialakítását. Ilyen módon érhető el, hogy a következő két-há­­rom esztendőben számottevő lépést tegyenek az élelmiszer-probléma megoldása Irányába. A mezőgazdaságban, akárcsak ez átalakftás más területein még hat a visszahúzó erő, a tehetetlenségi nyo­maték. A főtitkár hangsúlyozta: az, aki hátráltatja a bérleti formákra, a családvállalkozási rendszerre való át­térést. aki az átalakulások útjában áll, annak menthetetlenül távoznia kell a helyéről. Kifejtette a mezőgazdaság átalakí­tása soron következő szakaszának lé­lentette ki egyebek között Józef Czy­­rek, a LEMP KB titkára abban az In­terjúban, amelyet a Trybuna Ludu közölt. „A Lengyelországban jelenleg végbemenő társadalmi, politikai és gazdasági változások, avagy széleseb­ben fogalmazva, a lengyel szocialista modell kiépítése gátakkal és nehéz­­ségekekl találja magát szemben“ — mondotta Czyrek — „E nehézségek egy része az országon belüli okokkal magyarázható, míg másik részUk a jelenlegi nemzetközi helyzettel van összefüggésben. E nehézségekre hív­ták fel a figyelmet a legutóbbi ille­gális sztrájkok is, amelyek függetle­nül a benne részt vevők egyéni indí­tékaitól, a nehéz helyzet miatti ért­hető keserűségüktől, objektíve re­formellenes megmozdulások voltak.“ A LEMP és a szövetséges pártok elhatározott szándéka, hogy folytat­ják a párbeszéd és a megegyezés politikáját, amelynek alapja az az elv, hogy „nem az a fontos, hogy ki honnan jött, hanem hogy ki hová tart“. Az ezen az alapon való dialó­gusra és megegyezésre nagy szükség van. Egyedül azokkal nincs mód a párbeszédre, akik azt vallják, „minél rosszabb, annál jobb“, s akik, mint az elmúlt hetek eseményei Igazolják, ezeket az elveket meg is akarják va­lósítani. Bármenyire Igyekeztek is az ellenzékiek, a hajdani Szolidaritás vezetői mindent elkövetni, hogy új válsághelyzetet Idézzenek elő Len­gyelországban, céljaikat nem érték el. Nagy a kár, mindenekelőtt gazda­sági, amit a munkabeszüntetések okoztak, főleg ha figyelembe vesz­­szük ^lengyel gazdaság egyébként Is nyomasztó nehézségeit. De a sztráj­kokra való társadalmi reagálások azt Igazolták, hogy az emberek nyugal­mat akarnak az élet minden terüle­tén. S persze egyúttal azt is, hogy a reform hozzon mielőbb kézzelfog­ható eredményeket: hogy a minden­napi élet nehézségei megoldódjanak. Ezt akarja elősegíteni az a különle­ges felhatalmazás Is, amelyet most kapott a kormány. A reform jegyében ezzel most a központi szerveket erő­sítik, hogy eredményesebben kibonta­kozhassanak az átalakítás tervezett folyamatai, amelytől elsősorban élet­­színvonaluk emelkedését várják az emberek. —h— nyegét: „alulról, tehát az embereket érdekeltté tevő módon, kolhozon be­lüli kisszövetkezetek, földbérlett tár­sulások, családi vállalkozások útján kell növelni a hatékonyságot, csök­kenteni az önköltséget, javítani a gépkihasználást, növelni a termésát­lagokat, a hús- és tejhozamot. Á tanácskozáson párbeszéd alakult ki, amelynek során az új rendszer gyakorlati elemeiről, a jó és a rossz tapasztalatokról egyaránt szót ejtet­tek. Kevés a mezőgazdasági kisgép, klstraktor, ami elengedhetetlen a családi vállalkozások sikeres műkö­déséhez. Mások az állami megrende­lések szükségességének fenntartását kérdőjelezték meg, mondván, hogy ez felesleges fékeket rak a kolhozokra, szovhozokna. Érintőlegesen szó esett az egyik alapproblémáról, az árak gondjáról Is, ez ügyben nem alakult ki egységes vélemény. A hozzászólók aláhúzták — és ezt a párt főtitkára Is megerősítette —, hogy a Járási, megyei párttltkárok beleszólása a kolhozok belső ügyeibe, a vetés-aratás Időpontjának önkényes meghatározása — végérvényesen megszüntetendő gyakorlat. Határozottan cáfolták a visszahú­zók, a klvárók azon érvét, hogy a bérleti rendszer, a kisszövetkezetek ellentétesek a szocializmus elveivel. Az SZKP KB politikai-erkölcsi támo­gatást ed a mezőgazdasági reform végrehajtásához — mondotta végeze­tül Mihail Gorbacsov. (Ojsághlr: Az Izraeli hatóiigok bezártak hat palesztin iikolát, amelyeket ■ katonai kiképzés céljaira alaki ottak it.) I. Gserepanov rajza Brazíliáról még a világ dolgaiban járatlan ember le tudja, hogy a legnagyobb adósságterheket cipelő ország, s hogy onnan kapjuk a kávét. Most, miután Lubomfr Strougal szövetségi kormányfő brazillal hiva­talos látogatásáról értesülhettünk, sietve próbáltuk kiegészíteni Ismere­teinket e földrajzilag tőlünk igencsak távoli országról, amellyel hazánk kapcsolatai egyáltalán nem mai ke­letűek. Itt építette fel első latin-ame­rikai cukorgyárát Csehszlovákia még az évszázad elején, majd szeszfőzdé­ket, textil- és bőrfeldolgozó gépeket szállított Brazíliának, amelyért cse­rébe már akkor dohányt és kávét, vas- és mangánércet kaptunk. Ľubomír Štrougalt Jósé Sarney, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnöke hívta meg hivatalos látogatásra. A brazil út 1988. május 10—15-lg tar­tott, s igen gazdag volt megbeszélé­sekben, helyszínekben. A CSSZSZK miniszterelnökének el­ső brazíliai látogatása, amely a két ország közötti diplomáciai kapcsola­tok felvételének 70. évfordulója esz­tendejében zajlott le, jó alkalom volt arra, hogy a mai Igények szintjén áttekintsék az együttműködés, az áru­csere továtjbl lehetőségeit. A brazil kormány, valamint a vál­lalkozó körök hivatalos képviselőinek jelenlétében Lubomlr Strougal Sao Paulóban ünnepélyesen megnyitotta a Tchecoslovexpo ’88 csehszlovák ke­reskedelmi kiállítást. A két ország kapcsolatait értékel­ve megelégedéssel állapították meg, hogy ‘a magas szintű kormányképvi­selők kölcsönös látogatásainak növek­vő dinamikája hozzájárul ezek meg­szilárdításához. Megegyeztek abban, hogy tovább! erőfeszítéseket kell ten­ni a gazdasági, kereskedelmi, kultu­rális, spirt- és tudományos, a techni­kai és technológiai együttműködés erőteljesebb fejlesztésére. Ezzel ösz­­szefüggésben nagy jelentősége van a két ország közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírásának. Ez a dokumentum létrehozza a fel­tételeket a kétoldalú gazdasági kap­csolatok Intenzívebbé tételéhez. Ä brazil—csehszlovák vegyes bizottság rendszeres összehívása a kereskedel­mi-gazdasági csere értékelésének és tervezésének fontos eszköze, s előse­gíti. hogy a felek egyre nagyobb mér­tékben alkalmazkodjanak egymás gazdasági lehetőségeihez. Ami ezeket a lehetőségeket Illeti, nagyobb hangsúlyt kap a közös vál­lalatok létrehozása, a gépipari koo­peráció, a műszaki együttműködés és a harmadik piacokon a közös meg­jelenés. Csehszlovákia elsősorban be-A gazdasági együttműködés a bizalom övezete ruházásl eszközöket, egész víz- és hőerőműveket, cementgyárakat, dízel­motorokat, tömegközlekedési eszkö­zöket szállít majd, Brazília pedig a hagyományosan szállított nyersanya­gokon kívül számítógépeket, személy­­gépkocsikat, élelmiszert és fogyasz­tási cikkeket fog nagyobb mértékben szállítani. Ľubomír Strougal látogatása végén rámutatott, hogy Brazília szükségle­tet megfelelnek a mi iparunk szer­kezetének. Így a gazdasági kapcsola­tok fejlesztése elősegítheti a cseh­szlovák gazdaság exportképességének növekedését, s egyensúlyba kerülhet kereskedelmi mérlegünk is, amely mostanáig hazánk számára negatív volt, 1987-ben, brazil behozatalunk 340,1 millió koronát, kivitelünk pe­dig mindössze 129,3 miliő koronát tett ki. A látogatás politikai szempontból Is jelentős volt, mivel minden sze­mélyes találkozás, megbeszélés, a ki­szélesedő gazdasági-kulturális együtt­működés a bizalom újabb övezetét te­remti meg az egymással kapcsolatba lépő, e kepcsolatoket építő országok között. Lubomlr Strougal kormányfő és le­sé Sarney elnök megerősítette, hogy kormányaik támogatják a hatékony nemzetközi ellenőrzés melletti általá­nos és teljes leszerelést. Ezzel kap­csolatban üdvözölték a közepes és rövtdebb hatótávolságú rakéták fel­számolásáról kötött szovjet—amerikai megállapodást és kifejezték reményü­ket, hogy ez a leszerelés más terü­letein is megnyitja az utat a további megállapodások előtt. Támogatják az ENSZ Alapokmányának elveit és cél­jait. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a párbeszéd és a tárgyalások a béke, a nemzetközi biztonság és az együttműködés megszilárdításának pő­­* tolhatatlan eszközei. Kiemelték, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés 3. rendkívüli lesze­relési ülésszakának, amelytől azt vár­ják, hogy megerősít! az 1978-ban tar­tott első leszerelési ülésszak záródo­kumentumában kitűzött elvek és prio­ritások érvényességét. Sfkraszéllnak a vegyi fegyverek teljes .általános és megkülönböztetés nélküli tilalmáért, valamint a meglévő készletei meg­semmisítéséért. Ezzel összefüggésben a felek szorgalmazták a vegyi fegy­verek gyártásénak, fejlesztésének és felhalmozásának tilalmáról, valamint megsemmisítésükről szőlő megállapo­dás mielőbbi megkötését a genfi le­szerelési konferencia keretében. Annak a véleményüknek adtak ki­fejezést, hogy az atommentes, vala­mint a béke- és együttműködési öve­zetek létrehozása a világ különböző részeiben jelentősen megszilárdítaná az állartiok közti bizalmat és a nem­zetközi biztonságot. Nagy Jelentősé­get tulajdonítanak annak, hogy min­den állam tiszteletben tartsa az ENSZ-közgyűlés által 1986-ban elfo­gadott. s az Atlanti-óceán déli ré­szét béke- és együttműködési övezet­té nyilvánító dokumentumot. Ez nem­csak a partmenti fejlődő országok érdekeinek, hanem az egész nemzet­közi közösség érdekeinek Is megfe­lel. Habár Brazília nem a klasszikus ér­telemben vett fejlődő ország, hiszen például dinamikusan fejlődő Ipara van, nagy súllyal nehezedik rá a vi­lággazdaságban továbbra Is érvénye­sülő komoly egyensúlyhiány. Most й tárgyalásokon rámutattak, szükség van az új világgazdasági rend tartós és egyenjogú alapokon történő létre­hozására, az ezt elősegítő világmére­tű párbeszéd fejlesztésére. A külföl­di adósságprobléma mindenre kiter­jedő megoldásokat Igényel, amelyek tiszteletben tartják az adős államok nemzeti szuverenitását és lehetővé teszik gazdasági fejlődésük megújí­tását. A kereskedelmi protekcioniz­mus komoly akadályt Jelent a kül­földi adósságok törlesztéséhez szük­séges eszközök előteremtésében. Mindent összegezve: egy ilyen ma­gas szintű látogatás eredményét az egyszerű állampolgár rendszerint olyankor érzi meg. amikor boltjaink­ban egy-egy új árucikket fedez fel. Valószínűleg így lesznek ezzel Brazí­liában ist habár ott e kapcsolatok hordereje még nagyobb lehet, hiszen hfi új üzem, erőmű épül, új munka­alkalom Is kínálkozik. Az pedig e munkanélküliséggel Is birkózó ország számára nagyon fontos dolog. TA HARAG NAPJA“ Május 15-ét, az izraeli állam megalakulásának 40. és Kelet-fe­­ruisálem törvénytelen megszállá­sának 21. évfordulóját „A harag napjává" kiáltották ki a palesztin népi forradalom vezetői. Jeruzsálemben már ezt megelő­zően is nagyobb összetűzésekre ke­rült sor. A rendőrség gumibotok­kal, könnygázzal oszlatta jel a szent hegyen összegyűlt paleszti­nokat, akik a mohamedán böjti hó­nap, a ramadán végét ünnepelték. Ugyanakkor a Jordán folyó meg­szállt nyugati partján, egy faluban a tüntető palesztinok ellen felvo­nult izraeli katonák ismét megöl­­ek egy fiatalt, sokat pedig meg­sebesítettek. Közben a cionista te­lepesek gyakorlatot rendeztek, ho­gyan kell szétverni egy tüntetést. A koncentrációs táborban az őrök engedélyével paleszttn foglyokon mutatták be, hogyan kelt ártal­matlanná tenni a tüntetőket. Dedi Zucker, az izraeli parla­ment képviselője, az Emberi jogok mozgalom tagja szerint az izraeli hatóságok 10 ezer palesztint tar­tanak börtönben vagy vizsgálóit fogságban, s a megszállt terüle­tekről izraeli koncentrációs tábo­rokba hurcolták őket. További ide tartozó hír, hogy a megszállt területeken pótlólagos jövedelemadót vetettek ki az arab lakosságra. Kijárást tilalmat ren­deltek el a fordán nyugati part­fán és a Gázai-övezetben lévő pa­leszttn menekülttáborokban, hogy elejét vegyék az újabb megmozdu­lásoknak. A harag napja nem huszonnégy órát tartott. Tart azóta, amikortól földönfutóvá tették a palesztin né­pet, s mindaddig, amíg vissza nem kapják a minden népet és nem­zetet megillető jogot, a független és szabad, önálló állam létrehozá­sának lehetőségét. Azt, hogy saját sorsukkal rendelkezve otthont ta­lálhassanak saját szülőföldjükön. —ipászáros—< KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Európa számára kedvező alkalom Bécsben nyilvánosságra hozták as európai btxtonságl áa együttműködési értekezlet sáródokumentumának 40 oldalas tervezetét. Az okmány, ame­lyet ez európai semleges és el nem kötelezett országok külügyminiszterei hagytak Jóvá kétnapos tárgyalás ered­ményeként, Jelentősen meggyorsíthat­ja a további munkát. „Oj, különleges ssakass kezdetén vagyunk — hangsúlyozta Alois Mock alkancellár és külügyminiszter —, mi­vel a Mihail Gorbacsov nevével fém­jelzett szovjet reformfolyamat más té­nyezőkkel kölcsönhatásban flj sza­kaszt nyitott a kelet—nyugati kap­csolatokban.“ A vendéglátó 'Ausztria nevében ugyanis Mock Ismertette a semleges országok közös erőfeszítése nyomán megfogalmazott, majd a külügyminisz­­, terek által véglegesített dokumentu­mot. ö és több felszólaló miniszter Is úgy vélekedett, hogy most kedvező alkalom kínálkozik arra. hogy Európa közelebb kerüljön a politikai, Ideoló­giai és gazdasági megosztottság fel­számolásához. Ehhez Járulhat hozzá a bécsi utó­konferencia Is, ha teljesíti küldeté­sét, és beváltja a kontinens népeinek hozzá fűzött reményeit. Mock arra is utalt, bogy a most kibontakozó folya­matban igen fontos szerepet Játszik az első szovjet—amerikai nnkleáris leszerelési megállapodás, valamint a KGST és a Közös Piac közeledése és as afganisztáni csapatkivonás. A külügyminiszterek véleménye sze­rint az előterjesztett dokumentum át­fogó és kiegyensúlyozott, Jelentős kompromisszumok rővén született, ezért alkalmasnak mutatkozik arra, hogy ennek alapján meggyorsuljon és még az idén befejeződjön az 1988 no­vembere óta fertő harmadik utótalál­­koző. Tartalmazza ugyanis a majdani végleges dokumentum minden fonto­sabb elemét, tükrözi a tárgyalások jelenlegi állását, és megoldásokat ja­vasol a korábbi nyitott kérdésekre. Igái, az az okmány még nem végle­ges, és nem egy kérdést nyitva ha­gyott, arra számítva, hogy azokban a 35 ország képviselőinek kell majd egységes álláspontra jutniuk. A kompromisszumot sző szerint kell érteni. A tervezetet ért első nyugati bírálatokat, amelyek szerint az túl engedékeny a keleti partnerekkel szemben, az elnöklő Mock, továbbá a finn és a ciprusi külügyminiszter is visszautasította. A plenáris ülésen elsőként állást foglaló Jurij Kaslev szovjet nagykövet a Varsői Szerződés tagországai nevé­ben méltatta a semlegesek és az el nem kötelezettek erőfeszítéseit. Kije­lentette. hogy a dokumentum fontos lépés előre, és figyelmesen kell ta­nulmányozni. Remélhető, hogy a még hátralévő munka gondos elvégzése után kiegyensúlyozott eredményre ve­zethet. Leif Mevik norvég küldöttlség­­vezető a NATO-országok nevében nyi­latkozott. Jelentőségteljes okmánynak minősítette a tervezetet, kifejezte a reményét, hogy annak alapján min­denki számára elfogadható záródoku­mentum születik majd. A mostani tervezet tehát minden résztvevő szerint alkalmas a még hát­ralévő munka meggyorsítására. Jó lenne végezetül konstatálni, hogy Eu­­rőpa békéjét, biztonságát, népeinek kapcsolatait megszilárdítja a bécsi utótalálkozó. (m) T ÜJ TANÍTVÁNYOK — Oj TANTÄKGYAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom