Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
1988. január 15. ■SZABAD FÖLDMŰVES' 13 Űj arcát mutatta meg a kukorica A közelmúltban kukoricatermesztési szakmai napot rende* zett a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság. A tanácskozáson többek között részt vett Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára, Dndás Kálmán. a járási nemzeti bizottság elnöke, Bartes Andor agrármérnök, a járási mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, és Végh Ferenc, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság osztályvezető-helyettese. Összegező, értékelő beszédet Öllé Gyula, a járási pártbizottság titkára mondott, melynek néhány lényegretörő gondolatát az alábbiakban közölfűk: Öllé Gyula — Tavaly a járásban 44 ezer hektárról takarították be a kalászos gabonaféléket, s ebből több mint 18 ezer hektárt tett ki a szemes kukorica. Ez utóbbi is Igazolja, hogy a járás gabonaprogramjában jelentős helyet foglal el a szemes kukorica, melynek termesztésében ma már döntő szerepet töltenek be a termelési rendszerek. A járás mezőgazdasági üzemel — 5542 hektárral — 1980-ban csatlakoztak a Bábolnai Iparszert! Kukoricatermelési Rendszer vágsellyel (Sala) alközpontjához, s a 7. ötéves tervidőszak átlagában — a 6,27 tonnás hektáronkénti alapbázisról — 7,88 tonnás hektáronkénti hozamra „küzdötték“ fel magukat. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer 1983 óta működik a |árásban, s ma már a kezdeti 2965 hektárral szemben közel 11 ezer hektáron irányítja a kukorica lpafszerű termelését, összehasonlítva az Indulást évvel a hektárhozamok átlagosan évente több mint 15 százalékkal növekedtek. A termelés! rendszerekhez való csatlakozás leginkább a munkatermelékenység növekedésében, a technika magasabb szintű kihasználásában, az agrotechnikai műveletek számának csökkentésében és a hatékonyabb növényvédelemben tükröződik vissza. A termelési rendszerben való termelés az elmondottakon kívül biztosítja a szakemberek és a dolgozók magasabb szintű szakmai képzését, s nagyobb munka- és technológiai fegyelemre kényszerít. A felsorakoztatott érveket szinte gyakorlati tényként Igazolja a járásban elért 7,63 tonnás átlagos hektárhozam. A 32 kukoricatermesztó mezőgazdasági üzem közül 26-ban értek el 7 tonnánál nagyobb hektáronkénti hozamot, s az élenjáró gazdaságok — az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) üzeme 9.41 t/ha, a Nagymegyeri Efsz 9,20 t/ha, a felbári (Horný Bar) Csallóköz Efsz 9,22 t/ha — eredményei azt Igazolják, hogy a gabonafélék hozamainak növelésében a leghozzáférhetőbb tartalékok a kukoricatermelésben rejlenek. A szemléltetésként kiragadott példák Is Igazolják, hogy a Dunaszerdahelyi járásban új arcát mutatta meg a kukorica. Ennek köszönve sikerült elérniük a gabonafélék egyik fontos jellemzőjét, amit a szakirodalom „két lábon állásnak“ nevez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kalászos gabonafélék mellett a szemes kukorica Is gazdag termést adott. Az elért eredmények nem véletlenek, hanem a tudatos munkának köszönhetők. Ez utóbbit teljes mértékben Igazolja az értekezleten kibontakozott szakmai vita Is, melyek közül a legértékesebbeket az alábbiakban közöljük. Papp Zoltán agrármérnök ■ Papp Zoltán agrármérnök, az Agrokomplex nagymegyeri üzemének növénytermesztési főfigazat-vezetője: — Üzemünk a 7. ötéves tervidőszakban 7710 hektáron termelt szemes kukoricát, s öt év átlagában 8,12 tonnát takarítottunk be hektáronként. Hektárhozamalnk 1083-től minden évben 8 tonna felett voltak. Tavaly 2015 hektáron 9,41 t/ha hozamot értünk el. Eredményeinkre büszkék vagyunk, de házon belül a hibáinkat Is elemeztük, hogy technológiánkból a negatív hatásokat minél előbb kiküszöböljük. 1983-tól a Bábolnai IKR-ben termeljük a kukoricát, s ez előrelépést jelentett számunkra. A termelésre pozitívan hat a rendszergazda által biztosított biológiai anyag, és a növényvédő szer ugyanúgy, mint a műszaki szolgáltatás, javult a technológiai fegyelem Is. Sok új ismerethez, információhoz jutunk a rendszeren keresztül. Betekintést nyerünk a fajtakísérleteikbe, s Ismertetik velünk a legújabb vegyi, biotechnológiai és műszaki kísérleteik eredményeit. A termés nagysága az adaptáció kérdése. Ez magába foglalja a biológiai anyag, a növényvédő szer, a tápanyag a műszaki és szakismereti feltételrendszer realizálását az adott agroökolőglal feltételek között, A biológiai anyagot úgy választjuk meg, hogy feltételeink között a legnagyobb termést adja. Az utóbbi években a PIONEER, a NORTRUPH KING és a JAQUES, a FAO 400-as éréscsoportba tartozó hibrideket termesztjük. Ezek a fajták a köztenmesztésben Is bizonyítottak. Gyakorlatilag minél magasabb a kukorlcatermesztés színvonala, annál nagyobb szerepe van a fajtának, mely többlethozamban fizeti meg a nagyobb befektetést, a nagyobb szaktudást. A fajtaösszetételről, a természeti adottságokat ismerő szakembernek kell döntenie, saját tapasztalataira és a fajtakísérletek eredményeire alapozva. A talajmüvelés elemeinek olyan egységes és okszerű rendszert kell alkotniuk, hogy a hibrid számára a talaj optimális feltételeket biztosítson. A jó talajművelés alapja az idejében és jó minőségben elvégzett szántás. A kukorica intenzív tépanyagellátást Igényel. Ezért háromévenként taiajdlemzést folytatunk, s ennek alapján és a tervezett termésátlag függvényében állapítjuk meg a tápanyagpótlás mennyiségét. Hektáronként átlagosan 240 kg nitrogént, 120 kg foszfort és 190 kg káliumot juttatunk ki, melyben már benne van á starterműtrágya is. Szántóterületünk 25—27 százalékát évente Istállótrágyázzuk. A vetés a jó termés alapfeltétele, mivel az el nem vetett magból nem lesz kalász. Az Itt elkövetett hibát már nem lehet kijavítani, helyrehozni. A vetést CYCLO 400-as vetőgépekkel végeztük, nappal és éljel egyaránt vetettünk. A vetőágy kialakítása, a vetésidő betartása, a vetésmélység megválasztása, az egyedszám biztosítása külön-külön Is a termés meghatározói lehetnek. A nyolc tonnás termelést szinten már nem engedhetjük meg az elgyomosodást, hisz egyszázalékos gyomborltottság 63 kilogrammos hektárhozamcsökkenést is jelenthet. A sikeres gyomirtás alapos gyomflóra és herbicíd ismeretet Igénye'.. Ezek alapján úgy kell kialakítani a herblcidkombinációkat, hogy az egyes táblák gyommentesek legyenek. A kukorica betakarítását a fiziológiai érettség állapotában kezdtük, s a szárítást В 1—15 típusú szárítókon végeztük. A technológia minden egyes elemének meghatározó szerepe lehet. A magas szinten realizált termesztési technológia Irányítása a szakemberek kezében van, akik a helyszínen realizálják meggyőződésüket, a végrehajtás viszont a dolgozókon múlik. Ennek a kapcsolatrendszernek úgy kell működnie, hogy dialektikus egységet alkosson. Nyolc gazdasági egységen belül szervezzük a kukorica termelését, ahol az alapfeltételek egyformák. Az eredmények ennek ellenére — objektív és szubjektív okok miatt — eltérőek. Ebből is látszik, hogy az egész termelés meghatározója az ember, akt becsületes munkája által formálja az eredményt. ■ öilös László, a BKR ekecsi (Okod) alközpontjának vezetője: — A Bajai Kukoricatermelési Rendszer hazánkban 28 ezer 500 hektáron valósítja meg a termelési technológiát. Ebből 22 ezer hektár a Nyugat-szlovákiai kerületre, ezer hektár a Tachovi járásra. 5 ezer 500 hektár pedig Mikulov térségéöllös László re jut. Alközpontunk hatásköre az említett kerület alábbi járásaira terjed ki: Dunaszerdahelyi járás, 10 ezer 800; Ko'mároml (Komárno) járás. 5035 és a lévai (Levice) járás, 6300 hektár. A BKR 1983-ban kezdte meg működését a Nyugat-szlováktal kerületben 3 ezer hektáron. A hozamok növekedésével párhuzamosan ez a terület később 11 ezer hektárra, tavaly viszont már — a Tachovi járást Is beszámítva — 23 ezer hektárra bővült. A taggazdaságok 1984-ben 5,48 t/ha, 1987- ben pedig már 7,06 t/ha hozamot értek el. A járások szerinti hozamok tavaly a következőképpen alakultak: Terv Valóság Dunaszerdahelyi járás S,43 7,39 t/ha Komáromi járás 5,91 8,73 t/ha Lévai járás 5,48 8,71 t/ha Ä bázisidőszak színvonalához hasonlítva — 5,24 t/ha — a rendszer 5 év átlagában 1,22 t/ha szemes kukoricával termelt többet. Ez 71 ezer 41 tonna többlettermést Jelent, s ennek az értéke 152 millió 700 koronát tesz ki. Az 1987-es eredmények lényegesen meghaladják a gazdaságok tavalyi tervfeladatait. A 21 ezer 780 hektáros területről a tervezettnél 22 ezer 700 tonnával több szemes kukoricát takarítottak be, melynek az értéke 48 millió 700 korona. A bázisidőszak termelési színvonalához hasonlítva a tavalyi többlettermés 39 ezer 700 tonnát tesz kL Ennek az értéke 85 millió 500 ezer korona. A termelési eredmények Igazolják a rendszer előnyeit és a szaktanácsadás magas színvonalát. Ennek ellenére a tartalékok további feltárásával számolunk, különösen azon taggazdaságokban, ahol első évben alkalmazták a termelési rendszert, de a termelési technológia következetesebb betartása a többi gazdaságban is tovább növelheti a hozamokat. Igen káros Jelenség, ha a vetőmag- és vegyszerellátást a rendszer fogalmával azonosítják. Igaz, nagy biztonságot jelent a vegyszer és a biológiai anyag színvonalas biztosítása, de nem kevésbé fontos ezeknek a szakszerű alkalmazása. A rendszer termelési technológiája figyelembe veszi az összes tényezőt, s a kölcsönhatást optimalizálja. A gondok akkor kezdődnek, amikor a technológia következetes betartása hiányt szenved. Szaktanácsadóink egész éves következetes munkával Igyekeznek hozzájárulni az eredmények növeléséhez. Ismereteiket a tudománnyal és saját tapasztalataikkal gazdagítják. Minél következetesebben tudjuk betartani a termelési technológia követelményrendszerét, annál jobb eredményekkel Bugár Arpád (Gyökeres Jenő felvételei) számolhatunk. Termelési rendszerünk a jövőben Is aktivizálni fogja teljes anyagi és tudományos bázisát a további sikerek elérése érdekében. Ezért arra kérem partnergazdaságaink képviselőit, hogy segítsék ezen igyekezetünket a jövőben is, főleg az egyes technológiák következetes betartásával. ■ Bugár Arpád, a felbári (Horný Bar) Csallóköz Efsz elnöke: — Szövetkezetünk 1205 ha mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 1063 hektár a szántó. Gabonaféléket 605 haon termesztünk. Szövetkezetünk célul tűzte ki, hogy a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott tervfeladatait szemesekből maradéktalanul teljesíti. Elvárásainkat az egyes munkacsoportokra, az üzemi pártbizottság növénytermesztésben dolgozó ideiglenes pártcsoportjára, valamint a bronzérmes szocialista brigádra bontottuk le. A 8. ötéves tervidőszak első évének feladatait gabonafélékből 9 százalékkal túlteljesítettük. A meglévő tartalékok mozgósításával, a termesztési technológia pontos és fegyelmezett betartásával a szemesek termesztésének tavalyt tervét 19 százalékkal túlszárnyaltuk. Egy hektárra vetítve 8,1 tonnás hektárhozamot értünk el. Szemes kukoricát 200 hektáron termesztettünk a Bajai Kukoricatermelési Rendszeren beiül. Tekintettel arra, hogy szövetkezetünk nem rendelkezik beépített öntőzőberehdezéssel, a szemes kukoricát jő termőképességű, kiváló víz- • és tápanyag-gazdálkodású talajokon termesztjük, figyelembe véve az egyes fajták specifikus igényeit. A termesztési technológia során nagy hangsúlyt fektettünk az őszi talaj-előkészítésre. A nitrogén 2/3-át, a foszfor és a kálium teljes mennyiségét mélyszántáskor juttatjuk a talajba. Az egyenletes tápanyagellátás érdekében az elmúlt három évben a nitrogént és a foszfort csak folyékony formában alkalmazzuk. Tápanyagban 1 hektár átlagában 425 kg NPK-t adagolunk, ami kb. 9 tonnás hektáronkénti hozamra van tervezve. A szemes kukorica vetésterületének 20 százalékán altalajlazítást végeztünk. 40 százalékát pedig istállótrágyáztuk. Ősszel az egész területen speciális mélyszántást végeztünk. A tavaszi munkálatok fő célja a téli csapadék megőrzése volt. Vetés előtt NPK-starteradagot alkalmaztunk. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyomirtás technológiájának pontos betartására, ami azt eredményezte, hogy az egész vegetáció alatt gyommentes, lő kondíciójú és optimális egyedszámú kukoricatábláink voltak. Megjegyezném még, hogy maximálisan 4 évig termesztünk kukorica után kukoricát. Ezzel megszüntettük a talaj termőerejének egyoldalú kihasználását, olcsóbbá és hatékonyabbá vált a gyomok elleni védelem. A kételkedők címére még csupán annyit, hogy a hektárok nálunk sem nagyobbak, mint a többi gazdaságban. Az elért eredmények mögött fiatal, megfelelő szaktudással, hozzáállással rendelkező vezetők, szorgalmas és becsületes szövetkezeti dolgozók állnak. ■ Végh Ferenc, a kerületi pártbizottság osztályvezető-helyettese: — A kerület járásai közül a szemeskukorlca-termelésben a Dunaszerdahelyi járás végzett az élen 7,63 tonnás átlagos hektárhozammal. A második helyre a Komáromi járás került 6,38, a harmadik helyet pedig az Érsekújvári (Nové Zámky) járás érdemelte ki 6,28 tonnás átlagos hektárhozammal. A kerületben egyedül a Trenčíni járás nem teljesítette tervfel« adatalt. A tervfeladatok túlteljesítése szempontjából — kerületi viszonylatban — az alábbi sorrend alakult kt: Lévai járás (18,9 °/o), Érsekújvárt járás (17,8 %), Dunaszerdahelyi járás (17,3 %). Az elért eredmények elemzésekor az Is megállapítást nyert, hogy a kerület legjobb tíz mezőgazdasági üzemének 1—8. helyét a Dunaszerdahelyi járásban levő gazdaságok foglalják el, s a kilenc tonnások Klubját úgyszintén e járás mezőgazdasági üzemei bérelték ki. A járás eredményeit elsősorban abban látom, hogy viszonylataikban nem a technológiai módszerek mechanikus átvétele, köznapi szóhasználattal az utánzás, hanem a körülményekhez való dinamikus igazodás, az eredetiség Jellemző. Ez utóbbiak nélkül ma már nem lehet az éllovas szerepét betölteni. Sajnos, az új utak keresőt, a tudás és a kezdeményezés elkötelezettjei, a valódi értékeket létrehozók napjainkban még gyakran találkoznak a bürokrácia útvesztőivel. Az ú) gazdasági mechanizmus bizonyára mozgásba hozza * „visszafogottan dolgozgató“ embereket, s érdemes lesz gazdálkodni mindazzal, amit társadalmunk az egyes üzemekre és kollektívákra bízott. A jövőben, akt kapni akar, annak adnia is kell. Ezt diktálja az új gazdaságpolitikát légkör, amely a nagyobb teljesítményekre ösztönöz. Az aktívén elhangzottakból kiindulva, sajnos, még ebben a járásban is fellelhetők a termeléscentrlkusság nyomat. A szakemberek tonnákban, kilogrammokban és literekben gondolkodnak, kevés gazdasági vezető beszél viszont arról, hogy milyen önköltséggel lett kitermelve az a bizonyos tonna, kilogramm vagy liter. Zárszavában Magyarics elvtárs többek között rámutatott; hogy a munka megfelelő elvégzésében, a technológiai fegyelem betartáséban legnagyobb szerepe az Irányító és a végrehajtó embernek van. A jelenlegi körülmények különösen megkövetelik a precíz munkát. Hangsúlyozta, hogy a Járás mezőgazdasági szakembergárdáját és dolgozóit ismerve, képesnek tartja őket arra, hogy a Jövő Igényes feladatait ts megoldják, megfelelő eszközöket kell viszont a kezükbe adni. Egyértelműen meg kell határozni feladataikat és az eddigieknél fokozottabban kell a munkát és annak minőségét ellenőrizni. MÓRICZ ROZALIA agrármérnök, a járási pártbizottság dolgozója CSIBA LÁSZLÓ helyettes főszerkesztő ' v
