Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1988. január 15. > 14 A* öl esztendő kezdete Immár hagyományosan a mérlegkészítés Időszaka, amely választ ad arra a kérdésre, hogy miképpen gazdálkodtunk, s milyen teladatok várnak ránk az áj évben. Nos az előzetes becslések adatai alapján nézzük meg közelebbről, merre billent a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexumban a mérleg nyelve a gazdasági és termelési eredmények elemzése során. Tavaly a mezőgazdaságban a bruttó termelési tervet 99,1 százalékra sikerült teljesíteni. Ebből a növénytermesztésben 95,7 százalékra, az állattenyésztésben pedig 2,1 százalékkal teljesítették túl a tervet. Bár nem minden mutatóban sikerült eleget tenni a tervnek, mégis az előző évhez viszonyítva a mezőgazdasági bruttó termelés 1,6 százalékkal nőtt. A növekedés üteme a növénytermesztés szakaszán elérte a 3,5, az állattenyésztésben pedig a 0,2 százalékot. Az alapjában véve pozitív eredményhez a legnagyobb mértékben az járult hozzá, hogy a gabonafélékből — bele értve a szemes knkoricát is — jóval terven felül termeltünk. Ezáltal behoztuk a múlt évi 250 ezer tonnás kiesést. Sőt két év átlagában gabonafélékből egy százalékkal terven felül termeltünk. Ugyancsak kedvezően alakult a hüvelyesek és az olajosnövények termelési tervének a teljesítése is. Ezen két ágazatban a felvásárlás 6, Illetve 1,9 százalékkal haladta meg a terv által előirányzott mennyiséget. Hogy a növénytermesztés szakaszán nem sikerült teljes mértékben eleget tenni a tervfeladatoknak, az elsősorban a cukorrépa és a burgonya gyenge termésének a rovására írhatő. A végeredményre ugyancsak negatívan hatott a fagyok által Igen erősen károsított szőlők gyenge termése. Azonban az egyes zöldség- és gyümölcsféléknél is klsebb-nagyobb mértékű kiesés volt tapasztalható. Bár az állattenyésztés szakaszán globálisan eleget tettünk a tervfeladatoknak, nem minden ágazatban lehetünk elégedettek az eredményekkel. Vonatkozik ez elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre, ahol a fejlesztési és intenzifikálási tervekkel ellentétben csökkent a tehénállomány. A legnagyobb állománycsökkenést a Nyugat-szlovékiai kerületben könyvelték el, aminek következtében a tejtermelés csökkent. Ezzel szemben pozitív változás tapasztalható a sertéstenyésztésben, ahol az előző évhez viszonyítva 7,2 százalékkal növekedett az állomány, s javult az állatok napi súlygyarapodási átlaga is. A műit évi eredmények ebben az ágazatban kedvező kiindulópontot jelentenek az idei tervfeladatok teljesítéséhez. A baromfiiparban a termelés teljes mértékben megfelelt a társadalmi követelményeknek. Az élelmiszeriparban — bár a termelési tervet maradéktalanul végrehajtották — nem sikerült teljes mértékben eleget tenniük a piaci áruforgalomnak, amely a tervhez viszonyítva 97 százalék körül mozgott. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexumban a teljesítmények évi tervét 99.6 százalékra, a módosított teljesítmények tervét pedig 98 százalékra teljesítették. Az ágazatban a Jövedelemképzés tíz százalékkal kisebb volt az elvárásoknál, ami pénzben kifejezve 680 millió korona veszteséget jelent. A legnagyobb jövedelemkiesést — mintegy 500 millió koronát — az élelmiszeriparban könyvelték el. Ezen a kedvezőtlen eredményen összesen hét termelési-gazdasági egység részesedett. Ezek közül a legnagyobb arányban a borüzemek, a cukor-, valamint a sör- és malátaipar Járultak hozzá. Kisebb mértékű kiesés volt tapasztalható a malom-, a hús-, a tej- és a baromfiiparban. A Jövedelemképzés lemaradásának objektív tényezői mellett — mint például a szőlő, a burgonya, a cukorrépa gyenge termése, a kevés sörárpa. valamint a téli hónapokban a kedvezőtlen Időjárás hatása — döntő szerepük volt a szubjektív okoknak is, amelyek az Igen magas termelési költségekben nyilvánultak meg. A jövedelemképzés tervét a mezőgazdasági termelésben sem sikerült teljes mértékben teljesíteni. A legkedvezőtlenebb volt a helyzet a Nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a nyereség tervét az állami gazdaságok 74,1 százalékra, az egységes földműves-szövetkezetek pedig 89,8 százalékra teljesítették. A jövedelemképzés kedvezőtlen alakulása elsősorban a beruházási keret megteremtését veszélyezteti, ezért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma intézkedéseket hozott a helyzet javítása érdekében. Elkészült az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának költségvetési és pénzügyi tervjavaslata is, amelynek egyes összetevői a CSKP XViII. kongresszusának KÖLTSÉGVETÉS A MÉRLEGEN irányelveiből ős az ezt követő plénumok határozataiból indulnak ki. A kéltségvetési és a pénzügyi terv irányszámai világosan jelzik, hogy az idei esztendőben különösen igényes feladatok várnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozókra, elsősorban az újratermelési folyamat hatékonyságának a növelésében. E cél elérésének leghatékonyabb eszköze lesz a belterjesftés, a takarékos gazdálkodás, de legfőképpen a minőség javítása. Az előző évhez viszonyítva az újratermelési és fejlesztési költségek fedezésére irányuló ár és egyéb gazdasági szabályozók alapjában véve nem változnak. Az ágazat valamenynyi szervezetének pénzügyi tervében azonban növekszik a pénzügyi források képzésének volumenje. Az idei pénzügyi tervnek különösen igényes feladata abbéi ered, hogy csökkenteni kell az anyagi költségeket. Továbbá a bér- és a pénzügyi költségekkel kapcsolatban a múlt év valóságához viszonyítva nemcsak relativ viszonylatban, de abszolút vonatkozásban is csökkenést kelj elérni. Ezen feladatok valóra váltása a teljesítmények további növekedésével együttesen jelentős mértékben kihat a jövedelem képzésre, amelynél a múlt év valóságához viszonyítva 23,9 százalékos, a múlt évi tervhez viszonyítva pedig 11,8 százalékos növekedéssel számolnak. A legnagyobb mértékű jövedelemképzést az élelmiszer-ipart szervezetektől várják. Abszolút értékben számítva az előző év valóságához viszonyítva itt mintegy 42,3 százalékos növekedéssel számolnak. A szövetkezeti szektorban a pénzügyi terv a múlt év valóságához viszonyítva a teljesítmények tekintetében 0.3 a jövedelem vonatkozásában pedig 9,8 százalékos növekedést irányoz elő. A felsorolt adatokból is nyilvánvaló, hogy a szövetkezetekben is a jövedelemnövelést elsősorban a ráfordítások hatékonyságának növelésével kell elérni. A szövetkezetekben az idén el kell érni azt, hogy a ráfordítások jövedelmezőségének mértéke elérje a 7,9 százalékot, mert ez lehetővé tenné az előirányzott 3,2 milliárd korona értékű jövedelemképzés elérését. Az ágazat költségvetésében továbbra ts Igen fontos szerepet töltenek be az árkiegészítők, az árutermelés növekedéséért járó prémiumok, továbbá az egyéb célprémiumok. Az előző két év tapasztalatai fényt derítettek arra, hogy milyen. nagy jelentősége van a termelés és felvásárlás szerkezeti változásait, valamint az új technológiák bevezetését támogató pénzalapok létrehozásának. Ezt a célt szolgálja az ágazat tartalékkerete. Mivel tavaly a növénytermesztés lassúbb Ütemű növekedése miatt nem merftették ki teljes mértékben a növekményt prémiumokat, a hátramaradt pénzösszegeket a tartalékkerethez csoportosítják át. Ebből a keretből fedezi majd a tárca a mezőgazdasági üzemeknek az alacsonyabb tejbevételi árból származó veszteségeit. Az előző évhez viszonyítva ez a keret úgyszólván a háromszorosára nő. Az intenzlfikáclós keret a műit évi szinten marad A lemaradozó mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének javítására irányuló intenzifikálási programmal összhangban, ezen gazdaságok termelésének támogatására összesen 737,9 millió koronával számolnak. Ezt a pénzkeretet elsősorban a nőm beruhézásos jellegű talajjavításra, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a termelési rendszerek bevezetésére és a szociális programok megvalósítására kell fordítani. Előtérbe kerülnek mindazon belterjesig intézkedések Is, amelyek segítségével meggyorsítható a gazdasági eredmények javítása, valamint a fokozatos átállás a belüzemi önelszámolási rendszerre. A huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek fellendítésére hozott intézkedések ez ideig nem hozták meg minden esetben a várt eredményt. Az ellenőrzések során több hiányosságot tapasztaltak már az intenzlfikáclós programok kidolgozásában. A programokat nem dolgozták ki komplex módon és az illetékes szervek nem voltak eléggé következetesek megvalósításuk során sem. Ezért ezen a téren is hatékony intézkedéseket fogadott el a tárca. Az Intenzlfikáclós keret beruházásos alapjából az Igényesebb építkezéseket és a drágább gépi eszközök beszerzését kell fedezni. A tapasztalatok azonban arra Is utalnak; hogy mielőbb megfelelő szintre kell emelni a lemaradozó mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki bázisét. Ugyancsak nagyobb pénzösszegeket kell fordítani a szőlőültetvények és a gyümölcsösök felújítására, valamint a tárolókapacitások építésére. A költségvetés az előbbi éveknél nagyobb kiadásokkal számol a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés támogatására. Ez az összeg a múlt évi 362 millió koronáról az idén 41в,б millió koronára növekszik. A megvalósított kutatási feladatoknak hozzá kellene járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés 325 millió koronával, a nyereség pedig 70 millió 500 ezer koronával növekedjen. A talaj javítási költségek fedezésére mintegy 414 millió korona állami támogatással számolnak. A talajjavításra szánt keretből fedezik -12 ezer 217 hektárnyi területen az öntözőberendezések kiépítését és 12 ezer 840 hektáron a lecsapolást munkák elvégzését. Rekultivációra összesen 102 ezer hektárnyi területen kerül sor. Mindent összevetve az idei igényes feladatok megvalósítása érdekében a figyelmet a következő tényezőkre kell összpontosítani: növelni kell a növénytermesztés hatékonyságát, elsősorban a lemaradozó ágazatok — cukorrépa-, burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés — fejlesztésével. Továbbá a veszteségek csökkentése és a minőség javítása révén. Az állattenyésztés szakaszán a belterjesítési folyamat elmélyítése kerül előtérbe, figyelembe véve a műszaki felszereltség javítását, valamint a szervezési és gazdasági intézkedések tökéletesítését. A .járási mezőgazdasági igazgatóságok részéről is nagyobb felelősséggel kell hozzálátni azon intenzlfikáclós programok megvalósításához, amelyek a lemaradó mezőgazdasági üzemek fellendítését szolgálják. De nagyobb figyelmet kell fordítani az őstermelő, a felvásárló és a feldolgozó közötti együttműködésre is. KLAMARCSIK MARIA ELŐTÉRBEN A CUKORRÉPA-TERMELÉS FELLENDÍTÉSE Gondjaink közös megoldást igényelnek A mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit a jelen Időszakban az elért gazdasági eredmények elemzése foglalkoztatja a legjobban. Gondolom, ezen tevékenységüknek megvan a maga háttere. A terv teljesítése, a célkitűzések megvalósttésa egyenes arányban van az üzemükben Irányított és foglalkoztatott dolgozók életszínvonalával. Az elért gazdasági eredmény tükre a gazdálkodás színvonalának. A gazdasági eredmény az egész üzem dolgozóinak az eredménye, és a közeljövőben jelentős meghatározója lesz életszínvonalunk megtartásának. Nemrég fejeztük be a múlt évi gazdasági mérleget és újból elő kell vennünk a középtávú tervünket. A gazdaságirányítási rendszerünkben az értékesítési és termelési folyamatok összehangolásának szükségessége kerül előtérbe, amihez legalább ötéves prognózisra van szükség. Köztndott dolog, hogy az éves terv ez előrelátás igényének nem tehet eleget, ezért a középtávú terv az éves terv keretéül szolgálhat, és erre támaszkodva könnyebben és jobban bontható le az éves elnterv, valamint az éves termelési és pénzügyi terv. Ez az állítás ez ideig érvényes volt, s talán érvényes is marad, de szükséges figyelembe venni, hogy a mezőgazdaságra is vonatkozik a gazdasági mechanizmus átépítése. Szocialista mezőgazdasági üzemeinknek továbbra Is feladata az ország lakosságát ellátni az alapvető és egyéb élelmiszerekkel. Az előző ötéves tervekben és ezek megvalósításában ez nagyon sikeresen végbe is ment. Tulajdonképpen 800 ezer mezőgazdasági dolgozó gondoskodik további 15 millió lakos élelmiszer-ellátásáról. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk ezen jelentős feladaténak eleget tudjon tenni, nagyon igényes kérdések megfontolására van szükség. Hogy egy mezőgazdasági üzemben a gazdálkodást megindítsuk vagy folytassuk, mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy milyen termékeket milyen menynyiségben állítsunk elő. Az egyes termékek előállításához meghatározott termelési technológia végrehajtása szükséges. E technológia határozza meg végső soron a ráfordításokat. A munkaerő és az eszközök ellátottsága — természetesen adott viszonyok között — visszahat a termékek és a technológia megválasztására, de a gazdasági eredmények alakulására Is. Hogy egy mezőgazdasági üzem milyen termékeket termeljen, hogy a termékeket egymáshoz viszonyítva milyen arányban termelfe, valamint az egyes termékek előállítása milyen terjedelemben történjék, az csak körültekintő. alapos elemzés után határozható meg. A termelési irány és a termelési szerkezet vonatkozásában hozandó döntések széles körű megalapozása azért Is szükséges, mlvet ezen elhatározások helyes vagy helytelen volta alapvetően befolyásolja a piaci szükségletek kielégítését és a jövedelmezőséget, mégpedig legtöbbször nem egy évre szólóan, hanem távlatilag is. A jelenlegi ötéves tervidőszak kezdetétől a mezőgazdaság! üzemek áttértek az indirekt gazdálkodási formára. és ha eddig nem, az új gazdasági mechanizmusban nagy jelentőségű lesz az az állítás, hogy a gazdálkodás elsőrendű értéke a termelési Irány és a termelési szerkezet ésszerű meghatározása legyen e legfőbb cél. Termelési szerkezetűnket pedig majd akkor tekinthetjük optimálisnak, ha az adott természeti és közgazdasági feltételek, valamint az üzemi adottságok között a maximális jövedelmezőséget biztosítja. Ezeknek e közgazdaságtani Ismereteknek a függvényében a közelmúltban próbáltuk közös nevezőre hozni az üzemek elképzeléseit az államháztartás igényeivel. Naevon pozitívan értékeltük az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minlsztériumának intézkedéseit a cukorrépatermalás fellendftésével kapcsolatban. Több kollégám véleményével értettem egyet abban a tekintetben, hogy az intézkedéseket mér korábban kellett volna meghozni, így nem jutott volna cukorrépa-termesztésünk ilyen mély pontra, mint ahol jelenleg van. Egyetértéssel állapítottuk meg, hogy az elmúlt időszakban a cukorrépa termesztését nagyon hátráltatta ах a tény is, hogy több szerv jogosan vagy jogtalanul jogot formált a visszajáró répaszelet mennyiségének csökkentésére, amelynek az elmúlt ötéves tervidőszakban többször csökkent a százalékaránya Is. Kevésbé érdekelte a felvásárló partnert, hogy milyen technológiával dolgozunk, tiogy a termelési technológiát honnét szerezzük be. vagy az egyáltalán heszerezhető-e, és milyen a vegyszerekkel való ellátás. Partnereink bfztak a direkt irányításban. főleg abban, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak kötelességük lesz megteremteni a szükséges feltételeket. Nem kis problémát okozott a Jé minőségű vetőmag biztosítása is. A cukorrépa egyes fajtái — értékmérő tulajdonságaikkal egy adott környezetben — nagyon fontos termésmeghatározó tényezővé válhatnak. A gyakorlatban bebizonyosodott az ts, hogy a számunkra kiutalt vetőmag minősége. csfráxóképessége messzemenően alatta volt az egyéb forrásokból biztosított vetőmagokénak. A közeljövőben ahhoz, hogy a termelő a termés biztonságát érezze, szükséges less minden termelést meghatároző tényezőt a kellő időben biztosítani. Véleményem szerint a termelői kedvet jelentősen befolyásolta majd az. hogy a répatermelő mezőgazdasági üzemek 50 százalékos állami hozzáfárnlást kapnak a gépek vásárlásához. ösztönző hatást fejt ki a melasz mennyiségének növelése, de nem utolsósorban a béralap szabályo zására tett Intézkedés gyakorlati érvényesítése is. Természetes, hogy ma már mindenki a nyereséget nézi, ami az elmúlt időszakban csak egyoldalú szemlélet volt. A drága és hiányos pótalkatrész-ellátás is nagyon rontotta a már említett termelési kedvet. Egy rövid kis példa az alkatrészek árával kapcsolatosan: egy 1000 korona értékű alkatrészt kellett volna beszereznünk és beszerelnünk a KSZB-os répakiszántóba. Ezt azonban nem kaptuk meg, és helyette egy egész aggregátort kellett megvásárolnunk 45 ezer koronáért. Ilyenkor megkér dezi az ember: hol van itt a gazdaságosság? Szövetkezetünkben a cukorrépa-termesztésnek már hagyományai vannak. E hagyományokat szeretnénk megőrizni, de ehhez szükségesnek tartjuk a fent említett problémák közös megoldását, mert a céljaink egy formák: a lakosság cukorral való el látása, esetleg a cukor kivitelének biztosítása. Ehhez nagymértékben hozzájárulna még a cukorrépa árának a rendezése, valamint a Csehszlovák Állami Szabványnak az átértékelése is. Kívánatos lenne és bizonyára meghozná az eredményt Is, ha több rendszergazdája lenne e fontos ipari növény termelésének, a termelő választhatna a kínálatok közül, és a számára gazdaságilagslegmegfelelőbb rendszeren belül a legoptimálisabb feltételek között biztosítanák a termesztés sikerét. Érdemes lenne kipróbálni a külföldi termelési rendszereket, főleg azokból a szomszédos országokból, ahol a répa cukortartalma meghaladja a 16 százalékot egy termelési körzeten belül. Szilárd meggyőződésem, hogy a már megtett intézkedések, valamint ezek további rendezése meghozza a maga gyümölcsét mind a népgazdaságnak, mind a termelőnek. CSÉMI JÓZ-SEF agrármérnök, a nemesöcsai (Zemianska OlCaj Csehszlovák Néphadsereg Efsz elnöke >
