Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. Január lS. Ti is lehettek nyomkeresök fia nem ts olyan híresek, mint J. P. Cooper Nagy tndiánkönyvének hőse. Igaz, erre nem is vagytok rászorulva, de azért sokszor mégis hasznos és érdekes lehet, ha az állatok nyomait ismerve a természet АВС-és könyvében olvasni tudtok. Arra, hogy ennek alapjait elsajátítsátok, legjobb alkalom a tél, amikor a hóval borított me. tön, vízparton, ösvényeken élesen kirajzolódnak a rókák, nyestek, vidrák és vízimadarak karmos vagy úszóhártyás nyomai. A nyomok persze nemcsak arról árulkodnak, milyen állat keresztezte utunkat, de azt is elmondják, hogy tulajdonosuk hová tart, élelmet keres-e vagy éppen menekül. esi a valószínűsége annak, hogy a sündisznó, a hörcsög, az ürge vagy netán a mormota nyomaival találkoz. hatunk, hiszen ezek az állatok ilyenkor mély álmot alszanak. A nyomok tulajdonosainak meghatározásánál tartsuk szem előtt azok méreteit ts, nehogy az erdő szélén '.engelicékre vadászó cirmos nyomait a hiúiéinak véljükI Nyomkeresó abc-tekből valószínűleg nem fog hiányozni, ha most itt a medve vagy éppen a zerge és a jávorszarvas nyomait nem ,tanítjuk". Bizonyára sokkal érdekesebb lesz, ha néhány sorban az állatok egyéb ,/iévjegyeit" ts megemlítjük. Nyúlrágta facsemetét valószínűleg már sokan láttak közületek. Kertésznek, erdésznek, természetjárónak egyaránt szomorú látvány, de van en. nél szomorúbb is. A Duna árterének szigetein létesített faiskolákban gyakran láthatók derékba tört nyárjacsemeték. mintha felelőtlen, neveletlen gyerekek garázdálkodtak volna. Persze nem így történt, ,fisak“ a szarvasok csemegéztek itt. Derékba törték a facsemetéket, hogy elérjék és leharaphassák a nyár csúcsán lévő ízletes rügyet. A holtágak, kanálisok közelében lévő kertekben nem ritka jelenség az sem. hogy egy-egy ma még szépen zöldellő egészséges gyümölcsfacsemete másnap már elpusztult, kiszáradt. Ha ezt közelebbről megvizsgáljuk rájövünk, hogy a talajból karó módiára könnyen kihúzható. Nem Is csoda, hiszen főgyökerét ék alakban elrágták, szinte kihegyezték. A vízivagy kószapocok munkája ez. Hasonló módon, ék alakban rágja el a zöldsé-A borz, a nyesi és a ruka lábuyoma Hogy milyen allot hagyta ott „névlegyét“ a hóban vagy g sáros erdei úton, nem olyan nehéz megállapítani, ha tudjuk, mely tatok élnek a kornyéken, ismerjük életmódjukat, végtagjaik anatómiai sajátosságait. Melyek is hát a nyomolvasás alapjai? Először is figyeljük meg, hogy a hóban vagy a nyirkos, puha tataion az állat lábfejének egész vagy csak a talp egy részének lenyomata látható-ei Amennyiben mind a mellső, mind a hátsó lábak valamelyikének egész vagy csaknem az egész talplenyomata látható, s ha azokon öt ujjat különböztethetünk meg, akkor a talp egyéb anatómiai sajátosságaitól, az állat életmódjától és élőhelyétől függően minden bizonnyal borz, silndisznó vagy erdei cickány járt arra. Öt-öt ujja van a vidrának, hódnak, görénynek és a vízi pocoknak Is. Ámde a vidrának mindkét, a hódnak pedig a hátsó lábpária úszóhártyás. A görény útjainak és talppárnájának lenyomatai különállóak, a vízt pocokra pedig jellemző, hogy hüvelykujja (így annak lenyomata is) feltűnően rövid. öt ujjas nyomokat hagy hátra a nyesi, a nyuszt, a menyét és a vakond ts. Ezek a fajok azonban mozgás közben csak a talp elülső részével érintik a talajt. A nyulak mellső lábán őt, a hátsón négy ujj van. Ennek fordítottja jellemző a hörcsögre, get ts, amelyet fészkébe hord. Az erdőt járva, a fák koronáiban nem ritka látvány egy-egy oda nem ülő, talajon növő gomba, amelyet a mókusok visznek fel az ágak közé. Itt szárítják és tartalékolják ínséges időkre. A téli fenyvesben, a fák alatt a fehér havat gyakran borítják ujjnyi tűlevelű gallyak. A szél nem törhette le őket, hogyan kerülhettek hát mégis a földre? Ha van egy kis türelmünk és csendben meghúzódunk a fenyők' alatt, a lehulló ágacskák pályáját figyelve felfedezhetjük a mókust is, amely lehafigálfa, — persze előbb lerágja a porzós virágokat tartalmazó rügyeket. Az egyes emlősök ürüléke ts nagyón sajátságos. A vidráéban például halpikkelyek, szálkák és rákok páncéljának töredékei láthatók. A nutria henger alakú ürülékének egyik vége hegyes, míg a másik tompán lekerekített, felszínén pedig több egymással párhuzamos sekély barázda van. A szarvasok ürüléke az év nagy részében szilárd, kb. 2 cm hosszú, henger alakú. Színe világosabb vagy sötétebb barna. A képzett nyomolvasó ezekből a sajátos „nyomokból“ az állat nemét ts meg tudja állapítani: a szarvastehén Ürüléke mindkét végén többékevésbé legömbölyített, a bikáé egyik végén bemélyedő, a mástkon pedig csúcsban végződik. A szarvas, a muflon és a dámvad patájának lenyomata (A szerző razjai) az egérfélékre, a mókusra és a pézsmapocokra. Négy ujj rajzolódik ki a macskafélék, a kutya, a farkas, a róka és a nyestkutya nyomain. A palások jellegzetes nyomait lehe. tetlen más emlősökével összetéveszteniI Annál jobb szem kell azonban ahhoz, hogy például a muflon és a dámvad nyomott egymástól megkülönböztessük. Persze a tapasztalt vadászok és vadbtológusok a nyomokból ítélve még azt ts meg tudják mondani, lépésben ment-e vagy szökellt a vad. Az elmondottak tudatában azonban arról se feledkezzünk meg, télen ki'A szarvasok, vaddisznók által lakott erdőkben a fák törzse — az em. lített állatok testmagasságának megfelelő helyen — gyakran sáros. A sárba olykor néhány szál szőr is beleragadt. Biztosra vehető, hogy ezeknek a fáknak a törzsén a dagolyáből kikelő szarvasok vagy vaddisznók próbáltak parazitáiktól — külső élősködőiktől — megszabadulni. Sok érdekes és jellegzetes nyomot hagynak hátra az énekes-, a ragadozó- vagy a vízimadarak is. Ezekről azonban majd csak később írunk. POMICHAL RICHARD Csinos és praktikus A szülő olyan ruhát, blüzt, szoknyát és nadrágot akar gyermekére adni, amelyben az jól érzi magát, könnyen tud mozogni, amelyben nem lesz melege és nem fázik ineg, s ami bírja a gyakori mosást, „tartja a formáját“, csinos, mutatós. 1. Klasszikus kislányruha cserélhető fehér gallérral, az .elején egy szembehajtással. 2. A mozgékony kisgyerek derekáról mindig felcsúszik a blúz, lecsúszik a harisnyanadrág. Ezért jobb, ha derékban szabott szoknya helyett ilyen hónaljig érő derekú, pántos szoknyát varrunk neki. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne legyen szűk, jói tudjon benne mozogni. 3. A kisfiú szerelőzsebes nadrágiának csíkos hajtókája van, anyaga a divatos szabású ing maradéka. Á kislány nadrágját is csíkos anyaggal szegték tel. Az díszíti a nadrág elejét is. Ügyes meg oldás a két gombbal „működő“ pánt, ahogy nő a gyerek, úgy gombolható lejjebb. Érdemes tehát hosszabb pántot varrni a nadrágra. Idővel a felhajtó Is letűrhető, s akkor a csíkos szegő átveszi a koptató szerepét. 4. Ennek a puha, nem gyflródó anyagból varrott nadrágnak is az az előnye, hogy védi a kicsi hátát, mellét, s nem akadályozza a mozgását [óbb, mint a vastag melegítő, mert nem annyira meleg, és könnyebben mosható. MEGFEJTÉSNYERTESEK A lapunk 49. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A tévedés annál veszedelmesebb, minél több benne az igazság.“ Nyertesek: Csókás László, Kéménd (Kamenín), Izsák Tibor, Kürt (Strekov), Luky {ános, Endréd (Ondrejovce). Az 50. számban között keresztrejtvény helyes megfejtése: „A gyermeksereg ma ébren zsibong, / a fenyőfa főttét várja mind“. Nyertesek: Mészáros Katalin. Nagysalló (Tekovské LuŽany), Petrezsél Sándor, Ipolynyék (Vinica nad Ipľom), Peszeky Katalin, Nagypeszek (Veľký Pesek),
