Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-15 / 15. szám

1988. április 15 SZABAD FÖLDMŰVES Afganisztán független, el nem kötelezett, semleges állam 'A taskenti szovjet—afgán közös közlemény megerősítette a nemzetkö­zi közvélemény előtt azt az eltökélt szándékot, hogy az afgán vezetés kö­vetkezetesen törekszik a nemzeti meg­békélés politikájának megvalósításá­ra, s ebben a Szovjetunió teljes mér­tékben támogatja. Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Nadzsibullahnak. az Alganisztáni Köztársaság elnökének, az ANDP KB főtitkárának taskenti ta­lálkozója valószínűleg úgy vonul be a történelembe, hogy Itt öltöttek konkrét formát azok a szándékok és elképzelések, amelyek e rendkívül bo­nyolult regionális konfliktus rendezé­sét alapvetően meghatározzák. Az atgán államfő üdvözölte a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kész­ségét, hogy a Genfben aláírásra ke­rülő megállapodások szavatolói lesz­nek. A Szovjetunió és Afganisztán megerősítette, hogy ha mielőbb aláír­ják Genfben a megállapodásokat, ak­kor érvényben marad az afgán-szov­jet megállapodás arról, hogy az emlí­tett okmányban szereplő időpontnak megfelelően, vagyis 1988. május ls­ével kezdődően kivonják a szovjet csapatokat Afganisztánból. A nemzett megbékélési .politika le­hetővé teszi az Afganisztán körüli helyzet rendezését, a háború, a test­vérgyilkos harcok leállítását, a béke megteremtését az állam egész terüle­tén, s koalíciós kormány létrehozását áz afgán társadalmat alkotó összes erő részvételével, beleértve azokat is, amelyek most egymással szemben áll­nak. A nyilatkozat szerint maguk az af­gánok — és senki más — határozzák meg országuk státusát a többi állam­hoz viszonyítva. A Szovjetunió meg­erősíti, támagatja Nadzsibullah elnök niylatkozatát arról, hogy Afganisztán független, el nem kötelezett és sem­leges állam. Emellett abból indul ki, hogy az ország területét nem hasz­nálják fel a szomszédokkal szembeni ellenséges célokra s Afganisztán szomszédaival szemben továbbra is az együttműködés és a jószomszédi kap­csolatok politikáját kívánja alkalmaz­ni. A belső elrendezés politikai téren a többpártrendszerre, gazdasági szem­pontból pedig több szektorra épül, A nemzeti megbékélési politika megvalósítása szempontjából nagy Je­lentőséggel bír az algán menekültek hazatéréséhez szükséges feltételek megteremtése, s azoknak a jogoknak a biztosítása, amelyek minden afgán állampolgárnak járnak. A Szovjetunió a hagyományos és történelmi barát­ság szellemében kész magas szinten együttműködni Afganisztánnal a gaz­daság megújításában, az ország szo­ciális és gazdasági fejlesztésében. E nyilatkozat közzététele idején még tartottak a tíznapos parlamenti választások Afganisztánban, amelye­ken az ország legnagyobb részén az ellenzékiek is részt vettek. Saját je­lölteket javasoltak a népi kamarába. A ‘ legszélsőségesebb csoportok még mindig akadályozzák a helyzet nor­malizálását terrorista akcióikkal. Nadzsibullah Perez de Cuellar ENSZ-fötitkárhoz intézett üzenetében emlékeztet konstruktív magatartására és kéri a végleges rendezéshez szük­séges feltételek megteremtését. 10 éves a Mezőgazdaság Nemzetközi fejlesztési Alapja Az ENSZ legfiatalabb „képződmé­nyei“ közé tartozik az IFAD. alig műit 10 éves. Mégis olyan nyilatko­zatok és értékelések hangzanak el róla, hogy szerepe föibecsülhetetlen, feladata egyedülálló: a fejlődő orszá­gok legszegényebb falusi, földműve­lésből élő rétegének megsegítése és támogatása. A harmadik világ éhezői­ről szólva számtalanszor elmondtuk múr, hogy élelmiszer-adományokkal csupán könnyíteni lehet helyzetükön, csillapítani éhségükön — de gyökere­sen változtatni körülményeiken csak akkor lehet, ha korszerűbb termelést tanulnak korszerű feltételek között. Önellátás — a kulcsszó a fejlett me­zőgazdasággal rendelkező országok­ban éppúgy közismert, mint a mögöt­tük haladó, de felzárkózásra törekvő kevésbé fejlett államokban. Ennek je­lentőségét és megvalósíthatóságát kell megértenie a harmadik világ ma még adományokra váró, eladósodott, szá­razságnak, éhségnek, természeti ka­tasztrófáknak, hitelezőknek kiszolgál­tatott országainak. Ez a Mezőgazda­ság Nemzetközi Fejlesztési Alapjának fő küldetése. Egy milliárd dollár alapítvánnyal kezdte tevékenységét az IFAD. Egy­­milliárdra becsülik a harmadik világ­ban falun, a mezőgazdaságból élő és tengődő szegények számát is... 1978 óta az IFAD körülbelül 2,3 milliárd dollár értékben nyújtott segítséget 89 fejlődő országban 221 mezőgazdasági létesítmény (öntözőberendezések, ku­tak) építéséhez. Az IFAD dotációjához mind a fej­lett, mind a kőolajtermelő, mind a fejlődő országok hozzájárulnak. Ekö­­• rül azonban még vannak tisztázatlan kérdések, nem egyértelműek a köte­lezettségek. Itt van ugyanis a Nemzetközi Va­lutaalap, amelyben 151 ország érde­kelt mint hitelező, s adósként elköte­lezett szinte az egész harmadik vi­lág. Afrika 200 milliárd dollárral „válthatná meg“ magát, de a szigorú hitelfeltételek mellett vagy fizet, vagy termel. A bővített újratermelésre, a korszerűbb gazdálkodás megteremté­sére nemigen gondolhat. A szervezet (az IMF) tehát tulajdonképpen a ke­zében tartja adósait, s gazdasági esz­közökkel mindent megtehet. (Nimeri szudáni elnököt például 1985-ben ka­tonai puccsal azért mozdítottták el hivatalából, mert képtelen volt ke­resztülvinni a Nemzetközi Valutaalap kívánta lépéseket, Zambiában t avaly éhségzavargások törtek ki, amikor az alapvető élelmiszernek számító kuko­ricaliszt árát az IMF követelésére 120 százalékkal emelték. Gyarmatosí­tó módszerekkel és célokkal vádolják ezért a Nemzetköbi Valutaalapot, amelv valóban inkább csak kihasznál­ja és manipulálja adósait, minthogy hiteleivel gazdaságuk fejlődésére tud­na hatni. A kérdés, hogy a nemes küldetést vállaló IFAD megkapja-e a kívánt és a szükséges támogatást ahhoz, hogy a legrászorulóbbakon segítsen, s hogy ráébressze, megtanítsa őket az önel­látás jelentőségére, realizálására? Ez lenne az egyedüli járható útja az Igazi segítségnyújtásnak, hiszen — gondoljunk csak bele — avatatlan kézben a műtrágya, a vegyszer Is mé­reggé vélik, s újabbnál újabb termé­szeti katasztrófákat Idézhet elő a szak­szerűtlenül kitermelt erdő, a felége­tett, elpusztított legelő, a rosszul fel­használt folyóvíz. Gyermekcipőben jár még ez a nem­zetközi szervezet, azonban felnőttet is próbára tevő feladatokat vállalt ma­gára. Figyelhetnénk jobban is akciói­ra, tevékenységére! (h) MI TESZI VÁLSÁGOSSÁ a helyzetet panamában? A hagirományes barátság ás együttműködés további elmélyítéséért á* _ ámunkra konkrét tartal­­mat hordoznak azok a közös közlemények, ame­lyeket egy-egy szomszédos or­szágban tett legmagasabb szintű látogatás után tesznek közzé. Na­gyobb áruválaszték az üzletek pol­cain, több utazási lehetőség, ven­dégegyüttesek jellépése, új utak és módok az üzemek közötti együttműködésre. Különösen nagy érdeklődéssel figyeljük a csehszlo­vák-magyar kapcsolatok alakulá­sát, fejlődését. így volt ez most is, amikor Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárának meghívására Mi­loš Jakeš, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára 1988. április 7-én baiáti mun­­kalátpgatást tett a Magyar Népköz­­társaságban. Az őszinte, baráti légkörű megbe­széléseken a két párt vezetője köl­csönösen tájékoztatta egymást az or­szágainkban folyó építőmunka napi­renden lévő feladatairól, a gazdasá­gi reform és a politikai intézmény­­rendszer korszerűsítésének követke­zetes kibontakoztatásáról. Vélemény­cserét folytattak a nemzetközi hely­zet. valamint a kommunista és mun­kásmozgalom Időszerű kérdéseiről, megvitatták a két párt a két ország együttműködésének helyzetét és a kapcsolatok fejlesztésének lehetősé­geit. Megállapították, hogy a nemzetkö­zi helyzetben kedvező változások ta­pasztalhatók. Erősödött és tartalma­sabbá vált a kelet-nyugati párbeszéd, növekszik az egyetemes problémák közös megoldására irányuló készség. Ez a kedvező folyamat ugyanakkor bonyolult és ellentmondásos. Folyta­tódik a fegyverkezési hajsza és a vi­lág különböző térségeiben továbbra is komoly válsággócok vannak. Hang­súlyozták. hogy a leszerelés folyama­tának elmélyítése, s a nukleáris fegy­verektől és az erőszaktól mentes vi­lág kialakítása érdekében mozgósíta­ni kell valamennyi ország, nemzet demokratikus és békeszerető epőit. A CSKP és az MSZMP nagv jelen­tőségűnek tartja a Szovjetunió és az USA között a közepes és röviriebb hatótávolságú rakéták felszámolásá­ról kötött szerződést, amely utat nyit­hat a további fegyvéŕkórlátozášňak és leszerelésnek. A tényleges nukleá­ris leszerelés felé vezető úton törté­nelmi jelentőségű lenne a Szovjetu­nió és az Egyesült Államok megálla­podása a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről. Aláhúzták a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének do­kumentumaiban foglalt javaslatok fontosságát a béke és az európai e­­gyüttműködés ügyében. Hangsúlyoz­ták, hogy az európai biztonság meg­szilárdításét segítené a közép-euiő­­pai vegyi- és atomfegvvermentes fo­lyosó, a bizalom, a jószomszédi kap­csolatok és az együttműködés öve­zetének létrehozása, az atomfegyve­rekkel nem rendelkező országok együttműködésének kialakítása, vala­mint a szocialista országok más ja­vaslatainak a megvalósítása. Értékel­ték a helsinki folyamat eredményeit. Kifejezték országaik készségét, hogy továbbra is hozzájárulnak e folya­mat továbbfejlesztéséhez, a jószom­szédi viszony a bizalom, a békés egy­más mellett élés és a kölcsönös meg­értés kialakításához Európában. Tá­mogatásukról biztosították az euró­pai biztonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő államok bécsi utótalálkozójának tartalmas kiegyen­súlyozott, záródokumentummal tör­ténő befejezését, amely hozzájárulna az összeurópai folyamat elmélyítésé­hez. politikai, katonai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. Egyetértettek abban, hogy a nem­zetközi kommunista és munkásmoz­galom a pártok önállósága, a kölcsö­nös bizalom és a szolidaritás alapján következetesen, elvszerűen fellép a békéért, a függetlenségért, a társa­dalmi haladásért és a népek barát­ságáért. A világ baloldali pártjai és mozgalmai képviselőinek moszkvai találkozója jelentős ösztönzést adott az aktív, felelős véleménycserének és új megközelítést jelent a kom­munista és munkásmozgalomban. Megelégedéssel állapították meg. hogy a két párt a két ország kap­csolatai a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján, a barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződésnek megfelelően fejlődnek. A sokrétű, egyre mélyülő együttműködés jől szol­gálja a két országban folyó szocia­lista építést. Rámutattak arra is, hogy a cseh­szlovák-magyar együttműködésben jelentős tartalékok rejlenek, ame­lyeknek kiaknázása érdekében össze­hangolt és hatékony intézkedésekre van szükség. Hangsúlyozták, hogy a két ország 2000-ig szóló hosszú tá­vú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programjának végre­hajtása során fokozott figyelmet kell fordítani a korszerű együttműködési formák minél szélesebb körű alkal­mazására, a két ország közötti mun­kamegosztás további elmélyítésére. Ebből a szempontból kiemelt jelen­tőségű a termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztése, elsősorban a személygépkocsi-gyártásban, az elekt­rotechnikai-elektronikai ágazatban, a vegyiparban, valamint más területe­ken. A tudomány és a technika ered­ményeinek szélesebb felhasználásával, közös vállalatok alapításával és a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatainak bővítésével hatéko­nyabban kell elősegíteni a termelési együttműködés fejlesztését. Szorgal­mazták a KGST szervezetének és me­chanizmusának átalakítását szolgáló gyakorlati lépések meggyorsítását. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a csehszlovák—magyar kulturális, tu­dományos. oktatási és egészségügyi kapcsolatok fellődése jól szolgálja a két ország népeinek közeledését. Ki­emelték a társadalmi és tömegszer­vezetek együttműködésének, a két ba­ráti ország közötti lakossági kapcso­tok más formái — beleértve a turiz­mus — fejlesztésének fontosságát. Hangsúlyozták hogy nagy jelentő­séget tulajdonítanak a CSSZSZK-ban és az MNK-ban élő nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésük­höz szükséges feltételek biztosításá­nak. beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést. A nemzetiségi kérdésnek a marxizmus—leninizmus elvei alap­ján történő kezelése Csehszlovákiá­ban és Magyarországon a két nép kö­zötti barátság erősítésének fantos ele­me és ez hozzájárul a szocializmus tekintélyének növeléséhez, az európai együttműködés és bizalom erősítésé­hez. A CSSZSZK és az MNK a fövőben is arra törekszik, hogy a nemzetisé­gek országuk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján, eredményesen segítsék az együttműködést, a jó­szomszédi viszony fejlődését. Az egynapos látogatás befejezésé­vel Miloš Jakeš baráti látogatásra hív­ta meg hazánkba Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Örömmel nyugtáztuk a csehszlo­vák-magyar közös közleménybe foglaltakat. Számunkra egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyi­re részesedhetünk a magyar kul­túra szellemi kincseiből, legyen szó színházi előadásról vagy köny­vekről. Barátaink, rokonaink él­nek Magyarországon. Nem mind­egy, hányszor látogathatjuk meg őket. fis jó érzéssel tölt el ben­nünket, hogy a népeink között ba­ráti kapcsolatokat sokoldalúan kí­vánják fejleszteni, hiszen tudjuk, milyen gyümölcsöző lehet az együttműködés. Szövetkezeteink eddigi tapasztalatai — bízvást re­mélhetjük — ösztönző példaként szolgálnak maid az együttműködés új formáinak kialakításában is. VEGYI FEGYVEREKTŐL MENTES KÖZÉP-EURÓPÁT! Csehszlovákia Kommunista Pártját, a Német Szocialista Munkáspártot és a Német Szociáldemokrata Pártot ag­gasztja, hogy továbbra som sikerül megállapodásra jutni a vegyi fegyve­rek általános és teljes betiltásáról. Az 1985. június 19-i közös kezdeménye­zés folytatására törekedve hogy hoz­zanak létre európai vegyifegyvermen­­tes övezetet, a három párt úgy dön­tött, hogy az alábbi közös nyilatko­zattal sürgeti a vegyi fegyverek be­tiltását: Az ENSZ-ben és a genfi leszerelési fórumon már hosszú évek óta tárgya­lások folynak a vegyi fegyverek vi­lágméretű és nemzetközi jogi szem­pontból kötelező tilalmáról. Habár je­lentős haladást sikerült elérni, 1987 ősze óta komoly problémák merültek fel, amelyek elodázhatják, sőt veszé­lyeztethetik a vegyi fegyverek általá­nos és teljes betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló megállapodás megkötését. Azok a nehézségek, amelyek a bi­náris vegyi fegyverek gyártásával és ellenőrzésük problémáival, a katonai­lag nem megfelelő mennyiség körüli vitával és az úgynevezett biztonságos készletekkel kapcsolatban merültek fel — még az egyezmény érvénybe lépé­se utáni időszakra is kivetítve árnyé­kukat — meggátolhatják a genfi tár­gyalások sikerét. Tekintettel erre a helyzetre, támo­gatjuk kormányainknak a genfi lesze­relési értekezlet résztvevőihez Inté­zett felhívását, hogy konstruktív szel­lemben folytassák munkájukat, s há­rítsanak el minden akadályt a meg­egyezés útjáből. Annak érdekében, hogy Európát mi­nél gyorsabban megszabadítsák a ve­gyi fegyverektől, s támogassuk e fegy­verek egész világra kiterjedő tilalmát, ismét alátámasztjuk az európai vegyi­­fegyvermentes övezet létrehozását cél­zó ísözös kezdeményezésünket. Ez az övezet a vegyi fegyverek glo­bális tilalmának integrált részévé, s egyúttal az ezzel kapcsolatos tapasz­talatok forrásává válna. Annak érde­kében, hogy ne vesztegessük tovább az időt és szavatoljuk az európai né­pek biztonsági érdekeit, javasoljuk: 1. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a vegyi fegy­verek területükről való kivonásáról, illetve telepítésük beszüntetéséről. Ezen folyamatba való bekapcsolódás­ra kellene felszólítaniuk minden olyan államot, amelyek csapatokat ál­­lomásoztatnak területükön. A tárgyalások alapjául a CSSZSZK, az NDK ás az NSZK által a közép­európai vegyifegyvermentes övezet létrehozásáról folytatandó tárgyalások elveit és fő irányait meghatározó, 1986. május 21-én kelt dokumentum­nak kellene szolgálnia, kiegészítve a vegyi fegyverek világméretű tilalmá­ról szóló megegyezés azon részeivel, amelyeket a genfi leszerelési konfe­rencián már jóváhagyták. Ez egyebek között az ellenőrzési mechanizmusra vonatkozik. Ebben a kérdésben 1986- ban és 1987-ben Genfben haladás szü­letett plédéül a vegyi fegyverek kész­letei és megsemmisítésük ‘pontos he­lyeinek bejelentését, valamint a ké­résre végrehajtott kötelező érvényű rövid ellenőrzéseket illetően. így már a közeljövőben lehetővé válna Közép-Európában a vegyifegy­vermentes övezet létrehozása, amely­ben a jövőre nézve kizárnák minden­nemű ilyen fegyver telepítését. A ljá-> rom államnak fel kellene készülnie arra, hogy lehetővé tegye a kizárólag békés célokat szolgáló vegyipari ter­melésének ellenőrzését. 2. A vegyi fegyverek világméretű megsemmisítésének útján haladva az összes többi európai államnak fonto­lóra kellene vennie annak a lehető­ségeit. hogy ehhez a kezdeményezés­hez csatlakozzék, s ezzel megszerezze az övezet ellenőrzésének jogát. Ez a regionális jellegű, időszerű lépés elősegíthetné, hogy megoldhas­sák a világméretű megállapodás mind­eddig nyitott kérdéseit a gyakorlati tapasztalatok alapján. így a kezdemé­nyezés jelentősége nagymértékben túlnőne az európai biztonság kere­tein, mert kölcsönösen egybekapcsol­ná a regionális és globális biztonsá­got. Ezzel kapcsolatban örömmel fogad­juk azt a törekvést, hogy 1992-lg az NSZK területéről egyoldalúan kivon­ják az amerikai vegyi fegyvereket. Kívánatos lenne, hogy a vegyifegy­vermentes övezetet azonnal létrehoz­zák és kiterjesszék. Nézetük szerint meghatározó jelentősége lesz a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, az NDK ős az NSZK azon kötelező érvé­nyű nyilatkozatának, hogy vegyi fegy­vereket sem gyártani, sem pedig be­szerezni nem fognak, s más államok sem telepíthetnek és gyárthatnak, s nem is szállíthatnak át területükön ilyen fegyvereket. Erre nem kellene 1992-íg várni! Az USA: — Csavarjunk még rajta egy kicsit.., J. Cserepanov rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom