Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-15 / 15. szám

2 — SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április 15. ELVER ES MÓDSZEREK ÖSSZHANGJA A pártmunka módszereinek, politikai munkastílusának rend­szeres vizsgálata abból a köve­telményből fakad, hogy társa­dalmunk minden rétegéhez szólva, mind világosabban kell megértenünk, és cselekvő erő­vé váltanunk a munkásosztály pártjának politikáját. A CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének beszámolója leszögezte: „A tár­sadalmi élet minden területé­nek átalakításához a kor által a szocialista országok elé á'lí­­tott feladatok megoldásáért ér­zett felelősséggel fogunk hozzá. Ennek során te'jes mértékben figyelembe vesszük pártunk ta­pasztalatait, feltételeinket és szükségleteinket Az átalakítás nagyon időszerű és sürgető fel­adat. A mi társadalmunk is el­érkezett ahhoz az időszakhoz, amelyben fejlesztését jobban kell irányítani és minden olyan akadályt el kell hárítani az út­ból. amely gyorsabb előrehala­dásunk fékezője.“ Azt, hogy a pártmunka meny­nyire nem nélkülözheti a hasz­nos javaslatokat és kezdemé­nyezéseket, gyakorlatilag is jól példázta a Malom és Sütőipari termelési-gazdasági egység ve­zérigazgatósága pártalapszerve­­zetének évzáró taggyűlése is. A 47 kommunistát tömörítő párt­­alapszervezet tanácskozásán megjelent ján Satuk, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese, Milan Culen mérnök, a termelési-gaz­dasági egység vezérigazgatója. A pártmunka hatékonyságát elemezve Emil Kudla. a párt­­alapszervezet elnöke megállapí­totta. hogy a testületi munká­ban tovább erősödött a k'o’lek­­tfv vezetés erősödött a demok­ratikus centralizmus, a helyes kritikai szemlélet, nőtt az esz­mei-politikai és cselekvési egy­ség. A párttagok többsége aktí­van részt vett az előkészítő munkában, a végrehajtás szer­vezésében és eľenorzésében is A termelési gazdasági egység alapszervezetei közötti munka­­megosztás azonban nem volt mindenütt egvenlő Részben ez­zel a szubiektív tényezővel ma­gyarázható. hogy a termelési­gazdasági egység mégy jelentős mutatóban — munkatermelé­kenység, nyereségképzés. gazda­ságosság, beruházás — nem tel­jesítette múlt évi tervét. Ezek­kel a problémákkal — a párt­­alapszervezet évzáró taggyűlé­sét megelőzően — részletesen foglalkozott a termelési-gazda­sági egység igazgatóinak érté­­kezlete, amelyen megállapítot­ták. hogy 1987-ben a vezérigaz­gatóság hatáskörébe tartozó 16 üzem nem teljesítette termelő­­irányzatát. A 27,2 millió* koro­nás lemaradás okozói főleg a Banská Bystrica-i Közép-Szlová­kiai Sütőipari és Cukrászati Üzemek, a Kassai (Košice) Ma­lom- és a Piešťany! Péküzem voltak. A gondokat tovább sza­porította az igényeknek nem mindig megfelelő minőség, az egészséges táplálkozást szolgáló korszerű sütőipari termékek és a diétás hatású készítmények gyártási üteme, a piaci kínála­ta, több alapanyag — néhány lisztfajta, kompótféleség, mo­gyoró — hiánya, csomagoló­anyag-gyártásunk technikát és esztétikai hiányosságai, a villa­mosenergia és a tüzelőanyagok árának emelése, a minőségből eredő export problémák, a be­­ruházásos építkezések átadási idejének késése, a gyártási technológiák elavultsága, a ha­tékonyság alacsony szintje stb. Az elmondottakból kiindulva kettős feladatként fogalmazta meg Kudla elvtárs a végrehaj­tás tervszerűségének fokozását. Az egyik, hogy a pártalapszer­­vezet nagyobb következetesség­gel kérje számon a Központi Bizottság határozatainak ‘Végre­hajtását, s több gyakorlati ta­nácsot adlon az ebből adódó helyi feladatok megvalósításá­hoz. A másik, hogy a pártalap­­szervezet üléseinek határozatai kerüljék az általános, olykor óvatoskodó fogalmazást, legye­nek egyértelműek, félreérthetet­lenek, .jelöljek meg a felelősö­ket, s tűzzenek ki reális határ­időket a feladatok teljesítésére. Rámutatott, hogy az alapszer­vezet munkája a jövőben nem korlátozódhat kizárólagosan a helyi feladatok megértetésére és a megoldások elősegítésére. Vagyis nem e!ég csak arról be­szélni, ami közvetlenül a párt­­alapszervezetet illeti. A párt politikája iránti őszinte bizalom kifejezésre jut abban is hogy a munkahelyi kollektívák pár­­tonkívüli tagjai közül mind többen az adott közösség alap­­szervezeteinek tagjaitól várnak választ olykor elméleti, szinte naponta aktuális politikai kér­désekre. Hangsúlyozta, hogy a gazda­sági és társadalmi életben be­következett fejlődés, az, hogy egyre éiénkebbek a szocialista demokrácia fórumai, tovább nö­velte az alapszervezetekkel szemben támasztott követelmé­nyeket. A tények azt igazolják, hogy a termelési-gazdasági egy­ség nem mindegyik alapszerve­zete tud megfelelni e magasabb követelményeknek ,holott job­bak az adottságaik, mint ahogy kihasználják azokat. A pártmeg­­bízáspkból készült felmérések azt igazolják, hogy a párttag­ság többségének van pártmeg­­bizatása. Ennek értékelésekor azonban nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy a hibát elkövetők és környezetük legye­nek következetesebbek a tanul­ságok levonásában, s az egyes eseteket használják fel a rend és a fegyelem további megszi­lárdítására. A tartalmas beszámolót köve­tő vita a gazdasági problémák •megoldása mellett érdemben foglalkozott a belső pártélet időszerű kérdéseivel. A vitában jelentkezők közül többen hang­súlyozták hogy a párt politiká­jának és munkastílusának kap­csoltában természetszerűleg a politika a meghatározó, a jö módszerek viszont visszahatnak a politikára és formálják azt. A CSKP XVII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtása azt kívánja, hogy a megnövekedett feladatokhoz alkalmazkodva az új módszereket is keresve to­vább kell javítani a pártmunka stílusát. A vitába bekapcsolódó Ján Sa­tuk miniszterhelyettes, és Mi­lan Culen vezérigazgató a CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének határozataira és az ezekből adódó gazdasági és pártfelada­tok időszerűségére irányította a taggyűlés résztvevőinek figyel­mét. Kiemelték, hogy a gazdasági mechanizmus átépítése a mező­­gazdaságban és az élelmiszer­iparban Is új szemléletet, s jö­vedelmezőbb termékszerkezetet igényel. Megállapították, hogy a meglévő hiányosságok ellené­re az élelmiszeripar fejlesztésé­nek és javításának kérdéseikor nem ellátási gondokkal, hanem a mezőgazdasági—élelmiszer­­ipari komplexum fejlesztési, szervezési problémáival állunk szemben, amelyek megoldásá­hoz közösen kell keresni és megteremteni a lehetőségeket. Éppen ezért nem mindegy, ho­gyan egyeztetjük, választjuk meg azokat a feltételeket és feladatokat, amelyek az élelmi­szerellátás javítását célozzák. Ebben nyújtanak eligazítást a jól megválasztott kereskedelem­politikai irányelvek. A 8. ötéves terv igényes fel­adatai, valamint a jelenlegi gazdasági körülmények megkö­vetelik, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok kereskedelmi és üz­letpolitikai elképzeléseiket meg­fogalmazzák és azokat a part­ner kereskedelmi vállalatokkal egyeztessék, hogy egységes szemlélettel lehessen eleget tenni a népgazdasági elvárá­soknak. A vitában elhangzott tanulsá­gokat levonva a mi vélemé­nyünk is az, hogy az elvek és módszerek összhangját kéll megteremteni, ezen belül a vál­lalati önállóság fokozásával lét­re kell hozni azokat a feltéte­leket is, amelyek a stratégiai, üzletpolitikai, árpolitikai ered­ményességet elősegítik és nem utolsó sorban a pék- és sü­tőipari termékekkel való áru­ellátás javítását szolgálják. A megnövekedő vállalati önálló­ság érvényre juttatása mellett, az irányítási rendszert a válto­zó viszonyokhoz kell igazítani. Az új fe’adatok lényege meglá­tásunk szerint a központi irá­nyítás erősítése és a vállalati önállóság növelése. Ezzel össz­hangban — mint ahogy a be­számolóban is gyakran elhang­zott — előtérbe kell helyezni a közgazdasági szemléletet, a közgazdasági Környezet formá­lását, a gazdasági szabályozás fejlesztését. Az élelmiszer-ipari vállalatok gazdasági körülményeinek vál­tozása, valamint az élelmiszer­fogyasztás szerkezetének vár­ható átalakulásai ebben a ter­melési-gazdasági egységben is mind sürgetőbben igénylik az ellátás javítását szolgáló keres­kedelempolitikai elképzelések megvalósítását. Az irányt mutató célkitűzé­sek közül csak azokat emel­nénk ki, amelyek a szigorodó feltételek — jelen gazdasági körülmények — mellett nagy jelentőséggel bírnak: # a lakosság minőségre vonat­kozó igényeinek kielégítése. Ebben rendkívül sok múlik a sütőipari technológia színvona­lának javításán a kenyér ás a péksütemény minőségének fon­tos előfeltétele a kenyérgabona, illetve a liszt minőségének to­vábbi javulása. Nem kell külön bizonygatni, hogy csak jú minő­ségű lisztből lehet jó kenyeret sütni, a gyengébb minőségű lisztből a legkorszerűbb tech­nológiával sem lesz kiváló ke­nyér. Sajnos, más kérdés, hogy ma még a liszt minőségéből adódó 'ehetőségeket a különbö­ző péküzemek változó ered­ménnyel tudják kihasználni, # a hagyományos élelmezésre szánt cikkek — lisztek, darák, hántolmányok — mellett elő­térbe kell helyezni az egészsé­ges táplálkozást szolgáló búza­csírára, búzakorpára, kukorica­­lisztre és darára, rizs- és szőja­­lisztre alapozott sütőipari ter­mékek gyártását, # régi gondunk, hogy élelmi­szer-ipari termékeinket — köz­tük a sütőipar termékeit — nem tudjuk megfelelő ruhába öltöz­tetni. ami kínálati szempontból — elsősorban export piacokon — az árut leértékeli. Ä csoma­golásnak azonban nemcsak szépnek keli(ene) lennie, ha­nem őszintének is, mivel a si­lány árut — sajnos gyakran ta­lálkozunk Ilyennel — szép cso­magolásban eladni etikátlan. összegezve a malom- és sütő­ipari dolgozók előtt Siló fel­adatokat az eddiginél sokkal rugalmasabb, sokszínű és a vál­tozásokhoz alkalmazkodni ké­pes, gazdaságosabb és hatéko­nyabb termeléssel lehet csak megoldani. Az iparági elgondo­lásokban ezek a koncepciók kész tényezőként szerepelnek. Megvalósításuk az itt dolgoző párttagoktól az eddiginél is cél­tudatosabb munkát igényel, mert csak így válhat a szerve­­zésben és ellenőrzésben — el vekben és módszerekben telje sebbé az összhang. CSIBA LÁSZLÓ Bratislava felszabadulása 43. évfordulójának ünnepségei Fővárosunkban a felszabadulási ünnepségek a Dunai Flottilla emlékművénél tartott koszo­rúzással kezdődtek. A szovjet tengerészek em­lékművénél közös koszorút helyeztek el a vá­rosi pártbizottságnak, a Szlovák Nemzeti Front városi bizottságának és a Bratislava! Fővárosi Nemzeti Bizottságnak a képviselői Gejza Slap­­kával, az SZLKP KB Elnökségének tagjával, a városi pártbizottság vezető titkárával az élen. Ugyancsak megkoszorúzták az emlékművet a Csehszlovák Néphadsereg, a Népi Milícia, va­lamint a szovjet főkonzulátus küldöttségei. További koszorúzás! ünnepségre került sor a Slavi'non, az elesett szovjet hősök emlékmű­vénél, ahol a Csehszlovák Néphadsereg és a Szovjet Hadsereg katonái, valamint a főváros pionírjai álltak díszőrséget. Ünnepi gyűlést tartottak a főváros dolgozói és fiataljai a Csehszlovák Rádió hangverseny­termében, amelyen a Szlovák Nemzeti Front városi bizottságának és a fővárosi nemzeti bi­zottságnak küldöttségét Gejza Slápka vezétté. ünnepi beszédében Anton Čihovský, a bratisla­­vai városi pártbizottság titkára méltatta az SZSZK fővárosának az elmúlt 43 évben végbe­ment fejlődését, s kiemelte, hogy Bratislava hazánk második legnagyobb városává és egyik legfontosabb ipari központjává vált. Fejlődésé­nek dinamikáját az is bizonyítja, hogy a la­kosok 95 százaléka a felszabadulás óta épített lakásokban él. A legfontosabb feladat ma a város gazdasági fejlesztésének intenziflkálása, termelési szerkezetének átalakítása, a gép- és az elektrotechnikai ipar kiemelt fejlesztése. A gyűlés résztvevőit a szovjet nép nevében Viktor Gyigyenko ezredes üdvözölte. ITTHON TÖRTÉNT Ülést tartott Prágában a Cseh­szlovák Nemzeti Front KB El­nöksége. Bevezetőben Miloš Ja­­keš, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke tájékoztatott a gazdasá­gi mechanizmus átalakításának és a szocialista demokrácia fej­lesztésének feladatairól. A vitában az elnökség tagjai teljes támogatásukról biztosí­tották azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a CSK PKB az átalakítás következetes végre­hajtása érdekében tesz. Egyet­értésüket fejezték ki azokkal a javasaitokkal, amelyeket a köz­ponti szervek felépítésével kap­csolatban terjesztett elő. Ugyan­csak támogatásukról biztosítot­ták a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala men­tén létesítendő bizalmi, együtt­működési és Jószomszédsági övezet létrehozására Miloš Ja­­keš által előterjesztett javasla­tot. Majd az elnökség értékelte a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek hozzájárulását a Munka Törvénykönyve módosí­tása elveinek tervezetéről foly­tatott nyilvános vitához. Beha­tóan foglalkoztak a környezet alakítása és védelme, valamint a természeti erőforrások éssze­­rű kihasználása 2000-ig terjedő állami koncepciójának terveze­tével. Megállapították, hogy a Nemzeti Front feladata a nem­zeti bizottságokkal együtt nt>­­velni részvételét az ökológiai problémák megoldásában. * Á Szlovák Szocialista Köztár­saság kormánya április 6-1 illé­sén értékelte azoknak a felada­toknak a teljesítését, amelyek a nemzeti bizottságokra a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszu­sa határozataiból rájuk hárul­tak. Megállapította, hogy a te­rületi egységek átfogó gazda­sági és szociális fejlesztésének számos pozitív eredménye elle­nére sok nemzeti bizottság te­vékenységében továbbra is az adminisztratív eljárás dominál, s még nem következett be for­dulat a szocialista demokrácia elmélyítésében az új formák és módszerek érvényesítésében. A szlovákiai nemzeti bizott­ságok múlt évi szocialista 4ver­­senyét értékelve a kormány méltatta mindazon állampolgá­rok, dolgozókollektívák, képvi­selők és tisztségviselők aktivi­tását, akik előmozdították a Nemzeti Front választást prog­ramjának sikeres megvalósítá­sát. Odaítélték az SZSZK kor­mánya elismerő oklevelének el­ső fokozatát és az ezzel járó pénzjutalmakat. A főváros levegőszennyeződé­sének korlátozásával is foglal­koztak, majd intézkedéseket tárgyaltak meg a termőföld és az erdőterületek felhasználásá­ról azon feltété ek között, ame­lyek a dunai vízlépcsőrendszer építéséből adódnak, A kormány hangsúlyozta, hogy ezeket az intézkedéseket Intenzívebben kell végrehajtani, hogy az egész körzetben javuljon a termőföld és az erdőterület termőképes­sége. Egyúttal nagyra értékelte a Csehszlovák és a Magyar Tu­dományos Akadémia együttmű­ködésének eredményeit s ága­zati kutatóintézetek részvételét e problémák megoldásában. * Aktívaértekezletet tartottak Bratislavában a Munka Tör­vénykönyve módosításának köz­zétett elveiről. A tanácskozást az SZLKP KB propaganda- és agltáclós, valamint gazdasági osztálya szervezte ez SZLKP KB és a társadalmi szervezetek elő­adói, valamint az SZLKP KB po­litikai munkatársai számára. Főbeszámolójában Vladimír Ma­rik, a szövetségi munka- és szo­ciális ügyi miniszter helyettese hangsúlyozta, hogy e Munka Törvénykönyve fontos szociális­jogi dokumentum lesz, amely a CSKP XVII. kongresszusa hatá­rozataiból indul ki. A gazdasági mechanizmus és egész társadal­munk átalakítása egyúttal szük­ségessé teszt jogrendünk azon struktúráinak felülvizsgálatát, amelyekre az extenzív fejlődés volt jellemző. A dokumentum­nak egyidejűleg nagy politikai és osztálykíhatása lesz a for­radalmi átalakítás egyik alap­vető eszközévé válik. * Amerikai szenátorok jártak hazánkban. A prágai Cernfn-pa­­lotában fogadta őket Jaromir Johanes, a CSSZSZK külügymi­niszterének első helyettese. A szenátorokat John Glenn Ohio állambeli demokrata párti sze­nátor vezette* A találkozón esz­­mecserét folytattak a nemzet­közi helyzetről, főleg a kelet— nyugati kapcsolatok fejlesztésé nek távlatairól a most folyó szovjet-amerikai leszere:és! tárgyalásokkal összefüggésben. * A Szövetségi Pénzügyminisz­térium által kiadott devizaszám­lák vezetésének új elvei 1988. április 1-jéi hatállyal életbe léptek. Ezek az elvek és a Szö­vetségi Pénzügyminisztérium ál­tal velük kapcsolatban kiadott általános devizaengedélyek az eddigi helyzethez képest kiter­jesztik az ilyen számlák meg­nyitásának lehetőségeit kon­vertibilis valutában a csehszlo­vák devtzabankoknűl, s azt a lehetőséget Is, hogy devizaesz­közöket helyezzenek el ezeken a számlákon, és pénzeszközöket fordítsanak róluk külföldi uta­zásokra és a külföldön történő vásárlás egyes céljaira. Termé­szetesen továbbra is csehszlo­vák koronában vagy Tuzex­­utalványok formájában folyósít­ják a külföldi valutát. Átalakítás és munkaerő-gazdálkodás Mindannyiunkat foglalkoztat és sokakat érint népgazdaságunk szerkezeti átalakítá­sa. A szerkezeit változások ugyanis nem valósíthatók meg a foglalkoztatottság struk­túrájának átalakítása nélkül. Többezer dol­gozónak kell tehát a közeljövőben megbé­kélnie a ténnyel, hogy munkahelye megszű­nik, hogy az átszervezés számára azt je­lenti, megszokott munkaközössége átalakul, vagy 6 kerül eddig ismeretlen környezet­be, új emberek közé. A szövetségi kormány már jóváhagyta az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövet­kezetekről szóló törvények tervezetét. Min­den előkészület megtörtént tehát arra, hogy ezeket a tervezeteket a Szövetségi Gyűlés elé terjesszék. E törvények elveit a Gazda­sági Törvénykönyv és a gazdasági döntő­bíróságokról szóló törvény módosításának javaslatai konkretizálják. Ugyancsak folyta­tódnak a központi irányítási szféra szerve­zeti átalakításának munkái, amelyek több lényeges változást hoznak majd a szövet­ségi, a cseh és a szlovák kormány munká­jára vonatkozóan. A dolgozók száma a kor­mányokban és ezek szerveiben mintegy harminc százalékkal csökken majd. Az ága­zatok irányítási szerveiben szintén hbsonló folyamatok mennek majd végre. Népgazdaságunk számos területén van. munkaerőhiány, most tehát arra lesz szük­ség, hogy felmérjék a keletkező „felesleg" átirányításának legracionálisabb, legszüksé­gesebb lehetőségeit. A korral lépést tartani akaró dolgozóknak nemcsak most, a jövő­ben is fél kell készülniük arra, hogy át­képzéssel, továbbképzéssel váljanak képessé egyre igényesebb feladatok teljesítésére. Persze, /ó lenne, ha erre ösztönöznék őket a gazdasági szabályozók ts. (hme)

Next

/
Oldalképek
Tartalom