Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-08 / 14. szám
1988. április 8. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Tudományos kutatás nemzetközi szinten A harmadik tudományos-műszaki forradalom korszakát éle világunkban még a legfejlettebb, leggazdagabb ország sem képes egymagában lépést tartani a gyors ütemű fejlődéssel. Világviszonylatban a tudományos kutatás téllépve az országok határait nemzetközi szintre emelkedett. A tudományos együttműködésnek számtalan formája Jött létre, kezdve a személyes kapcsolatoktól egészen az államhatalmak által támogatott Intézményes rendszerekig. A Jelentősebb tudományos és kutató intézmények évek óta nemzetközi „agytrösztként“ működnek. A tudományos kapcsolatok fejlesztésének hasonló Jelet a KGST-országok együttműködésében is fellelhetők. El kell azonban ismerni hogy a tudományos-műszaki fejlesztés terén kibontakozott együttműködés ez ideig nem bizonyult eléggé hatékonynak. Vagyis másképpen fogalmazva nem hozta meg a várt eredményt, főleg az egyes országok adminisztratív, Jogi és ellenőrző rendszere által állított akadályok miatt. Az utóbbi néhány évben azonban mintha ezek az akadályok mérséklődnének. Valamenynyl tagország fokozott erőt fejt ki a kapcsolatok elmélyítése érdekében. Az, hogy a tudományos kapcsolatokban a KGST-országok feltételei között is elérhetők az együttműködés legmagasabb formái, kiemelkedő példa erre a Nyitral (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézel kezdeményezése, amelynek Jóvoltából létrejött az ez Ideig még egyedülálló Közös Csehszlovák—Szovjet Állattenyésztési Biotechnológiai Laboratórium. Egy szakbemutatóval egybekötött sajtótájékoztató keretében Ján Plesnik akadémikus, a Nyitral Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója részletes áttekintést adott az újságíróknak a közös munka céljairól és az eddig folytatott tevékenységükről. AZ ELSŐ LÉPES a nemzetközi tudományos kapcsolatok megteremtésére már tizenhat évvel ezelőtt megtörtént. Még 1972-ben egy nemzetközi tudományos csoportot hoztak létre az Intézetben az embrió-átültetéssel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatómunka véghezvitele érdekében. A szovjet, lengyel és NDK-beli, valamint a hazai — a Csehszlovák Tudományos Akadémia állatgenetlkai és élettani intézetében, továbbá a Nvitral Állattenyésztési Kutatóintézetben dolgozó — tudományos kutatók tízéves közös munkája felbecsülhetetlen eredménnyel járt. Az embrió-átültetés alapvető kérdéseinek a megoldásával, a rutinszerű alkalmazás módszereinek a kidolgozásával behozták azt a szinte ttzenötéves lemaradást, amelyet a világviszonylatban végbemenő fejlődéshez mérten ezen a téren akkoriban tapasztalhattunk A közös laboratórium nem öncélú megoldásként Jött létre, hanem szerves része, tökéletesedett formája a tudományos együttmflködés hosszú éves folyamaténak. A kedvező feltétetek megteremtéséhez fontos lépést Jelentett a haza) szellemi és anyagi bázis Integrálása. így Jött létre az intézet keretében az állattenyésztési biotechnológiai központ mint több intézmény tudományos-kutató társulása amely az állattenyésztés biotechnológiám területén az alap- és alkalmazott kutatást. itovábbá a fejlesztést és a gyakorlati megvalósítását egyaránt végzi. — A közös laboratórium létrehozatalának gondolata közvetlen kezdeményezésünk volt az 19Я5. május 31- én aláirt csehszlovák—szovjet hoszszútávú — kétezerig szóló — gazdasági ' és tudományos-technikai együttműködési programra. Még ugyanabban az évben kapcsolatba léptünk a Szovjetunió össz-szövetségi Tudományos Akadémiájával és azokkal a kutatóintézetekkel, amelyekkel ez ideig is együttműködtünk. Egy évre rá. június 20-án. állami szinten alá is Írták az egyezményt s ugyanazon év október elsején a közös laboratórium megkezdte tevékenységét — sorolta az egymást követó eseményeket Plesnik akadémikus. A NEMZETKÖZI TÄRSDLÄS bizonyult a tudományos együttműködés leghatékonyabb formájának. Erre az álláspontra alapos megfontolás után lutottak az intézet vezetői. A közös laboratórium ámbár nem szerepel önálló Jogi személyként, mégis az együttműködés legmagasabb formájának tekinthető, amely mindazokat az előnyöket élvezi, melyeket egy közös vállalat csak kevesebb adminisztratív és Jogszabály érvényesítésével. Az együttműködés lényege a szellemi erő. valamint az anyagi és pénzügyi eszközök társításában rejlik. Pontosabban fogalmazva ez anynylt Jelent, hogy mindkét fél a kutatás költségein fele-fele arányban részesedik. Csak az elmúlt évben a szovjet partner több mint egymillió koronát fektetett be a közös tudományos munkába. Beleértve persze a műszeres felszerelést és a kutatáshoz szükséges biológiai anyag szállítását Is. Ugyancsak a szovjet fél téríti az ideiglenesen családjukkal együtt itt tartózkodó tudósok bér- és egyéb költségeit. A kutatóintézet csupán megfelelő lakásokról gondoskodott a külföldi munkatársak számára. Az együttműködés hosszú távra szól. A részletes kutatási programokat öt évre, de távlatilag kétezerig dolgozták ki. Jelenleg a közös laboratóriumban mintegy húsz tudományos kutató dolgozik, ebből heten a Szovjetunióból. — A közvetlen kapcsolat — a kutatás pénzügyi és anyagi lehetőségeinek bővítése mellett — egyben mérhetetlen szellemi tőke behozatalát is jelenti. Mert nem csupán az itt dolgozó tudományos kutatók egyéni szellemi tevékenységéről van sző, hanem jelenlétük olyan gigantikus tudományos-kutaté Intézmények szellemi kapacitását képviseli, mint például a Moszkva melletti Össz-szövetségi Állattenyésztési Kutatóintézet vagy a Lenlngrédi Gazdasági Állatok Genetikai és Tenyésztési Tudományos-Ku-A RIA-laborátóriumban Éva Liga- Cová és Lýdia Boöevova a progeszteron-teszt végzése közben. lajdonságok meghatározáséban. A jövőben az identikus állatoknak nagy szerepe lehet az uniformizált állományok kialakításában is, mivel ma az állattenyésztés automatizálását és robotizálását nagymértékben hátráltatja az állatok variabilitása. Ma az embrió-átültetés területén a fő cél egy donortól évente legalább húsz borjú felnevelése. Elméleti szempontból szinte felbecsülhetetlen lehetőségeket rejt a sejtsebészet segítségével végrehajtott klónozás, vagyis több embrió fúziójával ú] hibridek, Illetve klmérák előállítása. Az első esetben több fajta, a másodikban pedig két fa] klónozása révén új egyedek előállításáról van szó. Gyakorlati szempontból nagy Jelentősége lehet az embriók laboratóriumi in vitro tenyésztésének (án Plesnik akadémikus (halról) tató Intézete. Így törvényszerűen átvehetjük és felhasználhatjuk összes eredményeiket. Vagyis az intézetek között egy igen élénk és rugalmas információs csatorna jött létre. Bár a közös laboratórium csak rövid ideig működik, már fgv is figyelemre méltó eredmények tapasztalhatók. Minden jel arra utal, hogy célszerű lenne hasonló kapcsolatokat más ágazatokban is megteremteni. Nem is beszélve arról, hogy ez a közvetlen szoros együttműködés a nemzetközi munkamegosztásnak a legmagasabb formáját ,képviseli — hangoztatta Plesnik akadémikus. IGÉNYES KUTATÁSI PROGRAM összeállítására törekedtek anyagi, módszertani és a műszeres felszerelés szempontjából egyaránt. Hiszen a fő cél a lehető legnagyobb arányú tudományos innoválás lehetőségének kiaknázása. A közös kutatási program több témakört ölel fel. Mindenekelőtt magába foglalja az embrióátültetést, továbbá a sejtsebészet segítségével megvalósítható embrióosztódást és ezek tenyésztését indentikus állatok előállítására. Megtudhattuk, hogy a Jelen időszakban az embrióátültetés gyakorlatilag csak genetikai módszerként alkalmazható a csűcstenyészállatok genotípusának a szaporítására, illetve további genetikai Javítására. Tavaly például hétezer embrió-átültetést hajtottak végre Szlovákiában, ami Plesnik akadémikus szerint túlhajtott mennyiség. Az embrió-átültetés tömeges alkalmazását egyelőre Jelentős költségessége teszi gazdaságtalanná Csupán egy embrió átültetésének a költséget — a hormonkészítmények, a munka és a műszerek ára — eléri az 1600 koronát. Más dolog persze, hogy a jövőben éppen az embrió szétdarabolása segítségével két-három, sőt több állat nyerhető ami már lényegesen csökkenthetné az emberlő előállítási költségeit. Igaz, az átültetés költségeit ts többszörösen csökkenteni kellene Az identikus állatok előállításának genetikai szempontból is nagy a Jelentősége például a genetikái és a nem genetikai jellegű tuis. Ezen a téren Jelentős előrehaladást értek el a petesejt nyerése tekintetében, amely ma kimosással történik katéterek segítségével. Ugyancsak megoldódott az ondósejteknek a megtermékenyítéshez való előkészítési módszere. Ma laboratóriumi körülmények között az ondósejtek mintegy 85 százalékában végbemennek mindazon fiziológiai és morfológiai változások, amelyek a petesejt meg termékenyítéséhez szükségesek. Bár hazánkban már sikerült laboratóriumi körülmények között tenyésztett magzatból életképes egyedet előállítani, a módszer Ismételhetősége egyelőre csekély. Sikeres megoldásával azonban nagymértékben növelhető majd a tenyészállatok szaporításának hatékonysága. Nagy gyakorlati lehetőségekkel kecsegtet az embrió rutinszerű szekszálási módszerének a kifejlesztése, ami lehetővé teszi a kívánt ivarú állatok előállítását. Hiszen köztudott, hogy például hizlalásra a bikaborjak alkalmasabbak, mivel 15 százalékkal Intenzívebb a növekedésük, és 10 százalékkal Jobban hasznosítják a takarmányt, mint az üszők. A közös programban kiemelkedő helyen szerepel a génsebészet Is, amely lehetővé teszi az Idegen genetikai Információk bevitelét. Jelenleg kísérletek folynak a Szovjetunióból behozott növekedési hormonnal. A módszer, bár nagyon attraktív, egyelőre a magasabb rendű állatoknál komolyabb alkalmazhatósági lehetőségével nem számolhatunk. A génsebészet számára sokkal tágabb teret kínál a mlkroszervezetek genetikai módosítása. Olyan mikroflóra kialakításáról van szó, amelyek az állatok emésztőszervében, egyrészt specifikus anyagokat, például amlnosvakat termelnének, másrészt pedig cellulőzbontő enzimek termelésével fokoznák a takarmányok emészthetőségét. Allategészség-ügyl szempontból Is vizsgálják a mikroszervezetek Jelentőségét. Feltehetően kártalen, szimbiotikus mlkroszervezetek létrehozatala és beültetése az emésztőszervekbe gátolná a patogén mikroflóra elszaporodását, ami végső soron a növendék állatok elhullást veszteségének csökkentését eredményezné. A TOVÁBBLÉPÉS LEHETŐSÉGEI már konkrét formát öltöttek. Ez év végéig a Közös Csehszlovák—Szovjet Laboratóriumot nemzetközi tudományos munkahellyé alakítják át. Megszülettek már az első egyezmények a Lengyel Tudományos Akadémiával és az Állattenyésztési Kutatóintézettel. ahonnan előreláthatóan 3 tudományos kutató érkezik. De tárgyalások folynak a bolgár tudományos intézményekkel Is. A Jövőben hosszú távú szerződések mellett a tudományos kutatók rövldebb Időtartamú tanulmányújával és kölcsönös cseréjével is számolnak. A széles körű és minden szempontból hatékony nemzetközt együttműködés napjainkban a legnagyobb mértékben a sajátos feltételek meg nem teretmése hátráltatja. A legnagyobb nehézségeket a műszerek beszerzése okozza, amelyek nem egy esetben egyetlen KGST-ország piacán sem találhatók. A közös laboratórium jelenlegi munkáját fokozott mértékben lassítja és ha'ékonytalanné teszi egy speciális optikai berendezés hiánya. A műszer lehetővé tenné a genetikai Információ pontos Injektálását. Enélkül ugyanis a gén Injektálása a magba „vaktában történik“, és bevitelének a sikere kimondottan a véletlenen múlik. Az optikai berendezést egyetlen KGST-országban sem gyártják, a tőkés piacról 350 ezer devizakoronáért beszerezhető ugyan, de egy Ilyen összeg egyelőre nem áll az Intézet rendelkezésére. Magétól értetődő a tudományos kutatók részéről az az óhaj, hogy egy olyan exponált tudományos munkahely, mint az állattenyésztési kutatóintézet — hiszen nincs belőlük olyan sok az országban — bizonyos devlzakerettel is rendelkezhessen. — Ahhoz, hogy mérsékeljük a világviszonylatban végbement fejlődéssel szembeni lemaradásunkat, sokkal rugalmasabban létra kell hozni a gyártást megelőző folyamatban a szükséges anyagi-műszaki alapot. Ellenkező esetben a gyártás területén sem állíthatunk elő a világpiac által igényelt csúcsterméket. Aki ezt nem tudatosítja, az rővidlátéan gondolkodik — mondotta végezetül Plesnik akadémikus. KLAMARCSIK MARIA Sejtsebészet segítségével előállított Identikus borjak (A szerző felvételei) Céljuk a hatékony termelés A csécsi (Ceíejovce) Győzelme« Február Efsz a művelődési ház nagytermében tartotta meg zárszámadő közgyűlését. A korábbi évekkel ellentétben túlnyomórészt fiatalok ültek a fehéren terített asztalok mellett. Azok közül, akik a kenyerük javát már megették, csak néhánnyal talál* koztam. így például Dringus Imrével, Tóth Imrével, Dringus Lászlóval, Gyű* cső Lászlóval, Kovács Istvánnal, Sváb Elekkel, Varga Jenővel és Szopkő Imrével, akik Jóval a hatvanon, sőt már a hetvenen is túl vannak. Filip Sabol agrármérnök, a szövetkezet elnöke a beszámolóban az ilmúlt év eredményeit értékelte, s részletesen vázolté az Idei feladatokat Behatóan foglalkozott a mezőgazdaság átalakítása és az ű] gazdasági szabályozók kérdésével Is. 'A szövetkezetben a mezőgazdasági bruttó termelés értéke 3,8 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. A kalászos gabonafélékből 4,31 tonnát takarítottak be hektáronként. Ai értékesített tejnek mintegy 89,9 százalékát az első osztályba sorolták. Járási viszonylatban ez volt a legjobb eredmény. Sajnos, ez év első hónapjaiban az új tejmlnóségi szabvány életbelépésével a te) minősége már sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Az eredmények elgondolkodtatóak, * felhívják a figyelmet az emberi tényezőre. A nagyüzemi sertéshtzlalásban a dr. Tornáé Golda állatorvos által vezetett szőlőskei sertéstelepen Is túlteljesítették múlt évi feladatukat. Ä tervezett napi 0,55 kiló súlygyarapodási átlaggal szemben 0,60 kilót értek el. Egy kiló sertéshúst pedig 3.91 kiló erőtakarmány felhasználásával termeltek. A vágósertések átlagsúlya elérte a 142 kilót. így a közellátásra nem kevesebb, mint 1050 tonna sertéshúst adtak. A gondozók közül Benő Elek, Alžbeta Fatafová, Id. Ducsay Rozália, Anna Ondóvá, de a többiek Is dicséretet érdemelnek. A baromfitenyésztésben is elfogadható eredményeket értek el Egy tojó átlagában például 283.4 darab tojást termeltek, s a tervüket félmillió darabbal túlteljesítették. A szövetkezet a másfél millió korona tiszta nyereséggel túlteljesítette a tervet. A kedvező eredményhez a melléküzemági termelés Is nagymértékben hozzájárult. Hiszen a dolgozónkénti munkatermelékenység elérte a 66 ezer 683 koronát. Az átlagbérek elérték a 2 ezer 700 koronát, ami 112 koronával több volt az előző évhez viszonyítva. Ez Is az egyik oka annak, hogy a szövetkezetben nőtt a fiatel dolgozók létszáma. Csécsen ts igyekeznek a belüzeml önelszámolási rendszert alkalmazni, s a munkában a kisebb közösségek aktív tevékenységére támaszkodni. Jelenleg a szövetkezetben 22 szocialista brigád tevékeneykedlk, s összesen 295 tagot számlál. Ez ideig 154 brigádtag érte el a bronz, Illetve az ezüst fokozatot. A gazdaságban sokat tettek a szociális program megvalósítása érdekében Is. Egyebek között 10 OKÄL típusú házat adtak át a tagok számára, biztosították az üzemi étkeztetést, s 13 fiatal tanonciskolában szerezheti meg a szakképesítést. Az idén további nyolc diákot taníttatnak. Bár az eredmények pozitívak voltak, a szövetkezetben sem ment minden simán. Sokat kell még tenni a' munka- és a technolögiai fegyelem betartása érdekében. Jobban és gazdaságosabban kell kihasználni az erőgépeket, az anvag! eszközöket, az energiát. Több tartalék akad még például a növénytermesztés szakaszán, főleg a kellő mennyiségű és Jő minőségű tömegtakarmányok biztosítása tekintetében. Lényeges Javulást kell elérni a szemes kukorica termesztésében. Növelni szeretnék ez árutermelést, s csökkenteni a ráfordításokat. A fő cél hatékonyabbá tenni a termelést. A feltételek ehhez adottak emberi tényezőben, szaktudásban, munkaszervezésben és anyagi-műszaki alapban egyaránt. Iván Sándor
