Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-08 / 14. szám
14 *--------------------------------------- SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április í. MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET f Hasznos tudnivalók Ä főidényt megelőzően több méhész érdeklődik, hogy miként lehet majd a vándorkocslkat, illetve az utánfutókat az első osztályú utakon szállítani. Mivel nem területi vagy helyi Jellegű problémáról van szó, megkértük Ľudovít Parti elvtőrsat, a Szlovákiai Méhészek Szövetsége Központi Bizottságának osztályvezetőjét, hogy válaszoljon olvasóink vándoroltatással kapcsolatos kérdéseire. • A természet tavaszi ébredésével, megújulásával minden évben egyre Inkább fokozódik a méhészek felkészülése. izgalma. Ez az idén sincs másképp. A vándoroltatással kapcsolatos különböző kósza hfrek nyugtalanítják a méhészeket, aggodalommal töltik el őket. Sok helyütt azt beszélik, hogy az első osztályú utakon nem lesz szabad a vándorkocsikat és az utánfutókat szállítani. Mennyire megalapozottak ezek az információk? — Az ifZSZK Belügyminisztériumának Közlekedési Felügyelősége a Szövetségi Belügyminisztérium 1975/ 100-as számú hirdetménye értelmében a Szlovákiai Méhészek Szövetségének kérvénvezése alapján engedélyezi a traktorokkal vontatott utánfutók és méhészkocsik első osztályú utakon való szállítását, Szlovákia azon területein, ahol a közúti közlekedést а В 6 illetve а В 12 számú útjelző tábla korlátozza. Az engedély csak a következő esetben érvényes. Be kell tartani a Szövetségi Belügyminisztérium 1975/100- as számú hirdetménye 27. paragrafusának első bekezdésébe foglaltakat. A traktor, Illetve a vontatott utánfutó műszaki állapotának mindenesetben meg kell felelnie a Szövetségi Belügyminisztérium 1984/41-es számú hirdetményének. A szállítást március elsejétől szeptember harmincadlkálg lehet lebonyolítani. Az engedély szeptember 30-án érvényét veszíti. A szaszabályok és előírások megszegése esetén az engedélyt visszavonhatják, illetve érvényteleníthetik. • Ez a rendelet csak a vándoroltatásra szolgáló utánfutókra érvényes. A méhészek közül többen azonban kiselejtezett régi tehergépkocsikat, autóbuszokat vásároltak, s azokból átalakítással készítettek önjáró méhészkocsit. Miként igyekeznek orvosolni ezt a problémát? — Az SZSZK Belügyminisztériumának Közlekedési Felügyelősége arra az álláspontra Jutott, hogy az Ilyen tehergépkocsikat [önjáró méhészkocsikat) nem látják el külön speciális rendszámtáblával. Mivel a tehergépkocsiknak minden tekintetben meg kell felelniük a közúti közlekedés szigorú követelményeinek, nem speciális, hanem állandó rendszámtáblát kapnak. A motoros Járművek műszaki engedélyezésével kapcsolatos kérvényt a Járási közlekedési felügyelőség ré-Ludovít Parti vén kell eljuttatni a kerületi felügyelőségre. Az utánfutók műszaki vizsgálatával kapcsolatos kérvényt az állandó lakhely Járási közlekedési felügyelőségére kell eljuttatni. A járműveknek minden esetben meg kell felelniük a Szövetségi Belügyminisztérium 1984/41-es számú hirdetményének, amely a közúti közlekedés kérdéseit tárgyalja. Szlovákia valamennyi közlekedési felügyelőségét idejében értesítettük, így a szakemberek felkészültek az ellenőrzésekre. • Mit kell tenniük az SZMSZ-alapszervezetek tagjainak, ha kérvényezni akarják a gépjármű állandó rendszámtáblájának a kiutalását? — Kérvényt kell küldeniük az illetékes közlekedési felügyelőségre, s ebben meg kell indokolniuk, hogy milyen fontos népgazdasági — főleg mezőgazdasági jellegű — feladatok teljesítéséhez nyújt segítséget az átalakított gépjármű. Azt sem árt feltüntetni. hogy az önjáró méhészkocsikká alakított gépjárművek évente átlagosan csak 300—500 kilométert tesznek meg. A kérvénybe foglalt megokolásra azért van szükség, mert a közlekedési felügyelőség a gépjárműveket több kategóriába is besorolhatja. Ha az indoklást megalapozottnak tekintik, akkor a gépjárművet a fontos feladatok teljesítését elősegítő szállítóeszközök kategóriájába sorolják. így nem a Szövetségi Belügyminisztérium 76/162-es számú * hirdetménye alapján szabják meg a befizetendő Illeték összegét. Kedvező besorolás esetén a 15 ezer korona helyett csak ötezer koronás Illetéket kell a tulajdonosnak fizetnie. A felügyelőség a műszaki Jóváhagyásért kiszabható illetéket akár egyötödére, vagyis ezer koronára Is csökkentheti. Az Ilyen eljárás azonban csak a vándorkocsikká átalakított gépjárművek esetében lehetséges. Az olyan szállítóeszközöket, amelyekben nincsenek beépítve a kaptárak, így más célokra Is felhasználhatók, nem lehet ebbe a kategóriába sorolni. így az Illeték összegét a kerületi közlekedési felügyelőség az érvényes szabályok szerint szabja meg. • Az utánfutós méhészkocsik esetében is kérvényezni szükséges a rendszámtábla kiutalását? — A lakókocsikból átalakítással készített utánfutókra nem szükséges a rendszámtábla, így a kiutalást nem szükséges kérvényezni. Ha azonban az utánfutóra helyezik a méhészek a kaptárakat, a gépjárművekhez hasonlóan kérvényezni kell a műszaki Jóváhagyást. A műszaki jóváhagyásért ötszáz koronás illetéket kell befizetni. Az ellenőrzést a Járási közlekedési felügyelőség szakemberei végzik. A kérvényt Javasoljuk igazoltatni az SZMSZ-alapszervezet vezetőségével vagy pedig az állandó lakhely nemzeti bizottságával. —tllf— TAPASZTALATAIM Már gyermekkoromban megkedveltem a méheket, igaz, a mézet is régen szeretem. Méhészkedésem közel ötven éve alatt sok Jó, de főleg az utóbbi években társaimmal együtt sok rossz tapasztalatot Is szereztem Elsősorban az olyan méhbetegségek elszaporodására gondolok, melyeket évtizedekkel ezelőtt csak a szakkönyvekből Ismertünk. Ennek okát nehéz megmondani, illetve felfedni. Az biztos, hogy egyes betegségek, mint például a feketekór. vérfertőzés, és a gyomorvész előidézik a méh szervezetének legyengülését. A nem természetes táplálkozás és a vegyszeres növényvédelem okozta mérgezés ts sok kárt okoz. Sokszor, sajnos, sem a mezőgazdasági üzemek dolgozói, sem pedig a kertészkedők nem tartják be a növényvédelmi előírásokat. Méheledelnek Jó a cukor, de csak akkor, ha bizonyos mennyiségű virágmézzel kiegészítjük. Rosszabb a helyzet, ha a virágmézet édesharmatméz helyettesíti, ami elég gyakran előfordul, mivel egyes családok a költőürbe is erős mézkoszorút hordanak belőle. Tudatában vagyunk annak, hogy az édesharmatmézet a költőűrből is ki kellene mind pergetni, csak az a kérdés: hogyan, mivel óit van a Hasítás. A múlt nyáron is úgy Jártam, hogy volt a közeli erdőben, a lomblevelű fákon mézharmat, pergettem Is rőla. Hiába halasztottam a költőűrből való eltávolítást az utolsó percig, még mindig volt három-négy keretben is egy-egy tenyérnyi Hasítás. Mivel szeptember közepére a fel etetést be kell fejezni, až édesharmatméz-koszorú maradt, és erre feletettem a cukrot. Mivel a nyár folyamán is főleg ezt a mézet fogyasztották, már az ősszel megjelentek néhány családban a feketekéros méhek. Feketekőrnak azt nevezzük, amikor a méhcsaládban a normálisnál kisebb méretű fekete méhek jelennek meg. A betegség főleg édesharmathordáskor lép fel. Az újabb megfigyelések szerint a feketekér elnevezés gyűjtőfogalom és a vérfertőzés kezdődő betegsége. A vérfertőzés tünete a már említett fekete testű méhek megjelenése, melyeket a társaik rablúméhként kiűznek a kaptárból. Ritkán fordul elő, hogy a fertőzött család elpusztul. Am a család méhei annyira gyengék, hogy a lépek épílésénél, illetve virágpor- és mézhordásná! az egészséges családok teljesítményének csak egyharmadát érik el. A legújabb megállapítások szerint a nektár kémhatása erősen savanyú. (Azok az egyének, akiknek sok a gyomorsavuk, nem Is tudják fogyasztani, viszont az édesharmatmézet jól tűrik.) Ezzel szemben a cukoroldat és az édesharmat savszegény. Ezért szükséges Ilyen esetben külön-külön 2 liter cukoroldathoz 1 gramm kristályos citromsavat adni, vagy pedig 1 citromnak a levét szintén 2 liter sziruphoz keverni. A gyógyszertárban ampullákban kapható Celaskonból egy ampulla szintén 2 liter cukoroldathoz elegendő. A feketekór, Illetve a vérfertőzés ellen más módszereket ez ideig nem ismerünk. Azt viszont tudjuk, hogy a citromsav és a C-vitamin a méh szervezetét felerősíti. A tudósok állítása szerint a gyomorvészt előidéző noszémaspórák a méhállományban és a talajban is megtalálhatók. Ha azonban a méh elegendő természetes virágmézet fogyaszt és nem áll fenn u már említett mérgezés veszélye, a méh szervezete ellenállóbb és Így lényegesen kisebb a veszteség. A Fnmagillin-kezelés és a méhcsaládok melsgen tartása elősegíti e kellemetlen fertőző betegség elfojtását. Valamennyi méhbetegség kezelésénél fontos a higiénia. A méhes környékén elhullott méheket takarítsuk el. Illetve égessük el! Én a méhes táján megtűröm a békákat, sőt, kissé alátámasztott deszkákból búvóhelyet Is csinálok részükre, amit meghálálnak, mert szépen feltakarítják az elhullott méheket. Természetesen a kaptárakat legalább negyven centiméter magasra kell elhelyezni. Az itató tisztaságára Is nagy súlyt kell fektetnünk, leghelyesebb, ha egy 5 literes üvegbe vizet öntünk, sűrű vászonnal lekötjük és lefordítva egy állványra helyezett nyílásra tesszük. Rövid összefoglalómmal talán segítek azoknak a kezdő méhészeknek, akik tanácsot kértek Idősebb méhészektől, de azok elzárkóztak a válaszadástól. Annak ellenére, hogy a legnagyobb méhbetegségtől a legsúlyosabbakig mind megkörnyékezík méhállományalnkat, én nehezen tudom elképzelni az életemet méhek nélkül. Mivel nem is vándoroltatok, aligha lehet rám mondani, hogy a haszonért szeretem a méheket... Krokhely János (Kontár Gyula illusztrációi felvétele) Tavaszi serkentő etetés A mézlepény beadása / Etessünk-e tavasszal vagy na? Ezt a kérdést minden méhész felteszi magának. Egyesek kitartanak a tavaszi serkentő etetés mellett, bizonyítván ezt az elárt mézhozamokkal. Mások viszont a serkentő etetést szükségtelennek tartják. Orüsi professzor erről így ír: „A legjobb tavaszi serkentés a bő téli élelem“. Én ezzel teljes mértékben egyetértek. Saját tapasztalataim szerint Is azok a családok, melyek a tél folyamán kevés élelmet fogyasztottak, tehát telelésük normális volt, tavaszszal sokkal Intenzívebben fejlődnek, mint azok, amelyeknek tavasszal kevés élelmük volt. Itt fontos megjegyezni, hogy ha a méhcsaládnak nincs mézkészlete, akkor a természetes és a mesterséges serkentő etetésnek ts kisebb a hatása. Azokon a területeken, ahol a fŐ- hordás június közepén, esetleg később kezdődik (málna, napraforgó), tehát ahol termelésre kifejlett családokra csak később van szükség, a tavaszi serkentő etetés elhagyható. A méhcsaládok gyors fejlődése nem szükséges. Más azonban a helyzet ott, ahol a méhész már május közepén számol a főhordással. Viszonylag rövid idő alatt kell családjait termelésre érettekké fejlesztenie, hogy a főhordást minél jobban kihasználhassa. A pete lerakásától a méh dolgozóvá válásáig hozzávetőlegesen 40 nap telik el. Ezt a méhek 40 napos törvényének nevezik. Ha a méhész ezt a törvényt jól ismeri, egyszerűbb a dolga. Az utolsó méhek, melyek még a főhordás kezdetén, „munkába állnak“, április végén, de legkésőbb május elején kell, hogy kikeljenek. Az anya a petéket, melyekből 21 nap múlva kelnek a méhek, április 10—20. között kell, hogy lerakja. Ebben az Időszakban я családnak már sok dolgozó méhe kell hogy legyen, melyek a család számára virágport, vizet és nektárt gyűjtenek. Emellett fontos a sok fiatal méh is a családban, hogy a Hasítást gondozzák és fenntartsák a kaptárban az optimális hőmérsékletet. Azért, hogy április derekára ilyen Összetételű családjaink legyenek, általában az anyát már március közepén intenzív petézésre kell ösztönözni. Ha a méhész mér május közepére tökéletesen fejlett termelő családokat akar, mehetnek életébe már március közepén be kell hogy avatkozzon. Ebben az Időben ugyanis még sok áttelelt méh van a kaptárban, és egyre több a fiatal méh, mely az Idősektől átveszt a fiasftás gondozásának a terhét. Fontos, hogy a méhcsalád kellő mennyiségit virágporhoz, vagy vlrágpútló anyaghoz (szó)aliszt. zsírtalanított tejpor) Juthasson. Ha a családnak az era'ltett feltételek biztosítottak, a Hatal méhek az anyát intenzivebben kezdik el etetni, így as gyorsabb ütemben fog petézni. 'Arra a kérdésre, hogy serkentő etetést alkalmazzunk-e vagy ne, nehéz válaszolni. Kísérletekkel beigazolódott, hogy a méhek előnyben részesítik a természetes nektárforrást a méhész által nyűjtottakka! szemben. Ha azonban a természet nem nyújt megfelelő méhlegelőt, a méhészre vár a feladat, bogy segítsen méheln. Mert a család nem éhezhet. Ha a család nélkülözik, ez azonnal az anya teljesítményén mutatkozik meg: Tehát, ha a méhész idejében nem segít méhcsaládjain, azok fejlődése nem kielégítő. A gyakorlatban használt serkentést módszerek: 1. Fedelezett mézes lépek beadása. Mielőtt a lépeket beadnánk e családnak, szükséges azokat felmelegíteni. Ha serkentést szeretnénk elérni, akkor a lépeket kamrázzuk, tehát válaszfal mögé tesszük. A válaszfalon fúrunk egy 3—4 cm nagyságú lyukat, melyen keresztül a méhek a mézet a fészekbe hordják. Ezzel a módszerrel gyengébb családoknál érhetünk el kitűnő eredményeket. 2. Cukorszörp beadása. 1:1 arányban adagoljuk. A tavaszi méhcsaládfejlesztés általánosan alkalmazott módszere a naponkénti etetés. Ennek elkészítése, a kaptárakba valé beöntése a tavaszi serkentő etetés időszakában mindennapos elfoglaltság. Ez különösen idő- és költségigényes, ha a méhállomány a méhész lakásától távol van. Én kipróbáltam a hetenkénti etetést is. A ftasítás terjedelmében számottevő' különbséget nem észleltem a naponkénti és a hétvégi etetés között. Ha naponta etetünk, akkor a szörpöt 2—3 dl adagokban adjuk be családonként. A1 szörpöt mindig melegen atijuk be és akkor, amikor már a méhek nem röpködnek. Hétvégi etetésnél — méhcsaládoktól függően 2,5—3 liter szörpöt adhatunk. A száraz kristálycukorral való serkentő etetést ebben az időszakban még nem ajánlom, mivel a méhek a cukor feloldásánál nagyon elhasználódnak. 3. Mézlepény beadása. Családonként 0,5—0,7 kg-os adagolásban végezhetjük a serkentést. A mézlepényt meleg helyiségben elnyújtjuk, majd fóliára helyezve a keretekre tesszük. A fóliát ajánlatos kilyukasztani, hogy a méhek a lepényhez jobban hozzáférjenek. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy tavasszal, a szabályosan beteleltetett. élelemkészlet birtokában lévő családoknál a mérsékelt nektárgyűjtés mellett a serkentő etetés lényegesen nem befolyásolja a méhanyák teljesítményét. Németh Árpád (Felhasznált irodalom: Örösl Pál Zoltán: Méhek között, Méhészet, Včelár) HIRDETÉS Az SZMSZ Dolné Strháre-i Alap-* szervezete értesíti a tisztelt méhésztársakat. hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért, sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű műi épet készít A műi épet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink úgy kívánják, a minőséget foszforral |avftfuk. A1 műlépkészftést állategészségügyi szakemberek ellenőrzik A viaszt, a sonkolyt s a megrendelést as alábbi címre küldjék: Výrobňa medzlstieook 99188 želovce okres Veľký Krtfl * в (Jozef Balko felvétele)
