Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-08 / 14. szám
12 1988. április 8. SZABAD FÖLDMŰVES' Biotechnológia és a nitrogéntrágyázás X kitavaszodással egyidejűleg ismételten visszatérnek a' növénytermesztés szakmai kérdései. Közéjük tartozik a búza tavaszi és a tenyésztőd folyamán végzett műtrágyázásának problémaköre Is. Az alaptrágyázás során többnyire biztosítjuk a növény foszfor- és kálluraszükségletét, a nitrogén esetében azonban körültekintőbben kell eljárniuk. A nitrogéntrágyázás szakszerűségét számos tényező határozza meg, amely a nitrogénnek a természetben végbemenő sokrétű átalakulásából adódik. Az ideális helyzet az, ha a talaj természetes termőképessége folytán úgy szolgáltatja a növénynek az ásványi nitrogént, ahogyan ezt a fejlődési szakaszuk szerint igénylik, leghelyesebb eljárás az, ha az ásványi nitrogént szerves anyagra köttetjük. ahonnan a hőmérséklet és a nedvességtartalom alakulása szerint optimális ütemben szabadul fel a növény Igényének megfelelően. Köztudott, hogy a gazda „bizonyítványa“ a talajerő, amelyet ki tudott alakítani előveteménnyel, szerves- és műtrágyázás segítségével, valamint az évek folyamán elvégzett öszszes beavatkozással. Ma a trágyázás hatását, szükségszerűségét, időpontját mérések segítségével szinte napra készen irányíthatjuk. Az utóbbi években jó tapasztalatokat szereztünk a szervetlen nitrogén vizsgálata alapján végzett tápanyag-viszszapőtlő módszerrel, amelyet a bratislavai Központi Mezőgazdasági Vizsgáló és Minőségellenőrző Intézet az agrokémiai vállalatok, valamint az üzemi laboratóriumok egyaránt alkalmaznak. A tél végi időszakban, amikor az árpa vetéséhez készítjük elő a talajt, megmérjük a búzatáblák talajának felső 0,6 méteres rétegében az őszi és a téli időszakban kialakult ásványi nitrogén- (ammőnium- és nitrát-1 tartalmát. Ebben az időszakban a vizsgált rétegben egy hektárnyi területre számítva 120 kilő ásványi nitrogénnek kellene lennie. Amennyivel ez kevesebb a mért értékné], annyi (hatóanyagban számított) nitrogént kell kijuttatni a tél végi „kondíciós“ trágyázással. Egy hónappal később őjra mérjük az ásványi nitrogén szintjét, azonban a hiányt a 0,8—0,9 méteres talajrétegben megállapított mennyiség alapján szabjuk meg. Ebben az esetben egy hektárnyi terület átlagában 70—80 kiló ásványinitrogén-tartalom az optimális. Amennyivel kisebb a megállapított érték, annyival kell pótolni az úgynevezett „hozamképző“ trágyázással a hiányzó mennyiséget. Az első két adagot szilárd mészköves ammóniumnltrát formájában célszerű kijuttatni Ezáltal azonban nem fejezhetjük be a nitrogén pótlását a legjobb talajviszonyok között sem. Mfivelőutak segítségével levéltrágyázást kell végeznünk a jól bevált DAM—390 és a Harmavit emulziós műtrágyákkal. A levéltrágyázást kisebb, 10 kilogrammos adagokban a kora reggeli órákban ajánlatot elvégezni, mivel a magasabb hőmérsékletnél könnyen perzselést Idézhetünk elő. A több kisebb adagra osztott levéltrágyázásnak különösen öntözött körülmények között van jelentősége, mert az öntözés nagymértékben befolyásolhatja a nitrogénellátást. A Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben — a többéves tapasztalatokra támaszkodva — aránylag széles körben alkalmazzák a búza őszi tarló-, valamint az áprilisi és májusi vegetációs öntözését. Ebben az esetben szükséges fokozott gondot fordítani a nitrogénszint megtartására a többszöri kis adagú trágyázás révén. A beérésig — a két első nitrogéntrágyázáson kívül — még 50—50 kilő hatóanyagú nitrogént alkalmazhatunk. A kisebb adagokban kijuttatott nitrogént a növényzet gazdaságosan kihasználja, s környezetvédelmi szempontból is ez a legjobb megoldás. Szlovákia területén jelenleg mintegy 500 ezer hektár területen kell környezetvédelmi gazdálkodást folytatnunk. így a vfzügytieg védett A-körzetekben tilos a műtrágyázás, a B- belsö körzetekben erősen korlátozott, de a В-külső területekre is szigorítás várható, és nem tanácsos őszi aiapnitrogén-trágyázást végezni. A tél utáni időszakban végzett mérések alapján a tenyészidő folyamán irányított nitrogéntrágyázással ezt pótolni lehet, ■ ezáltal a nagyobb hozamok is biztosfthatők. A környezetkímélő műtrágyázás mind nagyobb szerepet kap. Az intenzív növénytermesztés viszonyai között lehetetlen megakadályozni a nitrát iejutésát a talajvizekbe. Mert nem csupán a nedvesség hatására kimosódással mozog a talajban, hanem ún. diffúzióval is, melyhez nagymértékben hozzájárul a növények gyökérhálózata, amely a nitrátot köti és vezeti tovább. Mivel a növények hajszálgyökerei aránylag mély rétegben is behálózzák a talajt (ez idő tájt a búza 2,5 méter mélyen gyökerez), a nitrátot — amely nem kötődik a talajhoz elektrosztatikusán — leszállíthatják az alsóbb rétegekbe. Nyugat-eurőpal kisérleti eredmények szerint műtrágya használata nélkül 3—3,5 tonnás hektárhozam mellett az altalajvizeket sikerült megőrizni 10 mg ntirátszinttartalom alatt. Intenzív termelési viszonyok között 7,5 tonna átlaghozamokat biztositó mfitrágyaszint mellett a talajvizek nitrátszenynyeződése elérte a literenkénti 22 milligrammot. Nagyon kell tehát vigyázni. Az egyetlen és egyben legegyszerűbb lehetőségünk az intenzív növénytermesztés alkalmazása mellett az, ha a termőrétegben céltudatosan jó minőségű szervesanyagtömeget alakítunk ki. Erre a megszakító és köztes növények biztosítanak jó lehetőséget, ha bele tudjuk ezeket „csempészni“ a gabonacentrikus vetésforgóba. Ilyen a lóbab, a borsó, a lencse, a 'szója stb. Ezen növények hektáronkénti 90—110 kiló Jó minőségű szerves nitrogénnel gazdagítják a talajt. A fehérje formájában kötődött nitrogén a talajban úgy alakul át, hogy soha nem vész el. A talajba visszakerülő szerves anyagok minőségétől azonban sok függ. Sajnos, a gabonacentrikus vetésforgó növénymaradványai fehérjeszegények és cellulózban gazdagok. Ha a hátrányos C:N arányt ki is egyenlítjük nitrogénnel, ez csupán az ásványosodást gyorsítja. Így több széndioxid szabadul fel, ďe kevés az értékes anyag (aminosav), amely támogatja a mikrobiológiai anyagcserét és a talajerő növekedését. Az irányított nitrogéngazdáikndás egyaránt fontos a gyengébb és termékeny talajokon. Az utóbbi években ennek kapcsán érdekes jelenséget tapasztaltunk. Gyengébb talajokon növekednek a búza hozamai, mfg a termékenyebb talajokon az utolsó szakaszban hozamcsökkentő tényező lép tel. Ez a várva várt júniusi csapadék, amely az ekkor uralkodó magas hőmérsékletnél erőteljesen beindítja a talaj mikrobiológiai tevékenységét. Ez elnyeli a talaj ásványi nitrogéntartalmát, mielőtt ezt a kedvező csapadék hatására a növény fel tudná venni. A talaj gazdag mikrofiőrája a növény ellen fordul, a búza szára napokon belül elszárad, és az Ígéretes magfejlődés is visszaesik. Ez a jelenség a gyengébb talajviszonyok között később és csak kisebb mértékben érvényesül. Hasonló hatást a kukoricában is meg lehet figyelni. Az agronömusok legnagyobb tartaléka ma a talajok megfelelő szervesanyag-visszapőtlásában és az irányított ásványi nitrogéntrágyázásban rejlik. Megoldásával sokat tehet a környezetvédelem érdekében is. TARR GYULA vegyészmérnök Az ásványi nitrogéntartalmat vizsgáló készülék (Villám Valách felvétele) előbbre lepni , L'SJPVWA ■ V-*> ■ ■ - •=■ Ж-H. dkŕ Г “V- - -4 T jvcff*y. t. Щг ;«éj' xfr. . * A MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ ÚJDONSÁGAI BÚZÁS ISTVÁN: Bevezetés a gyakorlati agrokémiába A mezőgazdaság műtrágyák nélkül elképzelhetetlen. A hatóanyagokkal, a növények tápanyagszükségletével általában tisztában vannak a szakemberek, a talajba került műtrágya hatóanyagának viselkedésével már kevésbé. A folyamatok, kölcsönhatások fiztkai-kémtat törvényszerűségek szerint mennek végbe. Ahhoz tehát, hogy a műtrágyák talajbanl sorsát megértsük, sőt irányítsuk, ismernünk kell e törvényszerűségeket. A szerző ezeknek az alapvető összefüggéseknek a magyarázatára vállalkozott oly módon, hogy érthető legyen a gyakorlati szakemberek számára is. Ezt segítik az egyszerű példák és az igen szemléletes rajzok. A könyv eloszlat számos félreértést, és világos képet ad az agrokémia korszerű szemléletéről. Növénytermesztési technológia Szerkesztette: dr. UDVARI LASZI.O A nagyüzemi növénytermesztésben a termelést műveletek optimális idejének megtartása meghatározó a hozamok nagyságára és a termés minőségére. Az is fontos szempont, hogy az energia-, gép- és anyagigényes munkákat a lehető legkisebb ráfordítással végezzék el. Ennek alapvető feltétele a táblákra, műveletekre lebontott pontos tervezés. A tervezést és a munkaműveletek kivitelezésének munkáját könnyítik meg e különböző műveletekre kidolgozott monogramok és számítások. A szerzők ezeknek az összeállítására vállalkoztak. A könyv valamennyi fontos szántóföldi növény teljes technológiai sorát tartalmazza többféle változatban, ezzel lehetőséget nyújtva a helyi körülményekhez legmegfelelőbb technológia kiválasztásához. Mikroelemek a mezőgazdaságban ESSZENCIÁLIS MIKROELEMEK Izgalmas dolog az egyes mikroelemek útját végigkísérni A biológiai körforgalomban. Ez azt jelenti, hogy minden elemre meg kell vizsgálni, milyen formában és mekkora mennyiségben van jelen a talajban, hogyan szívódik fel. ml a szerepe és milyen a koncentrációja az egyes növényekben, továbbá mi e sorsa az állatokban és az emberben. A mikroelemekkel kapcsolatos kérdéseket ugyanaz a szerzőt gárda három kötetben foglalja össze. Ez az első kötet az életfontosságú, az esszenciális mikroelemekké) foglalkozik. A második kötet a sttmulatlv, a harmadik pedig a mérgező mikroelemeket tárgyalja, mindegyiket ökológiai szemlélet alapján. DORGAI LASZL0—LACZKÖ ISTVÁN A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája A világ szinte valamennyi országában jelentős különbségek alakultak ki az eltérő termelést és gazdálkodást feltételekkel rendelkező mezőgazdasági térségek között mind a termelés szerkezetében, mind a jövedelmezőségben. Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen, gazdaságilag elmaradott területek gazdálkodási színvonalának, a rendelkezésre éllé erőforrások kisebb hatékonyságának, ezen keresztül az ott élő lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek elmaradása a kedvezőbb természeti és gazdasági feltételekkel rendelkező területekhez képest. A könyv korszerű felfogásban tárgyalja azokat a gazdaságpolitikai, makro- és mikroökonómial vonatkozású teendőket, amelyek segítségével ésszerűsíthető az elmaradott térségek földhasználata, javítható a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának eredményessége és az ott élő lakosság életszínvonala. (gcs) Az eredmények és a megoldásra váró problémák aprólékos elemzése fellemnzte az Ekecsl (Окой) Efsz idei zárszámadó kiizgyülését. Öllé Imre, a szövetkezet elnöke átfogó és mindenre kiterjedő beszámolójában konkrétan és birálóan szólt főleg azokról a hiányosságokról, melyek szubjektív jellegűek és az irányítás, az ellenőrzés és a munkaszervezés alacsonyabb színvonalával függnek össze. Különösen elmarasztaló volt az elnöki beszámolónak az a része, mely az állattenyésztés elmúlt évi gyenge eredményeit taglalta. — A magas borjűelhullás fő okait abban látjuk, hogy nem volt biztosítva szövetkezetünkben a jő minőségű és nagy fehérjetartalmú takarmány. Ez idézte elő a borjak gyengébb életképességét — mondotta a szövetkezet elnöke. — A tervezettnél kevesebb borjúszületés kedvezőtlenül befolyásolta a tejtermelést, hiszen kevesebb fejőstehenet tudtunk beállítani a termelésbe. Ily módon a tejtermelés tervét csupán 96,6 százalékra teljesítettük. Örvendetes viszont, hogy a tej minősége a‘ tervezettnél (óbb volt, s literenként 9 fillérrel magasabb áron értékesítettük. Az állományhiány miatt nem tudták teljesíteni a marhahús eladást tervét, hiszen 101 darabbal kevesebb szarvasmarhát tartottak a tervezettnél. A sertéshizlalásban a napi súlygyarapodási átlag tekintetében szintén lemaradtak, főleg a rendszertelenül szállított és hiányos mennyiségű erőtakarmány következtében. Aggasztó jelenség, mutatott rá a szövetkezet elnöke, hogy ez az ágazat 11,7 százalékkal túlszárnyalta a tervezett takarmányfogyasztást, viszont feladatát nem teljesítette, vagyis magyarán ráfizetéssel gazdálkodtak. Ezzel kapcsolatban bírálta az ágazati vezetés alacsony hatékonyságát és az ott dolgozók laza munkafegyelmét . — El kell érni, hogy a befektetett költségek arányában növekedjen a gazdaságosság — hangsúlyozta az efsz-elnök. — Ez megkövetelt, hogy az ágazat vezetése és valamennyi dolgozója a kor követelményeivel összhangban dolgozzon. A termelést költségcentrtkusan kell Irányítani, mert a jövőben a beruházásokra csupán a jövedelmezőséggel párhuzamosan lesz lehetőség. Az 1988-as évben minden szakaszon nagyobb és igényesebb feladatokat hagytak jóvá a zárszámadó közgyűlésen. Ennek megfelelően az idén 4 millió 675 ezer liter tejet, 423 tonna marhahúst, több mint ezerhatszáz tonna sertéshúst kell termelni, 1100 darab borjút és 12 ezer 800 darab malacot kell elválasztani. Ehhez szükséges, hogy a rendelkezésükre álló termelési eszközöket, takarmányokat, energiát gazdaságosan kihasználják az Irányítás és az ellenőrzés színvonalának emelése révén. A szövetkezet tavaly közel 5 millió korona értékű gépekkel és berendezésekkel gazdagodott. Előtérbe került a vízgazdálkodás kérdése, valamint a szerves és műtrágyák megfelelő tárolása. A műszaki szolgáltatások ágazata jól zárta az elmúlt évet, hiszen pénzügyi tervüket 28 százalékkal túlteljesítették, s tiszta nyereségük meghaladta az egymillió koronát. Ä szárítóüzemben Jelentősen csökkentették a költségeket. Száz kiló takarmányt 157 koronáért állítottak elő. ami 15,65 koronával kevesebb, az előző évihez képest. Száz kilő takarmányt a tervezett 231 korona helyett 242 koronáért értékesítettek. Ugyanakkor a Jövőben felül kívánják vizsgálni az energiafogyasztást, mivel annak aránya növekedett. Ebben az évben hárommillió koronával Igényesebb pénzügyi tervet fogadtak el. Ennek kapcsán elsősorban a gazdaságosságra helyezik a fő súlyt, elsősorban a termelési költségek folyamatos csökkentése által. Mindez szükségessé teszt a munkaidő hatékonyabb kihasználását,’ az ágazatvezetés részéről pedig az új szemlélet és gondolkodásmód érvényesítését. A szántóföldi növénytermesztésben érték el a legjobb eredményeket. Ez az ágazat bruttó termelését az előző évhez viszonyítva 5,4 százalékkal növelte. Kalászos gabonafélékből és kukoricából egyaránt túlszárnyalták tervfeladatatkat, Így szemesekből 14 százalékkal túlteljesítették tervüket. Kiemelkedik в BKR-ben termelt kukorica hektárhozama, mely meghaladta a 8 tonnát. Tekintettel arra, hogy az a szövetkezet a BKR-rendszer gazdája a Nyugat-szlovákiai kerületben, nemcsak saját területén, hanem a partnergazdaságokban Is aktívan járult hozzá a nagy hozamok eléréséhez. Figyelemre méltó tény, hogy nemcsak mennyiségi növekedést értek el, hanem búzából, árpából és kukoricából a jó minőség következtében jelentős mennyiséget értékesítettek élelmiszeripart célra. Ebben az ágazatban alkotóén érvényesítették a gazdaségosságt követelményeket Is, hiszen míg a termelési tervet 10 százalékkal túlteljesítették, addig a költségeket 104 százalékra merítették. Ennek következtében növekedett az ágazat tiszta jövedelme, mely a tervezett 7,8 millió helyett, meghaladta a 11 millió koronát. Erre az évre legfontosabb feladatként a gabonatermesztés lntenztfikálását tűzték ki. Ennek megfelelően a tervezett 5670 tonna búzából 3 ezer tonna élelmiszeripari hasznosítású búzát, az 1120 tonna árpából 550 tonna sörárpát kívánnak termelni. E célok elérése érdekében szükségesnek tartják a tápanyagpótlás javítását és az ésszerű fajtaválasztékot, valamint a technológiai előírások következetes betartását. Az idén nem termelnek cukorrépát, mivel nem elégedettek a jelenlegi felvásárlási rendszerrel, a biológiai anyaggal és a betakarítási technológiával. Ezzel szemben mint a napraforgó-termelési rendszer gazdái növelik a vetésterületet, de 14 százalékkal nagyobb termeléssel is számolnak. Egészében véve a szövetkezet 2 százalékkal túlteljesítette elmúlt évi pénzügyi tervét. Az elért eredményekből a legnagyobb részben a növénytermesztés vette ki részét. Negatív tényező viszont, hogy a költséggazdálkodás területén közel 5 millió koronával többet merítettek a tervezettnél. Ahogy az az elnöki beszámolóban Is többször elhangzott, jobban oda kell figyelni minden munkahelyen az ésszerű anyaggazdálkodásra, az erő- és tömegtakarmányfogyasztásra, az energiagazdálkodásra. Ellentmondásos ugyanis, hogy míg a növénytermesztés a szövetkezet nyereségének 87,9 százalékét adta, addig ez állattenyésztés több mint egymillió korona ráfizetéssel zárta az évet. Ahhoz, hogy az idei évre tervezett közel 108 millió korona értékű teljesítményeket és a 15,7 millió korona tiszta nyereséget elérjék, komplex értelemben vett szemléletváltásra van szükség, főleg azokban a termelési ágazatokban, melyek nem teljesítették feladataikat, E célból alkotóan kívánják alkalmazni az anyagi ösztönzőket, a differenciált jutalmazási rendszer alapelvelt. Csakis Ily módon érhető el a munkatermelékenység növelése és a dolgozók kezdeményezésének fokozása. Oj égazatvezető került az állattenyésztés élére, s több új jól képzett szakember került a szövetkezetbe. A szövetkezeti tagokról való komplex gondoskodás keretében ebben az évben 3,4 millió koronát fordítanak a munkakörnyezet javítására, a szakmai képzettség növelésére, a kulturális igények kielégítésére. A szövetkezet dolgozót és a 17 szocialista brigád tagjai a februári győzelem f50. évfordulója tiszteletére az Idei igényes feladatok maradéktalan teljesítése érdekében közel 1,2 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek. A vezetőség és a tagság szoros együttműködése, az igényesség fokozása minden bizonnyal kedvezően befolyásolja ez idei év feladatainak teljesítését, az egyes termelési ágazatokon belüli aránytalenságok megszüntetését. SVINGER ISTVÁN
