Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 25. ft nemzetiségi kuliéra és iskolaiig fejlődése az Ersekfiivári (Nové Zámky) járásban В) ISKOLAÜGY Ä dolgozó nép 1948-as februárt győzelmét követően ez Érsekújvárt járásban is fejlődésnek indultak a magyar tanítási nyelvű kilencéves alapiskolák. F6 feladatul azt tűzték ki, hogy a magyar anyanyelvű gyermekeknek a szlovák alapiskolákkal egyenrangú és egyenértékű műveltséget nyújtsanak, s azokkal azonos nevelési alapelveket érvényesítsenek. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák hálózatának kiépítése 1960-ban fejeződött be a járás területén. Hirtelen megnővekedett számuk mind a káderek biztosítása, mind az anyagi ellátás terén fokozott igényeket támasztott; például az újonnan létrejött magyar tannyelvű Iskolák számára kevés volt a pedagógus, és sok képesítés nélküli tanerőt voltak kénytelenek alkalmazni. Napjainkban megállapíthatjuk, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusai teljesítik a szakképzettséggel szembeni követelményeket, viszont az egyes szakok aránya nem megfelelő. Főleg testnevelés, orosz, történelem és kémia szakos pedagógusból kellene több a Járás magyar tanítási nyelvű alapiskoláiban. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket a tantárgyakat képesítés nélküli pedagógusok tanítják. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szlovák nyelv tanításának a magyar tannyelvű alapiskolákban. Jelenleg az 5—8. évfolyamokban a szlovák nyelvet 9S százalékban olyan pedagógusok oktatják, akiknek van rá szakképesítésük. Rendszeresen kihasználják például a csoportoktatás adta lehetőségeket, beiktatják a tanmenetbe a szlovák nyelvű társalgást mint nem kötelező tantárgyat. Az egyéb — elsősorban természettudományi — tantárgyakat oktató pedagógusok szintén hozzájárulnak a szlovák nyelv mielőbbi elsajátításához, például a szakkifejezések kétnyelvű használatával. A legnagyobb előrelépés egyértelműen az iskolák anyagi ellátása terén történt, de ugyanez mondható el az óvodákról is. Különösen ez utóbbiak gyarapodtak, mennyiségileg is. Az eltelt négy évtized során a járás következő helységeiben adtak át magyar tanítási nyelvű óvodát: Érsek(Az illusztrációs felvételek a járás magyartannyelvfi alapiskoláiban készültek) Fotó: —se—újvár, Štúrovo, Udvard (Dvory nad Žltavou), Kürt (Strekov), Szimő (Zemné), Béla (Belá), Szalka (Salka), Szőgyén (Svodln), Muzsla (Muí.la), Garamkövesd (Kamenica nad Hronom), Kóhfdgyarmat (Kamenný Most), Helemba (Chľaba), Bény (Bíňa), Zsitvabesenyö (Bešeňov), Bart (Brnty) és Köbölkút (Gbelce). A gyermekek óvodalátogatásának aránya a járási székhely kivételével megfelelőnek mondható. Üj magyar tanítást nyelvű alapiskolák 1948 óta a következő községekben és városokban épültek: KB- bölkút, Kéménd (Kamenín), Udvard, Nagykér (Milanovce), Pózba, Szógyén, Kürt, Štúrovo, Tardoskedd (TvrdoSovce), szimő és Szalka. Besenyőn a helyzetet egyelőre ideiglenes barakk-épülettel oldották meg, míg Muzslán és Érsekújvárban korszerűsítették a már meglévő iskolaépületet. Az iskolákat fokozatosan ellátták a legkorszerűbb oktatási segédeszközökkel, beleértve az audiovizuális berendezéseket is. Feltétlen említést érdemel az a körülmény Is, hogy valamennyi magyar tanítási nyelvű alapiskolában egy műszakban folyik a tanítás. Az egyes iskolák igazgatóságainak kérésére napközi otthon. Illetve iskolai klub létesült ott, ahol erre megvoltak a ^feltételek, és biztosítani tudták a szakképzett munkaerőket. A napközi otthonokkal párhuzamosan megteremtődtek az iskolai étkeztetés feltétele! is, ami főleg a bejáró tanulók számára jelent nagy előnyt. Napjainkban teljes ütemben folyik az iskolaépületek kiegészítése — az ún. komplexitás keretében Itt elsősorban tornatermek és étkezdék hozzáépítéséről van sző. Legutóbb Szőgyénben és Kürtön adjak át Ilyen objektumokat; Szőgyénben azonkívül tornaterem is épül. A mellékelt táblázatból jól kiolvasható a magyar tanítási nyelvű iskolai és iskoláskor előtti oktatás fejlődése a járásban. A 13 teljes szervezésű alapiskola mellett egy összevont és egy csökkentett osztályszámú is működik; ez utóbbi Bény községben. Ami a tudásszintet Illeti, nincs különbség a magyar és a szlovák tanítási nyelvű alapiskolák tanulói között. Közösen'vesznek részt különböző tanulmányi versenyeken és olimpiászokon, ahol azonos eredményeket érnek el. Külön ki kell emelni vi szent a stúrovói alapiskola tánccso portját, illetve az érsekújvári alap iskola mellett működő énekkart mindkettő kitűnően dolgozik, és je lentős sikereket értek már el orszá gos seregszemléken. Örvendetesen bő vülnek a járás magyar tanítási nyelvű alapiskoláinak kapcsolatai szlovák iskolákkal: ilyen baráti kapcsolat létesült nemrég például a Stúrovől és a besztercebányai (Banská Bystrica), valamint a muzslai és a brusnól alapiskolák között. A választott foglalkozások, illetve a továbbtanulás arányát tekintve a magyar tannyelvű iskolák végzősei az országos átlagnak megfelelően választanak példát, illetve tanulnak tovább. Külön kiemelkedő, hogy minden évben többen is jelentkeznek szlovák tanítási nyelvű középiskolába vagy szaktanintézetbe. Például katonai középiskolába, ahol a kezdeti nehézségek után általában jól megállják a helyüket és sikerrel fejezik be tanulmányaikat. FILLÉR GYULA, az Érsekújvárt Járást Nemzeti Bizottság elnöke Év: 1950 1960 1970 I960 1987/81 Óvodák Az óvodák száma: 13 22 34 35 33 Az osztályok száma: 15 26 55 69 68 A gyermekek száma: * 431 787 1329 1847 1704 A tanulók száma: 110 ' 133 132 Alapiskolák Az osztályok száma 127 254 294 210 197 A tantermek száma: 104 151 227 A tanerők száma: 6966 5299 5145 A pedagógusok száma: 369 352 332 Kisegítő iskolák: A* iskolák száma: 2 3 3 2 2 Az osztályok száma: 3 3 5 9 19 A tantermek száma: 3 3 5 A tanulók száma: 41 41 55 115 147 Napközi otthonok: A csoportok száma: 13 39 88 A tanulók száma: 282 1082 1468 A nevelők száma: 13 39 68 Beszélgetés csengőszóig — Miért ős hogyan lettem pedagógus? Valószínűleg prózaibb lesz a válaszom, mint amilyet vár tőlem. Ezerkllencszázötvennégyben egy frissen érettségizett diáknak nem volt tál sok választást lehetősége, főleg nem az ország legkeletibb csücskében. Királyhelmecen IKráT. Chlmecj. Mivel én már gimnazista koromban belekóstoltam a „pedagógiai“ munkába — rajvezető voltam az alapiskola pionírcsapatában —, pályaválasztás előtt pedig nem kevesebb mint hét osztálytársam döntött úgy, hogy pedagógiai főiskolára jelentkezik, csatlakoztam én ts, nyolcadiknak. Legalább annyi málott tehát a körülményeken, mint az én elhatározásomon, mint ahogyan az is könnyen másként alakulhatott volna, hogy magyar—szlovák szakra jelentkeztem. A gimnáziumban uqyants nagyon szerettem a — matematikát, ami főleg kitűnő tanárunknak volt köszönhető, ö azonban távozott az iskolából, s ezzel megtört az érdeklődésem is a tantárgy tránt. Végül ts ügy alakultak a dolgok, ahogyan alakultak, és 195R-ban átvehettem a diplomámat a Bratislava! Pedagógiai Főiskolán. — A pályakezdés évei? Ebben is egy véletlenszerű dolog vált meqhatározóvá. Egy barátom .szedett rá“ ugyanis, hogy Dunaszerdahelyre tDunajská Streda) jöjjek tanítani, lau kerültem a Bodrogközből — szülőföldemről — a Csallóközbe ... A aimnázlumhan kezdtem tanítani, majd Gaböikovóra helyeztek, mivel ott abban az időben meglehetősen szeqénues volt a maqgnr tannyelvű alapiskola pedagógusi állománya. Néhány év után ismét visszakerültem a járási székhelyre, nevezetesen a mai Коmenskfi utcai alapiskolába; itt tizenkét évfa dolgoztam egyfolytában. Közben, ahogyan az már lenni szokott: megnősültem, megszülettek a gyerekek, vaayis Idekötődtem végleg ... Ezerkilencszázhetvenkettőben ajánlották, hogy jöjjek tanítani a mezőgazdasági szakközépiskolába. Elfogadtam, hiszen végeredményben mégiscsak középiskolai képesítésem van. Azóta itt dolgozom — és úgy néz ki, hogy már véglet) itt ts maradok. Ötvenkét éves vagyok. — Miben segítettek ai alapiskolában eltöltött évek? Rengeteg dologban. Legelsősorban is: pedagógiai gyakorlatot szereztem. Ez alatt nemcsak a didaktikai és oktatástechnikai módszerek elsajátítását értem, hanem főleg azt, hogy nagyobb rá látásom volt a pedagógiai munka egészére. Már csak azért is, meft a szakomon kívül jó néhány más ’árgyat — például fizikát vagy testnevelést — is tanítottam. Mivel így sokat voltam együtt a gyerekekkel, több voltam a számukra, mint pusztán a tanítójuk, főleg, hogy egy időben még kézilabda szakkört is vezettem, járási bajnokságot is nyertünk a csapattal ... De a legfontosabb mégis az, hogy középiskolába kerülve reálisan fel tudtam mérni azt, hogy mit tudhat egy elsős, mit hozott magával az alapiskolából, hol, miben vannak a legnagyobb valószínűséggel hiányosságai, mire építhetek és mit kell pótolnom? Magukat a tanulókat ts — most az elsősökre gondolok — úgy „vettem észre", hogy csak kéthónapot változtak, mint annak idején a nyári szünidő alatt az alapiskolában. Persze, azért különbségek ts voltak. A tíz-tizennégy éves gyermekben még sok az ösztönösség, nem tud úgy összpontosítani, mint a felnőttkor küszöbén álló serdülő. Ügy gondoltam, hogy itt ennyivel könynyebb lesz majd a dolgom, de hamar rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Mert csupán ez — tehát hogy értelmesebb befogadókkal állok szemben — legalább annyival Igényesebbé ts teszt a munkámat, mint amennyivel megkönnyíti. — Maga a munka, a pedagógus mindennapi munkája? Talán a közvetlen célt említené elsőként. Mint magyar szakos, kötelességemnek tartom a tőlem telhető legnagyobb alapossággal elsajátíttatni a tanulókkal az életben nélkülözhetetlen anyanyelvi ismereteket. Tehát: a szép, kulturált beszédet, és ami a művelt ember számára ugyanúgy nélkülözhetetlen: a helyesírást. A nyelv, a beszéd az alapvető érintkezést forma az emberek között, ezért szerepe rendkívül fontos. A szlovák nyelv oktatásában az alapszökincs és a beszédkészség fejlesztésén kívül fontos feladat a szaknyelv alapjainak elsajátítása. Erre szolgálnak a nem kötelező társai• gásl órák, de természetesen elengedhetetlen a nyelvtanár és a szaktantárgyakat tanító pedagógusok szoros együttműködése is. Ezek tehát a közvetlen célok — ami ezen túl van, az már a pedagógus emberi tulajdonságainak, lelkiismeretességének, hívatásszeretetének a függvénye. Mert olyan munka ez, amelyet látszólag büntetlenül lehet félvállról végezni — a következmények csak később jelentkeznek, és alig akad példa, hogy értük bárki is a pedagógust tegye felelőssé. Csakhogy így nem tudja csinálni az, akiben felelősségérzet ven, és én úgy érzem, ezek közé tartozom. Nem megyek tovább a tananyaggal, amíg nem látom, hogy legalább az osztály kétharmad része megértette, mert egyszerűen megen■> geďhetetlennek tartom, hogy megrövidítsem a gyerekeket. Ennél nagyobb bűnt pedagógus nem követhet ell Azt sem követelem, nem is követelhetem, hogy mindegyikük eminens tanuló legyen — de azt igen, hogy mindenki nyújtson annyit, amennyire csak telik a képességeiből. Talán ezért tartanak sokan szigorúnak, de hosszabb távon maguk a gyerekek, illetve a későbbi szakemberek, főiskolások is belátják, hogy igazam volt. Már arra ts- volt példa, hogy találkoztunk, és azt mondták: „Még szigorúbb is lehettem volna...“ Jóleső érzés, hogy látom: többnyire megállják a helyüket, akár főiskolásként, akár közvetlenül a termelésben. — A család? Hát igen, tulajdonképpen a család az, ami engem visszavonhatatlanul в Csallóközhöz kötött. Mint már említettem, Szerdahelyről nősültem, a feleségem szintén pedagógus a Komenský utcai alapiskolában tanít. A lányunk gyógyszerésznö, a srác harmadikos gimnazista. Még nem döntött hogyan tovább, s ha nem kíván a nyomdokainkba lépni a pedagógus pályán, akkor sem történik semmi baj. Mert szép hivatás ez. ahhoz kétség nem férhet, de az igazság az, hogy a társadalom még ma sem értékeli kellőképpen. De ebbe most ne bonyolódjunk bele; annyit akartam mondani csupán, hogy így élek, ők a hozzám legkőzelebbiek, s hogy föl érzem magam itt, négyszázvalahány kilométerre a szülőföldemtől. Otthont tudtam teremteni, barátokat, ismerősöket is szereztem, ideköt a munkám, meg tulajdonképpen — már minden. Beszélgetésünk Dakó Sándorral a szünet végét jelző csengő szakította félbe. Sietve próbáltam még feltenni néhány előkészített kérdést, de hamarosan kopogtak a tanterem ajtaján ahová félrevonultunk: megérkezett az osztály, amelynek itt volt a kővetkező órája. így aztán már csak a búcsúzásra maradt idő, annál Is inkább, mert beszélegtótársnmat szintén várták valamelyik osztályban. És még egv dologra, amit, bár ebből a célből jöttem, az elején mégis elmulasztottam: gratulálni Dakó tanár elvtársnak a pedagógusnap alkalmából kapott Érdemes pedagógus kitüntetéshez. VAŠS GYULA Példás munkát végeznek Egeg (Kokovce) kisközségben a Nemzeti Front tömegszervezetei közül évek óta a Csemadok-alapszervezet tagjai dolgoznak a legaktívabban. Tavaly 90-re növelték tagságuk létszámát és ebben az évben már szeretnék, ha 100 tagot számlálna az alapszervezet. A legtevékenyebb tagok: Kunstár Gyula elnök, Piri Tibor, Gyerpál Gyula, Gyerpál Gyuláné, Kis* Ferenc, Príboj Jánosné, Dolenszky János, Hagony János és Hagony jánosné, akik egész évben szervezik a kulturális életet. Minden évben nagy közönségsikerrel szervezik meg a hagyományos batyubált, amelyen felelevenítik a régi népszokásokat, bemutatják a régi magyar táncokat és népviseletet. Az egegt Csemadok-tagok nagy gondot fordítottak Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó című könyvének propagálására, hiszen Ipolyszántó (Pastovce) közeli településről ír benne a szerző. A szervezet tagjai a noszf 70. évfordulójának tiszteletére színvonalas kultúrműsorral léptek fel a művelődés! otthonban, Kiss Ferenc zene szakos pedagógus irányítása mellett. Sikeresen szerepelt tavaly a női- és a férfi énekíőcsoport, akik tagjai több alkalommal felléptek a községben és a járási rendezvényeken. A színjátszó csoport minden évben betanul egy esztrádműsort vagy színmüvet, a■melyet szép számmal megnéznek a szomszédos községek lakosai ts. A Csemadok-tagok minden évben tanulmányi kirándulást szerveznek Magyarország híres kiránduló helyeire, és így az utóbbi 8 év alatt 8 különböző várat, fürdővárosokat ismerhettek meg. Valamennyien bekapcsolódnak a társadalmi munkákba ts. Évente átlagosan 560 munkaórát dolgoznak le a faluszépítésben és a nyárt munkacsúcs idején a mezőgazdaságban. Évente átlagosan 45 szakelőadást szerveznek. Legkedveltebb előadójuk dr. Sándor Károly, a lévai f Levice) Barst Múzeum igazgatója, aki Hont és Bars megye történelmével ismertette meg az érdeklődőket. Előadásaival bővítette valamennyiük tudását szűkebb hazájuk történelméről. Belányi János