Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-25 / 12. szám

1988. március 25. “ SZABAD FÖLDMŰVES 5 Qj értékrend a munkában és a gondolkodásban Bíráe igényesség, az eredmények és a fogyatékosságok következetes elemzése jellemezte a hroboftovoi Csehszlovák—Szovjet Barátság Egysé­ges Földműves-szövetkezet zárszám­adó közgyűlését. Kun István ag­rármérnök szövetkezeti elnök beszá­molójából egyértelműen kitűnt, hogy a jelenlegi időszakban a legfontosabb a bátor kezdeményezés, a korszerű­sítés, az új értékrend alkalmazása a munkában és a gondolkodásban egy­aránt. Btrálóan szólt a tudományos­­műszaki fejlesztés lassú és vontatott Kun István agrármérnök, a szövetke­zet elnöke (Fotó: Tóth József) érvényesítéséről a gyakorlatban. Az átalakítás időszakában a szövetkezet első embere a vezetés és a szövetke­zett dolgozók szoros egységét emel­te ki, mert anélkül aligha lehetne érvényre juttatni a mezőgazdasági termelés fejlesztésének új koncepció­ját. Ebben a szövetkezetben nagy gon­dot fordítanak a dolgozók munkahe­lyi körülményeinek javítására. Bizo­nyltja ezt az a tény, hogy a szövet­kezet dolgozói a munkahelyi környe­zet szebbé tétele érdekében 3 ezer órát dolgoztak le társadalmi munká­ban és a járásban ezen a téren a második helyen végeztek. Külön elis­merést érdemel a szövetkezet aktiv részvétele a Nemzeti Front válasz­tási programjának megvalósításában a községben. A szélsőséges időjárás ellenére operatív intézkedések megtételével vették elejét a nagyobb termelési ki­eséseknek. Kalászos gabonafélékből 6,16 tonnás átlagos hektárhozamot ér­tek el. Nem teljesítették viszont ter­vüket napraforgóból és borsóból — s az idei évben ezek helyett őszi rep­cét termesztenek A cukorrépa-ter­mesztésben ts elmaradtak célkitűzé­seiktől, amiben a vetőmag rossz mi­nősége Is közrejátszott. Az elnök hangsúlyozta a kormány által fogana­tosított intézkedések következetes ér­vénybe léptetését, mert a jelenlegi viszonyok közepette ennek a növény­nek a termesztése nem gazdaságos. Az öntözés ésszerű kihasználása nagyban befolyásolta a kukorica- és a tömegtakarmány-termesztés haté­konyságát. Az elért eredmények elle­nére tudatosítják, hogy ezen a téren niég több kihasználatlan tartalékkal rendelkeznek. Az állattenyésztésben a tej- és hús­termelésben egyaránt teljesítették a mutatókat, míg a gyapjútermelésben egy juhra számítva kilenc kilogramm gvapjút áhítottak elő. A termelékeny­ségi mutatóknál a szarvasmarha, a hízómarha és a sertés esetében túl­szárnyalták tervfeladatalkat. Rosszabb a helyzet a reprodukciós mutatóknál, ahol a borjú- és malac elválasztásá­ban elmaradtak a kitűzött céloktól. A legjobb évet a műszaki szolgál­tatások ágazata zárta. 1987-ben közel kétmillió koronát költöttek új gépek vásárlására. A melléküzemág évi ter­vét kétmillió koronával növelték. A jövőben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az energiaigényesség csök­kentésére a szárítóberendezéseknél és az erőgépeknél egyaránt. Az építke­zési ágazat köze! kétmillió koronával túlteljesítette évi tervét. Az év folya­mán több jelentős építkezést végez­tek el. Befejezték a gépszínraktár építését, átalakították a sertéststállót, befejezés előtt áll az új Sertéshizlal­da építése stb. A községben 1,5 millió korona értékű munkát végeztek el az egészségügyi központban, közel egy­millió kqrona értékben végeztek be­tonozási munkálatokat. A közös gaz daság a teljesítményeket 7 százalék­kal túlteljesítette, tiszta nyeresége meghaladja a tízmillió koronát. Az egy dolgozóra eső évi munkaterme­lékenység 192 ezer korona, a havi átlagkereset pedig 3 ezer 296 koronát tesz ki. Az idei év feladatai között kiemel­kedik a növénytermesztés teljesítőké­pességének növelése. Gabonából és kukoricából egyaránt termelésnöveke­déssel számolnak, s szeretnék meg­oldani a cukorrépa-termesztés prob­lémáját is. Ahhoz, hogy ezeket a fel­adataikat maradéktalanul teljesítsék, előtérbe helyezik az agrotechnikai műveletek minőségi elvégzését, az öntözőberendezések gazdaságos és ésszerű kihasználását, a talaj táp­anyagellátásának optimális biztosítá­sát és a szakszerű növényápolást. Az állattenyésztésben a gazdaságos­ságot helyezik első helyre. A terme­lékenységi és reprodukciós mutatók alakulásában a takarmányfogyasztás ésszerűsítése és a minőség áll az első helyen. A zárszámadó közgyűlésen sok szó esett az adott lehetőségek ma­ximális kihasználásáról az új gazda­sági szabályozók érvényesítésének körülményei között. — Ahhoz, hogy a gazdasági me­chanizmus átalakításában megtaláljuk a helyünket, növelnünk kell a ter­melés hatékonyságát, jobban és gyor­sabban kell alkalmazni a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. Mindez fegyelmet, ki­tartó munkát, odaadást és növekvő munkakezdeményezést követel meg a szövetkezet vezetőségétől és vala­mennyi dolgozójától — mondotta a szövetkezet elnöke. Ennek megfelelően az e'következő időszakban az eddiginél nagyobb mér­tékben veszik figyelembe a dolgozók javaslatait, észrevételeit és vonják be őket a szövetkezet irányításába. SVINGER ISTVÄN Egységes földműves-szövetkezeteinkben a közelmúltban fejeződtek be a zárszámadó közgyűlések. Felvételünk a Csicsói (CiCovj Efsz tagságának tanácskozásán készült (Klamarcsik Mária illusztrációs felvétele) Eddigi tollforgatól pályafutá­som alatt módomban állt számos, sok esetben indoko­latlanul hosszúra nyúló beszámo­lót végighallgatni egységes föld­műves-szövetkezeteink zárszámadó közgyűlésein. Csak az Idén talál­koztam először kívánatosán rövid, lényegre törő, az eredményeket szó szerint aprólékosan — és kritikus Igényességgel — elemző beszámo­lóval. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás egyik közepes nagyságú, alig több mint 500 állandó dolgozót foglalkoztató gazdaságában, a zsélyi (Želovce) Aranykalász Efsz-bea Kariin Gábor elnök ter­jesztette elő a zárszámadó közgyű­lésen. SZILÁRDABB ALAPON Beszámolójában mellőzve az. ilyenkor szokásos bevezetési for­mulákat, mindjárt azzal kezdte, hogy egy évvel ezelőtt merész ter­vet tűztek ki maguk elé — a 8. ötéves tervidőszak második esz­tendejében kilábalni a régóta le­maradozó szövetkezetek csoportjá­ból. Meg is tettek mindent ennek érdekében, s csak egy hajszálon múlott célkitűzésük elérése. Még­pedig azért, mert mindenekelőtt az alaptevékenységre, vagyis a me­zőgazdasági termelésre összponto­sítottak, miközben — nem is tel­jesen saját hibájukból — bizonyos problémák merültek fel a mellék­üzemági termelés körül. Erről konkrétan néhány bekezdéssel ldébb lesz sző. Ami a gabonatermelést Illeti, be­leértve a szemes kukoricát is, a tervfeladatokat túlteljesítették, és a 6,1 tonnás hektárhozam a legna­gyobbnak számít a zsélyi szövet­kezet történetében. Mindenképpen jő irányító- és szervezőmunkára vall, hogy 6 tonnán felüli hozamot értek el, és ezzel az első helyen végeztek a járásban. Egyúttal az 1288 tonna gabonatöbblettel jó a- 1-apot teremtettek a 8. ötéves terv­időszak feladatainak teljesítéséhez. A hüvelyesek közül vetőborsót termesztettek 200 hektáron, saját rendszerükben. Annak ellenére, hogy a növényzet kielégítően sűrű és egészséges volt, a tervfeladatot nem sikerült teljesíteni, habár a 2,54 tonnás átlagos hektárhozam meghaladja a járási átlagot. A cukorrépa-termesztésben elért 28 tonnás átlagos' hektárhozam bi­zony átlagon aluli, s ezt a gazda­ság elnöke joggal nevezte beszá­molójában kudarcnak, ami szub­jektív okokra is visszavezethető. De közrejátszott ebben az is, hogy nem a legjobb elővetemények he­lyén termesztették a cukorrépát, «ю meg a késel vegyszerezés és a kedvezőtlen betakarítási feltételek is megtették a magukét. S ha eh­hez még hozzávesszük azt is, hogy a betakarítógépek kezelőszemély­zete sem állt mindig feladata ma­gaslatán, valamint az agrokémiai és mechanizátorl szolgálat részé­ről elmaradt a következetes el­lenőrzés, érthető, hogy a gazda­sági és a biológiai termés diamet­rálisan eltért egymástól. Az ilyen fogyatékosságoknak nem szabad megismétlődniük a jövőben. Külön figyelmet érdemelnek a Zsélyi Egységes Földműves-szövet­kezetben a vetőmagtermelés ered­ményei. Ezen a szakaszon sikerült megismételni az 1986. évi jő ered­ményeket, amikor termelési tervü­ket 253 tonnával túlteljesítették. Kívánt minőségben és szükséges felszerelés nélkül több mint 6 mil- H6 korona értékben előállítani ve­tőmagokat. feltétlenül figyelemre mél tő eredmény. Ami viszont évek őta gondot okoz a szövetkezetnek, az a spe­­clálisnövény-termesztés. Ezen a te­rületen mindössze 58,8 százalékra sikerült teljesíteni a tervet, annak ellenére, hogy fordulat állt be a szőlőtermelésben. A zöldségter­mesztésben történt szerkezetváltás — áttértek a zöldborsó nagyüze­mi termelésére — reális lehetősé­get mutat a szakaszon Is a fel­adatokkal való sikeres megbirkó­zásra. Hasonlőképpien Javulás állt be a gyümölcstermesztésben. A beszámoló részletesen foglal­kozott az állattenyésztés eredmé­nyeivel Is. Ebből kitűnt, hogy eb­ben az ágazatban bizony jelentöe tartalékok vannak, amelyeket a jö­vőben mindenképpen szükséges ki­használni. A gazdasági állatok tervezett állományát egyedül csak a hízómarhák kategóriájában tel­jesítették. Tervszándékaik megva­lósítása kedvezően alakult a tej­termelésben. a borjúelválasztásban, a szarvasmarha- és sertéshizlalás átlagos napi súlygyarapodásának teljesítésében. Az egy fejőstehén­re jutó évi tejelékenység elérte a 3 ezer 876 litert, ami járási vi­szonylatban jónak mondható. Vi­szont visszaestek a minőségi mu­tatók teljesítésében. A Zsélyi Efsz zárszámadő köz­gyűlésén a műszaki fejlesztés és szolgáltatások részlegének dolgo­zói kényelmetlenül érezhették ma­gukat, amikor a beszámoló őket érintő részében a gazdaság elnöke „fejükre olvasta", hogy a múlt év­ben ts Indokolatlan különbségek fordultak elő a munkagépeknél az anyagköltségek merítésének nagy­ságában és drágultak az egy óra munkára fordított költségek. Ezen a téren a jövőre nézve felelősebb hozzáállást kell tanúsítaniuk a gé­pek kezelőinek. Dicséretet kaptak viszont a gépszerelők, akik jó ered­ményeket érnek el a gépek javítá­sában. Bodzsár Gyula így születnek a milliók Köztudomású, hogy a pőlyáni (PoTany) Aranykalász Egységes Földműves-szövetkezet az 1465 hektáros mezőgazdasági terü­letével a Tőketerebesi (Trebišov) Járás legkisebb mezőgazda­sági üzemei közé tartozik. Az élvonalban maradt a tavalyi ne­hézségek ellenére is, s újabb sikerekkel tetézte az eddigieket. A pőlyániak méltán lehetnek büszkék az eredményeikre. Min­denképpen elismerést érdemel, hogy 16 százalékos rentabili­tást értek el a termelésben. A zárszámadó közgyűlésen Takács Miklós elnök beszámoló­jában elsősorban a hiányosságokat taglalta: — Pontosan száznyolcvan aktív tag dolgozik az Aranykalász­ban. Nagyon rossz minőségű, mésztelen erdőtalajon termeszt­jük a gabonaféléket és a kapásnövényeket. Árkokkal szabdalt, kis táblákról van sző. A legelőink is bokrokkal vannak tele. A kaszálóinkról nem Is beszélek. Aztán mulasztások voltak a munkaszervezésben, hiányosságok az agrotechnikában, ame­lyek néhány fontos kultúránál a lehetőségektől elmaradó ho­zamokhoz „vezettek“... fgy például a szántóföldi zöldségtermesztésnél a tervet nem sikerült teljesíteni. Ezért nem lehet csupán az időjárást okolni, — hangoztatta az elnök. Az alacsony terméshozam több szub­jektív okra vezethető vissza. Cukorrépából 36 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. mégftedig 15,6 százalékos cukortartalommal. A tervezett hoza­mot ugyan túlteljesítették, de eléggé eltérőek az eredmények az egyes táblák hozamai között. Ebből mindenki tanulhat, mindenki beláthatná végre, mennyire fontos az előírt növény­­sűrűség betartása, — nyomatékosította Takács Miklós. Mind a szemes, mind pedig a silókukoricát Illetően teljesí­tették a tervfeladatokat. A beszámolóban az elnök mégis *»t hangsúlyozta, hogy nem lehetnek elégedettek az elért ered­ményekkel. Ilyen vonatkozásban is nagy eltérések voltak az egyes táblák eredményei között. Szóval bal volt az agrotech­nikával, megkésett a vetés és elhúzódott a betakarítás Is. A .múlt év eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy Pólyánban Is megterem a 6 tonna egy hektár átlagában szemes kukoricából, illetve 40 tonna silókukoricából. A leggyengébb eredmények a takarmánynövények termesz­tésénél mutatkoztak, főleg az aszályos Időjárás (és az öntözés­hiány) következményeként. A takarmány hiányt a másodvetésű takarmánynövények sem pótolhatták. Újból bebizonyosodott (hányadszor?), hogy az Itteni időjárási viszonyok mellett a másodvetés csak akkor sikerül, ha nagyon korán lekerülő fő­­növény után, legkésőbb június végéig elvetik. A gyenge takar­­mánytenmés miatt az állattenyésztésben gyengébb eredmények születtek, bár a tervezett állatlétszámot mind a szarvasmarhá­nál, mind a sertésnél teljesítették. Mivel az elnök beszámolójában nagyon kevés számadatot terjesztett elő. kénytelen voltam néhány kérdést feltenni neki. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy a szövetkezet tör­ténetében gazdasági szempontból milyen volt az 1987-as esz­tendő? — Ami a pénzügyi eredményeinket illeti, a majdani krónikás bizonyára aranybetűkkel írja le a tavalyi produktumokat. A növénytermesztés szakaszán a hozamok, a terméseredmények kedvezőek voltak, hiszen a tervezett 1,5 millió korona tiszta nyereséggel szemben 2,5 millió korona tiszta nyereséget ér­tünk el. — Milyen növényeket termesztettek tavaly, ■ milyen ered­ménnyel? — Elsősorban búzát, sőt árpát, kukoricát, borsót, cukorrépát és napraforgót. — Az állattenyésztési ágazattal kapcsolatban ml volt a hely­zet? — Az állattenyésztés problematikus volt. hiszen nem volt elegendő mennyiségű és kellő minőségű takarmány. Szóval az állattenyésztés ráfizetéses tevékenység: korszerűtlen, elavult istállók, ólak vannak telepeinken. Pontosan egymillió koronát fizettünk rá az állattenyésztésre. így a mezőgazdasági össz­termelést „csak“ 1,5 millió koronával tudtuk túlteljesíteni. — Mi okozta a ráfizetést? — A tehenészet, jobban mondva a tejtermelés, sajnos, a te­jet nagyon drágán termeljük, mégpedig literiét 7 koronáért, és csak 3,70-ért értékesítjük. Persze, a tej minőségével ts haj volt,mert csak a 70 százaléka nyert besorolást első osztályba. — Dicsérte a melléküzem! termelést... — Három éve folytatunk melléküzemági termelést. A múlt év sikeres vo-lt, mert 3 millió korona tiszta hasznot hozott a kö­zös gazdaságnak. Tavaly 2,5 millió korona értékű építkezést valósítottunk meg. Teljesítettük a tehénistálló építési tervét Is. A silógödör is jó ütemben épül, sőt. a, nyolcezer köbméteres szénatárolónk Is. Ami pedig a pénzügyi gazdálkodásunk mér­legét illeti, a múlt évben 1,5 millió korona tiszta nyereség elérését terveztük és a valóságban 3 millió 648 ezer koronát értünk el. Sikeres volt tehát a múlt év. A közgyűlés résztvevői le­szűrték a tanulságokat, s egyöntetűen elhatározták, hogv az Idén igényesebben, nagyobb felelősségtudattal dolgoznak, hogy maradéktalanul valóra váltsák pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseit, mint ahogyan azt a CSKP XVII kongresszusának határozata előirányozza. A zárszámadó közgyűlésen részt vevő taczko István, a já­rási pártbizottság mezőgazdasági titkára felszólalásában hang­súlyozta, hogy a növénytermesztésben és a melléküzemági ter­melésben elért kitűnő eredmények a vezetők és dolgozók közös erőfeszítésének gyümölcse. Külön méltatta a közgyűlés igényes kritikai szellemét, hiszen éppen ez mutatja, hogy a tagsag szívügyének tekinti a gazdaság sorsát. Illés Bertalan \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom