Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
_________, зеакап FÖLDMŰVES««. / Äz átalakítás végrehajtása -az előkészítés időszaka A gazdasági mechanizmus átalakításának végrehajtása igen terjedelmes, igényes és bonyolult folyamat lesz, amely érinteni fogja az irányítás minden láncszemét, a központtól kezdve egészen az egyes vállalatokig, s a gazdaság minden területére és minden dolgozójára egyaránt vonatkozik. Sikerének nélkülözhetetlen feltétele a szocialista demokrácia kiszélesítése és a kommunista párt vezető szerepének érvényesítése az átalakítás egész folyamatának irányításában. Olyan döntő Időszakba lépünk, .melynek .bonyolultságát,az is fokozza, hogy komoly nehézségek merültek fel a 8. ötéves terv teljesítésében, miközben az Irányítás eddigi rendszere fokozatosan elveszíti a hatását, s az irányítás egyes láncszemet egyre kevésbé töltik be a szerepüket. Emellett a terv teljesítésében bekövetkező minden lemaradás, s a gazdasági egyensúlyhiány elmélyülése csak nehezíti az új gazdasági mechanizmus bevezetésének a teltételeit. Az átalakítás folyamatában olyan sorrendet kell kialakítani, s az egyes lépéseket formai és tartalmi szempontból úgy kell megtenni, hogy a 9. ötéves terv már minden szempontból megfeleljen az új gazdasági mechanizmusnak. Egyúttal azonban a gazdasági mechanizmus új elemeinek fokozatos bevezetésével a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott célok teljesítését is hatékonyan elő kell segíteni. Ebben az Irányban már tapasztalhatók a pozitív fejlődés egyes jelei, ami főleg annak tulajdonítható, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek törvénytervezeteiről folytatott társadalmi vita, valamint a gazdasági mechanizmus egyes elemeinek kísérleti, kipróbálása fokozta a dolgozók kezdeményező hozzáállását. A CSKP Központi Bizottsága a következő legfontosabb lépéseket és elveket határozza meg, amelyek teljesítéséről hiánytalanul gondoskodni kell: 1. Rendszeresen ki kell szélesíteni, el kell mélyíteni, s folyamatosan értékelni a gazdálkodó szervezetek önállóságának és hatékony fejlődéséért viselt felelősségének növelésére vonatkozó komplex kísérletet, valamint az új gazdasági mechanizmus kísérleti kipróbálását a belkereskedelmi szervezetekben és más területeken. 2. Az 1988-as évtől kezdve a szövetségi kormány által jóváhagyott alapelveknek megfelelően új gazdasági mechanizmust kell bevezetni a vendéglátóiparban, a szolgáltató és a helyi gazdálkodási vállalatoknál és szövetkezetekben, s 1989-től kezdve az egész mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumban. 3. Legkésőbb 1989-től kezdve be kell vezetni az új gazdasági mechanizmus egyes elemeit a népgazdaságban, esetleg egyes kiemelt ágazatokban. Főleg a bérfejlesztés új szabályozási rendszeréről, a külkereskedelemben alkalmazott pénzügyi-gazdasági szabályozókról, a devizagazdálkodási normatívumok és az egységesített árfolyamok érvényesítéséről, a bérekből származtatott elvonásokról, továbbá a nyereségelvonás átmeneti szabályozásáról stb. van szó. 4. 1989. január 1-hez a gazdasági mechanizmus átalakításának fontos kiindulási pontjaként végre kell hajtani a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendezését. Idejében gondoskodni kell az árrendezés kihatásainak felméréséről az egyes gazdálkodó szervezetekben, s ezzel kapcsolatban átmeneti intézkedéseket kell elfogadni. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendezése után napirendre kell tűzni ezek folyamatos idöszerűsítésének a programját. 5. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendezéséből kiindulva 1990. január 1-bez végre kell hajtani a gazdálkodó szervezetek elvonást és adórendszerének átalakítását. fi. Gjonnan meg kell határozni a központi irányítás minden szerkezeti elemének feladatkörét, illetékességét és szervezeti felépítését, mind a szövetségi és kötársasági kormányok és kormányszervek területén, mind pedig a nemzeti bizottságoknál. Emellett ki kell alakítani a szükséges feltételeket a központ egyes áj feladatainak teljesítéséhez (az átalakítással kapcsolatos munkák koordinálása, a vállalati szféra irányítása, a gazdasági fejlődés szabályozása, a bank különálló emissziós és hitelügyi-kereskedelmi tevékenysége, a komplex állami terv végrehajtásának biztosítása stb.). 7. Az 1988—1989-es évek folyamán következetesen meg kell valósítani a vállalati-gazdasági szféra szervezeti átépítését, mind az állami vagy a szövetkezeti vállalatoknál, mind pedig a helyi gazdálkodási vállalatoknál, s minden további szervezetnél (kutató- és tervezőintézetek, költségvetési és részben költségvetési szervezetek) az új szabályoknak megfelelően, jogi alanyiságuk igazolásával, törzsvagyonuk, tevékenységi irányzatuk és szervezeti típusuk meghatározásával. A szövetségi kormány ezzel kapcsolatban alapelveket ad ki és meghatározza az eljárás módját. A gazdasági szerveknek, a CSKP kerületi és járási bizottságainak gondoskodniuk kell arról, hogy az átépítés következetesen a szövetségi kormány alapelvei szerint valósuljon meg, az ágazati, a csoportvagy a helyi érdekek érvényre juttatásának kizárásávaL 8. Már az 1988-as évben el kell kezdeni a 9. ötéves terv előkészítésével kapcsolatos munkákat, hogy annak tartalmi és tárgyi felépítése összhangban legyen a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveivel. A 9. ötéves tervre vonatkozó 1988. január 15. GUSTÁV HÜSÁK ELVTÁRS 75. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL A CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB, a Szövetségi Gyűlés Elnöksége és a szövetségi kormány a prágai várban elvtársi találkozót rendezett Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB Elnöksége tagjának 75. születésnapja alkalmából. A találkozón Gustáv Husák elvtárssal együtt részt vett Míloä Jakeš, а CSKP KB főtitkára, Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, valamint a CSKP KB Elnökségének többi tagja, a CSKP KB titkárai és a CSKP KB Titkárságának tagjai. Jelen voltak továbbá a Nemzeti Front tisztségviselői, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, a kormány és a központi szervek képviselői. A CSKP KB és minden jelenlévő nevében Miloš Jakeš elvtárs köszöntötte Gustáv Husák elvtársat. „Meggyőződésem, hogy a csehszlovák kommunisták és az eg/ész nép érzéseit fejezem ki, amikor ezt az ünnepi percet kihasználva nagyra értékelem nagy munkádat, amelyet csaknem hatvan éven át a kommunista mozgalomban végeztél, a párt, a munkásosztály és a dolgozó nép ügye javára“ — mondotta. „Példát jelent számunkra elvhűséged, nyíltságod és szerénységed, joggal örvendesz népünk bizalmának és tiszteletének, a testvéri országok és az egész haladó nemzetközi közvélemény megbecsülésének. Ezt fejezik ki azok a magas kitüntetések és érdemrendek, amelyeket a múltban és mai jubileumod alkalmából kaptál. A CSKP KB Elnökségének javaslatára a Szövetségi Gyűlés Elnöksége ismét a legmagasabb állami kitüntetést, a Klement Gottwald Érdemrendet adományozta.“ Gustáv Husák elvtársnak kitüntetése és jubileuma alkalmából szívélyesen gratulálnak a találkozó résztvevői. A CSKP KB Elnökségének üléséről A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége január hatodikai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a CSKP KB szervei 1988. évi fő feladatainak tervét, amely a CSKP XVII. kongreszszusán és a CSKP KB azt követő ülésein, főleg 7. ülésén, továbbá a gazdasági mechanizmus komplex átalakításáról és a szocialista demokrácia elmélyítéséről hozott határozatok végrehajtására tett politikai és szervezési intézkedéseken alapul. Megtárgyalta a szociális ellátásról szólő törvény elveinek javaslatát, amelyet a szövetségi kormány a az SZKT Elnöksége és a SZISZ KB Elnöksége által a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott szociális jellegű határozatok megvalósításáról tavaly áprilisban hozott közös határozat alapján dolgozott ki. A jelenlegi időszakban 3,4 millió nyugdíjas és járadékos, 4,5 millió gyermek és betegsége idején minden állampolgár részesül szociális juttatásokban. A szociális bevételek összterjedelme 1970 óta több mint a kétszeresére emelkedett, s 1986-ban elérte a 86 milliárd koronát. A valóságos erőforrásképzés összhangban a szociális bevételek 1990-ig 8,6 milliárd koronával emelkedtek. 1988. október elsejei hatállyal lényeges intézkedések történnek a nyugdíj- és a járadékellátás színvonalának emelésére, a folyósított és az újonnan meghatározott nyugdíjak és járadékok összegére vonatkozóan egyaránt. Az új intézkedések azon idősebb nemzedékek munkájának elismerésére irányulnak, amelyek sok esetben nem könnyű feltételek között a legnagyobb mértékben hozzájárultak a szocialista társadalom építéséhez a háború utáni években, valamint a nemzeti vagyon képzéséhez. A szociális ellátásról szóló törvény elveinek tervezetét, amellyel kapcsolatban a CSKP KB Elnöksége egyetértését fejezte ki, a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti. Ezt követően a CSKP KB Elnöksége megtárgyalta a szolgáltatások színvonalának emelését és gazdasági mechanizmusuk átalakítását célzó, a 8. ötéves tervidőszakra szőlő intézkedéseket. Bíráiéan rámutatott arra, hogy egyes pozitív eredmények ellenére nem sikerült lényeges fordulatot elérni a szolgáltatások fejlesztésében. Hangsúlyozta, hogy a lakosok növekvő szükségletei feltétlenül megkövetelik, hogy lényeges haladásra türekedjenek a szolgáltatások színvonalának emelkedésében és skálájuk bővftésében. Erre irányulnak azok az intézkedések, amelyeket a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány hagyott jóvá a szolgáltató vállalatok és szervezetek szervezeti felépítésének ésszerűsítése és gazdasági önállóságuk növelése érdekében az önfinanszírozás és a teljes önelszámolás feltételei között. Gazdasági tervük elsősorban a piackutatásokból, a szolgáltatásuk iránti lakossági kereslet fölméréséből, a gazdasági szerződésekből és a megrendelésekből fog kiindulni. Az elnökség hangsúlyozta, hogy lényegesen javítani kell a meglevő szolgáltató vállalatok és szervezetek tevékenységét, nagyobb mértékben kell élni a kis vállalatok, a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek, a kis szövetkezetek létrehozásának, egyes létesítmények magánszemélyeknek való bérbeadásának és a mangánszemélyek nemzeti bizottsági engedélyek alapján nyújtott szolgáltatásai kiterjesztésének lehetőségével. Azt is hangsúlyozta, hogy a központi államigazgatási szervek és a nemzeti bizottságok sürgős feladata a sokoldalú feltételek megteremtése a szolgáltatások és a helyi termelés hatékony fejlesztéséhez. JOGI TANÁCSOK „Eltartás“ jeligére: „Édesapánk vagyonának zömét köztem és testvérem között szétosztotta. A harmadik testvérünkre haragudott, mert az öregségére egyedül hagyta. Édesapánkat én vettem magunkhoz, mivel a családi ház már előzőleg eladásra került Becsületesen elláttam, mostam rá, főztem, takarítottam. Kezdetben ő is hozzájárult néhány koronával a nyugdijából a közös háztartás vezetéséhez. Ekkor nem is volt semmi probléma. Később azonban a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében kötekedővé és arrogánssá vált. A nyugdíján a kocsmákban gyorsan túladott, s ezután nemhogy hozzájárult volna a háztartáshoz, hanem még tőlem kért kölcsön kisebb-nagyobb összegeket. Mikor a hnb-hez fordultam, azt mondták, hogy az ügyben nem tehetnek semmit. Eltartását kénytelen voltam fedezni az ő megtakarított pénzéből, mert nálunk is csak a férjem keres, ami hat személyre magában véve kevés. Most már a harmadik testvérünk is jelentkezett, hogy ő is magához venné édesapánkat, de vinné magával azt a pénzt Is, ami őt illette volna, ha édesapánk nem kettőnk között osztja fel a pénzét. Mitévő legyek? Ki és mennyit követelhet tőlünk vissza? Mennyi jár nekem az édesapám eltartásáért, akiről több mint 7 éve gondoskodom?“ Édesapja a vagyonával saját belátása szerint rendelkezett, és ha úgy látta jónak, hogy vagyonát, a hozzá legodaadóbb és legkészségesebb két gyermekének adományozza, a harmadik gyermek ez ellen nem tehet semmit, legfeljebb édesapjuk halála után kérheti, hogy a másik két örökös részébe számítsák bele azt, amit ők édesapjuktól ellenszolgáltatás nélkül kaptak. Persze, a beszámítás itt Is csak az örökösödési rész nagyságáig mehet, és ha addigra nem lesz örökség, a beszámításra sem lesz lehetőség. Sőt az örökhagyó halála esetére másként Is rendelkezhet. A PTK novelllzációja (módosítása), amely 1983-tól van hatályban, lehetővé teszi az utód (gyermek) örökségből való kitagadását is. A PTK 469. §-a értelmében az örökhagyó (poruöitel) kiutasíthatja, kitagadhatja az örökségből azt az utódot, aki a szocialista együttélés szabályait megsértve nem nyújtott neki betegségében, öregségében, vagy más komoly esetekben szükséges segítséget. Ezen okirat tartozékait és hatálytalanítását Illetően ugyanazok a rendelkezések érvényesek, mint a végrendelet esetében. Az okiratban továbbá konkirányelveket a módszertani utasításokkal együtt az 1989-es év végéig kell kidolgozni. 9. A gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveivel összhangban növelni kell az igényeket a káderekkel, főleg a vezető dolgozókkal szemben. Elsősorban el kell mélyíteni gazdasági ismereteiket, a gazdasági módszerekkel való irányítás művészetét a szocialista demokrácia és a széles körű társadalmi tájékozottság feltételei között. Ennek érdekében meg kell szervezni az új gazdasági irányítási rendszer oktatását a politikai és a gazdasági szakképzés minden területén, tapasztalatcseréket kell szervezni a gazdálkodó egységek között az új, progresszív Irányítási módszerekről, tökéletesíteni kell a gazdasági káderek és a tisztségviselők felkészítésének, átképzésének és továbbképzésének a rendszerét a Nemzeti Front minden szervezeténél, és a nemzeti bizottságok apparátusában. Az új gazdasági mechanizmus oktatását be kell vezetni a szakközépiskolákon és a főiskolákon, s gondoskodni kell a szükséges tananyag kiadásáról. A gazdasági mechanizmus sikeres átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a demokratikus alapelvek széles körű érvényesítése az egész társadalomban. Ez megköveteli a fokozottabb tájékoztatást a tudományosműszaki haladással, a gazdasági és szociális fejlődéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggd minden jelentős kérdésről. Az irányítási szerveknek a gazdasági, a szociális fejlődés és a kultúra területén saját munkájukban a nyilvános tájékoztatatás elvéből kell kiindulniuk, be kell kapcsolniuk a dolgozók széles rétegeit a legjelentősebb döntések előkészítésébe, s a problémák megoldásában fel kell használniuk a legjobb dolgozók és a legjártasabb szakemberek tapasztalatait. Fordulatot kell elérni az állampolgárok tájékoztatásában a nemzeti bizottságok .munkájáról az egyes községekben, járásokban és kerületekben. E szervek költségvetéseit nyilvános vitákon kell megtárgyalni.. A gazdasági mechanizmus átalakítása a legforradalmibb változás a gazdasági ég szociális folyamatok irányításában 1948 februárja óta. Az egyik legfontosabb feladat végrehajtását jelenti, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa tűzött ki. Nemcsak politikai harcunk döntő arcvonalát képezi, hanem egyúttal az új gondolkodásmódot és hozzáállást, a párthatározatok teljesítéséért viselt fokozottabb felelősséget is próbára teszi. A gazdasági mechanizmus átalakítását a CSKP kezdeményezte, amelynek a társadalom vezető erejeként élen kell járnia megvalósításának egész folyamatában, s minden kommunistát élénk aktivitásra kell ösztönöznie ebben a munkában. A párt minden tagja számára ez alapvető pártfeladatot jelent. rátán fel kell tüntetni a kitagadás (vydedenie) okát Is. Ami az édesapja nyugdíjénak a kifizetését Illeti, a hnb valójában nem tehetetlen az ügyben. A járadékbiztosítás szolgáltatásait elvileg a jogosult (az ön esetében a nyugdíjas édesapa) kezéhez kell utalni. A szociális biztosításról szóló törvény 64. §-a, valamint az ezt végrehajtó hirdetmény 32. §-a értelmében, ha a járadék ilyenfajta folyósítása ellentétben állna a járadék • küldetésével (.mert azt pl. a jogosult elissza, elkártyázza, vagy másként elfecséreli), az illetékes hnb a járadékos helyett más személyt is kijelölhet a járadék átvételére. Ez a személy lehet ön is. A hnb dönthet így nemcsak az Önök javaslatára, hanem saját belátása szerint is. Ön az édesapjától kapott pénzöszszeget nem ellenszolgáltatás nélkül kapta, hiszen neki lakást biztosított, gondoskodott róla, főzött rá, ruhát vásárolt neki stb. Ez a személyes gondoskodás, eltartás is képvisel bizonyos értéket. Amennyiben Ön (Önök) és édesapja között eltartási szerződés lett volna megkötve, az eltartás értékét egyértelmű pénzbeli értékben határozták volna meg. A PTK-ben ugyan nem találunk olyan rendelkezéseket, amelyek az eltartási szerződést szabályoznák. A PTK 51. §-a alapján azonban a résztvevők olyan szerződést Is köthetnek, amely nincs külön szabályozva. Egyedüli kikötés az, hogy az ilyen szerződés nem állhat ellentétben' a PTK céljával és tartalmával. A joggyakorlat az eltartási szerződések (zaopatrovacie zmluvy) megkötését és tartozékait illetően ebből a szabályból, valamint a legfelsőbb bíróság eltartási szerződésre vonatkozó döntéseiből Indul ki. Ezek alapján, amennyiben az eltartás az eltartott élete végéig vagy 5 évnél hosszabb Időszakra szól, akkor az egész évi gondoskodás pénzbeli értékének ötszörösét kell beszámítani. Az eltartási szerződésnek tartalmaznia kell, hogy konkrétan mire terjed kt (pl. öröklakás biztosítása, további helyiségek igénybevétele, étkezés biztosítása: reggeli, ebéd, vacsora stb.). Az eltartás havi összegét általában 500—600 korona körül állapítják meg, kiindulva a PTK 496. §-áből, felhasználva a szociális biztosításról szőlő törvény végrehajtó hirdetményének a mellékletét, amely a gondozási szolgáltatás egyes ügyleteinek pénzbeli kifejezését taglalja. (Ez a novellizált 134/1975-ös sz. hirdetmény). Az eltartás értéke, tehát 5 évre átvetítve a fentiek értelmében általában 30—36 ezer koronát tesz ki, a konkrét esettől függően. Az eltartási szerződés általában az ajándékozási vagy adásvételi szerződésnek a része, tehát amikor a magát eltartani, gondoztatni kívánó személy átruházza a házát, vagy annak egy részét, vagy lakását, vagy valamilyen más ingatlant az eltartóra vagy eltartókra. Az eltartó lehet valamelyik gyermek, vagy a gyermek és annak házastársa, vagy valamilyen más rokonságán kívüli személy. Ha az eltartási szerződés egyúttal Ingatlan átruházásával jár, akkor írásban kell, hogy készüljön, és az állami jegyzőségen való regisztrálás alá esik. Ha nem jár ingatlan átruházásával, úgy a regisztráció nem vonatkozik rá, és írásban is csak akkor kell, hogy készüljön, ha azt a szerződő felek megkívánják. Jogblztonságl és bizonyítási szempontból azonban minden esetre ajánlatos ennek írásbeli rögzítése. A jövőbeli esetleges viták elkerülése végett célszerű, ha ezt kvalifikált személy fogalmazza meg, pl. az ügyvédi tanácsadó tagja. Önnel, vagy édesapjával szemben a harmadik testvér nem támaszthat semmiféle követelést, ami az anyagiakat illeti. Esetleges követelésre csak az édesapja lenne jogosult, pl. olyan esetben, ha ön az édesapja megtakarított pénzét annak szükségleteire való felhasználásán túl, saját céljaira fordította volna az ő beleegyezése, jóváhagyása nélkül. Az ajándék visszaadását is csak az ajándékozó követelheti vissza, ha a megajándékozott vele, vagy családjával szemben úgy viselkedett, hogy ezzel az együttélés szabályait súlyosan megsértette. JUDr. Pollák László
