Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-18 / 11. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 18. A nemzetiségi kultúra és iskolaiii fejlődése az Ersekúpri (M lámW mám Az érsekújvári műkedvelő színjátszó csoport az 1987-es Jókai Napokon zül a legújabb Is közel húsz éves — összehasonlítva ugrásszerű növekedést tapasztaltunk a Csemadok-alapszervezetek napjainkban kifejtett aktivitásában. Csak az előadói tevékenység keretében 72 előadást tartottak magyar nyelven, amelyeket öszszesen 4500-an hallgattak végig. A magyarlakta helységekben 35 író-olvasó találkozóra és 52 könyvkiállításra került sor. A műkedvelő színjátszó együttesek 57-szer léptek fel, s előadásaikat több mint tízezer néző tekintette meg. Különböző esztrádjellegű előadásokra 49 esetben került sor, és a kisszínpadi mozgalom is kezd népszerűvé válni. Számottevő a országos népművészeti sereg(V. Gy. felvételei) mennyiségben növekedés az énekkari, a tánc- és a zenei mozgalom terén: az énekkarok összesen 124, a tánccsoportok 94, a zenekarok 61, a folklórcsoportok pedig 33 fellépést abszolváltak (Az adatok az 1987-es viszonyokat tükrözik). A magyar nemzetiségű amatőr művészegyüttesek a különböző járási, kerületi és országos seregszemléken is sikeresen képviselik járásunkat. Általánosságban e'mondható róluk, hogy jelentősen megnőtt a tagbázis, és a csoportokban végzett dramaturgiai munka színvonala is emelkedett. Az évek során rendkívül népszerűvé vált a járási dal- és táncünnepély, amelyet minden évben megrendeznek hagyományos színhelyén, a szőgyéni (Svodín) akácosban. A honismereti munka területén is javult a mérleg: ma már több Ilyen jellegű klub működik a járás magyarlakta településeiben, amelyek közül az érseküjvári és a átűrovói mutatja fel a legjobb eredményeket. összegezve az elmondottakat, leszögezhetjük, hogy a nemzetiségi kultúra további fejlődése számára járásunkban minden feltétel biztosítva van, s hogy ezeket a feltételeket hatékonyan és eredményesen ki Is használják. Ezt tanúsítják az elmúlt 40 év eredményei, amelyekről a fentiekben legalább vázlatos áttekintést szerettünk volna nyújtani. FILLER GYULA, az Érsekújvárt Járási Nemzett Bizottság elnöke (Befejezés a következő számban) Ä) KULTÜRA A Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek kultúrájának fejlődése szerves része a CSKP és a szocialista állam kultúrpolitikájának. A sikerek, amelyeket az eltelt 40 év alatt ezen a területen elértünk, a csehszlovákiai forradalmi munkásmozgalom legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak. Bizonyíték erre a csehek és a szlovákok, valamint a hazánkban élő nemzetiségek szerves egysége és a proletár nemzetköziség szellemében való testvéri együttélése. A lakosság nemzetiségi összetételére való tekintettel ezek a kérdések mindig Is különösen időszerűek voltak az Érsekújvárt járásban, s így van ez ma Is. A társadalnji és a gazdaság! fejlődés egyik eredménye az ilyen specifikus körülmények között az volt, hogy a járás kulturális intézményei egyre jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok teljes mértékben részt vállalhassanak a kulturális élet történéseiből, aktívan dolgozhassanak a kulturális és népművelő munka minden területén,, s ezáltal szellemi értékekben és műveltségben gyarapodjanak. A járásban a nemzetiségi kulturális élet az utóbbi Időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül, aminek az eredményei a kulturális és népművelő munka minden területén megmutatkoznak. Markánsan mutatkozik meg például az említett változás a népkönyvtárak tevékenységében; a könyvállomány százalékos összetétele minden magyarlakta helységben megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. A járási népművelési központ munkájában szintén messzemenően figyelembe veszik az illetékesek a többnemzetiségből eredő sajátos követelményeket. Az Intézmény rendszeresen teret biztosít a magyar nemzetiségű amatőr művészeti és népművészeti csoportok fellépésének, az előadói és a szakköri tevékenységhez a szükségletek szerint magyarul beszélő előadót, Illetve körvezetőt is biztosít, és magyar nyelven is ad ki módszertani segédanyagot. Hasonló a gyakorlat a polgári ügyek testületének munkájában is. A járási képtár, valamint a múzeum szintén két nyelven ad ki propagációs és ismeretterjesztő anyagot. Azokban a községekben, amelyekben nagyobb részben magyar nemzetiségű lakosság él, lehetőség van a községi krónika kétnyelvű vezetésére. A járás nemzetiségi összetételéből eredő igényeknek megfelelő a kulturális intézmények dolgozóinak nemzetiségi aránya, tekintettel arra, hogy sok helyütt szükség van a magyar nyelv aktív ismeretére. A felsorolt tények — kiegészítve a kétnyelvű központi és járási sajtóval, valamint a csehszlovák rádió. Illetve televízió rendszeres magyar nyelvű adásaival — a párt nemzetiségi kultúrpolitikájának a gyakorlatban való következetes megvalósítását bizonyítják. A magyar nemzetiségű lakosság körében végzet kulturális és népművelő munka terén járásunkban fontos szerepet tölt be a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. A 37 alapszervezetben összesen 9781 tag dolgozik. A Csemadok tevékenységének fő területei az iskolán kívüli nevelés és müve’ődés, az amatőr művészi mozgalom és a közhasznú társadalmi munka. A szövetség. amely 1949-ben alakult meg, kezdettől fogva aktívan dolgozott járásunk területén, és a nemzetiségi kultúra ápolása mellett olyan jelentős társadalompolitikai feladatok megvalósításából Is aktívan kivette a részét, mint a mezőgazdaság kollektivizálása vagy az iporosltás volt. A legérdemdúsabb munkát azonban kétségtelenül az amatőr művészeti mozgalom kibontakoztatása és fejlesztése terén végezte, és végzi ma Is. Például 1950-ben járásunk területén 12 műkedvelő színjátszó csoport működőit, amelyek összesen 84-szer léptek fel; számuk 1960-ra már 34-re, a fellépéseké pedig kerek tízszeresére, 840-re növekedett. Az amatőr színjátszó mozgalom 1969-re ugyan alábbhagyott valamelyest, de még ekkor Is 28 együttest tarthattunk nyilván, amelyek 368 bemutatót tartottak. Az énekkarok számában nem történt jelentős változás a közel 20 esztendő alatt: 1960-ben hat magyar nemzetiségű énekkar működött a járás területén, 1960-ban öt, 1969-ben pedig bárom; fellépéseik száma az említett évek sorrendjében 58, 130, illetve 12 volt. Határozottan növekedett viszont a tánccsoportok száma: 1950-ben még csak négy volt belőlük, fellépéseik száma pedig 92 volt; az 1960-ban nyilvántartott 11 «csoport összesen már 211-szer lépett fel; 1969-re ismét nőtt ugyan a csoportok száma (13-ra), fellépéseiké viszont valamelyest csökkent (208). Különböző műfajú zenekarokból 1950-ben mindössze kettő volta járásban, amelyek 28-szor léptek nyilvánosság elé; számuk 1960-ra már 6-ra növekedett, fellépéseiké pedig 115-re. Bár 1969-ig csak egy újabb alakult, a hét együttes a múlt évben összesen 324-szer lépett közönség elé különböző alkalmakkor A fenti adatokkal — amelyek köA kürti (Strekov) folklórcsoport (balról) és a sKirovói Rajcsúros zenekar egyaránt volt már az utóbbi években szemle résztvevője „Igazi színházi légkör kell...ÍS Horváth Lafos, 1969. október 7-én került a Magyar Területi Színházhoz. Először mint színész működött a kassai (Košice) Thália Színpadon. Tíz év után úgy döntött, hogy búcsút mond a színé szi pályának és megpróbálkozik a rendezőivel. 1979- ben felvették a Prágai Szépművészeti Akadémia rendezői szakára, ahol 1984-ben szerzett diplomát. Ezután előbb a Matesz kassai, majd 1986-tól a komáromi (Komárno) társulatának rendezője- lett. Rendezései közé tartozik többek között Ibsen Nórája; Büchner Leonce ás Léna című darabja: Mészáros László Egy tanú idézése (Fábry) című történelmi körképe; Tolsztoj Aranykulcsocskája; Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című műve; Molnár Ferenc A Doktór űr című zenés vlgjátéka. — A Doktor úr előadása rendezésedben a Magyar Területi Színház utóbbi évadainak kétségívlll egyik legnagyobb színházi sikeré. A próbák folyamán igazi színházt légkör alakult ki: a rendező és a színészek is jól érezték magukat, boldogan formálták Molnár Ferenc figuráit. Hogyan vélekedsz erről? — Számtalan objektív körülmény nehezítette munkánkat a betanulás során. 120 oldalas a darab, 16 dalbetéttel, koreográfiával. Minderre összesen 100 órát kaptunk. Ez nagyon kevés. Ráadásul a szezon végén voltunk és egy elég nehéz évad állt, mögöttünk. Az együttes jó hangulatát és a próbákat azonban semmilyen kellemetlen körülményi nem tudta elrontani. Nagyon jő volt próbálni egy olyan együttessel, amelyik mindenáron bizonyítani akart és azon fáradozott, hogy közös alkotó munkánk a lehető legeredményesebb legyen. Meggyőződésem: ez az akarás annak volt köszönhető, hogy már a próbák során Is Molnár Ferenc szelleme „kísértett“ bennünket. Ez a kellemes érzés olyan igazi színházi légkört teremtett amely minden akadályt, problémát és kellemetlenséget segített leküzdeni. Ügy érzem, hogy sikerült ezt az előadást úgy megvalósítanunk, ahogyan azt szerettem volna. Minden nagyon jól összejött: a muzsika, a tánc, a mondanivaló, a szöveg, a komédiázás. Bizonyítéka ennek az, hogy a darab óriási közönségsikert aratott: a premieren 17 perces vastapsot kaptak a művészek és a kilencedik repríz előadáson is telt házzal ment a produkció Komáromban. Ez a Magyar Területi Színház életében igen ritka, éppen ezért nagy jelentőségű esemény. — Ogy vélem, hogy a rendezés és a legfelelősségtelfesebb munka a színházban: irányítás, együttgondolkodás és a művészi tevékenység önállóságának biztosítása. Véleményed szerint ez a három hogyan kapcsolódhat össze és mi határozza meg egy rendező értékét? — Igen, ez tökéletesen igaz. Csak, sajnos, nem mindenkinek ez a véleménye. Kevés ember van, aki ezt tudatosan vállalja és vallja, hogy ez Így is van. A rendező — ha nem is egyedül — mégis valamilyen módon a leginkább a meghatározója a színház arculatformálásőnak, egy színházi eszme kialakítsának. Az együttgondolkodásnak van talán a legintenzívebb hatása a három tényező közül. Ebhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a rendező és a színész minden megoldatlan kérdésben egy bizonyos idő után megtalálja a közös nevezőt. Ha ez megtörtént, az már fél siker. Az irányítás és a művészi tevékenység önállóságának biztosítása viszont csak akkor lehet eredményes, ha a rendezői alkotás folyamatában a rendező szabadon, sftját koncepciója, elképzelése szerint alkothat, s nem befolyásolja senki. E három tényező azonban ritka esetben adatik meg egy rendező számára. Persze az is hozzátartozik az Igazsághoz, hogy egy rendezőnek kell állnia annyira hivatása, szakmája és az adott helyzet magaslatán, hogy el tudja dönteni: most azzal segítünk az ügynek, ha ezt a próbát most eikomédiázzuk, elvtcceljük, vagy pedig azzal, ha vasfegyelmet tartunk. Azt is a rendezőnek kell eldöntenie, hogy mi a célja az előadás színrevitelével és ennek érdekében minden eszközt meg kell lovagolnia: igenis, ha a helyzet úgy kívánja, hazudnia Is kell, egy bizonyos mértékig félrevezetnie a színészt — természetesen a cél elérése érdekében. A rendezőnek tehát kitűnő pedagógusnak is kell lennie. A rendezőt munkában mindenekelőtt tehetségre, alapos szakmai felkészültségre, elhivatottságra, s ha már nemzetiségi színházról beszélünk — áldozatkészségre és küzdeni tudásra is szükség van. S hozzátenném még: meghatározó tényező egy színházban, hogy falai között szeretet uralkodjék: nemzetiségi színház esetében ennek a szeretetnek is meg kell kétszereződnie. S ha még a felsorolt feltételek egyidejűleg érvényesülnek Is, még akkor sem biztos a siker. Sőt: nem biztos, hogy aminek tapsol a néző, az már művészet... — Mit tartasz a színházi munka összmüködésében a legfontosabbnak és mik a színházépítés legalapvetőbb feladatat? — A színházhoz elsősorban SZÍNHÁZ kell, ahol nyu godt körülmények között lehet alkotó munkát végezni. Ha megvan a színház, akkor természetesen kell egy teljes értékű együttes, amely különböző korú, tehetségű, adottságú, felkészültségű, testi-lelki felépítésű színészekből tevődik össze. Ezután kell egy jó Igazgató, művészeti vezető, dramaturg, rendezők, díszlet!ervező akik nem kevésbé, mint a színészgárda tagjai, hivatásuk magaslatán állnak. Kell lennie továbbá egy meghatározott, konkrét dramaturgiának, mégpedig egy színházcentrikus, színészcentrikus elhivatott dramaturgiának. A színház élére — különösen egy nemzetiségi szlnhz élére — olyan vezető kell. aki legalább olyan jól ismerei a színházat, mint a politikai élet útvesztőit, és itt is, ott ts otthonosan mozog. Nem elhanyagolható szempont a színházi vezetők és a rendezők gondolkodásmódja sem. Gondolok itt konkrétan arra, hogy a színészi játék soha ne legyen egysíkú: tehát másként kell játszani Brechtet, másként Shakespearet, Csehovot, Moliere-t, Majakovszkijt és megint másképp Molnár Ferencet. — Színészektől azt szokták kérdezeni, van-e szerepálmuk. Tőled tnost mint rendezőtől kérdezem: yan-e rendezői álmod, van-e olyan darab, amelyet szeretnél megrendezni? ' — Van. Mégpedig elég sok. Mindenekeleőtt jó drámákat szeretnék rendezni. Olyanokat, amelyek témái engem is mélyen érdekelnek, olyan problémákkal foglalkoznak, amelyeket én magam ts szeretnék megoldani és természetesen amely problémák a mi hazai magyar közönségünket Is foglalkoztatják. Ebben a színházi évadban még Priestley Váratlan vendég című színpadi krimijének megrendezése vár Ног váth Lajosra. Sok sikert hozzá. TARICS PÉTER (Szűcs fertő felvétele)
