Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
1Э88. március 11. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Az összefogás eredménye A V«jani (Vojany) Jövő Egységes Földműves-szövetkezetben a megoldásra váró feladatok gyakorlati vetületűnek megvitatását, a terme esi és a pénzügyi eredmények átfogó elemzését, valamint az idei feladatok jóváhagyását a zárszámadó közgyűlés végezte. D ő г у Dénes elnök kritikai igényességgel számolt be a gazdálkodás eredményeiről. Ezzel kapcsolatban tettem fel neki néhány kérdést. A vaján! szövetkezet 3091 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 1629 hektár a szántó, 375 hektár a réti kaszáló és 1087 hektár a Iegeió. Az utóbbi öt évben a földterület nem változott, ám a gazdálkodásban mélyreható változás történt. Jól emlékszem 1983-ra, amikor a szövetkezet 9,5 millió korona veszteséggel zárta az évet, és a hitel majdnem elérte a 20 millió koronát. Ekkor került a szövetkezet élére a szomszédos községből, Nagyráskáröl (Veiké Raškovce) Dőry Dénes. —Nem volt szándékomban ittragadni, de azóta elnökválasztási közgyűlésen megválasztottak. Most már ide kötődöm. — Gondolom adódik bőven feladat, munka ... — Az nem kifejezés. Munka és gond bőven akad. Még akkor is, ha a nehezén túl vagyunk. — Mi volt a „neheze“? — Ezt nem is lehet így egyetlen szóban kifejezni. A lényeg az, hogy mindent elölről kellett kezdeni. — Mit talált idejövetelekor? — Laza volt a munkafegyelem. Bizonytalanság akörül, hogy egyáltalán talpra állhatunk-e. A gazdasági és pénz- Ogyt helyzet egyáltalán nem mutatkozott megnyugtatónak. Minden szakaszon rendetlenség uralkodott. A vezetők' körében pedig érzékelhető volt a labilitás. Azzal kezdtem, hogy vezetőtársaimmal közösen, minden részlegen beszélgettünk a dolgozókkal. Az volt a legfontosabb, hogy a dolgozók keresete emelkedjen. Ez sikerült. Ügy vélem ennek óriási jelentősége volt a továbbiak szempontjából. Mert az emberek bízni kezdtek. Meg hinni abban. hogy a mélypont, nem lehet maradandó, hogy fel lehet ezt a gazdaságot más pályára ts állítani A szakemberek esetében Is dűlőre vittük a dolgot. Igaz. bogy 1983—87-ben nagyon sokan itthagvtak bennünket. Még tavaly is 33 dolgozó ment el innen. Az is igaz, hogy nem mindenki helyett vet. tünk fel újat, hanem összevontunk munkaköröket, vagy átcsoportosítottuk a dolgozókat. A lényeg az volt, hogy aki maradt, az vállalta Is azt a munkát, amit helyzetünk megkövetelt és megkövetel még hoszszú ideig mlndannylunktól. — Ezek kétségkívül nagynn fontos intézkedések voltak, de úgy vélem, nem voltak kevésbé fontosak a gazdasági változások sem, amelyeket életbe léptettek... — Ügy gondolom, ilyen helyzetben minden Intézkedés rendkívül fontos. Korábban sok mindennel foglalkoztak. A gazDőrv Dénes elnök beszámolóját tart |a daságtalan ágazatokat felszámoltuk. Így például a libatenyésztést. A növénytermesztés szakaszán azon voltunk, hogy a vetésforgóba népgazdasági szempontból fontos és jól jövedelmező növénykultúrák kerüljenek. Ezért bevezettük az intenzív zöldség- és dtnnyetermesztést. A szemes kukoricát az IKR-PRK Vágsellyei (Sala) rendszer keretében termesztjük. Ezáltal hozzájutottunk a jé minőségű vetőmaghoz ős a szükséges mennyiségű gyomirtó szerekhez. Rátértünk a rozs és a napraforgó termesztésére. Kialakult tehát a növénytermesztésben egy stabil és megbízható vetésszerkezet. Fontos tényezőnek tartjuk a talaj termőképességének növelését. Erre a célra évente 2,5 millió koronát fordítunk. — Az állattenyésztés szakaszán milyen intézkedések történtek? — A tehenészetben végrehajtottuk a selejtezéseket Ennek ellenére a tervezett darabszámot túlteljesítettük. A múlt évi aránylag nagy sámú borjúelhullás következtében azonban a Jelenlegi tervezett szarvasmarha-állományból 192 darab hiányzik. Noha a vásárlásra volna pénzünk, a boriakat sehol sem tudjuk beszerezni. A sertéstenyésztésben problémáinkat megoldottuk. A juhászaiban is növekedett az állomány. A baromfitenyésztésben a tervet teljesítettük, de elégedetlenek vagyunk a drága pénzért vásárolt keveréktakarmányok hasznosításával, hiszen egy kiló súlygyarapodásra 3,60 kilő tápot használtunk fel, miközben a szomszédos nagykaposl (Veiké Kapušany) szövetkezetben csupán 2,69 kilét. Ha rövid időn belül e téren nem áll be javulás, akkor ezt az ágazatot felszámo'juk. — A beszámolóban hangsúlyozta, hogy amíg az 1983-as évet a szövetkezet a Tőketerebesi (Trebisov) járásban a legrosszabbul, addig az elmúlt évet a mezőgazdasági üzemek közül a legjobb eredménnyel zárta. — Tavaly már 3 millió 858 ezer korona nyereséget értünk el, szóval, 2 millió 392 ezer koronával többet a tervezettnél. Ez az eredmény rendkívül nagy jelentőségű, s valóban áldozatos munkát követel a vezetőktől és dolgozóktól egyaránt. Szövetkezetünkben tavaly kukoricából 6,57, búzából 5,25. rozsból pedig 4,86 tonnás hektárhozamot értünk el. Korai burgonyát 60 hektáron termesztettünk és a bevételi tervünket 558 ezer koronával túlszárnyaltuk. Zöldségből a tervezett 1 millió 574 ezer korona bevétel helyett 2 millió 378 ezer korona bevételt értünk el. Korai burgonyából az egy hektárra jutó árbevétel 31 ezer korona, zöldségből 66 ezer korona volt, dinnyéből pedig meghaladta a 80 ezer koronát. Á napraforgó-termelésben Is teljesítettük a pénzügyi tervünket. Dohányból viszont a bevételi tervünket mindössze 84 százalékra teljesítettük. Szárítókapacitás hiány miatt ment tönkre a dohányunk. Amennyiben saját erőnkből nem tudjuk biztosítani a szárítást, így az Idén a dohány termőterületét öt hektárral csökkenjük. Szóval 15 hektáron termesztjük majd a dohányt. Sikerült elegendő menynyiségű és kiváló minőségű tömegtakarmányt biztosítanunk. Egy számosállatra száraz anyagban számítva 4,8 tonna takarmány Jut. Egy szó, mint száz, a növénytermesztési ágazat a tervét 30 százalékkal túlteljesítette. A többletbevétel 3 millió 816 ezer korona volt. — Az állattenyésztésben milyen fejlődést értek el? — Az állattenyésztés egész embert kíván. A legkisebb fegyelmezetlenség is beláthatatlan károkat okozhat. Az utóbbi években megfelelően fejlődött ez az ágazat. Olyan állattenyésztő gárda alakult ki, amely ismeri a feladatokat. Tavaly például tejeladási tervünket két, a marhahúsét egy százalékkal túlteljesítettük, de a sertés- és baromfihús értékesítési feladatának Is eleget tettünk. A juhászat pénzügyi tervét viszont 58 százalékkal túlteljesítette. A jó eredmények értékét növeli, hogy valóban elavult Istállókban termelünk. — A mezőgazdaság átépítése feltételezi a technológiai folyamatok korszerűsítését, a termelés belterjesitését, az anyagi-raííszaki alapok bzitosítását, de megköveteli .a munkához való újszerű hozzáállást. — Szeretném elmondani, hogy szövetkezetünk dolgozót manapság más körülmények között fejtik ki tevékenységüket, mint 1983-ban. Például a géppark felújítására az utóbbi négy évben 22 millió koronát fordítottunk. Oj típusú erő- és munkagépeket vásároltunk. Mindezek a változások feltételezik az ismeretek bővítését, a szakmai továbbképzés iránti igényt. Kevesebb, de minden tekintetben jobban felkészült munkaerőre van szükség gazdálkodásunk minden szakaszán. Jelenleg 23 ösztöndíjas tanulót tartunk számon különböző szakiskolákon. Előtérbe került a termelési eredmények alapján történő jutalmazás, mely ösztönzi a hatékony termelési módszerek meghonosítását, a szigorú technológiai fegyelem betartását. A szakavatottság, a jó szervezés, a gépesftés magas színvonala és a kedvező anyagi-műszaki ellátottság lehetővé tette, hogy a tavaszi munkákat, az aratást, az őszi betakarítást és a vetést járásunkban az elsők között fejeztük be és a szomszédos gazdaságoknak is segítettünk. — Beszámolójában valóban jó eredményekről adott számot. — Végül is azt mondhatom, hogy az eredmények mögött rendkívül sok munka .kitartás és áldozatvállalás húzódik meg. Biztató, hogy a munkafegyelem sokat javult, persze nagy szigorításokat vezettünk be ennek érdekében. Tavaly például hitelalapunkat 6,3 millió koronával csökkentettük és az 1983- as év veszteségéből 1,2 millió koronát törlesztettünk. Mindezt csak úgy tudtuk elérni, hogy a melléküzemági termelésben 6 millió 255 ezer korona tiszta nyereséget értünk el. — Milyen terveik vannak? — Lehetőségeink egyelőre erőteljesen korlátozzák a gyors kibontakozást. Például istállóink összedűlőben vannak. A múltban az építkezésre ugyan kaptunk keretet, de nem volt rá pénzünk. Most viszont volna rá pénzünk, de nincs keret. Sajnos, számunkra is érthetetlen módon egy háromezer toijna kapacitású burgonyatárolót kell salát költségünkből építenünk, holott pénzünket hasznosabbra is tudnánk költeni. Mi vezetőtársaimmal úgy véljük, hogyha nehezen is, de mégiscsak elindultunk azon az úton, amely a szövetkezet adottságaihoz méltó eredményekhez fog vezetni. Jelenleg 480 tagunk van, közülük 210 dolgozó veszi Igénybe az üzemi étkeztetést. Tavaly már 81 dolgozónk üdült szövetkezeti alapon külföldön és 82 dolgozó vett részt hazai kiránduláson. A zárszámadó közgyűlésen 44 dolgozó kapott elismerő oklevelet és pénzjutalmat. Hogy még több jusson dolgozóink munka- és életkörülményeinek javítására, szociális és kulturális juttatásokra, keményen és kitartóan kell dolgozni. S akkor nem érhet csalódás ben-" nünket... ILLÉS BERTALAN Magyarországi tapasztalatok Négy évtized a fejlődés tükrében Az efsz legjobb dolgozói kitü ntelésben részesüllek A kultúrházban összegyűlt tagság (Bogoly János felvételei) 1 Mottó: „A barcsi Vörös Csillag egész eddigi pályafutása kétségbevonhatatlan ' bizonyíték, megcáfolhatatlan tanüságtétel amellett, hogy hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom életrevaló és kitéphetetlen gyökereket eresztett. Nehezen lehet szavakkal érzékeltetni a fejődésnek és a felemelkedésnek ezt az útját flmelyet a szövetkezet tagsága végigjárt." Dobi István Lapunk idei 7. számában már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Népköztársaságban az idei mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitódra Barcson került sor. Ezen a rendezvényen a házigazda tisztét a barcsi Vörös Csil'ag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet töltötte be, amely az idén ünnepli fennállásénak negyvenedik évfordulóját. Ez ihletett arra. hogy tömören beszámoljak a termelőszövetkezet fejlődéséről és múlt évt eredményeiről. Mivel a termelőszövetkezetben már az ötvenes években Igen figyelemre méltó eredményeket értek el, amelyekre gyakorlatilag az egész országban felfigyeltek, néhány gondolat erejéig visszatérnék a kezdeti évek történetére. Negyvenkét évvel ezelőtt Bolhóról több család, köztük a Losonczi család is a Barcs határában levő Szllonlcs pusztára költözött, mert ott a nincstelenek, a szegényparasztok nagyobb darab földhöz Jutottak. Később, 1948. október elsején földbérlő szövetkezetbe tömörültek, néhány hónap múlva pedig tiz család 134 kataszteri hold (77 hektár) területen megalakított egy III. típusú termelőszövetkezeti csoportot, amelynek első elnökévé Losonczi Pált választották, aki ezt a tisztséget 1960. Januárjáig töltötte be. Már 1949- ben, tehát az első gazdasági évben elért eredmények igazolták, hogy a közös gazdálkodás eredményesebb lesz számukra, mint az egyéni, de ezek az eredmények még szerények voltak. A szilonlcsl csoport nevét 1950-ben „Vörös Csillagára változtatták. Az ötvenes évek elején szintén jó eredményeket értek el, így nem csoda, hogy a szövetkezetét az ország minden részéből felkeresték mind az egyénileg dolgozók, mind pedig a közös gazdaságok dolgozói. A termelőszövetkezet eredményei lehetővé tették, hogy 1951. augusztus 20-án áttérjenek a fejlettebb szövetkezeti formára, neve barcsi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezetre változott. A termelőszövetkezet életében további jelentős időpontot jelentett 1975. Január elseje, amikor a darányi Oj Élet — amely korábban a Darányi, a Drávatamási, a Drávagárdonyi és a Kastélyosdombói Mgtsz egyesülésével jött létre —, az istvándl Magyar Lajos és a barcsi Vörös Csillag Mgtsz egyesült. Kiindulásképpen és a későbbi adatokkal való összehasonlítás céljából néhány 1975. évi adat. A szántó legnagyobb részén kukoricát (2300 ha), búzát (1800 ha) és burgonyát (500 ha) termeltek. A szarvasmarhák száma 1842, ebből a teheneké 681, a sertések száma 7826, ebből a kocáké 738 darab, a tehenenkéntl tejhozam 2500 liter alatt volt. A mérleg szerint) nyereség 25 millió 339 ezer, a bruttó termelési érték pedig 279 millió forintot mutatott. A további jelentős időpontot 1983. január elseje jelentette, amikor a Vörös Csillag egyesült a Komiósdi Mgtsz-szel, amety korábban a Komiósdi, a Drávaszentesl és a Péterhldat Mgtsz egyesülésével jött létre. A kilenc község határára kiterjedő termelőszövetkezet összterülete csaknem 12 ezer hektár lett, amellyel az ország néhány tucat legnagyobb területű szövetkezeti gazdasága közé került. Szántóterülete 7160 hektárra növekedett. Tagsága 1868 tó lett, ebből 1016 volt a dolgozó tagok száma. Az 1983-as gazdasági évben az mgtsz termelési értéke 562 millió 30 ezer. a mérleg szerinti nyereség értéke pedig 61 millió 294 ezer forint volt. A búzát 2222 hektár (5,24 t/ha), a kukoricát 1999 hektár (8,22 t/ha), a burgonyát pedig 279 hektár (30,1 t/ha) területen termesztették. A szarvasmarhák száma 3821, ebből a teheneké 1450, a sertések száma több mint 14 ezerre, ebből a kocáké 917 darabra, a tehenek átlagos évi tejhozama 5053 literre, a hízósertések átlagos napi tömeggyarapodása 51, a hízómarháké pedig 92 dekagrammra növekedett. A termelőszövetkezet legújabb kori történetéből ki kell emelni 1988. március hatodikét, amikor is titkos szavazással választották meg az új vezetőséget. Akkor került a termelőszövetkezet élére dr. Pallér Endre, aki akkoriban még 37 éves sem volt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán szerzett diplomát, 1979-ben agrármérnöki szakon pedig doktori diplomát szerzett. Korábban állattenyésztési föágazatvezetőként a termelőszövetkezetben dolgozott. Az üzemi pártbizottság titkára 1984-től Lénával Géza, aki jelenleg 36 éves és aki a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolát végezte el. Most pedig nézzük meg a termelőszövetkezet múlt évi eredményeinek alakulását, amelyről dr. Pallér Endre és Lendvai Géza tájékoztatott. Ha a múlt évi eredményeket összehasonlítjuk az 1983. évi adatokkal, akkor láthatjuk a Vörös Csillag további fejlődését. A termelést érték 718 millió 229 ezer forintra, az egy főre jutó termelési érték több mint 827 ezer 200 forintra, a mérleg szerinti nyereség 85 millió 193 ezer forintra, az egy főre jutó nyereség több mint 74 ezer 400 forintra növekedett, az átlagos állománylétszám pedig 1145 főre csökkent. A múlt évben a búzát 1776 hektárról (5,03 t/ha), a szemes kukoricát 1940 hektárról (6,98 t/ha), a silókukoricát 736 hektárról (30,71 t/ha), a szóját454 hektárról (2,33 t/ha), a cukorrépát 419 hektárról (32,0 t/ha), az árpát 343 hektárról (4,23 t/ha), a zabot 196 hektárról (3,03 t/ha), a burgonyát pedig 138 hektárról (27,0 t/ha) takarították be. A múlt évben az előzó év valóságához viszonyítva a szarvasmarhák átlagos száma 3639 darabra, az egy átlagtehénre jutó tejhozam 5775 literre növekedett, az egy liter tejre jutó abrakfelhasználás 0,40 kilogrammra, az egy ellésre jutó életképes malacok száma 8,1 darabra, a hízósertések kibocsátása pedig 20 ezer 296 darabra csökkent. A termelőszövetkezet mezőgazdasági alaptevékenységét a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a mezőgazdasági melléktevékenység és a mezőgazdasági szolgáltatás, az alaptevékenységen kívüli tevékenységet a tej-, a hús- és a müanyagüzem, a fafeldolgozás, a gépjavítás, a kiskereskedelmi tevékenység, a Fagazdasági, az Anyag-Alkatrész és az Agrokémiai GT, valamint egyéb tevékenység képezi. Tavaly az egy főre Jutó Jövedelem 86 ezer 568 forintra növekedett, ami az előző év valóságához képest több mint 13 százalékos növekedést felent. Többek között ez is bizonyltja, hogy a barcsi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetői megértették: a legfőbb érték a dolgozó, a magát nem kímélő, a napi 14—18 órát dolgozó ember, a parasztember. (blm)
