Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 11. szokatlan Értékelés Tamaskovics Károly ASökszelüci (Selice) Egységes Föld<műves:szövetkezet tagsága február közepén tartotta zár számadó közgyűlését a helyi műve lód fis i házban. Már az a tény, hogy a korábbi évek hagyományaitól eltérően az idén nem telt meg a nagyterem, sejtette: a szövetkezet tagjai nem éppen a legsikeresebb gazdasá gi év nyilvános mérlegelésére készültek. Az alapiskola diákjainak műsorát követően köszöntötték Tamaskovics Károly elnököt, aki kerek három évtizede irányítja a szövetkezet tagjainak munkáját. A tapasztalt efszelnök vezetésével a sókszelőcelek a harminc esztendő alatt számos figyelemre méltó eredményt értek el. Sajnos, a tavalyi év az egyik leggyengébb volt, amelyet a három évtized során mérlegeltek, értékeltek a szövetkezet dolgozót. A részletes és elemző- elnöki főbeszámoló hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz gazdasági évet zárt a szövetkezeti tagság, mivel a felmerült különböző nehézségek megakadályozták az előzetes elképzelések valóra váltását. Mindenekelőtt a vízkárt kell megemlíteni, amely alaposan áthúzta a szövetkezet szakembereinek számításait. A tavalyi kemény tél után a bő esőzések következtében jelentős mértékben megemelkedett a talajvíz szintje, s a Vág folyóhoz közeli területek nagyrészt víz alá kerültek. Így a tavaszi árpa, a cukorrépa, illetve a kukorica vetés« számos helyen megoldatlan feladat elé állította a szövetkezeti tagságot. Ott, ahol ennek ellenére sikerült a vetőmagot a talajba juttatni, erre, a növény fejlődését lényegesen meghatározó folyamatra csak agrotechnikai határidőn túl került sor. A lerövidült vegetációs időszak következtében nem kikerült a tervezett átlagos hektár ŕzamokat elérni. Az őszi búzában is jelentős kárt okozott a víz. Ennek bizonyítására néhány adat. Amíg azokon a területeken, amelyeket nem öntötte el a víz, hektáronként 7,2—7,4 tonnát köuyvelbettek el, addig a víz sújtotta dűlőkben csak 2—3 tonnát tudtak átlagosan learatni. Olyan területek is voltak — például a negyedl részlegen — ahonnan gyakorlatilag alig lehetett valamit betakarítani. A becslések szerint több mint ötezer tonna terméskiesés írható a víz számlájára. Az őszi búzából hektáronként átlagosan 6 tonnát, tavaszt árpából pedig mindössze csak 4,9 tonnát tudtak betakarítani a sókszelöoeiek. A kukoricában is óriási károkat okozott a vfz, hiszen augusztus derekán még szinte alig volt kalász. Szerencsére azonban hektáronként legalább 4.5 tonna szemes kukoricát sikerül* betakarítani. A cukor rémi tervezett hektárhozamától is jócskán elmaradtak, s így ezen a téren sem sikerült megfelelni a várakozásnak Főleg az említett vízkár következtében a növénytermesztési ágazat pénzügyi viszonylatban csak 74 százalékra teljesítette tervét. Az a fény, hogy a Szlovák Állami Biztosító részben pótolta az elemi kár általi kiesést, csak némi gyógyírt jelent, mert ezzel nem oldódnak meg a felgyülemlett problémák. Az állattenyésztésben elért eredmények értékelésekor a szövetkezet elnöke részletesen elemezte a tavalyi helyzetet. Bár a szarvasmarha-állományt a korábbi év hasonló adataihoz viszonyítva sikerült növelni/ ennek ellenére nem tudták teljesíteni az előlránvZott tervmutatőkat. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy egyrészt nem került sor a hízómarhák tervezett megvásárlására, másrészt pedig harminc borjút, Illetve negyven üszőt kellett eladniuk. A tervezett tehénállományt azonban biztosítani tudták a szövetkezet tagtat. Az állattenyésztést részleg szakembereinek véleménye szerint sikerült javítani az egves termelékenységi mutatókon mivel a borjúszapornlat néav százalékkal meghaladta a tervezett szintet. A továbbiakban főleg az elhullás mértékének csökkentésével, valamint a napi súlvgyarauodá« n«velé. séve! érhetnek el jobb gazdasági eredményeket — hangsúlyozta a "szövetkezet elnöke. A sertéstenyésztésben ugvan némi előrelépést lehet elkönyvelni, ám ennek ellenére nem tudták maradéktalanul teljesíteni a különböző előirányzott mutatókat, itt szükséges megjegyezni. hogy a sertéstenyésztés! részleg dolgozóinak munkáját alaposan megneheitíftk az elhasználódott, korszerűtlen Istállók. Amíg nem sikerül orvosolni az Ilyen jellegű nehézségeket. nagyon nehéz lesz következetesen betartani a |zigorú állategészség-ügyl szabályokat és előírásokat. Az állattenyésztés tavalyi eredményeit összegezve az elnök csak 92 százalékos tervteljesítésről számolhatott be a zárszámadó közgyűlésen. A szövetkezet építkezési részlegének dolgozói figyelmüket a tahénistálló elkészítésére összpontosítanak Igyekezetük nem volt hiábavaló, mert az építkezést sikerült az elmúlt évben befejezni, jelenleg a silógödör betonozási munkálatainak a végzése jelenti a legfontosabb beruházási fel adatot. A szárítóüzem dolgozói a hereliszt terven felüli eladásával több mint félmillió koronás nyereséggel javították a kedvezőtlen pénzügyi mérlegen. A gépesítők részlegét értékelve a szövetkezet elnöke az elismerés hangján szólt az elvégzett munkáról, mert az itt dolgozók mindent megtettek annak érdekében, hogy a legfontosabb agrotechnikai tennivalókat Időben elvégezhessék a traktoristák és a gfipke zelők. Nem a gépjavítókon vagy a traktorlstákon múlott, hogy ezt csak részben sikerűit megvalósítani. A javítóműhely dolgozóinak munkáját értékelve az elnök köszönetét mondott a becsületes helytállásért A beszá mólóból azt is megtudhattuk, hogy a különböző szervezeteknek végzett szállítások jelentős mértékű korlátozása hatással volt a tervezett bevétel alakulására. Az ellenőrző bizottság beszámolóját Supená György terjesztette elő. Külön felhívta a tagság figyelmét a szocialista vagyon védelmének fontosságára, majd a munkafegyelem megszilárdításának szükségességét emelte ki. A környezetvédelmi tennivalókkal kapcsolatosan leszögezte, hogy valamennyi részlegen nagyobb figyelmet szükséges szentelni я környezetszennyezés csökkentésének. A vitában felszólalók közül F ú 1 ö p Gyula mérnök a talajlazítás kérdéseire, valamint a cukorrépa-termesztés időszerű problémáira, illetve azok megoldására mutatót! rá. P á p а у Arpád agronúmus a növényvédelmi tennivalók végzésével kapcsolatosan adta közre észrevételeit. A baromfitelep képviseletében L a t i c s János foglalta össze az olt dolgozók véleményét és vázolta a légfontosabb tennivalókat. A vlícüjcin többen rámutattak a belterjesítest akadályozó tényezőkre, amelyeknek eltávolítása a szövetkezeti tagság közös érdeke. Amint azt zárszavában Tamaskovlrs Károly, a szövetkezet elnöke összefoglalta: bonyolult, problémáktól sem mentes évet mérlegelt a közgyűlés. Az elért — a hagyományosnál gyengébb — gazdasági eredmények azonban nem szegték kedvét sem a tagságnak, sem pedig a vezetőségnek. Igényes tervet szeretnének teljesíteni a szövetkezet dolgozói, hogy Ismét a járás élenjáró gazdaságai között emlegethessék őket. A lecke fel van adva, így tehát a feladatok következetes teljesítésén a sor. Remélhetőleg még az idén sikerül feledtetni a tavalyi gyengébb eredményeket, s akkor legközelebb már Ismét jelentős gazdasági sikerekről számolhatunk be. BARDOS GYULA A szövetkezeti tagok (A szerző felvételei) A közelmúltban a kéméndi (Kamenín) Garamvölgye Egységes Fö dműves-szöveikezetben Tóth -Kurucz András mérnökkel, a szövetkezet elnökével, Benefi Lászlóval, az üzemi pártszervezet elnökével. Retkes János mérnök üzemgazdásszal, Meleöke József mérnök növénytermelési ágazatvezetővel és |arábek István mérnök állattenyésztési ágazatvezetővel a múlt évi gazdálkodásról beszélgettünk. Az a körülmény, hogy az egyes termelőcsoportokban, Illetve önelszámolást egységekben már megtörtént a múlt évi gazdálkodás eredményeinek értékelése, a tapasztalatok összegezése és a termelésfejlesztési lehetőségek feltárása, lehetővé tette, hogy részleteiben elemezzük a szövetkezet gazdasági helyzetét és körvonalazzuk az egyes termelési ágazatok, Illetve részlegek termelésfejlesztési lehetőségeit. A szövetkezet termelési és gazdasági helyzetének hiteles jellemzését, az eredmények összegezését és a fogyatékosságok nyílt feltárását — az idén talán jobban, mint az előző években — e'ösegítette az üzemi pártszervezet, amely évzáró taggyűlésén értékelte a párttagok magatartását, termelésben tanúsított aktív! tását, a felelősségtudat gyakorlati megnyilvánulását. Az említett munkaértekezleteken és gyűléseken. majd a vezetőkkel folytatott beszélgetésünk alka'mábol is általános egyetértésben formálódott az a vélemény, hagy a termelés nem minden szakaszán használták ki optimálisan a fejlesztés meglévő lehetőségeit. Azt persze a múlt évi termelési és fejlesztési eredmények egyérte’műen bizonyítják, hogy az előtérben a növénytermesztés, azon belül pedig a gabonafélék termesztése volt. A szántóföldi növénytermelési ágazat a bruttó termelés tervét közel három százalékkal túlteljesítette. Gabonafélékből .600 tonnával termált többet a tervezettnél. Legjobban azonban a nádudvari termelési rendszer technológiája alapján termelt kukorica jeleskedett az 528 tonna terven felült szemtermésével. A termelési terv túlteljesítésével lehetőség nyílt nemcsak az erőtakarmány-bázis hiánytalan megteremtésére hanem arra Is, hogy az állami gabonaalaphoz való hozzájárulásban mutatkozott előző évi 2 ezer 200 tonnányi „adósságot“ a felére csökkentsék A helyzeteíomzések arra utalnak, hogy a búza és az árpa termelési eredményei megköze'ltőleg összhangban vannak a termelés természeti feltételeivel. A hektárhozamok némi növekedését eredményezheti az, ha a gabonatermesztésben az egyes táblák sajátos tulajdonságaihoz, illetve jellegéhez igazodó termelési technológiát alkalmazzák. Ebben a gazdaságban ugyanis a vegyszeres növényvédelmi és tápanyag-ellátási munkákat általában repülőgépekké! végezték. S bizony előfordult, hogy egyes táolák — valamilyen okok miatt — nem lehetett repülőgépeket alkalmazni Az Ilyen táblákon aztán soványabb kalászokat érlelt a növény. Ekeknek a nem kívánatos, tehát eredményzsugo-Egy gazdasági mérleg fény- és árnyoldalsi rítő jelenségeknek a kizárásához ve zethet a művelőutas gabonatermesztés, amely lehetővé teszi a táp-anyagellátási és növényvédelmi munkák vontatott eszközökkel való elvégzését, s mely módszer meghonosítása naptrendre is került. Számottevőbb tartalékok, termelésfejlesztési lehetőségek a szemes kukorica termesztésében mutatkoznak. Erre utal többek között az ts, hogy a szomszédos szövetkezeti gazdaság, amely a nádudvari termelési rendszer itteni üzemeltetője, hektáronként két tonnával több termést takarított be. mint a kéméndi szövetkezet. Az Ilyen nagy különbség persze főleg azért keletkezett, mert a termelési rendszert képviselő gazdaság már gazdag termelési tapasztalatokkal rendelkezett, a kéméndiek pedig — saját hibájukon kívül — sem műszakilag, sem elméletileg nem voltak kellően felkészülve a termelési rendszer által kiművelt technológia alkalmazáséra. A szakemberek, az agronómial szolgálat és a gépesítőbrigád tagjai a múlt évi tapasztalataikat és tanulságokat az idén gyümölcsöztem! akarják. A múlt esztendő a cukorrépa termesztésében is kedvező fordulathoz vezetett. A hektárhozam, amely az előző években harminc tonna körüli volt, a múlt esztendőben -meghaladta a harmincöt tonnát. S ezt az eredményt, az egykorinál jóval kevesebb munkával — az egyelás kizárásával — érték el. A múlt évi tapasztalatok nyomán arra a következtetésre jutott a szövetkezet vezetősége, hogy a cukorrépa hektárhozama — ideális tőtávolságra vető gépek alkalmazásával — tovább növelhető. Említésre méltó termelési eredmény született az étkezési bab termesztésében Is, annak ellenére, hogy ezt a növényt első ízben termesztették. Az 1,3 tonnás hektárhozam biztosította a babtermesztés jövedelmezőségét és a termelési rendszer keretében a szövetkezet a ranglétra legfelső fokára került. Az előző évekhez viszonyítva jónak minősíthető termelési eredmények születtek a takarmánynövények tér mesztésében Takarmánygondokkal te hiéit évek eltelte után első ízben érte el a szövetkezet azt, hogy saját forrásokból száz százalékra fedezi az' állatállomány takarmányszükségletét A takarmánytermesztés szinte látványosnak Is minősíthető fejlődését főleg a hatszázkilencven hektáros régi öntözőberendezések korszerűsítésével és a további százharminchárom hektáros bővítésével, a kettős termelés eredményeinek növelésével tudták elérni. Elgondolkoztató az az 1 millió 70 ezer korona termelési érték kiesés, amely a vöröshagyma termesztésénél fordult elő. A szövetkezet ugyanis éveken kérésztől a húsz tonnán felüli hektárhozam elérésével a hagymatermelő gazdaságok élvonalában volt. Tavaly csupán 9,6 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. S nem a kedvezőtlen Időjárás miatt, hanem mint azt a helyzetelemzések egyértelműen igazolják, agrotechnikai fogyatékosságok miatt károsodott a szövetkezet. Tehát nemcsak a szőlészetet károsító kedvezőtlen időjárás vezetett oda, hogy a specláltsnövény-termesztési ágazat a múlt évi bruttó termelés tervét csupán ötven százalékra teljesítette. Ennek természetes következményeként termelési tervét a növénytermelési ágazat sem teljesítette. Az állattenyésztési termelésben szembetűnnek a múlt évi gazdasági mérleg árnyoldalai. A bruttó termelés tervét például a tejből 92,6, marhahúsból 90,9. sertéshúsból pedig 83,3 százalékra teljesítették. A legaggasztóbb jelenségek a tejtermelésben tapasztalhatók. Míg pár éven keresztül biztató ütemben emelkedett a tejtermelés színvonala, addig a múlt esztendőben csökkent, a fejest átlag az előző évinél kétszáz literrel kevesebb volt és nem érte el a 3 ezer 340 litert. A visszaesés okait többféleképpen magyarázzák. Példáül az állattenyésztési ágazatvezető azzal érvel, hogy az 1988-os évi gyenge termés miatt szűkös volt a takarmánykészlet, ezáltal csökkent a tej *mennyisége és a gondozók keresete, ami a munkakedv és a munkafegyelem romlásához vezetett. Ezek a kedvezőtlen jelenségek súlyosbodtak azáltal — főleg a kéméndi farmon —, hogy a részlegzootechnikusok munkaszervező és ellenőrzőtevékenysége kritikán aluli színvonalra csökkent. A szövetkezet elnöke szerint a tejtermelés főleg azért került hullámvölgybe, mert az ágazatvezeíés képtelen volt megbirkózni a problémák kai annak ellenére, hogy a helyzet javítása érdekében egész sor intézkedés történt. Aj általános vélemény persze az. hogy a jelenlegi időszak legsürgősebb megoldást igénylő .feladata a tehéngondozók technológiai és munkafegyelmének a megszilárdítása. Ezzel párhuzamosan be kell vezetni a takarmányok szakszerű keverését, Illetve előkészítését; meghonosítani a tehenek egyedi takarmányozását: be kell tartani a tisztasági és egészségvédelmi követelményeket. A szövetkezet vezetősége az érdekeltség fokozása érdekében — az eddigi tapasztalatok és tanulságok alapján — kidolgozza az érdem szerinti jutalmazás gyakorlati érvényesítésének a szabályait. A gazdálkodás gyenge láncszemének bizonyult a sertéstenyésztés is. Hiszen a múlt évi termelési és áruforgalmazási tervét alig nyolcvanhárom százalékra teljesítette. Az ágazatvezető véleménye szerint ennek legfőbb oka az anyasertések és a malacok kedvezőtlen tartási feltételeiben, valamint a hizlaldában alkalmazott rossz takarmányozási, etetési módszerben keresendő. Bíztató jelenség, hogy a fejlődést gátló okokat nemcsak felismerték, hanem azok kiküszöböléséhez Is hozzá láttak. Folyamatban van egy gazdasági épület átalakítása, hogy a kismalacokat az anyáktól nyolchetes korukban oda összpontosíthassák. Ezáltal az Snyasertés-lstállókban férőhelyek szabadulnak fel. A sertéshizlaldában a takarmányozás módszerét változtatták meg. Az elmúlt év negyedik negyedétől áttértek a hízók száraz takarmányozására, s a napi átlagos súlygyarapodás az első félévi 438 grammról 520 grammra növekedett és ezt a szintet napjainkig tartják. Mint már említettem, a takarmányozást feltételek adottak ahhoz, hogy a szövetkezet állattenyésztési ágazata kilábaljon a hullámvölgyből. Ügy tűnik, hogy a helyzet javító intézkedések és törekvések eredményesnek bizonyulnak. A múlt évi gazdálkodás mérlegén ugyan ez már nem változtat, de a gazdaság- és termelésfejlesztés távlatainak helyes irányt szabhat. Sajnos, a Garamvölgye Efsz múlt évi gazdálkodása — annak ellenére, hogy a letjesítménytervét 99,9 százalékra teljesítette — nem bizonyult jövedelmezőnek. A jövedelemképzés tervét csupán 41,1 százalékra teljesítette, a termelés rentabilitása csak 2,4 százalékos volt. A helyzetelemzések arra Is utalnak, hogy a jövedelemzsugorodás nem csupán az állattenyésztési ágazat gyenge eredményeinek, hanem a termelési költségek nagyméretű növekedésének a következménye. Annak megítélésére, hogy mennyire volt Indokolt a tervezett termelési költségeknek 2 millió 700 ezer koronával való túllépése, nem tartom magam Illetékesnek. Csupán a javaslat jogával élek. Szerintem a szövetkezeinek csak hasznára válna, ha még elmélyültebben megvizsgálná a termelési költségek túllépésének Indokoltságát. Főleg behatóbban kellene megvizsgálni azt, hogy indokolt-e idegen szervezetek szolgálatainak, munkateljesítményének fedezésére egy év alatt közel hárommillió koronát fordítani?! Lehetséges, hogy a munkafolyamatok jobb szervezésével, a saját erőforrások hatékonyabb kihasználásával csökkenteni lehetne a szolgáltatásokra fordított összeget. Vagy legalább is el lehetne érni azt, hogy az említett összegnek egy bizonyos része — munkabérként — a faluban maradna. PATHŐ KAROLY
