Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március ЭГ1 A SZIGETEK ORSZÁGÁBAN Roskilde tartományában vendéglátónk a Töve og Öle Sllvertsin házaspár. A családi házat Silvertsln nagyapla építette 1862-ben Öle a harmadik generáció, aki házát és a gazdasági épületeket valamint a birtokot aplától örökölte Külön hivatala nincs, va’amenvnyiünket lakása földszinti részén fogad. Az apai örökség 68 hektár. Ehhez bérben müvei további 32 hektárt, összesen 1П0 hektár megművelhető területen gazdálkodik Részletes talaielemzést négyévenként, snecifikns vizsgálatot pedig rendszeresen végeztet. Csaknem az egész növénytermesztés az állattenyésztést szolgálja. A gabonaféléket — búzát, árpát, kukoricát — takarmányozás céljára termeszti. Takarmányárpán kívül sörárpát is termeszt. A vetésszerkezethez tartozik a cukorrépa, az őszi és a tavaszi repce, a takarmányrépa, valamint a takarmánynövények. A növénytermesztés színvonala a hozamokkal mérhető: búzából 10, árpából 8—10, szemes kukoricából 6. cukorrépából 50, takarmányrépából 60, őszi és tavaszi repcéből 4—5, évelő takarmánynövényekből pedig 6—10 tonnát takarít be hektáronként. Ezek a mutatók mintha a dán szakemberek véleményét igazolnák, különös tekintettel a kukorica hozamára Dánia területe ugyanis nem esik bele az amerikai kukoricatermesztési övezetbe Szarvasmarha-állományának összetétele 70 darab tehéu és annak szaporulata. A világ kevés marhafaitájának nemesítésében érvényesült olyan céltudatosság az utóbbi fél évszázadban. mint az egyszínű lanálymarhák falta csoportjába tartozó „dán vörös“ fajta kia’akftásában. Típusát illetően kettős hasznosítású. Származását az eredeti egyszínű vörösmarhára lehet visszavezetni Nemesítés céljából ezt több európai faltával keresztezték íholland. holstelnfrfz). А XIX. század hetvenes éveiben céltudatos tenyészkiválasztással és szakszerű Cseppvérkeresztezésekkel (jersey, angeln!) a nemesítőrounkát annyira beltnrlesftették, hogy 1878-ban már önálló faltaként ismerték el. Az általunk meglátogatott 70 — dán vörös — tehenének évi feiésátlaga 7 ezer liter tej. hegjobb tehene az elmúlt laktációban 12 ezer liter tejet adott, 4,35 százalékos zsírtartalommal. Nanonta négy órát legeltet és kétszer fej. A borjakat 5 napig itatta az anya tejével. A boriakat születés után azonnal elveszi az anya alól és kint tartja őket a szabadban, télen és nyáron egyaránt. Egy liter tej előállítási költsége 2,40 dán márka, az értékesítési ár pedig 2.65 márka. Literenként a nyereség 25 őre (25 fillér). A sertésállomány 70 anyakocából és annak szaporulatából áll. Kizáróan a „dán lapálysertést“ tenyészti. Ez a fajta a századforduló körül még erősen zsírtípusú volt, mert a dán sertésexport abban az időben Németországba irányult, s ott a zsírsertés volt a keresett. Később Németország saját sertéstenyésztésének fejlesztése érdekében védővámokkal megakadályozta a dán sertések importját, s ekkor Dániának új piacok után kellett néznie. így jutottak el az angol piacra, ahol viszont a hústípusú sertést keresték. Annak érdekében, hogy a dán sertés a kívánalmaknak megfeleljen, nagyszabású faitajavítási program kezdődött el. mely méreteit és szervezettségét tekintve méltán tekinthető a világ sertéstenyésztésének az első. tudományosan is megalapozott tenyésztési programjának. A helyi lapá’ysertéseket kezdetben a középnagy fehér angol és berkshire sertéssel, később a nagy fehér angol sertéssel keresztezték. A tenyésztési eredmények megőrzése miatt Dániából sokáig tilos volt a tenyészsertések kivitele. A jelenlegi típust elsősorban a nagyon megalapozott, körültekintő, a takarmányhasznosításra és a vágóértékre egyaránt kiterjedő szelekciós munkával alakították ki. A farmer sertéstenyésztése kizáróan húsirányú. Kocánként évente 2.5-szer fiazhat. Annyi anyakocát tart, amennyit a szaЛ termelők a szövetkezeti tef- ; üzembe szállítják a tejet, aliol naonnta többek között 1800 ki'"•amrn vajat is készítenek (Archívumi felvételek) — alatt helyüket nem változtatják. A 90 kg-os súlyban levágott sertések húshozama 76 és 80 százalék között mozog, ami levágva 68 és 72 kg értékesíthető vágósúlyt jelent. Az évi átlagos napi tömeggyarapodás 750 gramm. Míg egy kiló tömeggyarapodás takarmányszükséglete még a 70-es években 3 kiló volt, addig ma mindössze 2,80 kiló. porulatával a végtermék-értékesítésig saját földjéről el tud önállóan látni takarmánnyal. A bérelt földjén megtermett takarmányfeleslegét vásárolt ma lacokon keresztül értékesíti. Kocái egyszerre átlagosan 11—12 malacot szülnek. Abból 10 darabot elválaszt. Évente 2 ezer 500 darab bacon sertést értékesít 90 klós súlyban. A sertések a hizlalás ideje — 3 hónap Dr. Köteles Ágoston mérnök, a Bodolói Eisz elnöke A takarmány beltartalmi értéke kifogástalan. Különösen jelentős az Igény a takarmányban levő fehérjék mennyiségével és minőségével szemben. A sertés- és a szarvasmarha-állománya betegségektől mentes. A megelőző állategészség-ügyi intézkedések olyan szigorúak, hogy maga a „betegség“ szó ismeretlen. A sertésállomány a szarvasmarha-állománytól elkülönítve — egy másik farmon van megelőző állategészségügyi meggondolásból — van elhelyezve. Az erőtakarmányokat a farmer maga termeli, maga darálja. Maga egészíti ki vitaminokkal és ásványi sókkal. A táparány adagokat a szövetkezetek szaktanácsadóinak Javaslatai szerint állítja össze. A takarmányadag tápanyagegyensúlya nem tolódik el nyáron a fehérjetöbbletbe, télen pedig a szénhidrátfölöslegbe. Ennek felbonthatatlansága, sérthetetlensége a legalapvetőbb és legtermészetesebb feltétele az egészséges állománynak és az ésszerű, eredményes gazdálkodásnak. Teheneivel ugyanannyi silót etet télen mint nyáron. A silókukoricát 5—8 mm, a répafejet és répalevelet pedig 2,5— 3 cm nagyságúra vágja. A kukoricaszemek sértve kerülnek a verembe. Silóverme júliusban is tele volt. Erjesztve konzervált tömegtakarmányának az alapját a kukoricaszilázs, répaszelet, répafej és répalevél képezi, magas tejelékenységíi tehenei táparánytgényének megfelelően. A 7 ezer literes átlagtejelékenységű fejőstehenek júliusi takarmányadagja a következő vólt: sörtörköly 8,80 kg, répaszelet 15,40 kg. zöldfűszéna 18 kg, siló 12 kg, széna 0,90 kg, abraktakarmány 7,40 kg, melasz 1,40 kg, vitamin és ásványi premix 370 g. Az épület szerkezete és annak tartástechnológiája egyszerűségre vall, miközben az állategészség-ügyl követelményeknek minden tekintetben megfelelnek. A szellőztetés nem energia és költségigényes, mert nem a technika legkorszerűbb vívmányai alapján, hanem természetes megoldással épült. Az Istálló száraz, nyáron hűvös, télen viszont meleg. Az Itatás temperált vízzel történik. A takarmányozás és a kitrágyázás kézlerőigénye minimális. Az egy férőhelyre eső költségek alacsonyak, de emellett célszerűek. Arra a kérdésemre. hogy naponta mennyit dolgozik, a farmer azt válaszolta, hogy kilenc órát, de annál nem többet. Felesleges lett volna elutaznom Dániába a mezőgazdálkodást tanulmányozni, ha meg nem kérdezem, hogy ennek a gazdaságnak mennyi a munkaerőigénye. A 100 ha föld megművelésével és az említett állatállomány gondozásával Járó munkát elsősorban a férj és a feleség végzi. A feleségre hárul a háztartáson kívül a bevételek és kiadások feljegyzése — naprakész nyilvántartás —, valamint a gazdálkodás eredményességének elemzése és értékelése. Kettőjükön kívül két harminc év körüli férfi dolgozót alkalmaznak. Az ötödik személy csak az idénymunkákban kapcsolódik be a termelésbe. Ez a személy nem más, mint saját gyermekük. A legkisebb és legdélibb skandináv államban évszázados munkát vett Igénybe az ország tájainak gyökeres átformálása, a termőfö’d kultűrképződménynyé történt átlakítása, a jó talajerő természetes úton történő megtartása. Mindehhez pénz kellett és nem kevés. A kereskedelemből és a sund-vámokból felhalmozódott tőkének a mezőgazdaságba való befektetése határozta meg és Jelölte ki a dán fejlődés sajátos útját. Fél évszázaddal előzte meg korát, Iparosította mezőgazdaságát. Idejében felszámolták a tagosítást, és felismerték fennmaradásuknak és versenyképességüknek egyedüli útját: szervezkedést, a tömörülést, a szövetkezetek létrehozatalát. Tették ezt akkor, amikor a világon ez még senkinek eszébe sem jutott. Hozzájárult mindehhez az analfabetizmus korai felszámolása, a kötelező ingyenes oktatás bevezetése, a népfőiskolák, a szakiskolák gyakorlati és elméleti színvonala. A mezőgazdasági kutatás és szakemberképzés egy kézből történik. Szaktanácsot és ellenőrzést csak szakember adhat és végezhet. A takarmánykeverők, tejüzemek, húsüzemek nincsenek monopol helyzetben. Ä dán gazda által vásárolt üzemi eszközök, és eladott termékek minőségét és árát nem az eladó és nem az átvevő határozza meg. Végzi ezt a törvényhozás erejére emelt mezőgazdasági értékesítőbizottság. Állattenyésztésének világhírét, rangját és tekintélyét a céltudatos tenyészkiválasztással, okszerű tenyésztési programmal és ésszerű nemesítőmunkával érte el. A nemesítőmunkának mindig igazodnia kell az elvárásokhoz és a tartástechnológiához. Az épülettervező is tévedhet, de csak a saját költségére. Ha összegezni akarnám tapasztalataimat, elmondhatom, hogy a dán mezőgazdaság méltán lehet példaképe mezőgazdaságunk fejlődésének. Csehszlovákiában az állami vállalatról és mezőgazdaság! szövetkezetekről szóló törvénytervezet nagyobb önállóságot és nagyobb felelősséget előlegez a vállalatoknak. A demokratikus rend keretében célozza egész társadalmi és gazdasági rendünk újraszervezését.- Hiszünk abban, hogy ez az alkotás, a meggyőzés és a meggyőződés, és nem az erő győzelme. (Vége) Dr. Köteles Ágoston mérnök, a Bodolói (Budulov) Efsz elnöke FECSKE MIHÁLY: Növekedési pályák a mezőgazdaságban A szerző az agrárgazdaság legváltozatosabb korszakát, a második világháború utáni időszakot mutatja be. A termeléssel kapcsolatban a makroösszeftiggéseket vizsgálja, amelyek az agrárpolitika átfogó minősítésében támpontul szolgálhatnak. Elsősorban azoknak az ágazatoknak a helyzetét elemzi, amelyekben a Magyar Népköztársaságban jelentős sikereket értek el (gabona- és hústermelés), és amelyek az agrár-külkereskedelem számottevő tényezőivé váltak. A könyv az első fejezetben a mezőgazdasági termelés általános tendenciáit, a differenciált termelés kialakulását, a termelés alakulását befolyásoló fontosabb tényezőket és a növekedési pályák, a mezőgazdasági fejlődési folyamatai különbségeinek következményeit, a második fejezetben a mezőgazdaság nem mezőgazdasági tevékenységét, a harmadik fejezetben az élelmiszeripar fejlődését, a negyedik fejezetben pedig a külkereskedelmi tevékenységet Ismerteti. Az utolsó, ötödik fejezet a mezőgazdasággal, az üzemformák közötti együttműködés javításának lehetőségeivel, az élelmiszeriparral, a külkereskedelemmel és a biotechnológiával kapcsolatos következtetéseket és javaslatokat foglalja össze. A MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ ÚJDONSÁGAI BÜVÄR GÉZA: Művelóutas termelési mód a kalászosokban A Ma újdonság, holnap gyakorlat című sorozatban megjelent könyv a mflvelőutas — a vetőgép egyes vetőelemeinek elzárásával a vetéskor kialakított két egymás melletti vetetlen sáv, vagyis egy nyompár — jelentőségével és történetével, a művelóutas termelési módszernek a területkiesésre és a termelés hozamára gyakorolt hatásával, a művelőúton végrehajtandó agrotechnikai beavatkozásokkal, fgy a műtrágyázással és a növényvédelemmel, továbbá a sorelzárás változása nélküli művelőutas rendszer gépeivel foglalkozik. Az utolsó előtti fejezet a 12 méteres, a 18 méteres és a 24 méteres művelőűt-szélesség gyakorlati példáit, ez utolsó fejezet pedig a további fejlesztési lehetőségeket Ismerteti. ■НКШМ6ШШИ1 Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk (SZERKESZTETTE: Br. HUNYADI KÄROLY) A szerzők mindenekelőtt a gyomnövény fogalmával és jellemzőivel, valamint a gyomnövények életformarendszerével és külső alaktanával ismertetik meg az olvasót. A Fontosabb gyomnövények című fejezet részletesen foglalkozik a téli és a nyári egyéves, továbbá a kétéves, az évelő és az élősködő gyomnövények aprólékos leírásával, s rajzok alapján történő bemutatásával. A további fejezetek a gyomnövények szaporodásbiológiájával, kémiai összetételével és az allelopátiával — az élő vagy elpusztult növényi szövetekben olyan vegyületek termelődése, amelyek a szomszédos növény növekedésére zavaró hatással vannak -—, továbbá a gyomnövények versengésével, a herbicidrezisztenciával és a gyomszabályozás módszereivel foglalkoznak. A könyv végén található függelék a parlagi ecsetpázslt, a selyemmályva, a parlagfű, a nagy széltippan, a héla zab, a csattanó maszlag, a ragadós galaj, a termesztett köles, a fenyércirok és az olasz szerbtövis elterjedésének 1986-os országos felmérésével kapott adatokat tartalmazza. Az első és a harmadik könyv az idei mezőgazdasági könyvhónapra Jelent meg. (bara)
