Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
Szabad Fnldmuíves ... . fagpsfcas stall A kiskerti és háztáji zöldségtermelés és - felvásárlás időszerű kérdései Kotiers András E kérdésre — a gazdasági mechanizmus átalakításának időszakában — őszintén és tárgyilagosan kell válaszolnunk, mert ezt várja tőlünk a közvélemény, és csak ezen az alapon lehet az ágazatban levő — a kertészkedőkre is negatívan ható — feszültségeket feloldani, a tervezett fejlesztési célkitűzéseket valamennyi érintett szervezet hatékonyabb, összehangoltabb munkájával elérni A háztáji zöldségtermesztés problémáinak elemzését szolgálta az a kereknsz.tal-beszé’getés. amelyen részt vett Kotiers András, az SZKSZ Központi Bizottsága KertéCsöllei Lajos terve 5648 tonna volt, s a valóságban 6 ezer 28 tonna zöldséget vásárolt fel, ami a terv 6,7 százalékos túlteljesítését jelenti. A tavalyi tényleges felvásárlás 100 százalékát alapul véve a következő arányok alakultak ki: zeller 120,7; vöröshagyma 100; fokhagyma 26; kelkáposzta 87; karalábé 79; karfiol 73; sárgarépa 91; fejes káposzta 73; dinnye 157; salátauborka 116; zöldpaprika 105; étkezési paradicsom 73; ipari paradicsom 425; retek 43; fejes saláta 91 százalék. A felsorolás egyértelműen azt igazolja, hogy a kínálat továbbra sem bővült azokkal az egészséges táplálkozást szaki ellátást. A fokhagyma és a vöröshagyma ültetőanyagából mutatkozó hiány tavaly például feketepiaci spekulációkra adott okot. A vetőmagvak gyenge minősége, s a betegségekkel szembeni gyenge ellenálló-képessége következtében a konzervuborkát évek óta az uborka peronoszpóra, a vöröshagymát pedig a hagymafonalféreg pusztítja. A fajtaprobléma — néhány zöldségfélénél — hiánycikknek számítanak a korai, a közép- és későn érő falták — következtében csökken a területegységek gazdaságos kihasználhatósága, s a piac friss zöldséggel való zökkenőmentes ellátása. A szaporítóanyagból való hiányt az SZKSZ járási bizottsága az idén ágy próbálja áthidalni, hogy a palántaellátást i’letóen a dunaszerdahelyi szolgáltatások üzeme szerződést kötött a mezőgazdasági üzemekkel. Ezen a téren dicséret illeti a Nagymegyeri (Calovo), a Légi (Lehnice) és a Felsőpatonyi (Horná Potôň) Egységes Földmű vesszövetkezetet, melyek elfogadható áron bocsájtanak palántát a kiskertészek számára. Az anyagi műszaki ellátás teTén az idén kritikusnak mondható a fóliává’ való ellátás. Szlovákiai viszonylatban egyedül a nitmi Plastika állítja elő. Dívik a korrupció, s érdekes módon amióta fóliából hiány mutatkozik a mezőgazdasági nagyüzemek megduplázták eddigi igényüket. Fóliahiány következtében késik a piac primőrökkel való ellátása. A tarthatatlan állapotot a Zelenina dióspatonyi üzemének helyzete is példázza. A megrendelt 15 vagon fóliából február végéig mindössze 4 vagont kaptak. A kerekasztal beszélgetés során joggal nagy teret kapott az árpolitika. Ez utóbbiban mutatkozó ésszerűtlenségek következtében például 0 kistermelőt nehéz meggyőzni arról, hogy például a piac egész évben igényli a fokhagymát, illetve a vöröshagymát. Gyakorlatilag ugyanis aki később szedi fel ezt a két terméket, az ráfizet. mivel a száradás folytán mindkét termék veszít a súlyából, Az is nehezen érthető meg, hogy tavaly például a nagyüzemektől 50 fillérrel drágábban vásárolták fel a salátauborka kilogrammját, mint a kistermelőktől, s szinte paradox helyzetnek bizonyult, hogy az ipari paradicsom kilogrammonkénti fe’vásárlási ára kezdetben 40 fillérrel több volt, mint az étkezési paradicsomé. A tárgyszerűség kedvéért joggal vetették fel a beszélgetés résztvevői, hogy az anyagi érdekeltség fokozásának eszközeit íár, támogatás, kedvezmények] termékenként — a kistermelőket is beleértve — differenciáltan kell alkalmazni. Annak megfelelően és olyan mértékben kellene az érdekeltséget növelni, amennyire ezt az egyes zöldségfé’ék tényleges termelési körülményei, munkaerő- és eszközigényessége, termelési kockázata, felhasználási aránya megköveteli. A termelés és a piaci ellátás biztonságát ugyanis egyaránt növelhetnénk, ha az ellátás és az ésszerű, egészséges táplálkozás szempontjából legfontosabb zöldségféléknél a garantált árak köréi a főidényben bővíthetnénk. Az árak segítségével lehetne ugyanis legjobban ösztönözni a szerződéses kapcsolatok létesítését, a szerződéses fegyelem megszilárdítását. A Dunaszerdahelyi járás zöldségtermesztésének 50 %-át a kistermelők állítják elő, szlovákiai viszonylatban pedig az évente kitermelt 320 ezer tonna össztermelésből a kistermelők 126 ezer tonnával részesednek. A zöldségfélék mintegy 60 %-a gyorsan romló, s a lakosság ellátásáról — nagy választékban és jó minőségben — naponta kell gondoskodni, ezért elengedhetetlen követelmény a felvásárlás, a tárolás, a szállítás és az értékesítés felelős szervezeteinek szoros napi és hoszszú távú jó együttműködése. A kerekasztal-beszélgetésen örömmel konstatáltuk, hogy a Zelenina dlóspatonyi üzeme és a járás klskertészei közötti együttműködés jónak mondható. Ha viszont az elmúlt évek tapasztalatait, s a kerekasztal-beszélgetés vitájában elhangzott érveket és tényeket veszszük figyelembe, akkor azt kel) megállapítanunk, hogy az eddigi és jelenlegi gyakorlat a központi céloknak nem mindenben felel meg, a progresszív partneri viszony még nem alakult — nem is alaku’hatott ki — a termelő és a felvásárló üzem között. A vitában ugyanis felszínre került a termelő és a felvásárló napi kapcsolataira ható több objektív és szubjektív tényező. Az adásvételi kapcsolatokban évente visszatérő örökzöld problémát feltétlenü’ a szerződéskötésekkel kell kezdeni. A termelőkkel a szerződéseket novemberben kötik meg, a hő eleji előrejelzések alapián kerül sor a havi szerződések megkötésére, amikor az alapszervezetek il’etékeseinek már jelezniük kellene az egyes változásokat. A szerződési fegyelem betartása terén dicséret illeti az SZKSZ Gellei (Holice). Oióspatonyl, Felsőpatonyi, Nagymegyeri. Aibári (Dolný Bár), Hroboíiovói. Nyárasdi (Topofníky) Vásáráti (Trhové Mýto) és Hegyétel (Kútníky) A'apszervezetét. A felsoroltakon kívül a dunaszerdahelyi kertészeti szolgáltatások üzeme elégedett a Galántal (Gelanta) járáshoz tartozó farkasdi (VlCany) és nádszegi (Tristive) alapszervezettel is. Sajnos, szép számmal akadnak olyan alapszervezetek is, ahol a termelők bevonása nélkül 2—3 vezető „állítja“ össze a termelési struktúrát, ennek alapján légből kötik meg a szerződéseket, s nem adnak visszajelzéseket Akadnak olyan ügyeskedők is. akik először a szabadpiacon próbálkoznak, s csak a sikertelennek bizonyuló nap után fordulnak a Zelenlnához. Komoly gondot okoz a Jednota Fogyasztási Szövetkezet is, amely például a primőrök esetében — többször felárat fizetve — felborítja a szerződéseket. Országos Viszonylatban óriási gondot jelent az informáctőhihány. Örökös gond és vita forrása az Információkérés határidejének megválasztása. A szerződések novemberben köttetnek, a visszajelzések viszont gyakran csak Januárban történnek a termékszerkezet figyelembevétele nélkül. A pickutatás hiányában például a szerződések megkötésekor nem veszik figyelembe, hogy ma már Közép-Szlovákiában is megterem a keresletnek megfelelő fejes káposzta és karfiol, vagy a nagyvárosok milyen zöldségféléket, milyen mennyiségben igényelnek. Számtalan olyan eset Is előfordul, hogy a megrendelő a körülmények vizsgálata nélkül a saját magának kedvező Időpontot választja határidőül, s ezzel veszélyezteti az egész Információ használhatóságát, s a felvásárló által kötött adásvételi kapcsolatok betartását. A CSSZK-ben például először az Importra várnak, s csak utána egyezkednek. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a felvásárlási kötelezettségvezetésében, a kistermelői problémák megoldásában. A koordinációnak a szerződések megkötésénél kellene kezdődnie és folytatódni a termelés minden szakaszán, egészen a szállításig, tehát addig, amíg a termék a fogyasztóhoz jut. A szállítás terén, sajnos, azok a bizonyos „fogaskerekek“ újra csikorognak. A Zelenina dlóspatonyi üzeme például Aštói—Agcsernöig (Čierna nad Tisou) szállítja а zöldséget, ennek ellenére az autóparkja mindössze 22 tehergépkocsiból áll. A termelési csücsök idején néha 50—60 tehergépkocsira Is szükségünk lenne, annak ellenére, hogy a vasúti szállítást Is igénybe veszik. Azt viszont már szinte restelkedve kell leírnunk, hogy az első hűtőkocsit az Idén kapják. A Dunaszerdahelyi járásban egyébként mindent megtesznek az említett akadályok leküzdése érdekében. A lehetőségek kihasználásának formál közül elsősorban a bolti átvételt kell kiemelni. Tavaly például 1800 tonna zöldséget szállítottak Bratislavá kiskereskedelmi üzlethálózatába. Ugyanakkor új koncepciót dolgoztak ki, Bartalos Gyula hogy az anyagi-műszaki ellátás javítása, a nagyobb biológiai értéket és termőképességet biztosító vetőmagvak mellett nagyobb gondot fordítsanak a szerződő felek vállalt kötelességeinek kölcsönös és maradéktalan biztosítására. A korrekt kapcsolatok viszont megkövetelik, hogy sem az áruhiány, sem pedig az árubőség nem késztetheti a szerződő feleket kötelezettségeik megszegésére. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői befejezésként leszögezték, hogy az áruátvétell kötelezettség kimondása önmagában nem hozhatja meg a várt eredményt, ha a felvásárlandé többletek átvételének szervezett módszereit nem alakítják ki az érdekelt szervezetek. A termékek hasznosítását csak megfelelő felkészültséggel lehet biztosítani, s ez a mainál tökéletesebb piacismeretét, napra szóié kapcsolatok létesítését és az előrejelzések megalapozattabbá tételét kívánja meg. Ä felvásárlás további érzékeny pontja az árklalakltás. A kertészkedők számára egyre nehezebbé váló termelési körülmények szükségessé teszik, hogy már ebben az évben gondosabban járjanak el e gel kapcsolatban rámutattak arra Is, hogy a kistermelői kedv fokozása érdekében továbbra is fenn kell tartani azt az elvet, hogy minden fogyasztásra alkalmas árut fel kell vásárolni. Véleményük megegyezett abban is, hogy az ellátási biztonság és felvásárlási kötelezettsé.g politikai kérdés is, hiszen, megtartása a jó társadalmi közérzet egyik feltétele. Ez utóbbiakhoz viszont nagyobb önállóság és egy olyan koordináló szerv kellene, amely kerületi és országos szinten hatékonyabban segítene a termelési csúcsok íe-Agh György melynek értelmében 1990-ig ez a mennyiség eléri az 5 ezer tonnát. Remélhetőleg az adásvételi kapcsolatok zökkenőmentesebbé válását szolgálja majd az az együttműködési szerződés Is, melyet a Zelenina vezérigazgatója és az SZKSZ Központi Bizottságának Illetékesei írtak alá az elmúlt év novemberében. E két szervezet közötti együttműködési szerződés konkrétan meghatározza a partneri kapcsolatokban fennálló jogokat és kötelességeket. A felvásárlás, forgalmazás hatékonyságának növelése viszont továbbra is szükségessé teszi az Irányítás korszerűsítését. Fontos feladat az is, Kontár Gyula (3) felvételei forgalmazó szervezetek az árak kialakításánál. Árudömping kialakulásakor is kerülni kell a leminősítés árban való érvényesítését, a szezonbeli gyors felvásárlási árcsökkenéseket, a vállalt árgaranciák megsértését. A szabad áralapoknak a központi készletekbe való fokozottabb bevonása érdekében keresni kell a szezohárak Időbeni, széles körű közzétételének formált, lehetőségeit. A kerekasztal-beszélgetés :résztvevői, a kiskertészek és a háztáji zöldségtermesztők nagy, családja nevében ml is reméljük, hogy ez. új intézkedések, jogos el{ll.'.rrt Alrb A Zöld.-égtermesztésünk múlt évi helyzetére visszatekintve megállapítható, hogy gondokkal teli esztendő maradt mögöttünk. A szeszélyes időjárás, a fajtaprob émák, a szaporítóanyagok, vetőmagvak gyenge minősége, a céljellegű termelőeszközökesetlegességei . a felvásárlás, forgalmazás, értékesítés megoldatlan kérdései, a- termelői és fogyasztói árak összehangolatlansága. a megfelelő jövedelem elmaradása a kiskerti és háztáji zöldségtermesztők körében is fokozta a feszültséget, elbizonytalanodásra, a termelői kedvszegésre adott okot. A fentiekben felsorakoztatott problémák szinte évente kerülnek napirendre, ezért jogosan merül fel a kérdés: ml az oka, hogy a zöldségtermelésben és ellátásban miért nem tudunk stabil, a hazai Igényeket kielégítő termelési, forgalmazási helyzetet teremteni? szeti Szolgáltatások üzemének kereskedelmi igazgatóhelyettese, Csöliei Lajos, a Bratislavai Zelenina dióspatonyl (Orechová Fotót!) 4. számú üzemének igazgatója, Bartalos Gyula, az SZKSZ Dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkára, Ágh György agrármérnök, az SZKSZ Kertészeti Szolgáltatások dunaszerdahelyi üzemének igazgatója és Pörge Béla a Zelenina dióspatonyl üzemének főagronémusa. Szerkesztőségünket Csiba László helyettes főszerkesztő és dr. Poraichal Richárd kandidátus, a szakmelléklet rovatvezetője képviselte. Tételes egyéni hozzászólások helyett, ezúttal a kerekasztal-beszélgetés summázatára törekedtünk. A beszélgetés élére kívánkozik, hogy a Zelenina dióspatonyl üzeméhez a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének 32 alapszervezete tartozik. Az üzem tavalyi felvásárlási szolgáló zöldségfélékkel, amelyek mind melegigényüket, mind pedig fényigényüket tekintve, jóval szerényebbek a már említett fajokénál. Gondolunk Itt elsősorban a cikóriasaláta-hajtatásra, továbbá a mangoldrépa termesztésre, a brokkoli, valamint az Igénytelenebb sarjadékhagy-ma hajtatására, és nem utolsósorban az egyes gombafajok termesztésének felkarolására. A vetőmagkínálat felmérései szerint ezeket a zöldségféléket a kertészkedők csak hobbiból, a család ellátására termesztik. A hazai piac nem tart igényt rájuk, ugyanakkor ezeket a zöldségféléket importáljuk. Tavaly különben nagy hiány mutatkozott a fokhagymán kívül zöldhagymából, konzervuborkából, retekből, zöldborsóból stb. A felsorolt zöldségfélék körül kialakult vita központi kérdéseként a biológiai alap, s annak fontossága szerepel. Ez egyértejműen azt példázza, hogy a kistermelői zöldségtermesztés fejlesztése érdekében halaszthatatlanul javítani kell a szaporítóanyagok és a vetőmagvak minőségét, a termelési struktúra érdekéhen meg kell oldani a fajtaproblémát. s az anyagi-mü-
