Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-25 / 29. szám

1987. július 25, SZABAD FÖLDMŰVES ■rí ZÖLDSÉGDÖMPING Július első dekádjának végén ellátogattunk a Slovlik nem­zeti vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) tizemébe, almi már javában folyik a gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozása. Megkeres­tük Keszegb Pál termelési igaz­gatóhelyettest, aki a tavalyi év és az idei első negyedév eredményein kívül a jelenleg folyó munkák menetéről is tájékoztatott bennünket. Elmond­ta, hogy a különböző nehézségek el­lenére minimális veszteséggel teljesí­tették a tervet, a mintegy 79 millió 20 ezer koronát. Ebből í millió 133 ezer korona értékű áru került kivi­telre a szocialista és kapitalista álla­mokba egyaránt. Tavaly legnagyobb kiesés uborkából volt, amiből a ter­vezett 800 helyett csupán 344 tonnát dolgoztak fel. Ezt a hiányt készéte­lek, valamint hús- és más zöldségfé­lékből készült konzervek és kompo­tok többlettermelésével pótolták. A száraz nyár miatt nem várt torlódás volt a paradicsom feldolgozásában. Végül is a tervtől 85 tonnával marad­tak el. Ezen a részlegen immár húsz­éves gépekkel dolgoznak. Ígéretet kaptak azonban arra, hogy az ötéves tervidőszak végéig új paradicsomfel­dolgozó gépsort szerelnek fel. Addig is sokat kell majd a meglevő gépek karbantartására fordítani. Mint tud­juk, az állam támogatja az élelmi­szeripar fejlesztését, az állandóan fokozódó és növekvő igényeknek mégis egyre nehezebb eleget tenni. Az idén előreláthatólag augusztus 10-e körül kezdik meg a paradicsom feldolgozását, az előző évekhez vi­szonyítva egy-két héttel később. A tavalyi eredményekhez visszatérve el kell mondani, hogy 500 tonna hús­konzervet, 472 tonna pástétomot. 823 tonna készételt, 1387 tonna tartósított zöldséget és 245 tonna kompótot ké­szítettek. Készételekből azért nem gyártottak a szükségesnél többet, mert így is sok van raktáron. Viszont ok­tóberre tervezik a generáljavitás alatt álló üzemrészleg befejezését, a­­hol azután készételeket készítenek majd. Kiváncsiak voltunk, vajon az elsó negvrdév miként alakult. Amint meg­tudtuk. a tervezett 100 tonna Greta saláta helyett 149 tonna lecsót kon­zerváltak. Ugyanakkor virslit lencsé­vel egyáltalán nem, melynek ellensú­lyozásaképpen 30 tonnával több tren­­cséni virslit. 141 tonnával több dunai káposztát, 67 tonnával több kolbász­keveréket és 15 tonnával több füstölt húsból készült krémet termeltek, s terven kívül pedig 2 tonna káposztát tartósítottak. A termékek minősége a húskonzerveken és a készételek egy részén kívül teljes mértékben megfe­lelt az előírásoknak. A mikrobiológiai ellenőrzésen átesett áruk szintén ki­állták a próbát. Az év elején tapasz­talt Időjárási és anyagellátási nehéz­ségek ellenére teljesítették az első negyedévre kitűzött feladatokat. — Lám, a rugalmasság a lelke min­dennek — jelentette ki Keszegh Pál, majd így folytatta: — Az előző évek­hez hasonlóan az idei évre sem ter­veztük a szamóca feldolgozását. A helyzet mégis változtatásra kénysze­rített bennünket. Sikerrel oldottuk meg a feladatot. A szamócát június 15-től e Jednota Bratislava-vidéki (Bratislava-vidiek) felvásárlótelepéről szállították ide. A feldolgozás bárom műszakban, szombat-vasárnap is folyt. Az 54 tonna szamócakompútból 20 tonna a nyugat-európai országok piacára készült. Mivel az Idei termés jó minőségű volt, nem okozott gon­dot a szigorú minőségi előírások be­tartása. Ügyelnek arra. hogy a fel­dolgozásra kerülő gyümölcs ép és egyenletes alakú legyen, s hogy a szemek körülbelül 25 milliméteres átméröjuek legyenek. Tudják azt is, hogy egy üvegben £2—28 darab sza­móca a megengedett. A legkisebb és legnagyobb közti eltérés 10 mm le­het. Az egyes üzemrészlegeken folyó cseresznye és zöldborsó osztályozá­sát, palackozását stb. F S s i Lívia technológus mutatta be. A gépsorok körül fehér köpenyes alakok serény­kedtek. Szemlélődés közben magya­rázta a látottakat. Megtudtuk, milyen minőségi megszorítások érvényesek a cseresznyére és a zöldborsóra. Elő­reláthatólag július harmadik hetének végére, — tehát mire ezek a sorok az olvasóhoz jutnak — befejezik a cseresznye feldolgozását, összesen 30 tonnát. Ennek az Ízletes és keresett gyümölcsnek a szállítói közé tartozik a járási útépítő vállalat, az Agrofri­­gor és a Zelenina. A zöldborsó tar­tósításával kapcsolatban gondot okoz az, hogy rövid idő alatt érik be. ezért az üzem vezetősége kérte a termelő és egyben szállító Nagy megyeri (Ca­­lovo) és a Hidaskürti (Mostová) Egy­séges Földműves-szövetkezet szakem­bereit, hogy ne egyidőben vessék el a borsót, mert akkor a borsó szállí­tása hoszabb ideig is megtart. Az ét­kezési borsót nagyság szerint, kétfé­le csomagolásban dolgozzák fel. Ter­mészetesen minden zöldségszállit­­mányt — s ez a többi fajtára is ér­vényes — feldolgozás elölt szigorú elemzésnek vetik alá. hogy megálla­pítsák, megfelelő-e a feldolgozásra. Ahhoz, hogy megőrizzék a hazai és a nemzetközi piacon elért helyzetüket, maradéktalanul eleget tesznek min­den követelménynek. Egyébként na­ponta mintegy 25—30 tonna borsót dolgoznak fel; a terv összesen 330 tonna. A technológus utalt arra Is, hogy körülbelül két hét múlva vár­ható az első uborkaszállítmányok megérkezése, azt követően két héttel pedig a vajbabé. Mindkét zöldségből az Agrofrigor és a Jednota szállít majd legtöbbet. Az üzem dolgozói bi­zakodnak. hogy ebben az évben több uborkát dolgozhatnak fel. Különböző híresztelések alapján már most tud­­iák, hogv paradicsomból korántsem lesz annyi, mint tavaly. Tény. hogy elavult feldolgozási módszerekkel és eszközökkel néni tehet csodát művelni, tgv előfordul, hogy a megrendelők az áru minősé­gének romlása következtében történt károsodás megtérítését követelik, igaz többnyire alaptalanul. Megtörté­nik. hogv‘a szállítmány menet köz­ben sérül mep s ilven esetben az üzemet vádolták könnvelmfiséegel, öntött arról ők nem tehetnek. Gyak­ran meedézsmálva jut el az áru a megrendelőhöz. Am, ez sem az üzem hibája, hanem inkább a szállítóké Ennek ellenére az üzem vezetősége még a közeljövőben határozott léné­­seket kíván tenni a csomagolás mi­nőségének a javítása érdekében. Mi­nőség szempontiából legtöbb bírálat a kolbászkeveréket, Gréta zöldségsa­látát, illetve a paradicsomkonzervet érte. Tavaly az első negyedévben 60 reklamáció érte az üzemet, az idén azonban már 90. Mivel az érintett ké­szítmények szavatossági ideje az év végén tár le, így további reklamá­ciókkal kell számolni. Figyelemre méltó, hogy a SlovliK dunaszerdahelyi üzemében nem rej­tik véka alá a hibákat, hiányosságo­kat; sőt, azok feltárásával gyorsab­ban haladnak a megújulás útján. Igyekeznek minden tartalékot kihasz­nálni. hogy amíg a meglévő tehnoló­­giákat nem sikerüt korszerűbbre ki­cserélni, addig is versenyképesek maradjanak. Az egyes feldolgozórész­legek megtekintése erről győzött meg bennünket. Ilyenkor, munkacsúcs idején szíve­sen látnak az üzemben minden segí­tő kezet. Már hagyománnyá vált. hogy nyaranta fiatalok járnak ide dolgoz­ni. Ezekben a napokban a Dunaszer­­dahelvi Szlovák Tanítási Nyelvű Gim­názium diákiai segítenek a cseresznye feldolgozásánál. Július 20-tól a brati­­s’avai KomenskV Egyetem Bötcsészet­­todnmánvi Karáról hetven első éves hallgatót vártak háromhetes idény­munkára, akiket azt követően hetven hallgató vált fel. Akkor már nagy ütemben folyik maid az őszibarack és a paradicsom feldolgozása, amely­hez a fiatalok segítségére minden­képpen óriási szükhég lesz, mert munka akkor is lesz elég. MACSICZÄ SÁNDOR Rekeszekbe kerül a befőtt tók közé tartozik az Egyesült Álla­mok 6,68 millió, India 1,45 millió, Tunisz pedig 564 ezer tonnával. A legnagyobb fogyasztók közé szintén az Egyesült Államok (3,77 millió ton­na) és India (2,05 millió tonna), to­vábbá Franciaország, Brazília, Auszt­rália, Japán, az NSZK és Olaszország tartozik. Műtrágyák: a gvArtäs növelése A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet vegyipar egyik legfonto­sabb feladata, hogy elegendő meny­­nyiségű műtrágyát és növényvédő szert biztosítson a mezőgazdaság szá­mára. E tekintetben különösen az előző ötéves tervidőszakban értek el jelentős sikereket, amikor is a mü­­trágyagyártó kapacitások terjedelme évente 6 8 millió tonnával nőtt. A műtrágyagyártás 1985-ben — ha­tóanyagban számítva — elérte a 33,2 millió tonnát, ami 34 százalékkal ha­ladta meg az 1980-as év szintjét. A legnagyobb mértékben — 39 száza­lékkal 14,2 millió tonnára — a nit­rogénműtrágyák gyártása növekedett. A foszformütrágyák gyártása ugyan­­csak 39 százalékkal — 7,8 millió ton­nára — nőtt. A káliumműtrágyák gyártása ugyanakkor kisebb mérték­ben — 28 százalékkal —• 10,4 millió tonnára növekedett, X gyártás fejlesztése elősegítette a hazai fogyasztás növelését is. Az 1980—85-ös években átlagosan 25.4 millió tonnát használtak fel, ami 35 százalékkal haladta meg az 1960-as év szintjét. Ugyanakkor 34,4 kilo­grammról 46,2 kilóra növekedett az egy hektár mezőgazdasági területre számított műtrágya-felhasználás. Az ipari trágyák kivitele is jelen­tős mértékben növekedett. A vegyipa­ri termékek kivitelében a műtrágyák már jó néhány éve fontos szerepet töltenek be. Jelenleg a vegyipari ter­mékek kivitelének 37 százalékát ké­pezik a műtrágyák. CSÖKKENT A VILÄG FOSZFORMÜTRÄGYÄ­­-GYÄRTÄSA A világ foszformütrágya-gyártása az 1985/86-os pénzügyi évben — az előző év valóságához viszonyítva — 5 százalékkal 20.95 millió tonnára, fogyasztása pedig 2,5 százalékkal 19,866 millió tonnára csökkent. A legnagyobb foszforműtrágya-gyár* A világ foszforműtrágya-fcivitele az 1985/86-os pénzügyi évben — az elő­ző év valóságához képest — 19 szá­zalékkal 6.31 millió tonnára csök­kent. A legnagyobb kivitelező orszá­gok közé az Egyesült Államok és Tu­nisz tartozik. NÖVEKVŐ FELHASZNÄLÄS A Román Szocialista Köztársaság mezőgazdasága a múlt évben 1,6 mil­lió — hatóanyagban számított — mű­trágyát használt fel, ami az 1985-ös év valóságához viszonyítva 400 ezer tonnával több. A második világháború óta ez volt a legnagyobb évi műtrágya-felhaszná­lás. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az egy hektár mezőgazdasági területre számított felhasználás tekin­tetében az ország elmarad az euró­pai országok többségétől. A fogyasztás növelését a hazai mű­trágyagyártás fejlesztése segítette elő. Az 1980-1985-08 években a mű­trágyagyártás 2 millió 451 ezer ton­náról 3 millió 97 ezer tonnára, azaz 26 százalékkal növekedett. A nitro­génműtrágyák gyártása 29, a foszfor­mütrágyák gyártása pedig 14 száza­lékkal növekedett. A káliumműtrá­gyák gyártása jelentéktelen, a szük­ségletet főleg importból fedezik. Szemes kávé: CSÖKKEN A VILÁGTERMELÉS Ä világ szemeskáyé-termelése az 1986/87-es Idényben (októbertől szep­temberig) az előrejelzések szerint 4,9 millió tonna lesz, ami az előző Idény valóságához viszonyítva 16 százalék­kal kevesebb. A csökkenést legna­gyobb mértékben a világelső, Brazília befolyásolja. A kereskedelmi körök a szemeskávé-kivitelét 3,55 millió ton­nára becsülik, ami 0.9 millió tonnával kevesebb, mint az előző idényben. A mült évben a korlátozott brazí­liai exportkínálat következtében meg­változott a világ szemeskávé-kivitelé­­nek szerkezete. Például az arabica kávétéleség kivitele az utóbbi hat év legalacsonyabb szintjén maradt. Az ICO nemzetközi szervezetbe tömörülő országok a világ szemeskávé-behoza­­talából 90 százalékban részesedtek. Például a tiszta behozatal az 1985/ /1986-os idényben 4,3 százalékkal nö­vekedett. Ugyanakkor a fogyasztás az importáló országokban 1,7 száza­lékkal 3,4 millió tonnára növekedett, Ä szemeskávé-kószletet a szakértők az 1986/87-es Idény kezdetén 2,49 mii" Hó tonnára becsülték. Az év folya* mán a készlet előreláthatólag tovább bi 400 ezer tonnával csökken. ‘A hosszan tartó szárazság 1985-beü Brazíliában jelentős mértékben kárív sította a kávéültetvényeket. A keres­kedelmi körök a szemeskávé-ternie­­melést az 1986/87-es idényben 834 ezer, az 1987/88-as idényben pedig 1 millió 980 ezer tonnára feltétele­zik. Brazília tartlékal 1987. július el­sejével elérték az 1,6 millió tonnát. A múlt évben Brazília 594 ezer tonna kávét exportált mintegy 2,4 milliárd dollár értékben, A brazíliai IBC inté­zet képviselői bejelentették, hogy az idén a szemeskávé-kivitelt 840 ezeC tonnára mérséklik, függetlenül a ter­més nagyságára. Ennek az a célja, hogy növeljék a készleteket. Kolumbia az 1986/87-es idényben várhatóan 708 ezer tonna szemes ká­vét takarít be. A kedvezőtlen Időjá­rási viszontagságok jelentős mérték­ben befolyásolják a termés alakulá­sát. A kolumbiai kormány kidolgoz­ta a kávéültetvények felújításának programját, de a múlt évben nem si­került teljesíteni a programból adódó feladatokat. Az 1985/86-os idényben az ország 608 ezer tonna szemes ká­vét exportált ,az 1986/87-es idényben pedig 632 ezer tonna szemes kávé ki­vitelével számolnak. ÍSvét iiospodáŕstvÉf M •f *1 Fiisi Lívia a diáklányok munkáját ellenőrzi Keszegh Pál tizenöt éve dolgozik a szakmájában Klemna lália és Sárközi Katalin a borsóra vigyáz

Next

/
Oldalképek
Tartalom