Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-25 / 29. szám

A ZÖLDSÉGES - KERTBEN Augusztusban a legtöbb zöld­­ségfé'e szedhető és soknál ilyenkor már itt van a betaka­rítás ideje is. Megkezdődött a szabadföldi paprika, paradicsom, dinnye, tojásgyümölcs, spárgatök és csillagtök szedésének fő sze­zonja, és folytatjuk még a sza­badföldi uborka szedését is. Főként az uborka és a tök­félék szedésénél ügyeljünk ar­ra. hogy a növényeken ne ma­radjon érett gyümölcs. Ez nem­csak késle'feti a virágok, vala­mint a többi gyümölcs fejlődé­sét, érését, de csökkeni) a mi­nőségüket is. A dinnye jól érett, teljesen kifejlődött, szabályos alakú ter­mését fogyasztjuk. A sárga­dinnye súiya 0,25—8 kg között mozog, a görögdinnyéé 2—15 kg lehet. A minőségi szabvány a termés nagyságát nem írja elő. A sárgadinnye termése gömb alakú vagy lapított, több­nyire bordás vagy rücskös. A terméshús fehér, sárgászöld vagy narancsszínű, édes ízű és jellegzetes aromájú. A görög­dinnye gömb alakú vagy hos­szúkás, sötétzöld héjú. A húsa rendszerint telt vörös vagy ró­­zcaszínű, de vannak már sárga húsú fajták is. A tojásgyümö’cs (padlizsán) fogyasztható része az érett, tel­jesen kifejlődött termés. Az el­ső osztályú terméseknek leg­alább 80 mm hosszúságot kell elérniük, azonban kocsányuk­­nak nem szabad meghaladniuk a 20 mm-t. Vannak fajták, ame­lyek 300 mm-es termést is hoz­nak. A termések leggyakrab­ban tojásdad, hosszúkásán to­­jásdad vagy elipszis alakúak. Héjuk rendszerint lilás színű, de vannak zöld, sárga, rózsa­szín vagy fehér héjú fajták Is. A finom fehér, vagy zöldes gyümölcshűs apró magvakat tartalmaz. A spárgatöknek fehér vagy viláeossárga színű, hosszúkás alakú finom ízű termése van. Zsenge állapotban, még érutlc­­nül kell szedni, mikor a ter­mések 200—300 mm hosszúak és súlyuk 1 kg körüli. Hasonló alakú, de apróbb, zöld héjú termése van a kabacskának. A csillagtök termése világos szí­nű, lapos, tárcsa alakú és a széleken fogazott. Még éretle­nül kell szedni, mikor átmé­rője 70 mm-en aluli. A szab­vány szerint a 100 ínm-t meg­haladó termés már nem lehet piaci áru. Gyökérzöldségfélékből kony­hai fogyasztásra folyamatosan szedhetjük a sárgarépát, petre­­zse'ymet. céklát, zellert. A hagymafélékből fogyaszt­ható a friss vöröshagyma, fok­hagyma és a salottahagyma Eljött a véeleaes betakarításuk ideje is. A hagyma betakarítása akkor esedékes, amikor a le­­vélzet megfonnyad, száradni kezd és a hagyma nyak! ré­szénél megdől, elszárad. Ezt az állapotot július vége és augusztus közepe között éri eh Kivétel a magról vetett vörös­hagyma, amely 3—4 héttel ké­sőbb válik szedésre éretté. A tavaszi fokhagymát augusztus­ban kezdjük szedni, a téli pe­dig július végén és augusztus elején érik be. Nem ajánlatos megvárni, amíg a fokhagyma levélzete teljesen elszáad, mert buroklevelei a földben szétes­nének és a gerezdek kiszaba­­du'nának. Ez nagymértékben megnehezítené a szedést és csökkentené a fokhagyma mi­nőségét. A saloítahagymái, a­­mint fonnyadni kezd, rögtön felszedjük. A hagymaféléket szedőásóval emeljük ki, majd a sorokba rakva megszikkaszt­juk. Utána koszorúba fűzhet­jük, vagy sekély ládákba he­lyezve a tető alatt, száraz he­lyen utószárítjuk. A káposztafélék közül befe­jezzük a nyári káposzta szedé­sét. A levélzöldségekből a nyári salátát szedjük és megkezdjük a mángold fogyasztását is. A fóliasátrakban és üveghá­zakban már végére jár a pap­rika, a paradicsom és az ubor­ka szedése. A végleges betaka­rítás után eltávolítjuk a nö­vénymaradványokat. Az eset­ben, ha a tenyészidő alatt be­tegségek fordulnak elő, akkor a maradékokat, inkább éges­sük el. Az egészséges növények maradványait komposztáljuk. Ez a szabadföldi ágyásokra is vonatkozik. A megürült ágyasokat be­szórjuk komposzttal, műtrágyá­val, felássuk és a további őszi termesztésre előkészítjük. Vethetünk retket, télireiket, spenótot, vagy téli salátát. El­jött a kínai kel vetésének ide­je is. A korábbi vetés felmag zik, és nem fejleszt ízletes fejet. Ezért újra kell vetni. Ezekből ■ a kultúrákból késő őszig szed­hető. A kínai kelt szabadföldi ágyasokba vetjük, ahol palán­tát nevelünk, amelyeket később kb 50X30—40 cm sor- és tőtá­volságra ültetünk szét. A júliusi vetésből karalábét, karfiolt és salátát ültetünk. Az augusztusi növényápolás főleg locsolásból, növényvédelemből és gyomtalanításból áll. A nö­vényvédelem terén a levéltet­­vek irtására fordítjuk a figyel­münket. E célra többféle vegy­szer használható, például a Bi 58 ЕС (0,075%), Croneton 500 ЕС (0,05 %), Hostaqu'ck 50 ЕС (0,1%), Metation E 50 (0,2%), Orthen 75 SP (0,05%), vagy Pirimor DP (0,075 %) oldata. A növényzet kezelése után a szedésig, szállításig, vagy fo­gyasztásig minden esetben be kell tartani a szer kötelező élelmezés-egészségügyi várako­zási idejét. MAGDA VALSIKOVA agrármérnök, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN Augusztusban még öntözünk, kapálunk, füvet kaszálunk, s védekezünk a kártevők, beteg­ségek ellen, ugyanakkor már szüretelünk és készülődünk az őszi, illetve téli gyümölcstáro­lásra. Ebben a hónapban a sok­évi átlagnak 53 mm csapadék felel meg. Ha az elmúlt néhány év csapadékmennyiségét néz­zük, volt 13 (1973), de 121 mm is (1978). így tehát szárazság a'kalmával a hónap első felé­ben még szinte minden gyü­mölcsfélét öntözni kell. A hó­nap másik felében a téli almát már ne öntözzük. Magyarázat­képp annyit, hogy a hónap fo­lyamán a gyümölcsök súlya so­kat növekszik, tart a hajtésnö­­vekedés is, és ugyanakkor foly­tatódik a termőrügyek diffe­renciálódása. Mindezen folya­matok lebonyolításához első­sorban vízre, sok vízre van szükség. Ehhez kapcsolódik a levegő szerepe és annak biztosítása talajban, koronában egyaránt. Ha öntözünk, ezzel levegőtlen­né tesszük a talajt. Kapálnunk (M. S. illusztrációs felvétele) kell tehát, hogy a talajba leve­gő jusson. Irtsuk a gyomot és kaszáljuk a füvet, hogy azok a gyümölcsfától minél kevesebb vizet és tápanyagot vonjanak el. A fa koronájába a levegőit és napfényt metszéssel biztosít-* suk. Főleg az alma és az őszi­barack szorulnak metszésre —• zöldmetszésre. Az augusztus kimondottan az­­őszibarack hajtásválogatásának hónapja. Az ezidáig letermett fajtákat a szüret után, a kései fajtákat előtte, vagyis most ré­szesítsük hajtásválogatásban. Ez alatt minden olyan hajtás eltávolítását értjük — elsősor­ban a korona belsejéből —, melyekre a későbbiek során nem lesz szükség. Részle'es if­­jításokat is végezhetünk, külö­nösen akkor, ha nem volt ter­més. Az almánál hasonló a helyzet. Nagy volt a természe­tes hullás (főleg a Starkin.gnál és a Starkrimsonnál). helyen­ként a jégkár, varasodás egész korán beköszöntött, így a zöld­­válogatás, a vízhajtások eltávo­lítása. esetleg a részletes Újí­tás még most is aktuális. A növényvédelem szempont­jából most sem nyugodhatunk, hiszen a hónap elején ta-t az almamoly II. generációjának tombolása. A hónap folvamán az aknázőmolyok, a kaliforniai pajzstefü. a takácsatkák és a sodrémolyok, a betegségek kö­zül a lisztharmat kártétele lő­het számításba. Ismét találkoz­tam már a lombosfafehérmoly kártételével, bár az első nem­zedék gyér, a másik tömeges lehet. Lassan már befejezzük a lombtrágyák használatát, de ugyanakkor kalciumkloridot a­­jánlunk a jonathán fákra a barnafoltosodás megakadályo­zására. Nálunk erre speciális szer nincs. (Magyaroszágon Agromax Ca van ilyen célra forgalomban.) Ha laboratóriu­mi katciumklnridot használunk, ügyeljünk annak töménységére (0,3—0,4), valamint arra. hogy perzsel, tehát nagy melegben ne permetezzünk. Augusztus­ban — főleg Jonathán faiták­­nál — Kuprikolt használhatunk. Megakadályozhatjuk vele a le­vél- és a raktári betegségeket. A hónap felétől a szemz“«ek megkezdése is aktuális. Eev­­részt már a hénap elején vé­gezzük el a vadalást, másrészt, ha a suhángok elérték a kívánt korona-magasságot, a koio­­nnalakító metszéseket. Az ala­nyok talaját tartsuk nedvesen, így szemzéskor a héjuk felvá­lik. A hónap végén már meg­csinálhatjuk az első ellenőrző szemzéseket. Közeledik a szamóca telepí­tésének ideje. Válasszuk ki he­lyét. trágyázzuk meg istálló- és alaptrágvákkal (К, P) öntöz­zük a területet és tartsuk gyommentesen. A hónap végé­től szeptember derekáig ültet­hetjük. Ültetés után többször ínaponta 2—3x) öntözzünk A' szamócát sekélyen kell iVtetní, hogy a föld csak a gyökérze­tet lepje. Ha saját szaporítást végzünk, akkor is sokat öntöz­zünk. hogy az ostorindák jól legyökerezzenek. A betegségek ellen pemetezzünk. tennivalók Itt a szüretek ideje. Leterem­tek a bogyósok, érnek a kö­zépkorai őszibarackok, a nyári és őszi körte, alma. Fontos a szüret idejének a megválasz­tása. Kistermelőkről lévén szó, mindennél szigorúan alkalmaz­zuk a színelőszedést, almánál, körténél pedig a néhány napos utéérlelést. Foglalkoznunk kell a tárolók rendbetételével, mert azokat A SZŐLŐBEN Rendszeres, sekély kapálás­sal irtjuk a gyomokat, ne hagyjuk, hogy azok magot ér­leljenek. A gyom párás mikro­klímát teremt, ami kedvez a gombabetegségek terjedésének. Rotációs kapa segítségével a szétvágott gyomokat egyúttal be is dolgozhatjuk a talajba. Azáltal, hogy a gyomoktól meg­tisztítjuk a tőkék környezetét, elősegítjük a talajnedvesség megőrzését, valamint a fiirtök beéréséhez szükséges őszi ta­lajmenti hőmérséklet növeke­dését. A füvesített sorközöket rendszeresen kaszáljuk. Ne hagyjuk a füvet 10—15 cm-néi magasabbra megnőni. A sorkö­­zökben hagyott, lekaszált fű sokáig megőrzi a nedvességet. Továbbra is kötözzük a csün­gő, kiszabadult hajtásokat. Ügyeljünk arra, hogy a tőke be’seje szellős maradjon, a le­veleket, fürtöket ne kössük át. Célszerű a fürtöket egyúttal űgv eligazítani, hogy minél jobban érje őket a napfény. Az idősebb, sárguló levelek közül le Is szedhetünk néhányat. Ez­­’által a tőkéket szellőssé tesz­­szük, elősegítjük a szőlőfürtök jó beérését és elejét vesszük a szőlőbogyók rothadásának. Ha a termöszőlők hajtásai túl­nőtték a támberendezést és visszahajolva erősen árnyékol­nak, végezzük el a hajtások csonkázását. Ezzel gyorsíthatjuk a termés és a hajtások beéré­sét. növelhetjük a termés cu­kortartalmát. A legfelső fürt fölött azonban legalább 5—6 levél maradjon. Az új telepíté­sű szőlőt ne csonkázzuk, hogy minél jobban fejlődhessen a tő­ke és gyökérzete. A hónaljhaj­tásokat az erős fejlődésű tőkék esetén ne távolítsuk el telje­sen, hanem 2—3 levélre csíp­jük vissza. A teljes eltávolítás ugyanis újabb hajtások fejlesz­tésére serkenti a szőlőt. Tégverte szőlőkben gondos ápolással segítjük teverni a jég okozta károkat, jégverés nfán azonnal védekezzünk a pe^onnszpóra és a szürkerotha­dás ellen. A réztartalmú készlt­már az Ősziek tárolásánál igénybevesszük. Felfrissítjük a tároló alját. Az eddigi szintből 1—2 cm-t eltávolílhatunk, illet­ve homoktakarást végezhetünk. Meszeljük újra a falakat, a polcok mozgatható elemeit te­gyük néhány napra az udvarra. Gondoskod junk'a reteszek fer­tőtlenítéséről, javításáról, eset­leg újak beszerzéséről. Létrák­ról, állványokról is gondos­kodjunk. Foglalkozzunk gyümölcsasza­lással, s egyéb tartósítással. Szőlő híján csináljunk gyü­mölcsborokat. Már most gon­doskodjunk facsemetékről. BELUCZ JÄNQS agrármérnök, kandidátus mények (Kuprikol, bordóilé) fertőtlenítik a sebeket és elő­segítik a gyógyulást. Közvetle­nül zsendülés előtt célszerű még egyszer megpermetezni a termőszőlőt. Peronoszpóra' el­len most már kizárólag réztar­talmú készítményekkkel perme­tezzünk, . mert ezek elősegítik a hajtások jó beérését. Jól be­vált a Kuprikol 50 0,5—0,6 százalékos oldata. Mivel még midig veszélyeztet a liszthar­mat, szükséges az ellene való védekezés. Lisztharmat ellen leggyakrabban kéntartalmú ké­szítményekkel védekezünk. Szü­ret előtt 42 nappal még hasz­nálhatjuk a Suliitól К 0,5 szá­zalékos oldatát. A várakozási idő be nem tartása kénhidro­­génszagú (záptojásszagú) bo­rokat eredményezhet. Étkezési szőlő esetében a kéntartalmú készítmények használatakor a várakozási idő csak 3 nap. Csa­padékos Időjárás esetén a rot­hadásra érzékeny, valamint a későn érő szőlőfajtákat a Ro­­nilan 0,1 vagy az Euparen 0,23 százalékos oldatával védjük a szürkerothadás éllen. Ha csak szürkerothadás ellen perme­tezünk, akkor elég a fürtzőnát, Illetve a fürtöket kezelni. Mi­vel a szermaradványok zöme kedvezőtlenül befolyásolja a must erjedését, az eíőirt vára­kozási időt valamennyi készít­mény esetében feltétlenül tart­suk be. A fiatal, még nem ter­mő ültetvények növényvédel­mét egészen augusztus végéig folytatjuk, valamint NPK vagy Cererit műtrágyával (20 gramm tőkénként) augusztus elején még egyszer fejtrágyázzuk a fiatal ültetvényeket. Jelöljük meg a tovőbhszapo­­rításra szánt tőkéket. Erre a célra csak a nagy biológiai ér­tékű és bőtermő szőlők érdeme­sek. Fejezzük be az alanytőkék kötözését és hónaljazását, majd végezzük el a csonkázást, hogy elősegítsük a vesszők jobb be­érését. Az oltványiskola öfltö­­zését fejezzük be. Gondosan ápoljuk a zöldoltásokat, zöld­­szemzéseket. Ä hajtásokat fo­kozatosan kössük karóhoz, ne­hogy letörlenek. A lombtrá­gyázást most már mindenütt Levéltetvek szivogatásával károsított őszibarackfa levelei ( ld- felvétele)' fejezzük be, mert gátolja a vesszők beérését. Ha új szőlőt szeretnénk ősszel ültetni, kezd­jünk hozzá már most a talaj­­-elűkészitéshez és a trágyázás­hoz; A szőlőtelepítés előtt fel­tétlenül érdemes talajvizsgála­tot végeztetni. A szaktanács­­adás részletes útmutatást ad arra, hogy mennyi szerves- és műtrágyát szükséges a talajba dolgozni. Augusztusban már kezdenek érni a korai csemegeszőlőfnj­­ták. Fordítsunk nagy figyelmet szedésükre, mert a szaksze­rűen betakarított termés to­vább tárolható és jobban elad­ható. A csemegeszőlőt akkor szedjük, amikor a bogyók a fajtára jellemző nagyságot, színt elérték, ízük kellemes, héjuk vékony és áttetsző. A szőlő nem utóérő, élvezhetet­len, kellemetlenül fanyar és hú­zós ízű marad, ha túl korári szüreteljük. Ne hagyjuk vi­szont azt sem, hogy a bogyók túlérjenek, mert akkor reped­nek, sérülnek, csökken íz- és zamatanyaguk. A szőlőt lehe­tőleg reggel, a harmat felszik­kadása után szedjük, így job­ban eláll. Ügyeljünk arra, hogy a leszedett gyümölcs még. rö­vid ideig se maradjon a napon. Esős időben ne szüreteljünk, mert a bogyók könnyen rotha­dásnak indulhatnak, befülled­hetnek. A fürtöket a kecsá­­nyuknál fogva óvatosan vágjuk le, ügyelve arra, hogy a bogyó­viaszt ne töröljük le, mert az védi a párolgástól és tetszető­sebbé teszi a bogyókat. A lesze­dett csemegeszőlőt szállításig vagy fogyasztásig hűvös helyen tároljuk. A BOROSPINCÉBEN Kezdjük meg a szüreti előké­születeket. nehopv a szüret Idején kelljen ^kapkodni, frjuk össze milyen anyagokra, felsze­relésekre. alkatrészekre lesz szükségünk és mielőbb szerez­zük be ezeket. Ha nagyobb ter­més várható, időben gondos­kodjunk demizsonok, fahordók beszerzéséről. A szüret szakszerű e’őkészf­­tése alapja a jó minőségű, kellemesen fogyasztható bor­nak. A présházat és pincét na* gyón gondosan takarítsuk ki, A fokozott tisztasággal meg­előzhetjük a káros mikroorgai nizmusok elszaporodását, a fer­tőzési gócok kialakulását. A falakat meszeljük le, a padoza­tot mossuk fel, á beszennye­ződött homokot cseréljük ki. A’ hordók külsejét töröljük tisz­tára. Az abroncsokat rozsdátla­­nítsuk és fessük be. A présház és a pince légterét darabos kén vagy kénszelet elégetésé­vel fertőtlenítsük. Ellenőrizzük, próbáljuk ki a szőlőfeldolgo­záshoz használatos gépeket. A’ megrozsdásodott fémrészeket tisztítsuk meg, fessük le elő­ször míniummal vagy más ala­pozó festékkel, majd saválló zománcfestékkel. A faedénye­­ket váltott vízben duzzasztjuk, majd hideg vízzel, gyökérkefé­vel gondosan súroljuk kí. Az abroncsokat húzzuk meg. A műanyag vagy gumi­csöveket 1—2 százalékos lan­gyos szódaoldattal többször mossuk ki, majd tiszta vízzel öblítsük át. ■ Vizsgáljuk meg a hordók bel­sejét, nem érzünk-e penész­vagy ecetszagot. A töltűképes hordó levegője egészséges bor­illatú, fája tiszta, rajta borkő­kristályok csillognak. Az egész­séges hordókat elegendő hasz­nálatba vétel előtt tiszta vízzel kiöblíteni, о gyanúsakat szó­­dás vízzel alaposan mossuk kí, majd többször öblítsük át hideg vízzel. Szikkasztás után a hor­dókat kénezzük ki, 100 liter űr­tartalomra fél kénszeletet szá­mítva. KORPÁS ANDRÁS agrármérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom