Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-25 / 29. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVÉ? 1987. július 25. JÓ VAKÁCIÓT! Joggal kívánhat kellemes üdülést, jó vakációt gyermekének az a szülő, aki a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének üunaszerdaheiyi /Dunaj­ská Streda I ]B jóvoltából küldheti hazai vagy külföldi pionírt óborba fiát vagy lányát. Az idén a hazai pionírt óborokban több mint ezer, a külföldiekben pedig közel ötszáz csallóközi szövetkezeti dolgozó gyermeke nyaral. Az SZFSZ IВ azonban nemcsak beutalókról gondoskodott, hanem sportszerekről és játékokról is a gyerekek számára, hogy a természetjárás, városnézés és fürdés mellett érdekes és izgalmas játékokkal, sportvetélkedőkkel is szó­rakozhassanak a pionírok. Idehaza Ёszak-Morvaország és Szlovákia festői tálaival ismerkedhetnek meg, a Magyar Népköztársaságban pedig Eger, Visegrád és Balatonboglár úttörőtáborai várják őket. De az NDK-beli Au­­gustusburgban és Suhlhan, a bulgáriai Rusalkában és a jugoszláviai Púid­ban is bizonyára kitűnően érzik majd magukat. Kísérőik java része tapasztalt pedagógus, aki többször gondoskodott már a gyermekek táborbeli programjáról, s megjelelő jelügyeletében megbíz­hatnak a szülők. Az ilyen nyaralás nemcsak pihenés és kikapcsolódás, hanem szórakozva tanulás is. hiszen múzeumokba látogatnak el, várak történetével ismer­kednek, erdők, mezők és vizek rejtelmei tárulnak fel elöltük. Az önálló­ságra nevelés is része a tábori éleinek. Naponta pontozzák, hogyan gon­doskodnak a rendről, a szobák tisztántartásáról. Hogy a következő években hányán mehetnek majd nyaralni az SZFSZ ■ jB beutalójával? Valószínűleg egyre többen, mivel döntés született arról, hogy az ejsz-ek társított pénzeszközeiből elkezdik egy saját pionírtábor építését is. SVINGER ISTVÁN Meleg napokra könnyű ruhit Kánikulában — munkában és pihe­nésnél Is — könnyen kezelhető, szel­­lős nyári ruhára van szükség. A di­vatban Ismét az őket megillető hely­re kerülnek a természetes szálból ké­szült anyagok, amelyek egész napi viseletre célszerűbbek, kellemeseb­bek, mert szellőznek, „lélegeznek“. Érdemes odafÍgye1 ni, milyen arány­ban keverik őket raüssálas anyaggal. Olyan kelmét válasszunk, amelyhez a természetes anyagoknál kisebb arány­ban keverik őket müszálas anyaggal, annyit, bogy ne gyfirődjön). Nyéri­­ruha-anvagként javasolt a vászon fvagy vászon struktúrájú), a len ka­rakterű vagy a krepp, de nagyon praktikus a pamut-dzsörzé is. A szí­nek harsányak, vidámak, ám a nap­sárga, a narancssárga, a parasztró­zsaszín. az élénkzöld, a pávakék mel­lett elmaradhatatlan a fekete és a fehér. Rajzos ajánlatunkból négy modell a nappali viselet, négy pedig estére vagy nyaralásra való inkább csak jő alakú fiataloknak. 1. Kétrészes, rövid japán ujjú nyá­ri ruha könnyű anyagból. A felsőrész meghosszabbított pántja megkötős. A szoknya sima vonalú, oldalt felhasí­tott. A blúz bősége alul visszabugy­­gyan. Akit erősít ez a megoldás, ne fogja pániba a bőséget, és a ruhái 1*1 telmérgezés, ha az ételek, íta- 1 lók elfogyasztása után rötiid J idővel (2—24 óra) borzongás, hidegrázás, ritkán láz, hánytnger, há­nyás, bélgörcsök, esetleg hasmenés lép fel. Vannak könnyebb lefolyású ételmérgezések, ilyenkor csak a tü­netek valamelyike lép fel, de súlyo­sabb esetekben jelentkezhet az egész tünetegyüttes. Ételmérgezést okozhat, ha idegen anyagok kerülnek az étel­be vagy italba, ha a szervezetre ká­ros mikroorganizmusok elszaporod­nak benne. Az ételmérgezések megelőzhetők, ha az étellel foglalkozó személyek, konyhák és tárolási helyek és mó­dok, az ételkészítés munkafolyamatai megfelelnek a higiéniai követelmé­nyeknek. A főzés higiéniája, a'tárolás határ­idejének ismerete és betartása egész évben fontos, de nyáron rendkívül nagy'a jelentősége. A tisztaság — alapkövetelmény: vo­natkozik ez a felhasznált nyersanya­gokra éppúgy, mint az edényekre, ele kiváltképpen » hűtőszekrényre. A fertőtlenítő hatású mosogatószerrel, rendszeres időközökben áttörölt és lemosott polcokra és dobozokra épp­úgy, mint a hűtőben elhelyezett élel­miszerek csomagolására, áttekinthető és egymástól megfelelő csomagoló anyeggal és fedővel elkülönített romlatlan ételek és élelmiszerek tárolására. Fontos, hogy betartsuk azt a köve­telményt is. hogy soha ne tegyük a hűtőbe melegen, s abban az edény­ben az ételt, amelyben elkészítettük. (Frissen már fogyasztottunk belőle, töltsük át kisebb edénybe.) A húslevest mindig leszűrve, hitleg vízben gyorsan lehűtve (zöldségek, levesbetét nélkül) tároljuk. Csak új­ra átforralva (annyit melegítve, a­­mennvit elfogyasztunk) együnk belő­le. Különösen vigyázzunk a levesbe­tétekkel. akár reszelt, akár cérname­télt vagy daragaluska. 24 érán túl nyáron nem tárolható, illetve veszé­lyessé válhat a fogyasztása. A 'főzelékfélék, pörkölt — mivel átforralható — ritkán okoznak étel­mérgezést, de azér,t 24 órán túl eze-M\okoz ételmérgezést? két se tároljuk, mert megsavanyod­­hatnak. A sültekei lehűtve, jól letakarva tegyük a hűtőbe, s fogyasztás előtt süssük át. A rizst, a galuskát, a burgonyát — mivel nem forralhatók — ne tároljuk 2—3 óránál tovább, mindegyik jó táptalaja a mikroorganizmusoknak, ezért veszélyesek. Ugyanez vopaíkozik a tojásos lecsó­ra is, mivel a tojás és a tojásból ké­szült ételek' eleve gyorsan romla­nak és rendkívül heveny ételmérge­zést okozhatnak. A legtöbb bajt a vagdalt húsuk, a darált hússal töltött étetek és a hi­degkonyhai készítmények okozzák. Már a daráló és a hozzáadott tölte­­léklékanyagok (például a rizs, a to­jás és a fűszerek) is fertőzhetnek, mert sok kórokozót tartalmaznak nyersen Is. A legtöbb ételmérgezést tapasztalat szerint az állott vagdalt hűsok okozzák. Veszélyesek a főtt tészták is, mivel kifőzés után mér nem kapnak hőke­zelést. Emellett a zsírozáshoz és az ízesítéshez használt anyagokkal való megszórás közben is kerülhet rájuk kórokozó. Ezért elkészítés után azon­nal fogyasztandók, nem tárolhatók. A sült tészták nem szoktak étel­­mérgezést okozni, kivéve a krémmel töltött készítményeket. Különösen óvakodjunk nyáron a krémestül és a vaníliás krémeš édességektől, ame­lyeket tojásból készítenek. (Madártej, vaníliafagylalt). A fagylaltok közül a gyümölcsfagy­laltok ritkán okoznak ételmérgezést. Tartsuk be a tárolási határidőket, s a savanyodni, romlani kezdő étele­ket azonnal távolítsuk el a hűtőből. Helyüket (és a tárolóedényt) fertőt­lenítsük. Külön veszélyforrás a mosatlao gyümölcs és zöldség, amelyen a kü­lönféle permetezőszerek maradványai vannak. Újra meg újra hangsúlyozni kell, hogy bő, folyó vízben kell meg­mosni, csak azután szabad fogyaszta­ni vagy feldolgozni. 6 De nem elég, ha tiszta a konyha, a hűtő, az edények, ha gondosan ki­főzve kerülnek a rántás keverésére a lábasba a fakanalak, s fertőtleníiő­­szeres vízzel lemosva helyiikre a da­rálók. Az étellel foglalkozó személy is legyen egészséges, tiszta. Nem „eL- avult szokás“ a kötény, a kendővel hátrakötött haj. Akinek hasmenése, tüszős man­dulagyulladása. gennyes bőrbetegsé­ge vagy influenzája van, ne főzzön, ne foglalkozzon az ételek készítésé­vel és tálalásával. A köhögés, tüsszö­­gés öt-tíz méter távolságra is elröpíti a kórokozókat, fertőzi a környezetet, az ételeket. Ha nincs, aki helyettesít­sen, oltsunk maszkot, s „mosakod­junk be“, hogy se kezünk, se ruhánk ne fertőzzön. Ke!l-e még ismételni,, hogy minden vécéhasználat után szappannal mos­sunk kezet — különösen vonatkozik ez a konyhában, étellel foglalatosko­­dókra, kisgyermekeket étkeztető fel­nőttekre. A vonaton, autóbuszon, üz­leteket járva is kezünkre, ruhánkra tapaclnak a kórokozók. Hazatérve olt­sunk háziruhát. Még mindig kevés háztartásban tö­rődnek a bevásárlótáskák, műanyag tasakok tisztításával, fertőtlenítésé­vel. Nem kevesen vannak azok sem, akik zacskó, tasak nélkül „csak úgy“, а кгЪпрН. a sörösüveg mellé csúsz­tatva viszik haza az üzletből a ke­nyeret, péksüteményt. Kell-e bizony­gatni, mennyire szennyeződhet így az élelmiszer, s ha nem ételmérge­zést, más megbetegedest, teríőzést okozhat. Ne tartsuk fe'esleges óvatoskodás­­nak tehát, ami alapkövetelmény: a tisztaság, a szakszerű hűtés, a körül­tekintő tárolás és az erjedés, sava­­nyodás, romlás kezdődése előtt — frissen — fogyasztott ételek megóv­nak az ételmérgezésektől. A lapunk 24. számában közölt keresztrejtvény helyes meggfejtése: „Tanár úr kérem“, „Görbe tükör“,, „Capillária“, „Esik a hó“, „Mennyei riport“. Nyertesek: László Benő, Hidaskürt (Mostová); Stefanovszky Gyula. Farnad (Farná); Végh Zoltán, Bogya (Bodza). MEGFEJTÉS­NYERTESEK saját anyagából készült övvel viselje. 2. Fiataloknak rövid, idősebbeknek, erősebbeknek átlagos hosszúságú szoknyával készülő, három színből összeállított modell. Négyzsebes, elöl gombolt ruha (apán ujjal. Vászonból a legcsinosabb. 3. Ejtett vállú, mély karöltős, visz­­szahajtott kézelős vászonruha. A de­rékbőség gumirészében saját anyagá­ból való öv van. Bősége ezzel szabá­lyozható. A formára szabott gallér alatt elütő színű masni van. Két nagy zsebe praktikus és díszíti is. 4. Elől végiggombolt japán ujjú ingruha. Négy zsebfedője csak dísz. A szoknya zsebe alatt beállított leva­­salatlan hajtások adják a bőséget. Készíthető vászonból vagy santung­­ból. 5. Pamutdzsörzéböl készülhet ez a hát és ujja nélküli ruha, a csípőn széles, redőzött övvel. 6. Nehéz selyemből mutatós, ujja nélküli „nyakban“ rögzített, redőzött ruha. A hat részből szabott szoknya szorosan követi a csípő vonalát, csak térdtől lefelé bővül. 7. Kétrészes ruha nyaraláshoz. Fel­sőrésze nyakba kötődik. A „téglalap“ szoknya átmenős, redőzött, egy he­lyen rögzített. 8. Nehéz selyemből szép ez a .váil­­pántos, esti ruha. A redőzés fölött hímzés díszíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom