Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-28 / 47. szám

A ZÖLDSÉGESKERTBEN Beköszöntött már a tél A kiskerteket itt-ott hötakaró bo­rítja Az alacsony területek leg­melegebb részein azonban még nedves és őszies napokra is számíthatunk. A kerti munkák javát már befejeztük, de erre az időszakra is maradt még tennivaló. A szabadban szedjük a bim­­bós és fodros kelt. A bimbós kel. mivel a növény jól bírja a fagyokat és szinte egész té­len folyamatosan szedhető, kedvezően tarkítja téli étren­dünket Tárolására nincs szük­ségünk Az esetben, ha mégis tárolni óhajtjuk, akkor arra a pince és általában minden hű­vös helyiség alkalmas. A le­fejtett bimbók műanyag zacs­kóba téve hűtőszekrényben vagy más hűvös helyen 1 — 2 hónapig eltarthatok. A táplál­kozás értékét akkor őrzi meg legjobban ha lefagyasztjuk. A kánosztafélék közül a fodros kel tartalmazza a legtöbb ás­­vánvi és szárazanyagot, vala­mint átlagon felüli mennyiség­ben a vitaminokat |A. Bi. B?, Cl. Bizonyos értékes aminnsa­­vak és föl értékesíthető fehér­jék is jelen vannak benne. A bimbós kelt — amely sok oldalúan felhasználható — a könnyen emészthető zöldségek közé soroljuk. Leggyakrabban főzzük, pároltuk vagy sütjük. Alkalmas levesízesitő zöldség­nek főzeléknek Kitűnő a ra­kott vagy a vajjal, illetve me­leg mártással leönlött bimbós ke' is Különféle módon süthet­jük és felhasználhatjuk hús körítésére is. A növény fo­gyasztható részei a száron, a levelek hónaljában lévő kicsi, legfeljebb 50 mm nagyságú fe­jecskék. piacra a szárról le­szedve vagv azzal együtt ke­rülnek A fejecske legkisebb átmérőié 15 mm lehet. A fodros kel fogyasztható ré­szét a jól kifejlődött, tiszta, törésmentes levelek képezik Ezeket egyenként vagy az egész növénycsúccsal együtt, 100 mm hoszsú szárral kell le­­váeni A levelek jellegzetesen fodrosak, zöld. lila vagy lllás­­kék színűek. A fodros kel elő­nye az hogv júliustól márciu­sig szedhető Mivel kint jói át­telel nem kell tárolni. Azok a oSvénvek, amelyeket a fagy. a dór már megcsípett. jobb Iziíek mert cukortartalmuk en­nek hatására növekszik. A fodros kel sok C és különféle В vitaminokat, továbbá karo­­tlnt vasat, káliumot és kalciu­mot tartalmaz. A bimhós kelhez hasonlóan a diétás étrendben is érvényesül. Többnyire főze­léknek használják, de Udezöld levelei húsos és szendvicses tálak díszítésére Is alkalmasak. Kiváló ízűek a nyersen pari­­zerbe vagy sajtos tésztába bur­kolt kirántott levelek is. A petrezselyem gyökere * talajban nem fagy el. és taka­rás nélkül is jól áttelel. Ha az időjárás megengedi, így a tél folyamán is szükség szerint szedhető. A földben hagyott gyökerek a fagyok után — ta­vasszal — felszedve lényege­sen ízesebbek, mint a tároltak. A talajban áttelelt petrezse­lyem rendszerint már január­ban fejlődésnek Indul és feb­ruár végétől már friss petre­zselyemzöld áll rendelkezé­sünkre. Ha friss zöldjét télen is fogyasztani akarjuk, akkor az ősszel felszedett gyökereket benn a lakásban kell hajtat­nunk. A gyökereket ládába vagy cserépbe, függőlegesen egymás mellé állítva helyezzek el. A közöttük lévő hézagokat könnyű földdel úgv töltjük ki, hogy a gyökérnyakak kiállja uak. Megöntözés után tegyük világos helyre. Néhány hét után a gyökerek üde zöldet fejlesztenek. A metélöhagymát, amely éve­lő növény, a tél folv'mán fő­leg hajtatva termesztik A haj­tatásra szánt metélöhagymát alaposan megöntözzük és szo­bahőmérsékletre. helyezzük. Itt hamarosan fejlődni kezd és többször vágható. Finom és harmonikus íze miatt a nyers metélőhagyma közkedvelt fű­szerféle Felhasználható külön­féle — köztük nyers — ételek­hez, sült húsokhoz, szendvi­csekre, salátákba, kenőkré­mekbe .túróba stb. A sóskát 3—4 évig egy ter­mőhelyen hagyhatjuk. A téli ellátásban az október—novem­ber közti időszakban termett sóskának van jelentősége. A sóskát ’ az erősebb fagyokig nem kell letakarni. Becembér­ben már ajánlatos deszkákkal, téglákkal küriilrakni és fóliá­val vagy üveggel belakarni, így leveleit egész télen szed­hetjük, mert a letépettek he­lyett újak fedődnek. A sóska táplálkozási értéke a spenóté­hoz hasonló, de több sóskasa­vat tartalmaz. A-provltamin. C­­•vitamin, sok fehérje, különféle ásványi anyag, köztük vas és kalcium található benne Fo­gyasztható nyersen, saláták formájában, levesként vagy főzelékként is. Decemberben kezdjük meg a cikóriasaláta hajtatását is. E célra különféle műanyag edé­nyek és ládák felelnek meg. A belsejüket fóliával kibélel­­jök, és aljára 50 mm-es kom­­positrétegre állítjuk rá merő­legesen a novemberben felsze­dett és tárolt gyökereket. Л köztük lévő hézagokat földdel töltjük ki, és ezt beöntözzek. Ezután az edényt 16—20 C-fok körüli hőmérsékletű sötét he­lyiségbe tesszük. Ilyen körül­mények között 4—5 hét után megkezdhető a termés szedése. A cikóriasaláta fogyasztható részét a zsenge levelekből álló rózsák alkotják. A piacra szánt levélrózsáknak szilárdan zár­taknak, csontszínöeknek, 100— —250 mm hosszúaknak és 25 mm átmérőjöeknek kell lenniük. A zöldes vagy barnás színű le­­vélrözsák kesernyések. A cikó­riasaláta azért értékes, mert n tél folyamán frissen fogyaszt­ható zöldséget ad Fogyasztása serkenti az emésztést. Inulínt is tartalmaz. így felhasználha­tó a cukorbetegek diétás ét­rendjében. A vékonyra metélt levélrózsákból finom nyers sa­látát lehet készíteni, de párol­hatjuk. süthetjük vagy kiránt­hatjuk is. A kerti zsázsa a téli időszak­ban decembertől márciusig ter­meszthető. Leggyakrabban a konyhában, az ablakba helyez­ve termesztik. Egy műanyag tálcát 30—40 mm vastagon földdel töltünk meg. Elegyen­getjük. langyos vízzel beüntöz­­zük, majd sűrűn rászórjuk a magot. A magvak 20 C-foknál két nap múlva csíráznak. Négy nap múlva elérik a 50—B0 mm-es magasságot. A fogyasz­tásra alkalmas hajtásokat ol­lóval vágjuk le. Kizárólag nyer­sen fogyasztjuk, például vag­dalva szendvicseket és hideg­tálakat díszítünk vele. Ne feledkezzünk meg a ko­rábban tárolt zöldség rendsze­res ellenőrzéséről. A tároló he­lyiségekben a hőmérsékletet szellőztetéssel szabályozzuk. A zü'dségféléket általában 0—В C-fok között kell tartanunk. A burgonyát 4—5 C-fok-nál és 90—92 százalékos páratartalom­nál, a céklát, a sárgarénát. a petrezselymet, a pasztinákot. a zellert és a karalábét 1—3 C­­-foknál és 85—90 °/ö-os pára­tartalomnál kell tárolnunk. Magdaléna ValSíková agrármérnök, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN (Id. illusztrációs felvétele) Több éves megfigyeléseim a* alapján azt tudom ajánlani, hogy a metszést, s a vele fárő faápolási munkákat már de­cemberben el kell kezdeni, mi­vel januárban a nagy hideg és hó akadályozza á munkát, feb­ruárban pedig vagy még hő van, vagy már sáros a kert. Márciusban, amennyiben a kert­ben már dolgozni lehet, a haj­tatás, a fóliázás kerül előtérbe. így tehát a termökorban lé­vő alma-, körte-, meggy-, cse­resznye- és sziívafákct, vala­mint a bogyósokat már decem­berben metsszük Jól gondol­­jük át azt is, hogy minden fánk és bokrunk érdemes-e ar­ra, hogy tovább megtartsuk. Az öreg, elaprósodutt termést hozó, esetleg elavult Fa;tát vagy a beteg fákat ne tarto­gassuk. Ugyanez vonatkozik a bogyósokra Is. Manapság almá­ból, körtéből, de bogyósokból is jó a fajtakínálat. Az elöre­gedett, beteg fákat nem érde­mes ifjítani Ma az állandó, részletes ifjitás része az évi metszésnek. Tqhát még mindig időben van egy-egy öreg fát kivenni, s helyét tavaszra új oltvány részére elkészíteni Is­mét hangsúlyozom: töreked­jünk arra. hogy az alma ne váljon mostoha gyümölccsé. Az a tény, hogy jó faitavá­­lasztás esetén 10—11 hónapon át fogyaszthatunk almát — a fennmaradó 1—2 hónanban vi­szont a fölös termésből kész-Ut almalevet, vagy egyéb készít­ményt —, e gyümölcsfaj továb­bi termesztésére késztet. Kiveszőben van a körte, és lassan már ritkaságszámba megv. Ne feledkezzünk meg arról sem. hogy ára is lesz. Nagyon egészséges és ugyan­csak többféle módon fogyaszt­ható a meggy. Manapság létez­nek biztonságos, önporzó fal­ták. Ilyenek a magyar Frdi bőtermő és az Üjfehértói für­tös. Szilvafáinkat a sarka nevű vírusbetegség veszélyezteti. fitt, ahol ez a betegség elterieclt, s a fákat, a gyümölcsöt megtá­madta. nem is lehet ellene vé­dekezni. Ma már a korábban vírusmentesnek tudott Stan'ey is fertőzött Mananság a jugo­szláv csacsaki szilvák, a ía­­čanska rana. az \'0 11/80/59. a Caranska lepotnica, ÜaCanska najhniia. a Cafianska rodna. a Üaraoski Secer. a [elica és a Valievka kerülnek előtérbe. Ezeket az utóbbi 1—2 évtized­ben a Csacsaki Gyümölcsészetl és Szőlészeti Kutatóintézetben nemesítették ki. A vegetációs időn kívüli téli metszés — a­­melyet a kajszi- és őszibarac­kon kívül a többi termőkorban lévő fákon végzünk — alap­szabályai a következők: ф A megöregedett, termés­sel évente megrakott, kis hal­­tásnövekedésű fákat mély met­szésben részesítjük, részletesen lf (ttjuk. • A lustálkodó, buja növe­kedésnek indult fákat, ott ahol az évi termés éppen csak meg­mutatkozik, óvatosan metsszük A korona belsejének megrítk tása domináljon. A bosszú ága­kat könyököltessük ki (vágjuk őket egy kétfelé éllé, véko­nyabb vesszőre). ф A metszést kötözéssel kombináljuk. (Ez nemcsak a' támrendszeres művelésre vo­natkozik!) ф Határozzuk el, milyen szélességű és magasságú fasort akarunk; ezt most metszéssel ennek megfelelően alakíthat­juk. Ф Amennyiben a fák alatt; termetünk, igyekezzünk egy optimális törzsmagasságot ki­alakítani, s ezen alul a váz­ágakat távolítsuk el. ф A metszéskor ne feled­kezzünk meg a kártevők át te­lelő formáinak, a gyümölcs­­múmiáknak, valamint a liszt­harmatos ágvégeknek az eltá­volításáról se. ф Az idősebb fák kérgét va­karával, drótkefével meg kell tisztítani. Előbb azonban te­gyünk a földre, á törzs köré fóliát, hogy a lehullott kéreg­darabokat összegyűjthessük és elégethessük. H A bokroknál igen fontos á ritkítás. A kaliforniai pajzs­­tetővel fertőzött részeket, egye­­deket jől jegyezzük meg, hi­szen a téli permetezésre foko­zottan kell ügyelnünk. A nvesedéket már a tél fo­lyamán égessük el. A téli per­metezéssel viszont ne siessünk; a lavasolható időszak február vége és március. Az ültetésre szánt csemetéket védjük meg a rágcsálóktól és a nagy fa­gyoktól. A gyümölcstárolőt a téli nagy hidegektől azonban nem kell féltenünk. Télen már nannal is eleget szellőztethe­tünk. Gondoskodjunk a kellő páratartalomról és a betegsé­gek ellen legalább havunta égessünk kénszalagot. A jövő éyre szükséges növényvédő szer­es műtrágyaszükségletet már a tél folyamán vásároljuk meg. Szabad időnket használjuk fel a szakirodalom tanulmá­nyozására. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy-egy szakkönyv, jó minőségű kerti szerszám, megfelelő karácsonyi aiándék is lehet. A könyvek közül a Prfroda kiadó gondo­zásában megielent Gyümölcs­termesztés című művet ajánl­hatom, valamint a Biofüzetek sorozat nálunk is kapható Mér­gező növények című újabb fü­zetét. Belucz lános agrármérnök, kandidátus A SZŐLŐBEN Decemberben a szőlőtőkék életműködése a minimumra csökken, hiszen a vegetációs időszak véget ért, ennélfogva most már kevesebb a munka a szőlőskertekben is. Nemcsak a szőlőtőkék, de a szőlőgazda is megpihen, számba veszi egész évi munkájának eredmé­nyét, hogy új lendülettel és erővel kezdjen neki a követ­kező gazdasági évnek. • Amíg a talaj nagyon át nem fagy. tehát 'az erősebb és a tartósabb fagyokig, még ültet­hetünk, pótolhatjuk az elpusz­tult, kiöregedett tőkéket. Fa­gyott talajba azonban ne ül­tessünk, mert a földet nem tudjuk kellően tömöríteni, igy a tél folyamán sok tőke ki­fagyhat. A biztonságos eredés érdekében inkább halasszuk tavaszra az ültetést. Ha mégis elkéstünk volna, a beszerzett oltványokat a tavaszi ültetésig szakszerű tárolással védjük a megfagyástél, a kiszáradástól, valamint a gombás betegsé­gektől. A már megvásárolt olt­ványokat legbiztonságosabban a pincében raktározhatjuk Er­re legmegfelelőbb a jói széf-' lőztethető, nem túl száraz pin­ce. Optimális hőmérséklet 0—4 C-fok közötti, a levegő pára­­tartalma pedig . 70—90 százalék körüli legyen. A szaporító­anyagot egyenként vagy kö­­tegben állítsuk, illetve fektes­sük nyirkos homokba, majd úgy takarjuk be, hogy a gyö­kerek, vesszők között hézag ne maradjon. Ha nincs megte­lelő, fagymentes, zárt helyünk, akkor az oltványokat a szabad­ban Is elvermelhetjük A Ter­melésre a kertben olyan terü­letet válasszunk ki. ahol az esővíz és a hóié nem gyűlhet össze, amely nem fagyzugos, de nem is melegszik fel gyor­san. Erre legalkalmasabb a tiszta homok, vagy a laza kerti talaj. Az oltványok ver­­meléséhez 80 cm mély árkot készítünk. m:id a kötegeket szétbontva, állítva vermeljük el. Ügyeljünk arra, hoev a gyökereket a föld szorosan ve­gye körül és tömörítéskor ne sérültének meg A szölöoltvá­­nvnknt a vesszők alsó 5 —6 rfievéig takartuk be; a többi részük maradion szabadon. (ld. illusztrációs felvétele) Téli, illetve tavaszi oltáshoz most érdemes a' vesszőket be­gyűjteni, raktározni, mert igy az esetleges erős télt fagyok a rügyeket nem károsíthatják. A vesszőket fagymentes napo­kon szedjük. Ügyeljünk arra, hogy csak egészséges tőkékről szaporítsunk, és hogy a begyűj­tött vesszők feltétlenül éret­tek legyenek. Az érett vessző kérge parásodntt, kissé bám­­lik, zöldes rész nincs rajta, meghajlítva reccsenve törik. A hosszában kettémetszett vessző faszövete elfásodott, bélszövete vékony és barna. Az éretlen vessző ezzel szemben világos, zöldes színű, nem törik, hanem könnyen hailitható. csavarható. A farész vékonyabb, a bél zöl­des vagy fehéres Szedéskor a vesszőket ne tépjük, hanem előbb a kötözéseket és a ka­csokat éles ollóval vágiuk el, hogy a vesszők és a rügyek ne sérüljenek meg. A levágott vesszőket összegyűjtve, jeltáb­lával ellátva, fagymentes hely­re visszük és feldolgozzuk A megtisztított olfóvesszőket 0—4 C-fokú sötét, fagymentes pin­cében. homokba rétegezve vagy fóliával takarva tároljuk Ki­sebb mennyiség esetén az oltó­vesszők hűtőszekrényben is el­helyezhetők. Ebben az esetben a vesszőket újságpapírba te­kerjük, majd fóliazacskóba tesszük. Ha a talaj állapota és az időjárás megengedi, folytathat­juk a szőlő fedését, a sorközök megmunkálását, valamint a szerves- és a műtrágyázást Végezzük el az utak. a vízle­vezetők javítását, a meredek területeken az iszapfogók, tám­falak, csatornák rendbehozá­sát. Vigyük fagymentes helyre a permetezéshez használt edé­nyeket. hordókat. A megmaradt növényvédő szereket száraz hetven tároljuk Ahhoz, hogy tavasszal időben és a legmeg­felelőbb készítménnyel kezd­hessük el a kezeléseket, már a tél folyamán vásárol’uk meg az elő^e meghatározott szük­ségesnek vélt mennyiségű nö­vényvédő szert. Időszerű a tárolt szőlöfürtök átnézése és a fertőzött rotha­dó. penészes részek kivágása, eltávolítása A tárolóban a hő­mérséklet ne emelkedten tar­tósan 10 C fok fölé Ha ez be következne a táro|öhelviséeet erős szellőztetéssel bűtsök A gombabetngségek terjedését fertőtlenítéssel előzzük meg. Zárjuk le a tárolót és légköb­méterenként égessünk el 2—3 gramm ként, majd 10—12 óra múlva a szellőzőket újra nyis­suk ki. Ha módunk van rá, készít­hetünk szőlőkarókat is, ame­lyeknek legmegfelelőbb alap­anyaga az akácfa. Egy köbmé­ter gömbfából 100—125 karó készíthető Legtartósabbak a hasított karók, melyek élettar­tamát impregnálással, a száraz karókét égetéssel is. meghosz­­szabbíthatjuk. Ez az utóbbi módszer azonban csak a vasta­gabb karók vagy oszlopok tar­tósítására alkalmas. A még nedves karók impregnálására, tartósítására megfelel a kék­­gálic 5—6 százalékos oldata, melyben alsó, földbe kerülő végüket 50 cm-es hosszúságban 5—6 napon át áztatjuk, utána pedig kiszáritjuk. A kátrány­nyal kezelt karókat csak egy év mólva használhatjuk, mert a felszabaduló fenolgőzök ked­vezőtlenül hatnak a szőlő fej­lődésére és növekedésére Tar­tósításra alkalmas, gyárilag előállított készítmény az Izok­­ril és a Pentalidol . A BOROSPINCÉBEN A szőlő feldolgozásakor és a must erjedésekor a pincébe sok nemkívánatos mikroorga­nizmus és egyéb szennyeződés került. A pincét ezért most már tegyük rendbe, légterét kén elégetésével fertőtlenítsük. Szakítsunk időt a hordók ápo­lására, gondozására is. Alapo­san töröljük le őket és ken­jük be diófapáccal. Az abron­csokat tisztítsuk le drótkefé­vel, majd mfniumfestékkel ken­jük be. Vizsgáljuk át a hordókat és az apadó bort töltsük utána. Ha bort veszünk ki. ügyeljünk a tisztaságra. A kiömlött bort azonnal töröljük fel. Hetente ellenőrizzük a borok fejlődé­sét, az íz- és zamatanyagok alakulását, harmóniáját. Most már sürgősen végezzük el a lágy. alacsony sav- é.s al­koholtartalmú. továbbá a nyál­­kázatlan mustból készült búr, valamint azon borok első fej­tését amelyeknél az inlenzív fajtajelleget meg akarjuk őriz­ni. December második felében már lefejthetjük a testes, ma­gasabb alkoholtartalmú vala­mint a vörös borokat is. Fej­tés után a hordóból azonnal távolítsuk el az élesztőt, mivel a levegővel érintkezve bomlás­nak indul és a hordónak kel­lemetlen szagot kölcsönöz. Az alaposan kimosott hordót szik­­kadás után kénezrük. A borok tisztaságát csersav-zselatinos derítéssel és szűréssel fokoz­hatjuk. Korpás András, agrármérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom