Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-28 / 47. szám
1987. november 27. SZABAD FÖLDMŰVES. „Szabad-e Dévénynél betörnöm Űj időknek új dalaival?” (110 éve született Ady Endre) Irodalmunk nagy családjában Petőfihez, a lánglelkű forradalmárhoz az a költő — Ady Endre — áll a legközelebb, aki születésének 110. évfordulóját november 22-én ünnepeltük. Ady Petőfiről Irt nagy tanulmányában (Petőfi nem alkuszik) vallja, hogy azért tisztelte nagy elődjét, mert nem alkudott, szlklaszllárdan kiállt elvei és meggyőződése mellett, a nép mellett. Ez a meggyőződés Jellemző Adyra is, akinek a „magyar ugarral“, a magyar „Pokollal“ vívott csatája Igazi megismétlődése Petőfi forradalmi kiállásának. Érthető tehát, hogy a két költő ars poeticája is lényegi azonosságot mutat. Ady forradalmlságát, költészetének teljességét vallották és hirdették sokan kortársai közül is. Mégis viszolygás fogja el az embert, ha azt olvassa a korabeli tanulmányokban, hogy a hiúság és a gyarló iéltékenység milyen becsmérlő nyilatkozatokra tett képessé olyanokat is, akik a nagy kortárs közelségének érzete helyett a szellemi vetélytársat látták benne. S hogy végül mégsem 6 hullott kt az Idő rostáján, az aligha magyarázható mással, mint az „ő millió gyökerű életével“, s azzal a költői életművel, mely a világirodalom íegrangosabbjai közé sorolható. A „világ klasszikusai közé tartozó legnagyobb lírikus“ — Balázs Béla, a kiváló költő és esztéta szavaival élve — „nemcsak az élőknek, hanem a halottaknak is élén“ mindenki másnál jobban tudja helyét, küldetését, elrendeltetését. Hét évtizeddel az első világháború és a mozgalmas forradalmi napok után óhatatlanul Is azt kell mondanunk: nincs költő és tollforgató, aki olyan hőfokon örökítette volna meg a háború poklát és szenvedéseit, s énekelte volna meg a forradalom „vllláműzte bizonyosságát“. mint ő. Űzött vadként szenvedi sorsát, s Ismétli a „különös éjszaka“ rettenetét. Németh László írfa egy helyütt „A halottak élén“ költőjéről: „A magyar Irodalomnak vannak felejthetetlen képei: a török torkában eposzát író Zrínyi, Csokonai . botanikus köre, a sértett Berzsenyi sérelme. Arany János a szigeti fák alatt. Ady utolsó négy éve mindennél hatalmasabb. Égy nyári éjszakán megjött a háború, s vele vége a világnak, melyben a költő még élt, s az emberiség csírái dolgoztak.. Büszkesége a magyar szellemiségnek, hogy Ady kiállta a történelem nagy próbáját, amelyben olyan nagy szellemóriások Is meginogtak, mint Thomas Mann vagy Anatole France. Ady hazaftsága harcos Internacionalizmussal párosult. És bár véletlen egybeesésről van szó, mégsem mellékes, hogy Lenin Októberének 70. és Ady születésének 110. évfordulójára csaknem egyldőben emlékezünk. Vezéralakja volt ň a magyar forraoalom előkészítői szellemi elitjének, s tudta, hogy a haladás ügye egy és oszthatatlan. Zárszóként elmondhatjuk róla, hogy emberszívekhez szólt, és „Ifjú szivekben“ élt: azokhoz szólt, akiktől azt várta, hogy műveljék a szépet és a jót, és új Ifjúságot neveljenek, új nemzedéket, amely nem ismeri meg soha többé a nyomort, a tüdővőszt, a tömeghalált. Nem feledjük Ady Endre szívünkhöz szóló üzenetét: Intés az őrzőkhöz Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Csillag-szórók az éjszakák, Szent-Jdnos-bogarak a kertben, Emlékek elmúlt nyarakon, Flórenc nyarán s összekeverten Búcsúztató őszi Lidónak Emlékei a hajnali Párás, dísz-kócos tánct termen, Történt szépek, éltek és voltak, Kik meg nem halhatnak soha, Őrzött elevenek és holtak, Szivek távoli mosolya, Reálok néz, aggódva, árván, Őrzök: vigyázzatok a strázsán. Őrzök, vigyázzatok a strázsán, Az Elet él és élni akar. Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak most rajta Véres s ostoba jeneségek. Oly szomorú embernek lenni S szörnyűek az állat-hős igék S a csillag-szóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szótt hitét S akik még vagytok, őrzőn, árván, Őrzök: vigyázzatok a strázsán. Marták Éva Magyarországról érkezett (A Madách Könyvkiadó magyarországi behozatalából kerültek könyvasboltjainkba az alábbi kiadványok.) ,44 + Nem csupán a törökök, hanem a világ különböző tájain olvasók szemében Is az elmésség, az elpusztfthatatlan életöröm és a bölcs furfang képzete fűződik а XIII. században élt török szerzetes, Naszreddin Hodzsa alakjához, E népi hős életéről és kalandjairól mintegy háromszáz történetet őriz a hagyomány. Ezek nagy jov szovjet író. A könyv az Európa Könyvkiadó Vidám Könyvek sorozatéban lelent meg Illyés Gyula és Jekatyerína Gutkina fordításában. ♦ 4- + „Sétáljunk végig a világ legősibb »meteorológiai intézetének«, az eleven természetnek a laboratóriumain, nézzünk be »műhelyeibe«, »szabadalmi könyvtárába«, »tervezőirodáiba«. Lehet, hogy a kutatók egyszer majd innen Is merítenek ötleteket a meteorológia további fejlesztéséhez, a pontosabb műszerek szerkesztéséhez.“ Ezekkel a szavakkal invitálja az olvasót I. Lityinyeckl) A természet mint barométer című, három kiadó — a budapesti Móra, az uzsgorodi Kárpát! és a bratislaval Madách — közös kiadásában megjelent érdekes ismeretterjesztő iflúságl könyve előszavában. A könyv az állatok Időjárásjelző magatartását mutatja be: a madaraknak, kétéltüeknek, rovaroknak, medúzáknak, halaknak, tengeri és szárazföldi emlősöknek azokat a tudomány -által máig maradéktalanul meg nem magyarázott szervi képességeit, amelyekkel érzékenyen reagálnak hő-mérsékletváltozásokra, a naptevékenység egész csekély változásaira Is. vagy amelyekkel tévedhetetlen biztonsággal tájékozódnak a térben. A könyv képekkel és rajzokkal is szemlélteti mondanivalóit. Ajándék a fiamtól — Anyuci! Azonnal dobd el azt a cigarettát! — hangzik fel a hátam mögött kelencéves fiam ellentmondást nem tűrő parancsa. — De édes fiam! Tudod, hogy én nem is cigizek, csak most ügy unalmamban — meg, mivel az apuci nincs a láthatáron — gyújtottam rá. Különben biz'isten eszembe sem jutott volna ... — Akkor is! Nagyon jól tudod, hogy árt az egészségnekI Minden cigarettától egy héttel kevesebbet fogsz élnill (... Hogy miért pont egy héttel, azt ő sem tudja.) — Na jól van. Csak ne hangoskodjI Meghallják a szomszédok. — Tessék szépen eloltani! — követelőzik tovább hajthatatlanul. Eloltottam. Kicsit szégyelltem is magam. A fiam nevelt (meg) engem. De legalább egy héttel tovább élek — is ezt a hetet a fiamtól' kaptam ajándékba... (szitás g.) Balogh György: Berki részlet II. (linó) (Fotó: Vass) része már a múlt század közepétől fordítások, különféle feldolgozások révén elterjedt szerte a világon. De újabb és ú|abb feldolgozásokkal gyarapodott s gyarapodik máig Is a rá vonatkozó Irodalom, mert Naszreddin Hodzsa személye — mint az Igazi népi hősöké — kortalan, azaz mindig korszerű: a mindenkori egyszerű nép vágyainak, tgazságérzetének megtestesítője, s a mindenkori hatalmaskodók réme. A csendháborító címet adta Naszreddin Hódosáról szólő regényének az 1952-ben elhunyt Leonyid Szoluv-4-4-4-Ifiúságt könyv a Mőra kiadó Kozmosz könvvek sorozatában megjelent Elsüllyedt legendák című kiadvány Is, AleVszandr Gnrhnvszklf műve. Az ismert sei fi szerző egy olyan képzeletbeli utazásra hívja meg olvasólát, mint amilyeneket a jó tudományos-fantaszftkus könyvek szoktak tenni. De Gorbovszktt fantáziája ezúttal nem a lövőt fürkészi hanem az emberiség múltjának egv feltételezett csúcsát kutatja. Gorbovszklj abból a feltevésből Indul ki, hogv volt az emberiségnek a múltban egy magasan fellett kultúrája, amely valamilyen katasztrófa következtében megsemmisült, s az emberi civilizációnak csak egy töredéke maradt fenn. Ennek a feltevésének az alátámasztására a tüdős szerző számtalan érdekes adatot vonultat fel a történelem, a régészet, a néprajz, a földrajz a meteorológia, a matematika és más tudományágak köréből. egy tüdős elmélkedése, fennhangon elmondott feltevése! és kételyei“ — összegezve így jellemzi a könyvet az előszóban a szerző egy tudóst« rsa. 44 + „Én tudom, miért nem szeretik magát egyesek a Filmbizottságban, meg bizonyos korifeusok itt a stúdióban Isi Nem szeretik, és tartanak magától. Azért, mert maga a saját kalocsnljában jár! Ezt pedig nem tudják megbocsátani azzal a gyáva, konformista kis eszükkel! Meg aztán a vajaskenyerüket sem akarják elveszíteni ..Äz idézetteket egy sikeres szovjet filmrendezőnek, Krimovnak mondja fiatal kollégája Jurij Bondarev új. Játék című regényében, amely Soproni András fordításában jelent meg a Magvető Világkönyvtár sorozatában. Az 1924-be született Bondarevet, a mai szovjet próza kiemelkedő alakját aligha szükséges a magyar olvasók előtt bemutatni, hisz már mintegy két évtizede jelennek meg művel magyar fordításban Is. S kicsoda Krimov, a filmrendező, Bondarev különös új regényének főalakja? Egykor — a háborúban — felderítő szakaszparancsnok volt, most, filmrendezőt pályája csúcsán, bizonyos kollégái a Filmbizottságban és a stúdióban rágalomhadjáratot indítanak ellen, s ő „annyira a saját kalocsnljában jár“, hogy még csak nem is védekezik, nem küzd rágalmazói ellen, hanem — szinte Dosztojevszkij szellemében — egyfajta belső szellemi és erkölcsi lázadásban tör ki a modern civilizáció ellen, amely, úgy érzi', hamis útra térítette a világot. (f. v.) ’«У öröskörül színes fények villogtak, oszcillográfok k görbéi kígyóztak, mérőműszerek percegtek. — Laboratóriumunk — magyarázta kísérőm — olyan probléma megoldásán dolgozik, melynek óriási a népgazdasági jelentősége. Nézzen csak ide fa táblára mutatott), ön szerint ez micsoda? — Tyúk — mondtam szerényen. — Tojóstyük — javított ki a kísérőm. — Hát ez micsoda? — Tojás — jeleltem. — Helyes, de milyen tojás? — Friss — találgattam tétován. — Badarság! — mondta sértődötten. hogy ha szilárdabb tojáshéját akarunk, akkor a tápszerekbe keményítő anyagokat kell kevernünk. Etettük a tojóstyúkokát acélporral, krómozott vas• sál, különleges szénvegyületekkel, és soha nem látott eredményt értünk el — a tojások törhetetlenek lettek. Kísérletképpen a Moszkva—Vlagyivosztok vonalon tehervagonokban szállítottuk ezeket a tojásokat, útközben többszöri átrakodással. A tojások Hiba nélkül megérkeztek. Hálószatyorba raktuk a tojásokat, és így szálltunk fel csúcsidőben az autóbuszra. Az eredmény? Egyetlen tojásnak sem történt bajai Néma csodálattal néztem ki-Juirj Borin: — Záptojás? — kérdeztem bátortalanul. Sajnálkozva pillantott rám, majd így szólt: — Tör-he-tet-lenl — Az lehetetlen! — képedtem el. — De igent A tyúktojás — mint tudjuk — könnyen törik, mivel vékony a héja. Mit gondol, mennyi a kísérleti úton megállapított törékenységi koefficiense? Sokat sejtető szünetet tartott, élvezte szavainak hatását, majd így folytatta: — A törékenységi koefficiens 321 Ez azt jelenti, hogy minden ezer tojás közül berakodáskor, szállítás közben, kirakodáskor stb. 32 darab tojás törik össze. És most számítsa ki, mennyi lesz az, ha figyelembe vesszük, hogy naponta tízmillió tojást fogyasztunk el. Képzelje el azt az óriási kárt! Megkövültén álltam. Láttam magam előtt a hatalmas tojáshéj-hegyet, a tojásfehérje-folyamot és a tojássárgájából kialakult tavat. Kísérőm folytatta: — A probléma megldásához — mondhatnám — ab ovo láttunk hozzá, tehát a tolásból, a probléma forrásából indultunk ki. Laboratóriumunk kísérletek ezreit végezte a t.ojóstyúkokkal. Megállapítottuk, sérőmre. Annyi érzéssel beszélt, mtnt valami költő. Igen, költetmény volt ez. Költemény a törhetetlen tojásokról. — A gyakorlatban is alkalmazni fogjuk eredményeinket — folytatta lelkesen. — Hamarosan eljön az idő, amikor senkinek sem kell majd panaszkodnia, hogy utazás közben összetört akárcsak egyetlen tojása is. Kísérőm elégedetten lehuppant egy fotelbe és gondolataiba mélyedt. Csendben ültem, nehogy megzavarjam töprengését. Hátha most támadt valamilyen még zseniálisabb ötlete?! Végre kinyitotta a szemét. Gyorsan felugrottam, indultam kifelé. Udvariasan elkísért a kijáratig. Sokáig haladtunk a végeláthatatlan - folyosókon. Az egyik ajtón véletlenül észrevettem egy táblát: 2-es számú tyúktojás-laboratórium. — NahátI — csodálkoztam el. — Van még egy tyúktojás-laboratóriumuk? Ez milyen probléma megoldásán dolgozik? — Itt a kollégák kísérleteket végeznek, miként lehetne e feltörhetetlen tojásokat feltörni — felelte unottan. (Sági Tóth Tibor fordítása)
