Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-28 / 47. szám

1987. november 27. SZABAD FÖLDMŰVES 5 * Bodnár Zoltán, Palágyi Arpád és Katkó Rudolf traktorosok Szívvel... NYÚJTOTT MŰSZAKOKBAN — Nagyon kellene az eső — áhí­tozott Koleszár Gábor, a leleszi (te­les) Május 1. Egységes Fnldműves­­-szüvetkezet növénytermesztési ága­zatvezetője, amint a határt járva megnéztük a vetést, valamint az őszi mélyszántást. Náluk is, másutt is Igen vegyes a kép A búzaszemek sok helyen csak az úgynevezett „szeg ál­lapotig“ keltek ki. mint az elnevezés utal rá, csak a hegye van kinn a földből. A kelés egyenletessége még egy táblán belül is változó, a bevezető­ben emlegetett csapadék sokat eltün­tetett volna a különbségből Az egye­netlen kelésben a sziklakemény ta­laj volt a ludas, amely az idei őszön nem mindennapi feladat elé állított embert és gépet egyaránt. Az idén a leleszi szövetkezetben 100 hektáron termeltek őszi repcét, és a tervezett 2,P tonnás hektárho­­zamma! szemben 3,1 tonnás átlagter­mést értek el. Búzából hektáronként 5,27 tonnát, sörárpából pedig 5,8 ton­nát takarítottak be. A 200 hektár napraforgó Is jó termést adott, hi­szen a tervezett 2 tonnával szemben 2,21 tonnás átlagtermést értek el, ami szép jövedelmet biztosított a kö­zös gazdaságnak. Az állattenyésztés részére elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányt sikerült bizto­sítani. Szóval a szorgalomnak és a minőségi munkának megvan a gyü­mölcse. — Az utóbbi időben nagy gondot fordítunk a talaj termőképességének a fokozására. Évente 700—800 ezer koronát költünk talajjavításra. Alta­lajlazítást évente 250—300, meliorá­ciós meszezést 550—600 hektáron végzünk, s a szántóföld 26 százalé­kára szórunk szerves trágyát — foly­tatta Koleszár Gábor. A Tíccejáró-dűlőben Bodnár Zoltán, Palágyi Árpád és Katkó Rudolf ép­pen megpihent egy szusszanásnyi időre. Mindhárman a szövetkezet legjobb traktorosai közé tartoznak. — Mi a véleményük a brigádszerű munkaszervezésről és jutalmazásról? — Én jónak, ésszerűnek tartom — mondotta Katkó Rudolf, aki párttag­kén az idősebb traktorosok közé tar­tozik, majd így folytatta: — Elsősor­ban a minőségirounka-végzést érté­kelik, aztán a mennyiséget és az üzemanyag fogyasztást, valamint a javítás is számít. Mi saját magunkat is ellenőrizzük, és ha közülünk vala­ki nem úgy dolgozik, ahogyan kel­lene, akkor figyelmeztetjük. — Arról van szó — kapcsolódott a beszélegtésbe Bodnár Zoltán —, hogy táblánként megvan a norma. Mármost mindnyájan egyszerre kez­dünk és végzünk. A táblát rendbe tesszük, tehát „körülszegjük“ és úgy adjuk át. Nem fordulhat elő, hogy valaki közülünk órák hosszat ebédel, vagy korábban hagyja abba a mun­kát. (Folytatás az 1. oldalról) — Az efsz támogatásával N у áras­­dón új sportcsarnok, Vásárúton kor­szerű sportpálya, Csallóközkürtön óvő­­da épfiit, tovább folytatódott az utak és járdák portalanítása, új zöldöve­zetek és parkok létesüllek, s a fel­sorolást folytathatnám az úfonnan átadott szociális létesítményekkel. A szövetkezet székháza mellé üzemi ét­kezdét és szövetkezeti klubot építet­tünk. A legszigorúbb higiéniai köve­telményeknek megfelelő konyhában egyszerre ötszáz porció ételt főzhet­nek. Évente 2 millió 500 ezer koronát fordítunk a szociális-kulturális alap képzésére. Ebből 320 ezer koronáť a nyugdíjak kiegészítésére, l millió ko­ronát pedig a szövetkezeti tagok üdültetésére használunk fel. Anyagi támogatást nyújtunk az efsz-t képvi­selő és nevét viselő I ligás női kézi­labdacsapatnak, a kerületi A-osztály­­ban szereplő vásáráti labdarúgó-csa­­natnak, a nyárasdi c'terazenekarnak és a csallóközkürti női éneklöcsoport­nak. IV. Varga Gyula olyan vezetötípus, aki­nek belső szükséglete, hogy ne csak a felettes szervek „elvárásainak" je­leljen meg, hanem saját belső igé­nyei is sarkallják. — Hozzám a szakemberek már nem a problémák jelsorolásával, ha­nem azok kiküszöbölésének lehetősé­geivel jönnek. A különböző módoza­tok közül viszont már én választom ki a legmegfelelőbbet, ehhez válla­lom a személyes felelősséget, s min­den lehetséges támogatást megadok — magyarázza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azokat a közvetlen munkatársait be­csüli a legtöbbre, akik a maguk szak­területén többet tudnak nála. Ezt nem azért teszi, hogy a felelősséget elhárítsa, hanem azért, mert jobbon támaszkodhat rájuk döntéseinek elő­készítésében és meghozatalában, va­lamint a végrehajtás megszervezésé­ben és irányításában. — Minden megszépül az idő eltöl­tővel — mondja gondolataiba merül­ve a G0 éves elnök; aki egy ember­öltőt felölelő „szolgálatáért", a kö­zelmúltban vette át „A szocializmu­sért végzett áldozatos munkáért“ ál­lami kitüntetést. — Abba a korba futottam, mint az egyik öreg, aki így panaszkodott: „Az a baj, Gyula öcsém, hogy már keve­sen tegeznek...“ Ennek ellenére egyik húsz évet sem adnám oda' az életemből még akkor sem, ha újra 40 éves lehelnék ezen az áron — Szövi a szavakat, a rá jellemző sze­líd mosoly kíséretében. Az elszálló mosoly szép fényét látom a fényké­pén is ahogy felesége elvesztése utá­ni fájdalmából és gyászából lábadoz­va tekint rám a meleg szívű ember. CSIBA LÄSZLÖ A gépek csoportos üzemeltetése (A szerző felvételei) — Persze, megértjük, ha valakinek komoly elfoglaltsága van — fűzte hozzá Palágyi Árpád. — Szóval ha el kell sürgősen intéznie valamit, de gyakran ilyesmi nem fordulhat elő. Már csak azért sem, mert csőportban dolgozunk. — A jutalmazásunk a napi és heti teljesítmény alapján történik. A napi norma szántásból hármas eketesttel 4 hektár. Mi nyújtott műszakban na­ponta 5 hektárt szátunk fel. Naponta 10 koronát keresünk. Szóval hajtant kell, de elégedettek vagyunk — mon­dotta befejezésül a többiek nevében is Katkó Rudolf. A leleszi szövetkezetben a betaka rítással és a vetéssel már végeztek, de a mélyszántásból még viszonylag sok van hátra. Szinte szikrázik a ba­rázda .és kopog az átforduló hant a kormánylemezen. Naponta háromszor kell ekevasat cserélni... ILLÉS BERTALAN Öröm ni* es urom Ha ősz, akkor betakarítás és vetés. Ezúttal a Lénártfalvi (Lenártuvce) Egységes Földműves-szövetkezetben — Bancsi Gyula mérnök, növényter­mesztési ágazatvezető kíséretében — néztünk körül a földpken. — Az őszi kalászos gabonaféléket Madarász László, Mázik Aladár ás Váradi Jenő traktorosok közreműkö­désével, 900 hektáron, időben (októ­ber 22.) és kiváló' minőségben elve­tettük. Sietek hozzátenni: nem kis ne­hézségek és többletköltség árán. Sok problémát okozott a szárazság, vala­mint á gépeknek a vártnál nagyobb mérvű meghibásodása. Szerencsénkre elegendő nagy teljesítményű munka­eszközzel rendelkezünk. Műtrágyából 1 sem volt hiány. A kertészeti csoportban ugyan­iéi úgy szorgoskodik, mint a töb­* biek Siirög-forog a fóliasül­­rakhan. végzi dblgái az üvegházak melegében. Akt tdegen érkezik, bi­zony. nem nagyon veszt észre, hogy ö a néhány asszonyt magába tömörí­tő csoport vezetője. Az emberekkel dolgozni, köztudott, nem egyszerű feladat Azokat Irányítani, munkáju­kat ellenőrizni, s ha szükséges bírál­­m-krlttzálni: végképp nem irigylésre méltó szerepkör ö ez! végzi-csinálja, nagyon fiatalon. Mindössze huszon­két évesen Es immár több mint há­rom éve tárja télen-nyáron a Nasz­­vadi /Nesvadyl Egységes Földműves­­szövetkezet zöldségkertészetének fó­liasátrait, üvegházait Figyeli, mikép­pen fejlődnek a palánták, hogy te­rem а рорпка. ügyel arra. hogy pon­tosan menjen végbe az öntözés, a gyomirtás — s időben kerüljön lá­dákba a termés, az emberi Igyekezet gyümölcse Szívügyének tekinti, amit csinál, a zöldségtermesztés forté­lyaiba már a családi háznál betekin­tési nyert Otthon ugyanis már évek óta fóliáznak Régóta vonzotta öt a kertészet, a palánták birodalma. Alapiskolai tanulmányait befejezve Szabó Ludmilla ezért választotta lö­vőjéül a mezőgazdaság tanát, а К or­vat tKravany nad Dunojom) Mező­­gazda térti Szakközépiskolábun. A hároméves tanulmányt kétszer öt hónappal toldottam meg. Ezzel megszereztem az érettségt bizonyít­ványt. IQR4 tavaszának végén Azóta dnlqnzran itt, a naszvadt szövetkezet­ben Amikor a hároméves tanulmányt befejezve ide kerültem, a szövetkezet vezetöséae kijelentette: aki vállalta, tanulhat tovább Én rászántam ma­­gom, s azt, négkénp nem bántam meg lót lölt a tovább! ismeretek el­sajátítása, a későbbiek folyamán ta­nultakat kellőképpen kamatoztatni tudom a mostam feltételek közepette. — Jól ismert, hoay valakit irányí­tani, s főképpen Idősebb embereket, nem éppen egyszerű feladat. Olyano-A rózsakedveiö csoportvezető kát, akik már akkor a mezőgazda­ságban tevékenykedtek, amikor te még csak az alapiskolák padjait nyütted, akik tulajdonképpen a szü­leid lehetnének. Milyen volt meg­szokni? — Minden embernek vannak hibái és jó oldalai. Természetesen ennek tudatában szükséges viszonyulni a dolgokhoz. Nagy hiba, ha az ember­nek csakis a gyengéit taglaljuk, min­denáron a fogyatékosságok után ku­tatva. Szerintem mindenekelőtt arra van szükség, hogy egy vezető ráta­pintson beosztottjai pozitív mozzana­taira is, észrevegye azok igyekezetét, tennlakarását. Ilyen szempontból jó­magam nem panaszkodhatom. Kiváló kollektívát bíztak rám, nyáron álta­lában a „paprikásban“ vagyok cso­portvezető. — Mennyire vagy szigorú? — Ezt inkább az asszonyoktól kel­lene kérdezned. De jómagam úgy vélekedem, hogy nem kell itt szigo­rúnak lenni. Mindenki végzi a dolgát, tudásának valóban a leqjavát latba vetve. Nem szükséges senkit se nó­gatni, a becsületes munkavégzés asz­­szonyainknál természetes jelenség. — S az eredmények? — Amikor az első évben dolgoz­tam a kertészetben, viszonylag bő­ven termeft paprikánk. A tavalyi év viszonylatában ez már nem mondha­tó el, de az idén ismét gazdag ter­mést takarítottunk be. — Amikor bemutatkoztál, elárul­tad, hogy csupán két hónapja vtse* led a Szabó vezetéknevet. Vajon ho­gyan vélekedik az újdonsült férj ar­ról. hoay neked gyakran szom'oaton­­-vasórnnp is munkába kell menned? — Hát.:. Sok esetben inkább lát­(Fotó: M. S.) na otthon. A nyári időszakban fél nyolctól dolgozunk fél ötig, a téli hónapokban pedig fél nyolctól háro­mig. És valóban sokszor szombaton­­-vasárnap is be kell jönni, hiszen a palánták szomjasak, a termés „kikí­vánkozik" a fólia alól. De most így alakult ...Az irodai ülőmunkát nem szeretem, azt hiszem, nagyon nehe­zen tudnám megszokni. Szükségem van az állandó jövés-menésre, a moz­gásra, az emberekkel való kapcsolat­teremtésre, beszélgetésre — és a nö­vényekre. A változatosság kedvelője vagyok. Meg — s ez bizonyára meg­lepő — a virágoké. Kedvenc virágom a rózsa. Menyasszonyi csokrom is rózsából volt összeállítva. Karván a virágkötészetet taultam fő tantárgy­ként, ezért inkább a virágkertészet iránt vonzódom. — Ezt vehetjük úgy is, hogy ha al­kalmad lesz rá, inkább a virágokkal fogsz foglalkozni? — Igen. Ezt nem titkolom. Bár­mennyire szeretem is az egyéb növé­nyeket, ha adódik egy lehetőség-al­kalom, virágszaküzletben szeretnék tevékenykedni. De amíg a zöldség­kertészetben dolgozom, itt kamatoz­tatom tudásomat s párosítom azt igyekezettel és kitartással. Szabó Ludmilla a beszélgetést kő­vetően új fent elvegyül az asszony­­csoportban, végzi dolgát. Nem áll félre, segít a többieknek. A csoport­­vezető példát mutat, pedig nem is olyannyira régen került ki az iskola­padok közül. Kedvelik őt — s ö úgy­szintén szereti a reá bízott kollektí­vát... SUSLA BÉLA Ezekután, kicsit mókásan, így folytatja mondandóját a növényter­mesztési ágazatvezető: — A betakarítási munkálatokkal kapcsolatosan van két rossz és két jó hírem. Kezdem a sajnálatosakkal. A 116 hektáros kertészetünk (40 hek­tárt tudunk öntözni) az idén 1,5—2 millió korona értékű terméskieséssel számol. Csupán a zöldborsóból és a zöldpaprikából tudtuk teljesíteni a 175, illetve a 140 tonnás eladási ter­vet. Az utóbbi C-vitamin forrásra még külön ki szeretnék térni. A 11 hektáron termesztett zöldpaprikából rekordtermést takaríthattunk volna be. Az öntözés alatt álló területen a növényzet a tervezett mennyiségnek a dupláját tetmette. Ebből lett aztán a baj, mivel a (tervezett hozam ér­tékesítésére megkötött) szerződésen felüli árukínálatra nem akadt vevő. Szaladgáltunk fűhöz-fához. Fáradozá­sunk sikerrel járt: eladtunk további 100 tonnányi termést, de még így Is mintegy 50 tonnányi paprika rothadt el a földeken, mert piaci lehetőség hiányában nem volt érdemes leszed­ni. Történt ez akkor, amikor (leg­alábbis tudomásunk szerint) Szlová­kia északi körzeteiben, valamint a CSSZK egyes vidékein ebből a zöld­ségféléből nem tudták biztosítani a folyamatos ellátást. S ezért a hiányt enyhítendő, külföldi termelőktől vá­sároltak ...?! A cukorréjM kiszedése is sok ve­­sződéssel és veszteséggel párosul. A rendelkezésünkre álló KC-6-os munkagép 30—40 százalékos veszte­séggel és szinte folyamatosrá ..prog­ramozott“ meghibásodással üzemel. Emiatt a répa beadását szabályozó ütemtervet sem tudtuk betartani, A „rendetlen“ gépek hiányos munka­végzését kézi utánszedéssel ..korl­­gáljuk“; a szövetkezeti dolgozók és Idénymunkások tucatjaira van szük­ség. A 41 tonnára tervezett átlagos hektárhozamnak mindössze a felét tudtuk elérni, 15—16 százalékos cu­kortartalommal. A cukorrépa termő­­terültének mindössze egyötödét tud­tuk öntözni. Ezeken a területeken tíz tonnával volt nagyobb a hozam a szövetkezeti átlagnál. Tehát az a­­szálvnak „köszönhető“ terméskiesés megközelíti az egymillió koronát. Borúra derűként következzenek a jő hírek. — Sikernövényünk a 450 hektárról betakarítandó — IKR-ben termesztett — szemes kukorica. A viszonylag magas, 35 százalékos nedvességtar­talom mellett, 8—10 tonna kukorica kerül be átlagosan eg-e.gy hektárról. Kihangsúlyozandó, hogy biztosítani tudjuk a betakarítás folyamatosságát. A BS-18-as szárítóberendezésen vég­rehajtott műszaki változtatásokkal (alacsony hőmérsékleten) lehetőség nyílt a termés üzemen belül történő szárítására. Lejegyezte: Korcsmáros László

Next

/
Oldalképek
Tartalom