Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-18 / 28. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. július 18. й Шг javának szolgálataira (Folytatás az 1. oldalról) ha valamilyen gondjuk vagy kérésük akadt. Ezerkileneszázhetvenben a Várge dei (Hodejov) Efsz belépésével igazi nagyüzemi gazdasággá alakultunk, amelynek a rákövetkezendő kilenc esztendőben alelnöke és személyzeti osztályának vezetője voltam. A legújabb átszervezésre 1985-ben került sor: a szövetkezet állami gazdosáqqá „változott“, viszont én megmaradtam „személyzetisnek“. Idevágó tapasztalataim: Egyre kevesebb a fizikai dolgozó. A fiatal ff6- vagy középiskolát végzett), minimális gyakorlati tapasztalattal rendelkező mezögazdasáat értelmiség java része türelmetlenül vezető beosztásra vágyik. Becsvágyukat Itisztelet a kivételnek) nem a feladat- és felel'ósséavállalás, vagy a „megmutatni akarás" gondolata fűti, hanem a pozícióval járó nagyobb ide fedezel nélküli) tekintély, esetleg a vélt előnyökből történő /semmilyen esetben sem tisztességes) részesedés általi ayors megtollasodás reménye motiválja. Mély lélegzetet vesz, homlokára omló ősz haját egy gyors kézmozdulattal hdtrnsimítja, majd témát váltva így folytatja: — A mi korosztályunk nem ismerte a munkaidő fogalmát. Mindig a teendők mennyisége és annak teljesítése volt a meghatározó. Az idő megbecsülendő kincsnek számított. Munkaidőben sohasem tanácskoztunk. A párt gyűléseket is mindig vasárnap tartottuk meg. A falusi pártszervezet vezetőségében harminchárom esztendeje tevékenykedők, s tizenegy éve töltöm be az elnöki tisztséget. Ebben a beosztásban és a hely} nemzeti bizottság tanácsának állandó taaiaként, a mai napig a közösség érdekében munkálkodom. A megteendő dolgokon tűi — iható vízforrás nem lévén a községben — sokat ügyködünk a vízvezeték-hálózat érdekében. Ennek öídvédelmi változások (Folytatás az 1. oldalról) • Az SZLKP KB Elnöksége július hatodikai ülésén megtárgyalta a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak 1989. lanuár elsején esedékes komplex átalakítása munkáinak menetét és a szlovákiai népgazdaság fejlesztése 1988. évi állami végrehatási tervének (avaslatát, jóváhagyólag tudomásul vette a műszaki fejlesztés, a szabálymódosítás és a tervezőmunkák 1988 állami tervének pontosított változatát, majd a beruházások 1986. évi helyzetével és eredményeivel foglalkozott. Ezután az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette az állami vállalatról szóló törvény javaslatát, majd jelentést vitatott meg az azzal kapcsolatos ellenőrzésről, hogyan viszonyulnak az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma és a hozzátartozó szervezetek kommunista vezetői és pártszervezetei a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán a gyógyszergyártás és -elosztás fejlesztésével kapcsolatban hozott határozatok végrehajtásához. Ezt követően az elnökség megtárgyalta az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága ellenőrző tevékenységének idei második félévi tervét és a Szlovák Tudományos Akadémia realizálási alapjának fetlesztéséről és tevékenységéről szóló (elentést. • Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prágában Jindfich Polednlknek, a CSKP KB fiikárának 50. születésnapja alkalmából átnyújtotta a Köztársasági Érdemrendet, amelyet a CSKP KB Elnökségének javaslatára adományozott. • A prágai várhoz tartozó, felújított Lohkovic-palotában július 7-én megnyílt a Nemzeti Múzeum állandó történelmi kiállítása A nemzeti múlt emlékei címmel. A megnyitóünnepségen részt vett többek között Gustáv Husák és Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök. Megnyitóbeszédet Ľubomír Štrougal mondott. ® Gustáv Husák köztársasági elnök meghívására július 8—10-én hivatalos látogatást tett hazánkban I. János Károly, Spanyolország királya és Zsófia királyné. A spanyol király az első napon megkoszorúzta a Žižkov-hegyen az Ismeretlen Katona sírját. A prágai várban Gustáv Husák és I. János Károly találkozót tartott, amelyen áttekintették a kapcsolatok eddigi fejlődését, és eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. A baráti légkörben lezajlott megbeszélések során I. János Károly hivatalos spanyolországi látogatásra hívta meg Gustáv Hurkot, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás második napján a becses vendégek Karlovy Varyban jártak, majd a kora esti órákban Prága nevezetességeivel Ismerkedtek, a harmadik napon pedig Gustáv Husák köztársasági elnök társaságában a vodochodyi Aero vállalathoz látogattak. • A CSKP KB meghívására július 7—11-én munkalátogatást tett hazánkban Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Miloš Jakes, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Stefan Andrei megbeszéléseket folytatott, melyek során tájékoztatták egymást a CSKP XVII. és a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról, valamint országaik gazdasági és politikai helyzetéről. Stefan Andrelt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Is fogadta. Sí Benyó Máténak, az SZSZK Nemzeti Frontja KB titkárának 60. születésnapja alkalmából a kommunista párt és a szocialista társadalom javára végzett sokéves áldozatos munkájáért köztársasági elnökünk a Munka Érdemrendet adományozta. \ kitüntetést július 8-án Bratislaváian Ignác Janák, a CSKP KB Elnökiégének póttagja, az SZLKP KB Utcára nyújtotta át a jubilánsnak. Vílam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Talács elnöke július 9-én fogadta Beiyó Mátét. Gratulált Benyó elvtársiak jubileuma és a magas kltünte- és állami odaítélése alkalmából, s itnyújtotta az SZNT Elnökségének Idvözlő levelét, amely nagyra értételi a képviselőtestületekben, elsősorban az SZNT szerveiben kifejteti sokéves aktív tevékenységét. Q Az SZSZK kormánya július ki tencedikei ülésén értékelte Szlová kia' gazdasági helyzetét és az állam végrehajtási terv teljesítésének ered mépyeilt az idei első félévre Vissza tekintve, foglalkozott az 1988. év terv javaslatának kidolgozásával majd egyetértett azzal a javaslattá! hogy kiterjesszék a gazdálkodó szer vezetek önállóságának és felelőssé gének növelését célzó komplex ki sérletet további vállalatokra, végű jelentést vitatott meg az SZSZK fő városa fejlesztési feladatainak telje sítéséről. • Ignác Janák, a CSKP KB Elnök ségének póttagja, az SZLKP KB tlt kára július 10-én látogatást tett i Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda járásban. Brányik Györgynek, a Iá rási pártbizottság titkárának, vala mint Dudás Kálmánnak, a jnb elnö kének kíséretében megtekintette i Sósszigeti (Solaryj Magnemesítő Al lomást. A vendégeket Bartalos Meny hért, az állomás vezetője fogadta, é elkísérte őket a létesítmény megte kintése során. Janák elvtárs a legna gyobb figyelmet a most kinemesítet durum bűzafajtának szentelte, amel nélkülözhetetlen a tésztagyártásban és eddig csak a tőkés országokbó tudtuk biztosítani. A látogatás vé gén Ignác janák megköszönte a dől gozőknak eddigi áldozatos tevékeny ségüket, és további munkájukhoz sol sikert kívánt. Az emberiség már régen fóliu- 1 tott fejlődésének azon a sza- i kaszán, amikor a tudomány i csak a természet adta erőforrások i és tehetőségek egyre nagyobb fokú ! kiaknázására összpontosított. Mneso- i kasodtak azok a nemkívánatos jelen- ! ségek, amelyek a tudomány és a i techn’ka eszközeinek a fükozo'iabb emberi igények k:elégítése céljából történő hasznosításával hozhatók öszszefiiggésbe. A legfontosabb környezeti elemek. m!nt a levegő vagy pedig a víz. réven minden eivil'zámós szennyeződést he tudtak fogadni, mert öntisztítás« folyamataikkal rövid idő alatt helyreá'lították. illetve megközelítették természetes állapotokat. Most jpár jó ideje ulvan helyzetben vagyunk, am'knr a civilizációs ártalmak következtében nagymértékben akadozik az öntisztulási folyamat, s az ú'abh szennyeződések növekvő veszélyt jelentenek számunkra. Ezért nem véletlen, hogy világviszonylatban a szakemberek egyre inkább megkülönböztetett figyelmet fordítanak annak vizsgálatára: nem változtatja-e meg túlságosan emberi tevékenységünk az alapvelő környezeti elemeket, s így nem idézünk-e elő olyan helyzetet, amely végső soron veszélyeztetné az egész emberiség létét. Hazánkban a szervezett keretek között folytatott környezet- és természetvédelem már több évtizedes múltra tekinthet vissza. A közvélemény ennek ellenére mégis csak az utóbbi években figyelt fel igazán a környezetünk megóvásáért felelős szakemberek és önkéntesek tevékenységére. A tömegtáiékoztalásl eszközök is csak az utóbbi évtizedben foglalkoznak eleget e fontos problémakörrel. Arra a kérdésre, hogy vajon miért lett hirtelen olyannyira fontos és sürgős fe'adat környezetünk védelme, nem nehéz megadni a választ. Ennek mindenekelőtt az a magyarázata, hogy fokozatosan halmozódtak fel környezetünkben az egészségünkre ártalmas anyagok, de csak a közelmúltban jutottunk el ahhoz a ponthoz, amikor már közvetlenii! éreztük, il'etve érzékeltük az ezzel járó veszélyeket. ' Am ne gondoljuk, hogy ez csak kizárólagosan szőkébb környezetünkre vagy pedig hazánkra érvényes. A szomszédos országok környezetvédelmi szakemberei szinte ugyanezekkel vagy ped:g hasonló gondokkal küszködnek M’vel köztudomású, hogy a környezet fenyegető veszélyei a szó szoros értelmében nem ismernek határokat, az úgynevezett globális környezetszabályozás felé orientálódnak a témával foglalkozó tudósok és szakemberek. Az együttműködést szolgálják a természet- és a környezetvédelemmel kapcsolatos kormányközi megállapodások, amelyek szavatolják az érintett felek képviselőinek közös munkáját, valamint a kóréhben szerzett ismeretek hasznosítását. A szakma elismert tudósa:n«'k egyöntetű véleménye alapján csakis közös munkával, társadalmi berendezkedéstől és határoktól függetlenül lehet megakadályozni a veszélyes környezeti ártalmak még nagyobb fokú elterjedését. A nemzetközi összefogás újabb eredményeként fogható fel, hogy például Közép-Európa országa-ban kivétel nélkül mindenütt kidolgozták a környezet-, illetve a természetvédelem hosszú távú tervezetét, amelyben a korábbi évtizedekhez viszonyítva jóval szigorúbb intézkedéseket hoz-Indokolt aggodalom lak. Hazánkban is kidolgozták az állami természetvédelemnek, valamint a körnvezetszennvezés megakadályozásának az ezredfordulóig érvényes távlati koncepcióját. A Szlovákia területével kapcsolatos természet- és környezetvédelmi teendőket az idén májusban hagyta jóvá az SZSZK kormánya. Az új természetvédelmi koncepió elsődleges célja, hogy az ökológiai kutatómunka során szerzett legújabb ismeretek széles körű, gyakorlati alkalmazásával, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok következetes megvalósításával meg tudjuk akadályozni környezetünk minőségének romlását. Amint azt dr. Jozef К1 i n d a, az SZSZK Művelődési Minisztériumának helyettes főosztályvezetője a közelmúltban megtartott bratislavai sajtóértekezleten hangsúlyozta: a természet- és a környezetvédelmi jogszabályokat tekintve nincsenek nehézségek. mivel a törvényrendeletek elavult cikkelyeit felújították, illetve kiegészítették. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy meg tudjuk védeni közvetlen környezetünket a káros hatásuktól és rongálásoktól. Sajnos, a törvényrendeletek végrehajtása terén nem büszkélkedhetünk szép eredményekkel. Jól tudjuk, hogy a lakosság nem kis hányada jelentős mértékben ki van téve a környezetet, s íey az egészséget is károsító veszélyforrásoknak, különösen az ipari központok környékén vagy a nagy forgalmú városi utak mentén. így ter' mészetesen továbbra is a leginkább i veszélyeztetett területek védelmét ‘ kell az előtérbe helyezni, hogy az ott élők ne szenvedjenek hátrányt, en■ nek következtében. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a viszonylag egészséges környezet megóvását nem kell a jövőben is meghatározó feladatnak tekinteni. Mivel a környezetvédelem napjainkban gazdasági kérdés, az ezzel kapcsolatos problémákra is rá kell mutatni. Már régen túl vagyunk azon az időszakon, amikor környezetünk megóvását kizárólagosan a szem'é’etváltástól tettük függővé. A szakemberek a me°mondhatói annak, hogy a környezetvédelem milyen nagymértékben függ az anvagi javaktól. Az igaz, hogy a veszély felismeréséhez, sok esetben a jogszabályok betartásához nem m!nd«g kell pénz. de a környezetkímélő gyártási technológiák bevezetéséhez, a környezetvédő berendezések, víztisztítók, légszűrők gyártásához és megvásárlásához nem k!s összegre van szükség. Ezzel is magyarázható, hogy néhány iuari üzem képviselői inkább megtizetik a környezetszennyezés miatt kirótt bírságot. mintsem ielentős anvagi befektetést igénylő korszerűsítési munkálatok végzésébe kezdenének. Ezenkívül az új beruházásoknál is érvényesülniük kellene a környezetvédelmi szempontoknak, ami szintén számottevő anyagi befektetést, illetve hozzájárulást igényel. Elérkezett már annak az ideje, hogy a népgazdaság valamennyi területén egyaránt tudatosítsuk a tiszta levegő és a víz nem ingyen van, azért áldozni, tenni is kell. Napjainkban a környezetvédelem ügve már konrántsem kizárólag a szakemberekre, illetve néhány önkéntesre tartozik. Közvetlen környezetünk megóvása, a szenynyeződések káros hatásainak megfékezése. s újabb veszélyforrások keletkezésének megakadályozása társadalmi ügy, amely valamennyiünket egyaránt nagyon is érzékenyen érint. Ha ezen a téren nem lesz tapasztalható számottevő javulás, akkor a hosszú távú környezetvédelmi koncepcióban szereplő feladatok megvalósítása eléggé veszélyeztetett. A környezeti károk hosszú idő alatt, fokozatosan váltak veszélyessé, így az okozottak elhárítása is csak átgondolt, rendszeres, szívós munkával lehetséges. A megelőzés, az előrelátó beavatkozás mindig egyszerűbb és olcsóbb, mint az utólagos intézkedés. Ezt a vízgazdálkodási szakemberek tudják a legjobban, akik jelentős beruházásokkal, költséges megoldásokkal tisztítják meg a szennyezett vizet. A légszennyeződésből származó károk enyhítése szintén nagyobb összegeket emészt fel. mint amennyire a megelőzéshez volna szükség. Bár a ránk leselkedő veszélyek miatt aggodalmunk, sajnos, indokolt, mégis reménykedünk abban, hogy értékrendünk fontos elemévé válik az • egészséges emberi környezet iránti igény. BÄRDOS GYULA veit kategóriába besoro't területek jegyzékét, az átmenetileg elvont területeket és az állandó jelleggel elvont területek jegyzékét, amelyeket a talailnvftósi terv alapién vissza kelt adni a mezőgazdaságnak. Az új végrehajtási törvény a szocialista mezőgazdasági szervezetnek a vál'alati nvilvántartás ellenőrzésével, valamint az ingatlanok és a valóságos helyzet összehasonlításával kapcsolatos feladatát is megjelöli. A mezőgazdasági földalap belső változásaival kapcsolatban szólni kell a 4. cikkelvről is. Ha a kerteket, a réteket és a legelőket szántóterületté akarják változtatni, nem szükséges kikérni a mezőgazdasági földalap védelméért felelős szerv — a járási vagy kerületi nemzeti bizottság — engedélyét. Ugyanez a szerv dönt az átmenetileg nem művelt területekről. Az új törvény megjelöli a szocialista mezőgazdasági szervezetek feladatait a mezőgazdasági földalap kihasználásával kapcsolatban is. Ha például a szocialista szervezet a mezőgazdasági földalap védelméért felelős szerv engedélye nélkül nem használja ki a mezőgazdasági területet, a 27. cikkely 2. bekezdésének c) befője értelmében fennáll a büntetos kiszabása, amely maximálisan a fél millió koronát is elérheti. A törvényhez négy melléklet tartozik, amelyek a szántóterületnek rétre vagy legelőre va«ó változtatásával, a talajiavf'ás végrehajtása és befejezése protokollja nrntapéldánváníik közlésével, a mezőgazdasági területnek erdősítési célra történő elvonásával kapcsolatos talajtulajdonságok körvonalazásával, valamint a területek értékelésére és elemzésére hivatott szervezetek felsorolásával foglalkozik. Bízunk abban, hogy ezek az úi módosítások is hozzájárulnak a mezőgazdasági földalap védelmének megszigorításához. A CSKP XVII, kongresszusán elfogadott, „A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai az X9BR—1990-es évekre és kilátások a 2000-;g terjedd időszakra“ című dokumentum is tartalmazza: a következetesebb intézkedéseket kell foganatosítani a termőföld védelmére, s a talaj termőképességének növelése érdekében átfogó talajjavítási munkákat kell végezni. BARA LÄSZLÖ izonban az illetékesek részéről anyт. yi „fta“ ős „amennyiben“ a feltétele, т оду jószándékú buzgólkodásunk evtzedek óta esetleges ... Vincié Zoltánnak két alkalommal 4974-ben és l9B6-banj ítélték oda a •eszortkitiintetést. Az idén májusban г „Kiváló munkáért“ állami kitünleésben részesült. Nyugdíjba vonulásával egyldóben, zaklatott életútjának els'o pihenő mérföldkövénél a sors ts meglátogatta. Megbetegedett. Most vállán a történelmi tapasztalások duzzadó tarisznyájával otthon üldögél. De valóban üldögél? Csak addig pihentem, amíg a kórházi ágyhoz, kötött a betegség. Most is. fél ötkor ébredek, az évtizedeken át megszokott időben: tüzet rakok, megetetem az állatokat, majd elballagok az üzletbe Később a kertben kapálgatok. Ha fáradtságot érzek, olvasok, vagy kimegyek a sportpályára. Szóvál így pihenek. . Am az effajta pihenés számomra egyenlő a lustálkodással. Hiányzik a nép, a nyüzsgés, a mindennapi feladatmegoldás izgalma. Azt hiszem, könnyebb munkára még alkalmas lennék. Másrészt egy kis nyugdíjkiegészítés is jól jönne az ezerkttencszáz korona mellé, hogy a három gyermekemet meg a két unokámat is támogathassam g jövőben. Nem éltem harcos módjára, nincsenek nagy tartalékaim. Pedig az italt sem kedveltem, s a dohányzásról ts leszoktam. Építettem egy házat, a fiammal közösen vettünk egy autót. Számomra az érték mértéknek számított. A státuszszimbólumokból tehát ennyit gyűjtöttem öszsze. Nekem elég, mert a gyermekeim szeretnek, a feleségem megértő társam, és a társadalmi megbecsülés sem maradt el. A kertben fehér szegfű nyílik. A rózsafákon tűzpiros, bimbós virágok hajladoznak a szélfúvásban. KORCSMAROS LÄSZL0 Jogi tanácsok NYUGDÍJÜGYBEN T. L. olvasónkat ez év március 2S-től nyugdíjazták. Ötvennégy éves, három gyermek anyja, 23 évet dolgozott efsz-tagként és 9 évet állami gazdaságban. Fbböl az időből 13 évet mezei munkásként, 19 évet fejőnőként, illetve állatgondozóként dolgozott. Összesen 32 ledolgozott éve van, s úgy gondolja, hogy ez hót évvel több, mint amit a törvény megkíván. Olvasónk még megjegyzi, hogy munkahelyén — amikor állatgondozó volt — szombaton és vasárnap is dolgoznia kellett, s az ammóniás, follasztó levegőben, s munkahelyi ártalom címén semmifelle pótlékot nem élvezett. Arra kér választ, hogy jár-e neki a 25 éven felül ledolgozott 7 évéért valamilyen. nyugdíjkiegészítés, mert csak 50 százalékos alapnyugdíjat állapítottak meg részére. Olvasónknak a nyugdíjtörvény szabta 25 ledolgozott év fölött minden további évért még 1 százalék jár. Azt ajánljuk, hogy a nyugdíjvégzése és az ahhoz mellékelt személyi lap alapján a jnb járadékosztályán vagy hozzáértő jogásztól kérjen felvilágosítást az intézés menetét illetően. Lehetséges, hogy az efsz-ben ledolgozott 13 év mezei munkát nem számították be teljes mértékben, ha nem dolgozott le minden számára előírt műszakot. Ha ebben mutatkozik a különbözet, megfelelő igazolások alapján kérelmezheti a nyugdíjvégzés megváltoztatását és a különbözet átutalássát. A munkahelyi ártalom akkor befolyásolhatná a nyugdíjat, ha az istállóban végzett munka — egészségre ártalmas munkahelyként — а II. kategóriába lenne besorolva. (Akkor a ledolgozott 25 év fölötti minden további munkában töltött évért nem 1, hanem 1,5 századékot kapna.) Dr. F. J.
