Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-18 / 28. szám
S z a b a d 1987. július 18. 28. szám -fa ★ XXXVni. évfolyam Ага 1,- Kčs AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA i Földvédelmi változások lapunk a mezőgazdasági földalap csökkenése okai feltárásának, védelmének. termőképessége megőrzésének és növelésének, valamint kihaszuá'ásának az utébbi években rendkívül nagy figyelmet szentelt. Tette ezt elsősorban azért, mert a legfontosabb. eRvben nélkülözhetetlen lerraolueszközrrtl van szó. amelytől nagymértékben függ a lakosság élelmezésének biztosítása. A mezőgazdasági földalap védelmével. termőkéneeségének növelésével és kihasználásának javításával kapcso'athaiy az utébbi években számos korábbi rendelkezés, előírás stb. elavult. Fzért a szövetségi kormány és a CSSZKZK Népi Ellenőrzési Bizottsága 1983 évi határozatában feladatul adta a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, hogy értékelte át a korábban elfogadott intézkedések hatását és ennek alapián javasnljnn további intézkedéseket vagy új jogi módosítást. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az átértékeléshez azzal a céllal fogott hozzá, hogv az ni előírások már tartalmazzák a mezőgazdasági földalap védelmével kapcsolatos szigorított rendelkezéseket, how egységesítik a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának módosításait, hogy eltávolíliák a formális jellegű és a már nem megfeleld rendelkezéseket. hogy hatékonyan megoldják a felmerülő problémákat, hogv kiegészítik vagy módosítják a 142 1876-os számú Tt. törvényt. A számos javaslat és kiegészítés alapién a Szövetségi Mezőgazdaság! és Élelmezésügyi Minisztérium az új végrehajtási törvény előkészítése mellett döntött. Az új törvényjavaslat e'ső változatát hosszas előkészítés után 1985-ben vitatták meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokban. A további szervek már a közben médoeitott törvényjavaslatot vitatták meg. amelyet új rendelkezésekkel egészítettek ki. A CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 1487 március 12-1 keltezésű és Ifi 1987 ns számú Tt. törvénye — amelv 1887 július elsejével lépett hatátvba — módosítja, illetve érvényteleníti a mezőgazdasági földalap védelmével kapcsolatos néhány korábbi rendelkezést. Itt mindenekelőtt a 142'1976-os számú Tt. törvényre. valamint a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 015—900T978-as számú irányelvére, valamint további hetven intern rendeletre. iráuvelvre és módszertani utasításra kell gondolnunk. Az új végrehajtási törvény a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérlnm 142-1976-os számú Tt. törvényétől mind alaki, mind tartalmi szempontból különbözik. Alaki szempontból megváltozott a rendelkezés elnevezése, a rendelkezések kronológiai felsorolása, a törvény terjedelme és a mellékletek száma. Az új törvény terjedelme azért növekedett, mert két jogi előírást helyettesít. ráadásul a gyakorlat már 1976 óta sürgette a földvédelmi törvény megszigorítását és végrejhatásának egységesítését. Tartalmi szempontból az új végrehajtási törvényben módosulnak vagy jobban körülhatárolódnak a következő kérdések: az a talaj, amelyet mezőgazdaságilag műveltek és müveinek. de átmenetileg nem müveinek; a mezőgazdasági földterület kihasználása; a talaj újra termékennyé tétele; a mezőgazdasági földalap védelme a tervszerű területrendezéskor, a fejtési térségek, a föld alatti és föld feletti vezetékek és szállítási útvonalak kijelölésekor, valamint a kitermelési munkák során; a földalap mezőgazdasági művelés alól való elvonása; az elvont területekről történő beszolgáltatások problémája: a földaiao nyilvántartása és leltározása a szocialista mezőgazdasági szervezetekben. Most pedig a teljesség isénve nélkül n»hány változásról, hiszen az új véerebaibísi törvénnvel kar.csola*ban számos aktívaértekezletre és szemináriumra kerül maid sor. Már megkezdődtek a munkálatok eov nagyon keresett kéz’könvv össznáMításáva, b’szen a Jogi előírások a mezögazda«áei föirtalau védelméről“ cimö és nagvnn hamar e’artott könyv kiadása óta épnen tíz év telt el. . Az ój végrehajtási törvény első cikkéivé egyértelműen meghatározza, hegy a művelhető mezőgazdasági terii'et közé a szántóterület, továbbá a komié- és srőtó'ültetvénvek. a kertek. a gyümölcsösük, a rétek és a teaeiok tartoznak Változásokra került sor a mezőgazdaságilag művelhető, de az átmenetileg nem művelt terület védelmével és besorolásával kapcsolatban. A 14. cikkelv 4. bekezdése példán! tartalmazza, hogv a mezőgazdasági termelésből átmenetileg elvnnt területeket nem vonlak ki a mezőgazdasági terület nyilvántartásából. igv — mint a mezőgazdasági fö'dalap szerves részével — a gvakorlathau nem keletkeznek semmiféle nroblémák s a törvény értelmében keltő védelmet élveznek. Hasontó szempontból keli értékelni a mezőgazdasági termelésből állandó jelleggel. Iphát az út rendelkezés értelmében több mint 12 évvel elvont alván mezőgazdasági területet, amelyet a jóváhagyott t «i a i javítást terv alapján vissza kelt adni a mezőgazdasági termelésnek Ezzel kancso'athan a vepreb»|tS«< törvénv 13. cikkn'vének 2 és 3. bekezdése kimondja, hogy a mezőeazdasási termelé«bol állandó jellepgpl vagy átmenetileg lehet elvonni a tatait, de ugyanakkor az átmenetileg elvont terület leghosszabb ideiét 12 évben ie'nli meg. fTidonsáenak számít, hogy a CSSZK és az SZSZK Geodéziai és Kartográf:ai Intézete a mezőgazdasági termelésből állandó jelleggel elvont olvan mezőgazdasági területeket, amelyeket a jóváhagyott talaijavítási terv alapján vissza kell adni a mr/óea»daságnak. ingatlanként nyilvántartja. Ráadásul olvan megjegyzéssel, amelyből egyértelműen követke.ztetni lehet arra. hogy ezek a területek a mezőgazdasági földalap szerves részét képezik. Ki kell emelni az új végrehajtási törvény 7. cikkelvének első bekezdését is. amely szerint a mezőgazdasági földalap a mezőgazdasági termelést szolgálta és semmilyen részét nem lehet elvonni más céllal, ha az elvonással nem a törvény értelmében jártak el. Az új végrehajtási törvény igényes feladatokat szabott meg a szocialista mezőgazdasági szervezetek számára A 41. cikkelv értelmében kötelesek vezetni az átmenetileg meg nem möfFolytatás a 2. oldalon) Az aratás a mezőgazdaságban dolgozóktól kitartó, becsületes hozzáállást követel. Néhány gazdaság felkészüléséről lapunk 4. és 5. oldalán számolunk be.Felvételünk a Tesedikovói Efsz-ben készült, amelyen Majba Sándor főgépesítő (balról az első) mnnkamegbeszélést tart a kombájnosokkal. Kalifa Gábor felvétele A köz javának szolgálatában A hatvanegy esztendős Vtncze Zoltán kettős kötődésben él a történelemmel. Az egyik oldalon színes, eseménydús múltbeli háttér veszi bt körül. A másik vonatkozás: életének alakulása és személyiségének alakító hatása a társadalom szocialista átépítésében. Gortva falu — Zoltán bácsi szülőfaluja — a Rimába ömlö Gortva patak partján Dél-Gömörben van. A település szomszédságában a XI ti. században emelt Gedő várának lassanként elhordott romja áll. Falai alatt ütközött meg Kun László király Finta nádor hadával 1281-ben. Jiskra sikertelenül ostromolta. Petőfi kétszer is járt ezen a vidéken. A környéken voltak a Vécsey és a Kubinyi családok birtokai, kúriái... A hajdani harcos időkről már csak a jalu idősebbjei tudnak egyet és mást. Riportalanyom — a történelmi lecke felmondása után — életének és a tele-pülés legújabb kori eseményeinek alakulását kezdi bogozgatni. — Egyszem gyermekként, földműves családban nőttem fel. finyám korán meghalt. Nyolc hektárnyi termőföldön gazdálkodtunk az apámmal. Az elemi és a négy évfolyamú polgári iskola elvégzése után vizsgát lettem a rimaszombati /Rimavská Sobotaf kétéves mezőgazdasági iskolán. A háború után egy útépítésnél dolgoztam, majd néhány évig & Füleki (Fiľakovo) Kovosmalt gyárban vállaltam munkát. Közben megnősültem, beléptem a kommunista pártba, 1952-ben a Füleki Gép- és Traktorállomásra szerződtem. Itt traktorosként kezdtem, brígádvezetőként folytattam, s végül körzeti agronómussá neveztek ki. jártam az alakulóban lévő szövetkezeteket, és szakmai jellegű gyakorlati tanácsokkal segítettem a növénytermesztők munkáját. Kezdetben idegenkedtek mindenféle „kívülről jövő", könnyítést jelentő segítségtől, a motoros gépektől csakúgy, mint a műtrágyától. Két év múltával, 1954- -ben megválasztottak a Gortvai Helyi Nemzeti Bizottság elnökévé. Nehéz évek követték egymást. Legfontosabb feladatként kaptuk a mezőgazdaság szocialista ' átépítését. Ötvenhatban huszonhat családot sikerült meggyőzni, egy évre rá belépésre bírtuk az összes gazdát. A kisszövetkezet kezdetben éppen olyan szegény volt, mini a falu. Nagy gazdák nem lévén, nagyobb méretű gazdasági épületekkel sem rendelkeztünk. Saját erőnkből kellett istállókat, pajtákat építeni. Öt éven belül új létesítményekben helyeztük el az állatokat. Ötvenkilencben vásároltuk meg az első traktorokat és munkagépeket, ftatvanat írtunk, amikor a szövetkezet élére állítottak, s tizenkét évig ott is maradtam. A házigazda felesége kávét és némi harapntvalót tesz elénk a kerti lóca mellé állított asztalkára, mintegy a bejárandó évtizedek útravalójaként. Ránktelepedett a keni fák árnyéka, a lágy szellő pedig vitorlaként dagasztotta Zoltán bácsi emlékezetét. — Elnökségem első évtizedében évről évre növeltük a munkaegységekre kifizetett pénzösszeget és fokozatosan létrehoztuk a szilárd béralapot. Akkor még nem volt lényegesebb különbség, elnök és dolgozó között. A- mlkor sürgetett a munka, az elnök volt az első /és elsőnek is kellett lennie], aki felvette a villát a vállára, és elindult a mezőre. A nép pedig tódult utánam. Nagy melegben a lóherét az esti órákban gyűjtöttük be. Ha szükség volt rá/m], a traktor nyergébe is felültem. Hetvenben egyesültünk a kér egedet (Hodejovec) és btzófalvt fKyselka] kisszövetkezetekkel. A munkálatok irányításában nagy jelentőséget tulajdonítottam a rendszeres ellenőrzésnek. Állandóan kapcsolatban voltam az emberekkel. Mindig bizalommal fordultak hozzám, (Foytatás a 2. oldalon) A 4—5. oldalon a fő téma az aratás. Ellátogattunk a Galántai (Ga: lanta) járás két egységes földműves-szövetkezetébe, az Ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) Efsz-be, valamint a Bálványi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaságba. A 1—7. oldalon a szokásos terjedelemben számolunk be az idei gombaszögi (Gombasek) kulturális ünnepségről, összegez- 1 ztlk a Magyar Területi Színház nemrég befejeződött évadját, „nyári“ olvasmányként pedig „Félpercesek“ cím alatt olvashatnak néhány rövid írást. A *-Itt oldalon tudósítást olvashatnál? az SZKSZ dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferenciájáról, s ismertetjük a meggy, az egres, a ribizli, az őszi- és a sárgabarack, valamint a majoránna osztályozását. A 11. oldalon „A lehetőségekhez mérten" című riportunkban a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat érsekújvári (Nové Zámky) üzeme dolgozóinak főidényre való felkészítéséről számolunk be, s tájékoztatást adunk a páti (Patince) fürdő szolgáltatásairól. A 13. oldalon „A kutatástól a végtermékig“ című írásban a Liptovský Ondrej-i Efsz tevékenységéről számolunk be, amely főleg a juhtenyésztés fellendítéséről nevezetes. A szövetkezet 1987. július elsejétől szlovákiai hatáskörű agrokombináttá alakult át.
