Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-24 / 42. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 23. „Tág a világ, mint az álom, mégis elfér egy virágon“ E Weöres Sándor vers igazságát bizonyíthatta mindenki, aki nyitott szemmel nézi a bennünket körülvevő természetet, ismeri a titkait, tudja, milyen törvényszerűségek szerint élnek az erdei vadak, a növények, nyílnak a virágok vagy költöznek a madarak. Hogy e csodálatos „titkok“ tudóivá, a természet értőbb védőivé váljanak íiatal olvasóink, azért indítjuk számukra új rovatunkat. Miért ártalmas? A jó ivóvíz színtelen, szagtalan, kellemes hőfokú, nem túl lágy, nem túl kemény és nem tartalmaz egészségre káros anyagot. A vas vörhenyessé, az algák zöldessé, e tőzeges talaj sárgássá festheti a vizet, az agyag és a homok pedig zavarossá teszi. Különféle gázok (kénhidrogén, klór stb.) gyári melléktermékek élvezhetetlenné, rossz szagúvá — ha nem mérgezővé — tehetik. Magnéziumsók keserűvé, salétromsók édessé tehetik. Az egészségre ártalmas, fertőző, szennyező anyagok a levegőből, a talajról és a talajból kerülhetnek az ivóvízbe. Ahol kétségek merülnek fel a víz ihatóságát, tisztaságát illetően, ott kérni kell a vízminta vizsgálatát, mivel szabványaink pontosan meghatározzák, milyen anyagból mennyi lehet a még elfogadható szennyezettség. A vizet szennyező anyagok közül életveszélyes a nitrát és a nitrit. A nitrátos és a nitrites víz fogyasztása csecsemőknek és kisgyermekeknek tilos! A nitrátos víz házilag semmiféle módon nem javítható, nem tisztítható. A nitrát- és nitritvegyületek rendszerint bomló szerves anyagból (pöcegödür, szabálytalanul épített emésztőgödör), de műtrágyából is a talajba és onnan az ivóvízbe kerülnek. A nitriteket a bélbaktériumok nitrátokká alakítják át és e vegyfiletek a vörös vérsejtekben a gázcserét végrehajtó hemoglobint methemoglobinná alakítják át. Ezáltal a vér elveszti oxigénszállitó képességét. Az ilyen vízből készült ételt, italt fogyasztó csecsemők ezért légszomjtól szenvednek, elkékülnak. Ha idejében érkezik az orvos, megmenthetők, de sajnos, előfordultak már halálos nitlátmérgezések is. A tudományos tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egyre nagyobb mértékű műtrágyázás szorosan összefügg a vizek nitrátszqpnyeződésével. A talajba került, de a növényzet által fel nem használt műtrágyák nemcsak indokolatlanul növelik a mezőgazdaság termelési költségeit, hanem ily módon további, közvetett kárt is okoznak. A nitrogéntartalmú műtrágyák hatóanyaga vagy eredeti formában, vagy többé-kevésbé nitráttá alakulva jut el a felszínhez közeli vízadó rétegekbe, és ott fokozatosan felhalmozódik. Ismeretes, hogy a műtrágyák nagy felületen, szétszórva kerülnek a talajra, innen szivárgással jutnak el a felszínhez közeli vizádé rétegekbe. A folyamat eleinte észrevétlen, évente csak néhány milligrammal növeli — egy literre számítva — a víz nitráttaytalmát. Ez az önmagában még csekély szennyeződés azonban úgy felhalmozódik, hogy később elérheti a kritikus, az emberre már veszélyes koncentrációt. A felszín alatti vizek nitrátszenynyezését azonban ezenkívül a hulladékok nem megfelelő kezelése Is fokozhatja. a szemét, a trágya helytelen tárolása, a sok helyütt épített vízvezeték, amelyhez nem járul megfelelő szennyvízelvezetés. E szennyezések megelőzésére, Illetve a kialakult helyzet javítása érdekében az ember sokat tehet: szigorúan be kell tartania azokat a közegészségügyi előírásokat, amelyek а/ vízvétel és a szennyvízelvezetés módját meghatározzák, amelyek a trágya, a szemét tárolását, a műtrágyák és vegyszerek használatát szabályozzák. Az építkezés, a korszerűsítés, az emésztögödör építése, a szennyvízcsatorna létesítése, szeméttárolók építése nem magánügy, mégis mindanynyiunk egészségének teltétele. Ahol már á kritikus pontig jutott az ivóvíz szennyeződése, ott biztosítani kell hozott, egészséges ivóvízzel a gyermekek ellátását és sürgősen cselekedni kell. közérdekből, személyes érdekből egyaránt! „Szállj, szállj ökör nyál... Kisdiák koromban nem szerettem az őszt, hiszen az iskolaév kezdetével fonódott össze. S ez bizony a nyári nagy erdő- és rét járások végét jelentette, de mire beköszöntött g vénasszonyok nyara, s az ég olyan kékké vált mint nyáron soha, megbékéltem sorsommal. A fölszántott tarlók, zizegő levelii kukoricatáblák fölött szállt az ökörnyál, az őszi nap átíüzött a kikerics rózsaszínű hamvas szirmain. A patakok, kanálisok vizébe mélyebbre lehetett látni mint nyáron. A hideg őszt éjszakák és hajnalok vizüket lehűtötték, és a milliárdnyi lebegő mikroszkópikus rnoszat — amely nyáron zöldre, barnára színezte a vizet — ilyenkorra már a fenékre hullott. A vaskos, keresztesikos sügérek, .terepszinti“ csukák karcsú, izmos teste föl kivehetővé vált a mederben. Ez a hangulat, a természet eqy-egy apró, de rejtelmes rezdülésének megfigyelése (ha észrevettem már úgy éreztem, hogy enyém lett) elég volt a boldogsághoz. De mi is tulajdonképpen, hogyan keletkezik a vénasszonyok nyara? Аккогфап bizony ez a kérdés nem nagyon izgatott, de mtvel most már tudom, elmondom nektek. Biztos meglepően hangzik számotokra, hogy nyaraink — hazánk földrajzi helyzetéből adódóan — még melegebbek lehetnének. Nyaranta ugyan kontinensünk erősen fölmelegszik, de melegét átadja a fölötte lévő levegőnek. Az tehát fölmelegsztk, s így természetesen könnyebb lesz és fölemelkedik. Helyébe az óceánok, tengerek felöl hidegebb, csapadékos levegő vándorol, amely nyarunkat mérsékli. így öszidő tájt Közép-Európa erős fölmelegedése, s ezzel a lég kicserélődése megszűnik t tartós nagynyomású levegöhalmaz alakul ki). Erinek következtében néhány hétre — néha bizony csak napra — a földrajzi szélességnek megfelelő hőmérséklet uralja Európa egy-egy vidékét. Nálunk a vénasszonyok nyara októberben jelentkezik. Franciaországba — ahol „Márton nyara“-ként emlegetik — csak novemberben jut el. Nem áll meg azonban az Atlanti-óceán partjainál. Átkel az óceánon az Ű/világba is. Eszak-Amerika mérsékelt éghajlatú tájain a fehér telepesek „ind lánmy ár“ -пак nevezték el, s nem nagyon várták — sőt, egu cseppet sem örültek nektl A tél beállta előtt ugyanis az indiánok Ilyenkor hajtották végre utolsó rajtaütéseiket. A vénasszonyok nyarával együtt szólnunk kell egy másik — hozzá szorosan kapcsolódó — jelenségről is, az ökörnyálról. Sajnos, azonban, mintha az utóbbi években a kilobbanó őszi verófényben egyre ritkábban találkoznánk vele. Nem is a szálldosó, ezüstös fonalak hiányát fájlalom, hanem a kis takácsokét — az apró idei pókokét —, akik szövik. A sok vegyszer őket is megtizedelte. De nem csak úgy, céltalanul eregetik szövőmirigyeikből a kék ég felé a több méternyi, hosszú fonalakat, hanem „léghajónak“ szánják őket. Beléjük kapaszkodnak és a szelek szárnyán vitetik magukat. így keresnek újabb vadászterületet, téli búvóhelyet. Még néhány színfolt kívánkozik e derűs őszi napok címerébe: az őszi kikerics rózsaszínű virágai, a kecskerágó karmazsinpiros, négykaréjú termései, a megpattanó, tüskés, zöld burokból kikandikáló gesztenyék meleg, barna fénye. Az augusztustól október végéig díszlő kikerics azonban nem olyan ártatlan, mint ahogy mutatja. Virágai, csak tavasszal elöbúvó levelei, de főleg a köztük meghúzódó termésben lévő magoai, erősen — sőt halálosan — mérgezőek. Régente a népi gyógyászat Izacskóba varrva, nyakba kötve fogfájás ellen) használta, manapság a modern gyógyszeripar hasznosít fa. Virágait, levelét, termését ne érintsük. Érdemes rá viszont odafigyelni, tömeges előfordulása ugyanis foszforhiányt jelez. A kecskerágó tetszetős termésével is legyünk óvatosak! Az élénkpiros magköpeny óva int: VigyázzI Szép vagyok ugyan, de titokban mérgest Magvai ugyanis szintén mérgezőek. Jól tudják ezt a vörösbegyek, magköpenyét szívesen elfogyasztják, de a fekete magvakat nem. Fáját azonban, azoknak, akik faragcsálni szeretnek, nyugodtan merem ajánlani. Végül pedig, ha az őszi kirándulásból este hazatértek, melegítsétek föl tenyereteket sült gesztenyével. De ez szelíúgesztenye legyen ám, mert a vadgesztenyefa kesernyés termését hiába sütjük, megenni nem lehet. Összehúzná a szátokat — úgy mint Misi Mókusnak — és fájna tőle a gyomrotok, POMICHAL RICHARD Alkat, forma, szín, arány A divat Idealizálni és tipizálni próbálja az emberi alakot. A mai szépségideál a karcsú, nyúlánk, fiatalos alkat, látványos megjelenéssel. Azonban az alkati jellegzetességeit Ismerő és öltözködésnél figyelembe vevő nő mindig jobb megjelenésű, mint a legújabb divatot görcsösen követni akaró. Az ábránkon a négy különböző, leggyakrabban előfordülő alkat látható, az aránybell eltolódások korrigálásával. 1. ) Magas termet, rövid derék, lapos mell. Előnyös a derékrész meghosszabbítása, tgy a szoknya nem tűnik aránytalanul hoszszúnak. A szoknya a csípőn legyen feszes, onnan hangsúlyosan bővüljön. 2. ) Keskeny váll, széles csfpo. csúsztatjuk, ezt a derékvonalak fölé helyezett szabásvonalakkal, beállított Ez a leggyakrabban előforduló övrésszel érhetjük el, Így felfelé aránytalanság. Előnyes a vállak szó- nyújtjuk a szoknya hosszát. Előnyös lesítése és a keresztirányú szabásvo- a bő felsőrész és a keskenyebb szoknál, a szoknyán e hosszanti szabás- nya. A szoknyán a hosszanti szabásvonal. (Az öv és a szoros derék vonal és a hasíték nyújtja a lábakat, hangsűlyzza a csípőt, tehát előny- Előnyös a térdet éppen csak takaró télén.) A szoknya ne szélesedjen túl- hossz, a sötét harisnya és a magas ságosan lefelé. cipősarok. 3. ) Rövid nyak, széles vállak. Vastag derék, zömök alkat. Kívánatos a sportos jelleg hangsúlyozása. Fazonválasztásnál e keskenyítő hatásra kell törekedni, Előnyösek a kétrészes megoldások, például az ún. dzsömper szabású felsőrész, a kosztüm és a csípőtől bővülő lerakott vagy hőlos szoknya. 4. ) Alacsony termet, hosszú derék, rövid lábak. Előnyös, ha a derékfonalat fell Illyés Gyula gondolata Rejtvény, I.réas Bizakodik Fortétyoa 1 к légcső felső* porcos szakasza l>i behäng Karates fflréaz ť • Lm r Gally T Xllatkert 7 Ittrium, bróm Rejtvény, l.részi ~1 Bizakodott Sportozán KStlezó T £lhanivB<3 Kar.yarodii Titamin Ilyen t8rt is var. r— Ie.k. M 1c-... • • • kapitány /Verne/ U» f Kanáliabi Van I Sorra Yeez a ŕ romper Oroaz költi Sgiháború Kobélium Betröge ЗзетШвк Senki - latinul Kalcium r_ ladikban ran l Szín - latinul Japán drámai ■«fej ... к Qiezpresium és в nikkel vegyiéi* K#i név /i * r/Sándor Szekundu® Finnugor nyelvű nép Sokára Zűrjén Küszaki berendezés sokáig kruoi-íro Olaare ráz égi Város Dohog ГаЬи fele ri_ Vitárnia (kom...,. tiévell Zérus tárgyra* Amerikai hírüB?RSÍl Európai •rszéj MEGFEJTÉSNYERTESEK A lapunk 38. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Ne nyiss kaput annak, mi az ajtón befér!" Nyertesek: Takács Sándor. Galánta (Galante), Vida Erzsébet, Udvard (Dvory nad Žltavou), Viszkocs Béláné, Eperjes (lahodná).
