Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-24 / 42. szám
SZABAD FÜLDMOVES. 1987. okťfiber 23, Beszámoló a Bratislava! Gyermeklcönyv-illusztrációs Biennáléról Ott voltam a BlВ két előzetes sajtóértekezletén, ,a nagyszabású kiállítás megnyitóján, részt vettem egy nemzetközi szimpóziumon, de állítom, hogy a legnagyobb, a legcsodálatosabb érzések akkor értek, amikor — a szellemi jelüdülést jelentő csendben — jóformán egyedül jártam a ktállítótermeket, nézegettem a világ minden tájáról összegyűlt, magas szakmai színvonalat képviselő, gyönyörű kiállítási anyagot. Talán nem is volt olyan illusztráció, amely ne sugározta volna magából az alkotó felelősségét... Azt a felelősséget, amit egy érett művész érez a gyerekek iránt. Minden egyes rajz, minden művészi megnyilvánulás egy külön világot képvisel, ötletek százait rejti magában, és ami külön élmény volt: látni a tágra nyílt gyermekszemeket, a kedvesen figyelő tekinteteket, amelyek azt sejtették: ezek a kedves kis lurkók tudják igazán átérezni az Itteni hangulatot, ezt a mesevilágot: nyolcéves fiam percekig képes volt álldogálni egy-egy rajzocska előtt ...De valóban: nem lehetett nem megnézni a kagylón ringatózó tündért, a gomba tetején pipázgató öregecske hernyót, a bicikliző égeret, a hegedülő mactt, a sas hátán repülő fiúcskát.,, Égy sajtóbeszélgetés alkalmával neves külföldi grafikusok említették: „Azért szeretjük a BIB-et, mert az már az utcán kezdődik..." A célzás találó volt: propaganda- és hirdetőtáblák tömkelegé jelezte a neves akciót, a Bl В jegyében utcai rajzversenyeket rendeztek gyerekek *számám, jóformán a város minden kiállítótermében, az említett eseménnyel kapcsolatos kiállításokat rendeztek, szá-Ezen a felvételen is iól látható, hogy az idén a BIB belső építészei — remekeltek mos kulturális akcióra került sor a „rálátnak“ a munkákra, s több mű BIB Nálepkova utcai új székházában, is elfér a termekben...“ Az ötlet be- A Művészetek Házának három ha- vált: az elkövetkezendő BlB-rendeztalmas kiállítótermében szeptember vényeken is ezt a példát kívánjuk 9-töl október 10-ig özönlöttek a Iá- majd követni, togatók: az iskolás gyerekek, kiadót szakemberek, a művészetbarátok, a Az egyik szimpóziumon említette szép, a nemes iránt érdeklődők. A Takashi Matsumoto grafikus, a nemkiállítás rendezői már az előcsarnok zetközl zsűrt tagja: „Hogy ma már tereit is a látogatók szolgálatába ál- mekkora híre van a világban a kétlították: sok-sok szülő nyitotta ki evenként megrendezésre kerülő Brapénztárcáját akkor, amikor az ideig- tislaoai Gyermekkönyv-illusztrációs lenes könyvsátorban olyan mese- Biennálénak, azt bizonyítja a részivékönyvekre is rábukkant, amelyeket vök névjegyzéke, amelyen megtalálkorábban nem kapott meg. Néhány hatók a földgolyó legelismertebb Ifjúsági könyvkiadó még az aranytar- gyermekkönyv-illusztrátorai...“ Igatalékait ts „megmozgatta, annak ér- zat mondott. Es bár legyen szó szakdekében, hogy hozzájáruljon az emlí- emberről, vagy művészetpártolóról: tett nemzetközi rendezvény sikeré- aki a kiállításon arra keresett váhez. A hallban berendeztek egy „vl- laszt, hogy milyen irányba halad a deosarkoť, ahol a CIFEj, tehát az gyermekkönyv-illusztrálás fejlődése, UNESCO nemzetközi gyermekfilm- szűkén körülhatárolt területeket nemközpontjának filmjeit vetítették az igen tudott meghatározni. Még egyérdeklődő gyerekek számára. Óriási egy országon belül ts nagy stílusnálsikere volt a „Jenny Jön" című ja- tozatosságot lehetett megfigyelni. Ez pán tévéfilmnek, vagy a belga tele- jellemezte a rajz- és a festési techoíztó „A nyolcvanas évek lfjttsága“ nikál is: a mezzotinto, a szerlgráfia, című összeállításnak. a vegyes technikával készült illuszt-Korábban több kritika ts érte a ki- ráció, a linó- és a fametszet, a szitaállítótermek berendezőit amiatt, hogy nyomat, mind-mind „felen voltak“ a túl magasan helyezték el a rajzokat, kiállításon. Ez a változatosság érdé- Virgil Droppa építőművész találó- dekessé, izgalmassá tette a kiállítást, konyságát dicséri az a tény, hogy Egyben azonban lehet, s kell is haez a gond az idén teljesen megoldó- sonlatosságot találni, méghozzá az ildott. A neves építőművész erről így lusztráclók színváltozatosságában. A beszélt: „Rájöttünk, hogy két panelt kellő gyermekpszichológiai ismereis elhelyezhetnénk egymás felett. Az tekkel és érzékkel rendelkező grafialsó, ferde szögben beállított táblára kusok fői tudják, mennyire lehet hathelyeztük a kisebb méretű grafikákat, ni a gyerekekre a színekkel, azok Amint ezt már a kiállításon is ta- kombinációival. Az egyik szimpóziupasztalhattuk, a gyerekek is jobban mon több feles szakember ts megálla-Sokan látogatták az 1985-ös Grand Prix-győztes, Frederic Clement kiállítását, (A szerző felvételei)] pította azt, hogy az NDK és Japán illusztrátorai tűntek ki a leginkább jó színérzékükkel. A dekoralioilás lehetőségeit elsősorban a brazil — például a neves Azevedo Fernando — és a bolgár, valamint a francia képzőművészek használták ki. Sokan megcsodálták a {úrij Vascsenko szovjet grafikus által illusztrált Alice Csodaországban című kötetet. Dušan Kállay szlovák grafikus ennek a műnek az illusztrálásával nyerte el az 1983-as Gran Prlx-t, így a szakemberek kellő összehasonlítást tehettek, hogy két alkotó miként is lát meg е9У-аду témát. Juri] Vascsenko munkáját az idén BIB-emlékplakettel jutalmazták. Ugyanilyen emlékplakettet kapott a magyarországi Gaál Éva, aki a „Kis zenei ábécé“ című könyvét díszítette ötletes, magas technikai szinten álló rajzaival. Ezúttal könyvillusztrátorként mutatkozott be a kiállításon a Ludas Matyi neves grafikusa, Sajdtk Ferenc is. A művész sok-sok gyereket kacagtatott meg bohókás figuráival, sziporkázó rajzötleteivel. A kiállítás egyik nagy meglepetése volt a „Kéményseprő fehér kalapban“ című, a Mladé letá kiadó által forgalmazott mű, melyet Robert Brun 39 éves, Žillnán élő és alkotó grafikus illuszrált. Albin Brunovský nemzeti művész a megnyitó utáni fogadáson kijelentette: „Nemzetközi szinten ts az egyik legjobb grafikussá küzdötte fel magát Robert Brun. Reméljük, az Aranyalmával jutalmazott alkotó nevével, munkáival még sokszor találkozunk majd Említsük még meg az idei BIB kisérörendezvényei közül a legjelentősebbeket. Külön kiállításon ismét bemutatkozott a brattslaval nagyközönség előtt Frederic Clement francia grafikus, aki 1985-ben elnyerte a Grand Prlx-t, tehát a BIB födíját. Álomszép rajzaival, bravúrosan megoldott kompozíciómai itt is belopta magát a gyerekek szívébe. Megrendezték az ausztrál Robert Ingpen kiállítását is, akt Tokióban 1986-ban Hans Christian Andersen-díjat nyert, S végül: a fejlődő országok illusztrátorai számára a Szlovák Képzőművészeti Főiskola szabadegyetemet szervezett. Igor Svec, a nemzetközi zsűri titkára tájékoztatott az alkotások elbírálásáról. Elmondta, hogy a 15 tagú zsűri elnökévé az Idén az osztrák Lucia Bindert választották, akinek vezetése alatt három napig tartott a művek értékelése. Az idén a Grand Prix boldog tulajdonosa a finn Taina Hannu lett, akinek munkáit — két év múlva — ismét láthatjuk a BIB-en. az öt „Aranyalma-tulajdonos": Jirí Béhounek (Csehszlovákia), Manuel Boix /Spanyolországi, Antoni Boratynski j Lengyelországi, Robert Brun (Csehszlovákia/, és Leonyid Domnytn (Szovjetunió). Mivel is lehetne zárni egy ismétlődő rendezvényről szóló beszámolót, ha nem azzal: Viszontlátásra BIB —• két év múlva.., KALITA GABOR A pozsonypüspöki összejövetelt {. Nagy Izabella nyitotta meg; mellette (balbról jobbra): dr. Hornyák István, a Csemadok Bratislava! Városi Bizottságának titkára. Dobos László és Balia Kálmán Egyszerű, géppel irt lapről tudhattuk meg, hogy a Csemadok Bratislaval Városi Bizottsága — az Idén első Ízben — Városi Kulturális Napokat szervez. A több mint másfél hónapig tartó rendezvénysorozatta) mindenekelőtt a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója előtt kívánnak tisztelegni, ám kétségtelen, hogy az ettől függetlenül is nagy jelentőségűnek nevezhető a fővárosban éló (dnlgozO, tanuló) magyarok számára. A kulturális napok megnyitására október 2-án került sor. Steiner Gábor emléktáblájának megskoszorúzásával; az első hosszabb lélegzetű rendezvény kőt nap múlva, október 4-én volt. A városi bizottsághoz tartozó Csemadnk-nlapszervezelek egyike, a pozsonvpüspökf IPudunaiské Biskupice) reudezett iró-olvasó találkozót üobus Lászlóval, aki ma már sztnlén e Bratíslavához csatolt közjág lakója. Elsőként erről a rendezvényről szeretnénk szóiul kissé részletesebben, éspedig nem is annyira azért, mert egy új kezdeményezésből fogant eseménysorozatot indított út|ára, hanem mindenekelőtt azért, mert minden szempontból sikeresnek és eredményesnek volt nevezhető, utána pedig áttekinjük a másfél hőnap még hátralévő, érdekesebbnek ígérkező rendezvényeit. Tehát, mint említettük, Pozsonypüspökin lényegében „falubeliekkel“ találkozott Dobos László, az egyik legjelentősebb csehszlovákiai magyar prózaírő és aktív közéleti személyiség. Talán ezért volt ez ilyen rendezvényeknél megszokottól sokkal közvetlenebb, szinte már „családias“ a találkozó légköre, üresjáratok, holt pillanatok nem voltak, ami egyaránt voll köszönhető az frónak, beszélgetőtársának. Bails Kálmánnak, illetve a közel száz főnyi hallgatóságnak, A Csemadok helyi szervezetének elnöke, |éghné Nagy Ibabelta megnyilója Után Balia Kálmán költő az Irodalmi Szemle szerkesztője vette át a szót: részletesen ismertette Dobos László Irodalmi munkásságát, eredményes és sokoldalú közéleti tevékenységét. Felsorolta és néhány mondatban elemezte regényeit (a megjelenés sorrendjében Messsze voltak a csillagok; Földönfutók: Egy szál Ingben; Hólepedö; Sodrásban). Hangsúlyozottan mutatott rá. hogy Dobos László mindig is felelősségtudattal párosult figyelemmel kísérte Sikeres rajtot vettek az I. Városi Kulturális Nőnek a csehszlovákiai magyarok sorsát, s ez valamennyi regényéből egyértelműen kiérződik. A Messze voltak a csillagokban egy katonaszökevény sorsán keresztül ábrázolja a háború utáni hányattatásainkat: ugyanez a témája — elmélyítve kiszélesítve — a Földönfutóknak is Az Egy szál ingben című regényében egészen 1918 ig nyúl vissza az Irô, s az eseményeket a nagyobb történelmi fordulópontok közé csoportosítva rajzol széles panorámát nemzetiségi létünkről. Sokkal lntimebb megközelítésű a Holepedö: nem törekszik teljességre, monumentalitásra, emberi léptékű, és éppen ebben van az ereje. És végöl: a Sodrásban olyasmiről szól, ami addig meglehetősen feltérképezetten volt a csehszlovákiai magyar irodalomban: a szétszórt csehszlovákiai magyar értelmiség helykereséséről, beilleszkedési próbálkozásairól közvetlenül a jogfosztottság évelt követően. A felsoroltakon kívül Dobos Lászlónak egy tanulmánykötete Is megejelent. Gondok könyve címmel. Az irodalmon kívül a közéletben Is aktívan Jelen volt Dobos László: elévülhetetlen érdemeket szerzett mindenekelőtt a csehszlovákiai magyar intézményrendszer kiépítésében Ott volt a Csemadok bölcsőjénél, a Komenský Egyetem magyar tanszékének megatakftásából is aktívan kivette a részét, bábáskodott a Matesz Thália Színpadának megszfc lel esőnél, ő volt az induló Irodalmi Szemle első főszerkesztője, közreműködött a Madách Kiadó létrehozásában, a Szlovák Írószövetség magyar szekciójának megalakításában .,. Egyszóval Dobos László személyében nemcsak kiváló írót tiszelhetfir.k. hanem nemzetiségi létünk, problémáink talán legjobb Ismerőjét is. Mindez érződött a beszélgetés talán minden percében, minden mondatában; a több témát felölelő kérdésekre az író átfogóan, a történelmi és társadalmi összefüggésekben válaszolt, gyakorlatilag teljes képet adva a témáról. A beszélgetés végén a jelenlévők dedikálhatták a magukkal hozott Dobos köteteket; e kellemes „kötelességnek" az író szívesen tett eleget. Ezzel a jól sikerült, amellett hasznos és tanulságos rendezvénnyel indult tehát Bratislayában az I. Városi Kulturális Napok eseménysorozata. Időközben — október 16-án — sor került már az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes fellépésére is, október 24-én pedig a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának hangversenyét rendezik meg a Szlovák Filharmónia koncerttermében. Október 27-től 30-áig Nagy József kiállítását tekinthetik meg az érdeklőkdök, a Csemadok KB tanácsDnhos László alaposan és részletesen kérdésekre (д termében, október 29—31-én pedig magyar filmeket vetítenek a Csehszlovcák Néphadsereg utcai Filmklubban. A Tavaszi szél vizet áraszt népdal- és népzenei vetélkedő Idei döntőjére szintén e rendezvénysorozat keretén belül kerül sor: időpontja november 8, helyszíne a bratislaval Szakszervezetek Háza November 10-én a budapesti Radnóti Színpad művészei látogatnak el Bratislavába, ugyancsak az 1. Városi Kulturális Napok keretében; az előadás színhelye a CSSZBSZ Herlianska utcai Darnica körzeti székháza. (Hogy melyik darabbal jönnek, az lapzártakor még nem volt ismeretes.) Tudott viszont, hogy a Magyar Területi Színház A doktor úr című darabbal vendégszerepei november 26-án, a Szakszervezetek Házában; s végül, a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Csoportja tesz majd pontot a rendezvénysorozat végére. Nyugtalan ének című legújabb műsorukat mutatják be, november 23-án, ugyancsak a Szakszervezetek Házában, és fellép velük az Aprószőttes is. 'Amint látjuk, valóban gazdag, változatos és színvonalas eseménysorozatnak ígérkeznek az első Ízben megrendezett Városi Kulturális Napok. Mindenekelőtt a a Bratíslavához közel élőknek érdemes figyelmesebben átolvasni a kínálatot; biztos, hogy találnak benne olyat, ami felkelti az érdeklődésüket, Jegyek egyébként valamennyi előadásra a helyszínen, illetve elővételben a Csemadok várost bizottságán (Bratislava, Május 1. tér 10—12, telefon: 534 31, 333 94) válaszolt a feltett kaphatók, szerző felvételei) VASS GYULA
