Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-17 / 41. szám
1987. október 16. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Talajbiotcchiioíógia A biotechnológia volt a fő témaköre annak a nemzetközi talajtani tudományos tanácskozásnak, amelyet a közelmúltban Bratislavában tartottak. 4Ezen a hazánkban első alkalommal megrendezett tudományos fórumon a H5 hazai és 21 külföldi résztvevő neves tudományos kutatók tolmácsolásában megismerkedhetett azokkal az újszerű biotechnológiai törekvésekkel, kísérletekkel és más kifejlesztett módszenemzetközi szinten rekkel, amelyek világviszonylatban a talaj termőképességének a növelésére irányulnak. A bratislavai szimpózium szervesen kapcsolódott az utóbbi évek folyamán megtartott — hasonló jellegű — tudományos tanácskozásokra, azonban a .nemzetközi előadók véleménye szerint — témagazdugságában messzemenően felülmúlta az előzőket. speciális biológiailag aktív növekedést szabályozó szert gyártanak. Alkalmazása a burgonyatermesztésben 20—25, a fűfélék esetében pedig .30 százalékos hozamnövekedést eredményezett. A közeljövőben ezt a készítményt széles körben alkalmazzák További kísérleteik olyan készítmények fejlesztésére irányulnak, amelyek csökkentik a műtrágyák negatív hatását a talajra. Ugyancsak fontos témakör a stabil fizikai és mechanikai tulajdonságú és tápanyagtartalmú trágyáknak az előállítása. Ilyen tulajdonságok elérését a mű- és a szerves trágyák keverékéből előállított komplex szemcsézett trágyák gyártása tette lehetővé. Ezekből jelenleg két üzem beindításával 15 ezer tonnát állítanak elő. Eduard Minaroviü mérnök, a Bratislavai Tőzegkitermelő Üzemok n. v. igazgatója elmondotta, hogy üzemükben ezídaig 18,5 millió tonna komposztot gyártottak. Ma évi átlagban 1 millió 300 ezer tonna tőzegkomposztot juttatnak el a mezőgazdasági üzemekbe. Az igény ennél jóval nagyobb. Bár a gyártási lehetőségek adottak, nagyobb mennyiséget az eddiginél nyersanyaghiány miatt nem képesek gyártani. Mivel Szlovákiában Is a tőzegkészletek fogyóban vannak, két évvel ezelőtt fölvették a kapcsolatot a Belorusz Tudományos Akadémia Tőzegintézetével, hogy kipróbálják a hazai tőzeg alkalmasságát az ott fejlesztett biológiailag aktív anyag gyártására. Kiderült, hogy a hazai nyersanyag Is alkalmas erre a célra. Az Idén már hazánkban is folynak a kísérletek a nö-< vekedésszabályozó kipróbálára. Távlatilag a llcenc beszerzésével számolnak. A szerves anyag előállításának igen racionális lehetőségeiről számolt be Dr. Hans Staneck, az NSZK-beli Weis cég szaktanácsadója. Véleménye szerint ahhoz, hogy a talaj betöltse gazdasági szerepét, több tulajdonsággal kell rendelkeznie: vízfelvevő készséggel, lassú vízleadással, szűrőképességgel — a levegő és a víz által talajba jutó toxikus anyagok kiküszöbölésére. Ezen tulajdonságok megtartásában Igen fontos szerepe van a humusznak. Ezért iénvegbevágóan fontos a szerves anyagok pótlása. A komposztok gyártására Igen jól hasznosíthatók egyebek között a háztartási hulladékok is. Feldolgozásuk ma már nem Is annyira műszaki, mint inkább szervezési kérdés. A lakosság közreműködésével el lehet érni a szerves hulladék szeparált gyűjtését. Phillip Nutman professzor, az angliai Kothamstad-i Kutatóállomás munkatársa úgy vélekedett, hogy ma a biotechnológiai forradalom első szakaszának a végéhez érkeztünk, s kezdetét vette a második szakasz az úgynevezett „zöldforradalom“, amelynek egyik fontos területe a talaj termőképességének a növelése. Az előrelépés érdekében azonban nagyobb mértékben kell támogatni a tudományos kutatást és szélesebb körű nemzetközi együttműködésre kell törekedni. Elvégre a talaj termőképességének a kérdése nem egy ország problémaköre, hanem ma már nemzetközi jellegű feladat. A szimpózium kétségtelenül további előrelépést jelentett a tapasztalatcserében, a nemzetközi együttműködés szilárdításában. ürömmel nyugtázhattuk azt, hogy hazánk tudományos kutatása lépést tart a világ fejlődési irányzataival. Kérdés azonban, hogy képes lesz-e lépést tartani a mezőgazdasági gyakorlatunk? KIAMARCSIK MARIA Miért annyira fontos napjainkban a biotechnológia a talajtermőképesség növelése szempontjából? Erre a kérdésre próbált választ adni bevezető előadásában juraj Hrasko akadémikus, a Talajtermoképességl Kutató Központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy az utóbbi évtizedekben az élelmiszerek termelése világviszonylatban nőtt. Míg 1971-ben a világ élelmiszer-termelése 1,3 milliárd tonna körüli volt, addig 1987-ben eléri az 1,6 milliárd tonnát. Mégis ma a világon több mint 450 millió ember éhezik. Becslések szerint kétezerre a föld lakóinak száma eléri a 6,3 mtlllárdot, s ahhoz, hogy mindenki jólakjon, az élelmiszer-termelést a maihoz viszonyítva legalább hatvan százalékkal kellene növelni. Tapasztalataink azonban arra is utalnak, hogy a hozamok növelésének hagyományos módszerei ma már nagyon korlátozottak. Így például a műtrágyázás fokozásával aligha léphetünk előbbre. A tápanyagnövelésnek csökkenő hatékonyságát jól érzékeltetik a statisztikai adatok. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban 1960-tól 1985-ig a felhasznált műtrágyák mennyisége a 8,5-szörösére nőtt, ezzel szemben a hozamok növekedési aránya mindössze 2,4-szeres volt. További sólyos problémaként jelentkezik az egyre nagyobb méretű talajerózió, a talajok tömörödése, a humusztartalom csökkenése, s ezáltal a talaj termőképességének szüntelen leromlása. Ezért kell keresni az új utakat. A talaj termőképességének stabilizálása, Illetve növelése tekintetében biztató távlatokkal kecsegtet éppen a biotechnológia. A tanácskozáson a biotechnológia és a talajtermőképesség kérdéseivel kapcsolatos kutatás és fejlesztés eddigi Ismereteit, eredményeit három fő témakörben vitatták meg. Az első témakör a biológiailag aktív anyagok előállításának és hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Ebbe a csoportba tartoznak a legkülönbözőbb enzímatlkus anyagok, mlkroszervezet-ek és növekedésszabályozók. Ma ezen a téren már konkrét, a gyakorlatban ts alkalmazható eredmények állnak a mezőgazdászok rendelkezésére. Világviszonylatban a legnagyobb méretű fejlődést a molekuláris és az atmoszferikus nitrogént megkötő biológiai anyagok előállításában érték el. Ma a világon hozzávetőlegesen harminc cég húszmillió hektáradag nitrogént megkötő készítményt gyárt. Hazánkban pedig közel százezer hektáradagot állítanak elő évente. A biológiailag aktív anyagok fejlesztésében a biotechnológiának egy egészen út területe a mtkorrhlzát érinti Ennek a biotechnológiai módszernek a lényege abban rejlik, hogy a talajba olyan talajlakó gombákat juttatnak, amelyek javítják a növények tépanyagellátását, s ezáltal serkentik növekedésüket és fejlődésüket. Ugyancsak széles körű kutatómunka folyik különböző növekedésszabályozó anyagok előállítására, amelyek segítségével a hozamok növelhetők. A második témakör a gyakorlat számára kevésbé érdekes elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkozott. Egyebek között a talajtermőképesség biolndtkáciőjának kérdését tárgyalta. Ez a módszer a talajtermőképesség megállapításának módszertani eszköze lehet. A harmadik témakör a szerves trágyák kifejlesztésének, gyártásának és lehető leghatékonyabb hasznosításának kérdéseit érintette. Napirendre került a komposztok gyártása, a különböző szerves hulladékok hasznosítása, a kombinált szerves és szervetlen tápanyagok keverékéből előállított trágyák gyártása. Az utóbbi években próbálkozások folynak a szerves trágya előállítására férgek segítségével. Ilyen jellegű kísérleteket hazánkban Is végeznek. Hraško akadémikus rámufa tott arra, hogy a talajtermőképesség növelésére alkalmazott biotechnológiai módszerek korántsem olyan látványosak, mint például az embrió-átültetés vagy a sejttenyászetek. Az aktív biológiai anyagok — enzimek, mikroorganizmusok, . gombák — csak akkor hozzák meg a várt eredményeket, ha megfelelő fizikai és kémiai állapotban lévő talajokba kerülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai intenzív mezőgazdasági termelés, amely egyrészt a ma nélkülözhetetlen nagy mennyiségű vegyszer, így növényvédő szer, műtrágya és a nehéz gépek használatán, másrészt pedig a mai gazdasági feltételek mellett l.een előnyös nagytáblás művelésen alapszik, éppen olyan ellensége a talajnak, a talaj termőképességének, mint a levegőszennyeződés. Igaz, hogy az intenzív mezőgazdaság világviszonylatban teret hódított, mivel az önellátottsághoz vezetett. Viszont a kis gazdaságokon és családi farmokon alapuló nyugat-európai mezőgazdasági rendszerek bár nagy mennyiségű vegyszert alkalmaznak, ezek negatív hatását a könnyű gépi eszközök használatával és bőséges istállótrágyázással ellensúlyozzák. A Szovjetunióban a nagy kiterjedésű területeket nehéz gépekkel művelik, viszont ott is jobban kihasználják az istállótrágyát, mint nálunk, s lényegesen kevesebb vegyszert alkalmaznak. Ennek következtében a talajok károsodása kisebb mértékű. Hazánkban ezzel szemben nehéz gépeket, nagy mennyiségű vegyszert haasználunk, viszont csak Igen kevés szerves trágyát juttatunk a talajba. Tudatosítanunk kell, hogy a talaj egyik legfontosabb természeti forrásunk, amely ha egyszer kimerül, „11- cencként“ nem vásárolható meg külföldről. Dr. Anatolij Vaszilievics Tiskovics, a Belorusz Tudományos Akadémia TOzegintézetének munkatársa a szerves és a biológiailag aktív anyagok előállításának kísérleteiről számolt be. Az Intézet tevékenysége Igen széles körű. Az ott végzett kutatómunka elsősorban az évről évre fokozódó vegyszerezés káros hatásának a mérséklésére irányul. Ma a legnagyobb lehetőségeket a biotechnológiában látják. A kutatások másik fontos területe az ottani szerves anyagban Igen szegény homokos talajok feljavítását érinti. Ezen a téren kiváló eredményeket értek el a tőzegkomposztok alkalmazásával. Az elmúlt két évtizedben a komposztok segítségével a többszörösére növelték a hozamokat. Az élenjáró kolhozokban ma a tápanyagokban szegény podzoios talajokon is gabonafélékből 7—8 tonnás hektárhozamokat érnek el. Az intézetben kutatómunkájuk során a jövőre is gondolnak. Tudatosították, hogy a tőzeg tartalékai véglegesek, s ezért a lehető leghatékonyabb hasznosítási módszerek fejlesztésén dolgoznak. Ma az intézetben folytatott tudományos kutatás eredményeként tőzegből egy Az NDC—3011 es jelzésű, állattenyésztési telepeken alkalmazott darut szintén az Agroiet prelouöi vállalata forgalmazza GÉPÜJDONSÁGOK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Brnóban láttuk, hallottuk... A Brnói Nemzetiközi Gépipari Vásár mezőgazdasági részlegén rendszerint nagy érdeklődés övezi az Agrozet Preload Vállalatának állattenyésztési berendezéseinek bemutatóját. Nem véletlenül, hiszen a szakemberek egyre inkább érdeklődnek az olyan modern, nagy teljesítményű, de energiatakarékos berendezések iránt, melyek hozzásegítik üzemüket az igényes termelési feladatok teljesítéséhez. Még mielőtt Michal Ševlt mérnökkel, a pfelouCl vállalat kereskedelmi részlegének igazgatóhelyettesével megnéztük volna a kiállított berendezéseket, feltettem neki egy-két kérdést. • Az új, vagy a fetújftott állattenyésztési telepeket a legmodernebb berendezésekkel kívánják felszerelni a gazdaságok. Riportjaink alkalmával gyakran meggyőződhettünk' azonban arról, hogy éppen ezek я gépek, berendezések nehezen beszerezhetők: — Igen, ezek tények. A mezőgazdasági üzemek Illetékesei jogosan panaszolják, hogy több gépsor hiányzó berendezése miatt csúszik az átadási határidő. Habár mi nem gyértő, hanem közvetítő szervezet vagyunk, mégis fel szeretnék sorolni néhány olyan problémát, ami fékezi a mi munkánkat, s ezen keresztül a mezőgazdasági termelést Is. Akkor, amikor egy-egy gépgyár kapuján amiatt „dörömbölünk“, hogy történetesen a megrendelt 50 berendezés helyett miért küldtek csupán húszat, rendszerint a gépgyárak közötti adásvételi kapcsolatot tüntetik fel okként. Véleményük szerint ezen a területen komoly változtatásokat kellene eszközölniük az illetékes minisztériumi szerveknek. Sokszor jelentéktelennek tűnő alkatrészek, gumitömlők hiánya miatt nem tudnak összeszerelni például nagy kapacitású hűtőberendezéseket, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy csúszik egy-egy tehenészeti telep átadási határideje. De az új gépek szerkezeti hibái is sok borsot törnek a megrendelő orra alá. Baj van sokszor a gépek variálhatóságával. Ez azoknak a mezőgazdasági üzemeknek okoz gondot, amelyek más-más vállalatnál vásárolnak egy-egy gépet. • Az állattenyésztésben ténykedő gépesftők véleménye szerint kitűnően bevált a vállalatuk által forgalmazott ZD—6— 020-as, s ennek tnnováit változata a 206—016-os hűtőberendezés. Am ennek a berendezésnek is van egy szépséghibája — kevés van belőle ... — Remélhetőleg ez a gond hamarosan megoldódik, a gyártó vállalat ígéretét adta, hogy a jövőben már az általunk megrendelt számban szállítja majd ezt a tehénfarmokon nélkülözhetetlen, korszerű berendezést. A gondok, problémák nem homályosíthatják el azt a tényt, hogy az Agrozet pfelouől vállalata számos rendelésnek tett és tesz eleget, emellett biztosítja a jótállási határidőn belüli javításokat. Habár a vállalat vaskos katalógusában számos, rendszeresen forgalmazott gépet, berendezést népszerűsít, Brnóban — természetesen — ennek csak egy részét láthatta az érdeklődő: — Sokan megálltak az ND3— —011 típusjelű daru előtt, amelynek 16 méter magas, vízszintesen fixált „karján“ mozog az automatikusan működtethető emelőhorog. A daru jól használható a fedett szénatárolókban — anyagmozgatásra. A daru 3,2 tonna súlyú teher emelésére képes. De a szóban forgó vállalat forgalmazza a 16,5/500/C jelzésű mozgó-horgos darut is, amely jól alkalmazható a takarmánytelepeken. — A kiállításon látható volt a tehenek számára szerkesztett takarmányozási box, amely Individuális takarmányadagolával van ellátva. Ennek a világszínvonalú berendezésnek a forgalmazását 19B8-ban kezdi meg a vállalat. — Nagy érdeklődés mutatkozott a MOBIDAZ ZD2—069-es takarmányadagoló Iránt is, amely elsősorban a sertéstenyésztésben alkalmazható sikerrel. A MOBIDAZ takarmánykeverő és adagoló berendezésekkel is rendelkezik. Mind a két oldalnu található etetővélyú egyszerre, de külön-külön is használható. — A ZK 8—15 jelű takarmánykeverő gép elsősorban a borjúneveldékben alkalmazható, tejpótló tápok készítésére. A keverő 500 liter befogadóképességű. A tép elkészítéséhez 10 perc szükséges. — Az Olbraraovicei Gép- és Traktorállomás gyártja a ZP1— —100 típusú takarmánykocslt, melyet pontos adagolóberendezéssel szereltek fel. A kocsi 5 tonna takarmány befogadására képes. — Az Agrozet által forgalmazott КС jelzésű állatrögzltő ketrecet a Dubnica nad Váhom-i Efsz gyártja. Ez a berendezés elsősorban a patás állatok „körömápolására“ alkalmas. Egy KF 1-es jelzésű „patakezelő“ berendezéssel is el van látva. — ÜveglaminátbOl készült, 24, Illetve 15 köbméter befogadóképességű takarmányadagoló tartályokat kínál az Ejpovicei Efsz. Ezekben darált és grann- Iáit takarmány tárolható, maximálisan 15 százalékos nedvességtartalom mellett. — ZK—OLO-es nedves takarmányok készítésére alkalmas keverőgépet gyárt a Galántai (Galantaj Gép- és Traktorállomás. Ez a gép 3 köbméter takarmány keverésére képes. A berendezés része a csővezetékes takarmányadagoló, amely a sertéstelepeken alkalmazható. A Brnói Nemzetközt Gépipart Vásár jó alkalom volt arra Is, hogy összehasonlítást tegyünk: milyen is az állattenyésztés gépesítése külföldön és hazánkban. Michal Ševít mérnök kifejtette azt. hogy számos fejlett országban alkalmazzék már sikerrel a számítógép segítségével irányított gépsorokat. Habár ezen a téren még komoly eredményeket nem tudtunk felmutatni, a KGST-országok tanácsa már lépéseket tett az Ilyen berendezések untfikáit gyártására Bulgária ezen a téren szép eredményeket ért el, tgy nagy a valószínűsége annak, hogy a gesztor szerepét tölti be az Ilyen berendezések gyártására. Tehát reménykedjünk, bogy a mikroprocesszoros vezérlőberendezések hamarosan hazánk állattenyésztésében Is szerepet kapnak majd. Amint ezt Brnőban is láthattuk, egyes nagy gépgyárak már rugalmasabban reagálnak egv-egy — mezőgazdasági üzemben — megalkotott újításra, mint korábban. Ez dicséretre méltó tény, mivel ezek a mammutvállalatok képesek annyit gyártani egy-egy ilyen gépből, hogy kielégítsék az igényeket. Holott a mezőgazdasági üzemek csak tizes, százas nagyságrendben képesek gyártani — újítás alapján — az egyszerű, de nagyon keresett berendezéseket.. Reméljük, a mezőgazdasági gépgyárak mindinkább felfigyelnek majd a „lent“ született úfltásokra, s ezek közül a legjobbakat beiktatják gyártást programjukbő KALITA GABOR A ZD—301-es típusú tejhfltőberendezés iránt nagy az érdeklődés a szakemberek részéről (A szerző felvételei) 1
