Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-17 / 41. szám

H SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 18, • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET 6 MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZÉT G MÉHÉSZET • MÉHÉSZET G A Varrón atka elleni védekezésről Atkafevtözés (Fotó: Kontár Gyula) Vajon megfelelőm a Varrna atka elleni védekezés alapszabálya? Ez a kérdés foglalkoztatja a termelő méhészek többségét. Szep­tember utolsó napjaiban, amikor e sorokat papírra vetettem, több mé­­hésztárs pánikszerűen kereste az oly­annyira szükséges füstölöcsikot. En­nek egyszerű oka volt: ugyanis nem érkezett meg a méhészekhez az alap­vető kellék, a füstölőcsík. Számos méhészetben pedig a méhek rohamo­san fogynak a kaptárakban. Nálam Is többen érdeklődtek, mert nem tudták, hogy mi az oka annak: miért csökken a méhcsaládok népes­sége szinte napról napra. Sokan nem tudják, vagy nem akarják elhinni, hogy a Varroa atka alattomosan ter­jed és már erős tertőzöttséggel tá­mad, különösen akkor, ha évente csak a kiadott rendeletek értelmében védekezünk ellene, jó, hogy elértük azt; hogy a fertőzőttebb körzetekben már háromszor is lehet kezelni az állományt, de mikor? Felhívtuk telefonon a Rimaszomba­ti (Rimavská Sobota) fárási Állat­egészségügyi Központot az Avartin 01 miatt, hogy megtudjuk: ralknr kapják meg a méhészek a füstölő­­csíkot. Sajnálattal közölték, hogy csak a felsőbb szervek utasítására adhat­ják a füstötőcsíkokat az alapszerve­zetek képviselőinek. (A füstölőcsfk azonban már szeptember elejétől ná luk van a központban, s lassan de biztosan veszít hatóképességéböl.j Azt nem tudom, hogy melyik felsőbb szerv dolgozója látja, illetve tudja azt. milyen nálunk vagy más körze­tekben a tertőzőttség. Az ilyen és ha­sonló hozzáállással nem lehet egyet­érteni. Az ilyen Intézkedésekkel csak ártunk a méhállománynak. Sajnos, az illetékesek nem látják a sok millió vergődő méhet a kaptárak előtt, amelyeket a pusztulás fenyeget. Az ilyen pusztulásnak induló méhésze­tekben októberben már szinte hiába kezdik a kezelést, mert több helyütt már csak maréknyi méh tengődik a kaptárakban. Az említett esetben már az egye­sítés sem segit. Kérdem én: mit le­het már október derekán a méhes­ben végezni? A viszonylag sok kel-Október elseje. A helyszín Diós­­palony i Orechová Potôh). A környe­ző világ színes ruhába öltözött. Hű­vös éjszakák figyelmeztetnek a tél közeledtére. Búcsúzik a nyári termé­szet, de az utolsó mozdulatai annál tarkábbak. A fákon sorsukra váró érett gyümölcsök csüngnek. A ker­tekben és a házak előtti virágágyá­sokban őszi virágok pompáznak, de számuk napról napra fogyatkozik. Ezúttal Csömör lözsef méhesében néztünk körül. Ezen a melankolikus, enyhe őszi délelóttön is találkoztunk még az utolsó virágport szorgalma­san gyújtó méhekkel. A kaptárok röp­­nyílását figyelve feltűnt, hogy a ha­zaérkező dolgozók többségének hátsó lábán nagy sárga pont virít, ami az alig egy kilométerre lévő nnvrafor­­gótáblárói árulkodik. A méhész csak örülni tud ilyesminek, mert így nem­lemesen meleg nap után várható volt, hogy gyorsan beköszönt a. hű­vösebb idő, amikor a hőmérséklet napközben sem emelkedik 10—12 Cel­­slus-fok fölé. A kérdés tehát: milyen hatása lesz a kezelésnek akkor, ha a méhek már télifürtbe húzódnak. Nem kétséges, hogy októberben ts még lesznek ■ melegebb napok, de hdsszabb ideig tartó felmelegedésre bizony már nem számíthatunk. Egy­szeri füstölésre még lehet alkal­munk. de tudjuk, hogy a háromszo­ros kezelés hatása sem biztos. Azt meg tapasztalatból tudom, hogy szük­ség esetén még a negyedik füstölés­től sem kell vonakodni. Jelenleg te­hát az a helyzet, hogy a felsőbb szervek a füstölőcsík visszatartásá­val tulajdonképpen rákényszerítik a méhészt: akár tiltott úton is, de sze­rezze be a gyógykezelés alapanyagét, ha mindenáron méhészkedni akar. Az egyik méhésztársam nem akart hinni állításomnak, hogy méhcsalád­jai az atkák áldozatául estek. Ezt főleg arra alapozta, hogy nyáron szép eredményeket ért el a családok­kal. s atkát sem fedezett fel. A ta­pasztaltabbak jól tudják, hogy a Varroa atka alattomos parazita, s hiába termel a csaiád nyáron sike­resen. ha a nyár végére elszaporodik az atka. Ezt a hirtelen bekövetkez­hető elhullást nyári tüzetes ellenőr­zésekkel és szükség szerinti bioló­giai vagy egyéb kezelésekkel lehet megelőzni. Szerintem az is alapvető hiba. hogy a tavaszi kezelés is csak egyszeri, s az sem történik kellő időben, mert a füstölöcsikot akkor sem juttatják el a méhészekhez a megfelelő időszakban. Vidékünkön például tavasszal csak április ötö­dikén kapták meg a méhészek a füstölöcsikot. Nincs szándékomban más orszá­gokra hivatkozni, de annyit mégis szükségesnek érzek megjegyezni: ott, ahol a hatszor! kezelés a kötelező és ezenkívül a vándoroltatások után is füstölnek, méR ott is aggódnak s azon töprengenek, hogy miképp le­csak etetéssel biztosit fa számukra télire a szükséges készletet. Házigaz­dánk hetvenhárom éves. Mások eb­ben a korban már régen tétlenke­désre ítélték magukat, ő viszont hal­lani sem akar ilyenről. Erről tanús­kodik a harminckapláros méhesen kívül a nagy zöldséges kert és a ba­romfiudvar, amely tele van állatok­kal. A kerti munkákat feleségével közösen végzi, sőt az árut is 6 szál­lítja be rozoga, de még használható autójukon a piacra. A zöldségeskert végében, a kerítés tövében tíz spenótzöld kaptár gug­gol", a többi húsz pedig a mintegy háromszáz méterre lévő jegenyésbén, ahova még kora tavasszal kerültek ki. Azokat a méhész minden délután leellenőrzi, ha az ideje és a ház kö­rüli munkája megengedi akár több­ször is. Ugyanis a környékbeli gye­hetne a méhposztulást megfékezni. Milyen lesz a helyzet nálunk, ha a védekezést nem kellő időben és csak korlátozásokkal végezhetjük? So­kan vagyunk, akik nem értjük, hogy miért olyan lassan jut el az Avartin 01 a termelő méhészekhez. Miért nem lehet bevezetni azt, hogy a járási székhelyen levő állategészség-ügyt gyógyszertárakban szabadon lehessen kapni, és a méhész, aki valóban gon­dosan akarja kezelni az állományát, azt meg is vehesse. A korábban szerzett tapasztalatok birtokában tudjuk, hogy a Varroa at­ka fertőzése öt-hat év alatt tetőzik. Ezt remélhetőleg, a Szlovákiai Allat­­egészség-ügyi Központ Illetékesei is tudják. Így tehát ml is a kritikus időszakba érkeztünk, mivel 1981-82- -ben észleltek a parazita megjelené­sét. Volt időszak, amikor azt hittük, hogy minket elkerül a nagyobb ve­szély. Sokan hangoztatták, hogy mé­hesükben nem tesz kárt a parazita Varroa atka. Természetesen az ilyen méhészek saját magukat vezették félre. Már a tavaszi elhullások is sok helyütt arra utalnak, hogy a csa­ládokat nem fogják tudni megmen­teni a pusztulástól. A védekezés' so­rán meghatározó szerepet játszik a méhész szakértelme és gyakorlata. Otl, ahol nem készülnek fel szaksze­rűen a védekezésre, a családok szá­zai pusztulnak el a fertőzés követ­keztében. Az egyik méhésztárs panaszolta, hogy a legyengült családok kirablá­sa is már šok helyütt bekövetkezett. Ö már annyira leszűkítette a röpnyí­­lást, hogy azon csak egy méh köz lekedhet egyszerre, de már nem tud­ta megmenteni a családokat. Fenn­áll a veszély, hogy az életképes csa­ládokba az élelemmel együtt az at­kák is átjutnak a képtárakból. Ahol tehát a fertőzés mellett még rablás is volt, ott az ehónapi kezelés során ne lepődjünk meg a sok parazita lát­tán. Hűvösebb időjárás esetén a telelő­­fürtben levő családoknál az októbe­rekek rossz szokása, hogy kövekkel dobálják a kaptárokat, puszta csíny­­tevésből, bosszúságot okozva ezzel a méhgazdának. A kedvünkért felnyitott húszkere­­les kaptárokban a méhek már für­tökbe húzódtak. Látszik, a hőszige­telést is már elvégezte, hiszen a ta­lajmenti fagyok bármikor bekövetkez­hetnek. A kifárónyílásokat is lészűkí­tették már, nehogy egy kalandor egér vagy cinegemadár hívatlanul garázdálkodhasson a birodalomban. Vendéglátónk egyebek közt azt is elmondotta, hogy még mielőtt végleg lezárná a kaptárokat, rendszeresen ellenőrzi a meglévő készleteket és az anyák állapotát. Az észlelt hiányos­ságokat igyekszik minél hamarabb kiküszöbölni. Húsz keretből 6—7 ke­reten hagyja a méheket télire, így jobban tartják majd a hőmérsékletet is, amely a fürtbe húzódott méhcsa­lád közepén akár a 35 Celstus-fokot is elérheti, míg a kerületén csupán a W С-fokot. A telelés szempontjá­ból elengedhetetlenül fontosnak tart­ja, hogy áttekintése legyen arról: a méhek hány léget népesítettek be. Ugyanis a gyenge családokat egyesi­ri kezelés már csak keveset segít Az atkák ugyanis meghúzódnak a mé­hek potrohgyűrűi között és a szár nyak alatt jól átvészelik a téli idő­szakot. Ha ez bekövetkezik, tavasz­­szal. pontosabban kora tavasszal az atkák is gyorsan szaporodnak. Ezért véleményem szerint rugalmasabb és jóval célszerűbb intézkedésekkel kel­lene védekezni, hogy méhcsaládjaink ne szenvedjenek kárt. Sajnos. 8Z az érzésem, hogy sok helyen a betelelt családok közül Csak az üresen állá kaptár fog dacolni a téli hideggel. Szeptember huszonkettedikén, ami kor árnyékban 23 Celsius fokot jnu tatott a hőmérő, az ellenőrzés során alig mozgó, szinte kábult, léputcák­­ba összehúzódott méheket tapasztal­tam. A jó idő ellenőr« alig .röpkö előtt ki egy-két méh в kaptárból. Megjegyzem, hogy ennek oka nem a kondíció hiánya volt. Hiába a kései meleg, a méhek roppant érzékenyek a hőingadozásra, s a fürtbe húzó­dásnak is elérkezett az ideje Ahol volt még 10—20 négyzetcentiméter fiasltás, fedezővílIával kiszedtem, ab­ban bízva, hogy a kezelést hamaro­san el tudom végezni, de — sajnos — nem így történt. A jelek már ak­kor arra utaltak, hogy októberben a méhek fürtbe tömörülnek Ha Szlovákia déli részén Ilyen volt a helyzet, akkor a magasabban fekvő méhészetekben már csak kárt oko­zunk a kezeléssel az állományban. teni kell ahhoz, hogy biztosan átte­leljenek. Ugyanakkor arra Is ügyel, hogy a teleléshez megjelelő készlet álljon a családok rendelkezésére. Egy gyengébb családnak legalább nyolc, egy erősnek pedig 12—13 kilogramm készletre van szüksége. A felépített, fiasitással el nem foglalt szűz légeket és az öreg légeket már eltávolította a kaptárokból. A bemutató közben véget ért. A füstölőből a méhész a parázsló fa­darabot kiszórja a földre. Egy kor­hadt botlófa törzséből szedte ezt a darabot a közelben lévő facsoport mélyén, legutóbb két zsák korhadt fát hozott onnan, ami akar két évig is elegendő lesz a füstöléshez. Közben visszatérünk a kert végébe. Szemünk előtt a kertben ott táncol­nak a vénasszonyok nyarának ezüs­tös pókfonalai. Á levegő mozdulat­lan. Már-már azt hinnénk ez még a nyár villogása, amikor kis felhő fá­tyolozza, rejti el a napot, s mintegy jeladásra enyhe szél kerekedik, nyo­mában kis hűvösséget szippantva. Mire leülünk a keni padra, a nap újra ölelésébe zárja a kertet. Hátun­kon érezzük a sugarak ereiét, miköz­ben megpróbáljuk beszélgetésünk fo­nalát tovább gombolyítani. Szinte várhatóan a legeltetés prob­lémájára terelődött a szó. Méhészünk elmondotta, hogy immár két évtize­de nem vándoroltál, így méhet szá­mára kevesebb a hozzáférhető nek­tárforrás, s kevésbé biztosított a méhcsaládok egészségi állapotának védelme. Valamikor akácon legelte­tett. A kaptárokat pótkocsira rakták, s azt traktorral vontatták legelőről legelőre. Körülbelül húszkilométeres körzetben mozogtak. A mült évek so­rán a hordás a következőképpen ala­kult. Kora tavasszal gyümölcsfákról, gyermekláncfűről és fűzfákról; a kései nyáron pedig — ebben az idő­szakban is — tifztesfürőt és napra­forgóról hordták, illetve hordják ha­za a méhek a virágport és a nektárt. Ez utóbbit a helyi szövetkezet egyik parcelláján takarmányozási célból is termesztik. Az Idei év gyengeségét igazolja, hogy Csömör József m indössze 5 kanna mézet pergetett ki harminc családtól, ami minden szempontból kevés, mivel jobb években akár húsz kanna is megtelt. Az elmúlt években neki is gondjai vannak a méz el­adásával a galántai Medosnak. Leg­utóbb azt a magas víztartalomra hi­vatkozva nem vették át, pedig a mé­hész szerint elég érett volt a méz, mire perqetésre került sor. Ilyen kö­rülmények között kész csoda, hogy előrehaladott kora ellenére oálalja harminc család gondozását. Igaz, Ezért a javaslatom a következő. A háromszori kezeles szerintem is elégséges de a betelelés után, ame­lyet a méhész a helyi körülmények szerint végez el, legkésőbb szeptem­ber tizedikéig. Ezek után az első ke­zelést el kell kezdeni. így pontos felmérést végezhetünk a tertőzőttség mértékéről. A második kezelést szep­tember végén, vagy október elején, a harmadikat pedig csak akkor kell elvégezni, ha a méhész megállapítja, hogy nincs Hasítás. Az anya petézé­­sét legkésőbb szeptember végére tel­jesen megszüntethetjük. A korábbi írásaimban említett rámástakaróval. nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Napjainkban a Varroa atka kárté­tele világviszonylatban .is jelentős. Ezért fontos volna egy új biológiai védekezési formát kidolgozni és ha­tékonyabb védőanyagot kikísérletez­ni. A jelenlegi előírások ahhoz ve­zetnek, hogy szorgalmas munkával fejlesztett méhészetek esnek az atka áldozatául. Nagyon sok méhész ezért int búcsút a méhészkedésnek. Reménykedünk abban, hogy nem kell megkondftani a vészharangot, s rövid idő alatt kedvező változások­nak leszünk tanúi, jó volna, ha a méhésztársak közül többen kifejte­nék ezzel kapcsolatos véleményüket, segítve a jelenlegi kedvezőtlen hely­zeten. VICZEN 1STVÄN megtehetné, hogy ezekben a nagy fekvőkaptárakban akár két családot is nevelten, de kérdés; megért e? Megtudtuk azt is, hogy a megszem­lélt kaptárak közül kettő már három emberöltő óta használatos. A mé­­hészkedéssel immár 35 éve foglalko­zó házigazdánk az említett két kap­táron kívül a többit sa/átkezüleg ké­szítette el. Felidézödtek azok az idők is, ami­kor az udvaron ló, bika, tehén és anyadisznó is volt. Diós pat ony nagy falu, mégis csak ketten méliészked­­nek. Valamikor a szövetkezeinek is közel hatvan méhcsaládja volt, de ma már 5—6 Is altq van. Nincs aki foglalkozzon velük. A jelek szerint nincs szükség a mé­hészek odaadó munkájára, a mező­gazdaságnak nyújtott pótolhatatlan segítségére. Sajnos, általános jelen­ségről van szó. A tapasztalt méhé­szek elkedvetlenedtek, s egymás után fordítanak hátat „szerelmük­nek". Az okok közt említhetnénk a sok gondot, törődést, pénzt, amit a méhésznek bele kell letetetnie kedv­telésébe. Idén talán egy méhész sem engedhette meg magának azt a lu­xust, hogy év közben ne etesse a méheit. Mindezért távolról sem csak az időjárás említhető nehezítő körül­ményként, hanem az is, hogy a ha­tárból eltűntek a tarlóvirágok és hasonló, méhészeti szempontból fon­tos növények. Öröst Pál Zoltán szerint a jö bete­lelés után már csak a felügyelet és a gondozás szükséges, vagyis nyu­galmat kell biztosítani a méheknek, s védeni őket ellenségeiktől. Ehhez kétség nem férhet. Csömör József méhcsaládjainak egyharmada immár telelésre kész. MACS1CZA SÁNDOR HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méfiészfársakat, hogy a beküldött viaszból megrende­lésre 10,— koronáért — sonkotyból pedig kitönként 12,— koronáért |Ó minőségű mőlépet készítünk, s azt kívánatra fer'fitlenit|(ik A mülépet megrendelés szerinti méretre vágtuk, * ha partnereink kívánják foszforrei feljavulok hogv a méhek egészsége­sen szenorodtanak. A viaszt, s soe­­kolvt s a megrendelést alább! címre küldték: Vfrohén medzistienok Sál Qfi 2 я I • v * • Telefon: 931-14 Csömör jözsef a füstölőt készíti elő a kaptárak felnyitásához tme az egyik lép (A szerző felvételei) úi ásti méft€%úcti

Next

/
Oldalképek
Tartalom