Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-17 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. október 16. Hát igen, sikerült megszabadulnunk a vadvizektől — fogadott Papp Gyula, az abarai (Oborfn) Virágzás EFsz elnöke. Nagy munka volt a lecsapolás, de megérte. Közel kétezer ötszáz hektár, tehát határunknak a telét Fenyegette állandóan 'vízveszély. Elegendő volt egy nagyubb hóolvadás vagy esős június, az erekben felgyűlt a viz, hetekig, néha hónapokig is ott rekedt. Arról nem is beszélek, hogy mi volt akkor, ha a Latorca folyó áradni kezdett. A legelőinkre nem lehetett rámenui. A fű elöregedett, tönkrement. Elég gyakran kellett takarmányt vásárolnunk. A tavaszi munkákat csak két három hetes késéssel tudtuk elvégezni. A helyzeten pártunk gazdaságpolitikai célkitűzése segített, amikor elkezdődött a Kelet-szlovákiai Síkság rendezése, melynek keretén belül a program a mi határunk vízgazdálkodásának rendezését is érintette. Valóban a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején kezdődött meg a Tőketerebesi (Trebišov) Járásban a belvizek elleni védekezés, csak szórványosan, a meglévő erőket csupán a legveszélyeztetettebb pontokra összpontosítva. Az Ily módon elért eredmények sok esetben kézzelfoghatóak voltak ugyan, de elég kétes értékűek, mert a lecsapolt területekről elvezetett vfz másutt vlzenyősített. Szükség volt tehát egy mindent átfogó program kldolgozásáre és ennek tüzetes kivitelezésére. Az abarai szövetkezetesek nem tétlenkedtek, hanem a föld védelmére komplex tervet dolgoztak ki. A terv kidolgozásába és megvalósításába bekapcsoltak számos intézményt, tudományos kutatót, szóval tucatnyi elismert szakembert. Pár évvel ezelőtt, mikor arra Jártam, még csak készültek a nagy munkához, most az ősz folyamán, bogy újból arra Jártam,, még tartott a lecsapolásl munka. Ogy nézett ki a határ, mint egy felbolygatott papp Gyula, méhkas. Folyamatban volt az utolsó 360 hektáron az alagcsövezés, illetve befejezésnél tartott a rekultiváció. A helyszínen meggyőződhettem arról, hpgy kemény munkát végeztek, hiszen tavakat töltöttek fel. A talajjavításnak csak egyik részét képezi az alagcsövezés — mondotta kísérőm. — Az ez utáni teendő: megfelelő műveléssel biztosítani a tömörödött, kedvezőtlen leveaögazdálkodású. tftbbé-kevéshé savanyú kémhatású talajok feljavítását úgy, hogy a levegő behatolhasson a talafrészecskék közé és ott megindulhassanak az aerob bomlási folyamatok. • A munkálatokat az Agrostav és a Chemkostav dolgozói végzik. — Nagyobb részben ők végzik, de mi Is kivesszük a részünket a rekultivációs munkából. Az Š-160-as trak-A FÖLD HÁLÁJA torainkkal altalajlazítást végzünk. Traktorosaink jó munkát végeznek. A velük megdolgozott területeken sehol sem állott meg víz, a csapadék minden cseppje azonnal heszívódik a talajba. Eddig 300 hektáron végeztünk talajlazítást. De még sok a fellazítani való talaj, szinte az egész határrész, ám egy-két éven belül az egészet megdolgozzuk. Ha elgondoljuk, hogy a korábbi években gyakran a termés 30—40 százalékát tette tönkre a belvíz, a jövőben viszont legrosszabb esetben 5 százalékra számíthatunk, akkor érthetjük meg igazán, mit is jelentett a lecsapolás, illetve a rekultiváció. Ha mindehhez hozzászámítjuk az elsavanyodott területek termőképességének feljavulását, akkor joggal reménykedhetünk, hogy az eddigi közepes szinttől mi is feltornásszuk magunkat az élvonalbeli gazdaságok közé Ehhez azonban még komoly munkára van szükség. A komplex talajjavítást munkák keretében eddig 250 hektár területen az Abarai Efsz elnöke Fotó: Bogoly- János meszezést és 300 hektáron istállótrágyázást végeztek. A meszezés és a trágyázás jó ütemben helad. Jelenleg a legsúlyosabb kérdés az, hogy a vetésszerkezet nincs összhangban a munkaerőlétszámmal és a gépesítéssel A munkaerők- száma az utóbbi öt év folyamán eléggé csökkent. A szövetkezet' három kis településből áll: Abara, Nagyráska (Veiké RaSkovce) és Mészpest (KucanyJ Mint szerte a járásban, úgy innét is a fiatalság nagy része behúzódik a városokba, itt kevés az ingázó. Munkaerő-tartalékok nincsenek. Minden munkánál csak a meglévő szövetkezeti tagságra lehet számítani. Ez pedig fogyóban van. Ugyanakkor elég nagy területen foglalkoznak munkaigényes növények termesztésével. Például szántóföldi zöldséget 30, dohányt 22, cukorrépát 100 hektáron termelnek, és van 57 hektár gyümölcsös. ,Nem is volna ez baj, mert mindezen növények számára elsőrendűek a természeti feltételek, termelésüknek hagyománya van. A baj ott kezdődik, ahogyan Papp Gyula ismertette, hogyha a gyümölcs megterem, akkor a kézzel szedett almát a felvásárló üzem bagatelért veszi át. A dohány valóban munkaigényes, de meg birkóznak vele A baj ott van, ha például a műszáritó elromlik, akkor alkatrészért az egész országot be kell Járni, és mire beszerzik, akkorra a dohány tönkremegy, mint az Idén is történt A kertészetben sem lehet beszélni korszerű technológiáról, mivel még nem rendelkeznek a zödségfélék műveléséhez szükséges sajátos gépekkel és a felhasznált vegyszerek mennyisége sem elegendő. A hiányzó munkaerőt viszont csak megfelelő gépesítéssel és kemizálással lehet pótolni. Most, hogy a komplex melioráció befejezése felé közeledik, új vetésszerkezetet alakítanak ki, amely összhangban tesz a mozgósító munkaerőlétszámmal és eszközökkel. A gyümölcsöst likvidálják, tíz hektárt már felszámoltak, a többit folyamatosan fogják megszüntetni Az elnök azt is kijelentette, hogy a cukprrépa-termesztésben nem merőit fel probléma, mert egycsírájú vetőmagot vetettek, s ezzel meg tudták takarftan! a répaegyelést, különben a répa betakarítását gépesítették. Nagy gond, hogy munkaerőhiány miatt az építkezés és a korszerűsítés vontatottan halad. Az építkezési csoportból hiányoznak a mesteremberek. az ácsok, a kőmfivések és más szakemberek. Gondot okoz még a szükséges vegyszerek kellő mennyiségű és időben! beszerzése. A fárásl mezőgazdasági igazgatóság sikeresen oldotta meg például a vetőmagkérdést: a tervekkel egyidőben elkészítették a vetőmagmérleget és minden gazdaság Ideiében, minden különösebb utánajárás nélkül hozzáiutott a kellő mennyiségű és minőségű vetőmaghoz. A vetőmagelosztás megszervezéséhez hasonlóan kellene eljárni a vegyszerek biztosításában is: a termelési tervek alapján pontosan megállapítható minden gazdaság vegyszerszükséglete. így lehetséges volna azok Ideiében való kiutalása is. — A mezőgazdasági termelés sajátossága, hogy a munkálatokat agrotechnikai határidőben kell elvégezni, — )űzi mindezekhez Papp Gyula el.nök. — Tapasztalatunk, hogy a vegyszeres gyomirtásnál a szükséges mennyiségből sem levenni, sem hozzáadni nem szabad, mert mindkét esetben komoly károk keletkezhetnek. Most pedig értékeljük a rekultiváció gyakorlati eredményét, amely befejezéséhez közeledik. De ahhoz, hogy jobban megértsük az eddigi munka reális értékét, vessünk egy rövid pillantást a kezdetre. Az abarai szövetkezet 248Я hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, melyből 1080 hektár a szántó. A rét 956 hektárt és a legelő 395 hektárt tesz Gyors ütemben végzik az őszi vetést Kalita Gábor illusztrációs felvételé ki. A rekultiváció előtt a négy tonnás gabonatermés kiváló eredménynek számított. Azokon a területeken, amelyeken elvégezték a meliorációs munkákat, most az öt tonnás termésátlagokkal Is elégedetlenek az abarai vezetők. Az Idén például 5,4 tonnás átlagtermést értek el és a gabo natermelés! tervüket 520 tonnával túlteljesítették, ami pénzben kifejezve egymillió korona töb6letbevételt jelentett. Az Idén az Irys búzafajta hektáronként 7,2 tonnát termett, lói sikerült a Viginta és a Danubla. Sajnos a termésátlagot rontotta a Vala és a Košútka fajták gyenge hozama, A Jelenlegi termésmegalapozásnál figyelembe veszik az előveteményeket és olyan fajtákat vetnek, amelyek az elmúlt években a legjobb hozamokat adták. Ezért búzát az idén cukorrépa, zöldség, dohány, silókukorica és pillangósok után vetnek. Szemes kukorica után nem vetnek búzát, mert előreláthatólag késni fog a begyűjtése. A kibontakozóban lévő program szerint a vetésszerkezetet a piaci igényeknek megfelelően alakítják. Nem ok nélkül reménykednek, hogy eddigi erőfeszítéseikre rárímel majd a következő évek programja is. Borsót jövőre 100 hektáron termesztenek, nemcsak azért, mert.Jó elővetemény, hanem azért, mert a piacnak Igénye van rá. A komplex konszolidációs terv a gazdálkodás felfuttatását segíti elő. Ennek két sarkalatos pontja van: magas szintű takarmány-előállítás, s ezen a bázison a szarvasmarhatartás. A takarmánytermesztés terén az idén jó színvonalat értek el. Annyi takarmány termett, hogy 400 tonnát eladásra szántak. Az elmúlt évekhez viszonyítva az idén 200 tonnával több termett. Az Idén 64 hektárral növelték a lóhere vetésterületét, A szarvasmarhatartás fellendülőben van. Az Idei évre a fejlesztési tervük 1 millió 410 ezer liter tej eladását irányozza elő. A év nyolc hónapjában 1 millió 93 ezer litert adtak a közellátásra. A éves tervüket 77 százalékra teljesítették. Az év elejétől a napi fejési átlag 10,3 litert tettt ki, viszont jelen időszakban 12,2 liter tejet fejnek naponta, ami jő na. pi átlagnak felel meg. Ahhoz, hogy az idén a tehenenkéntl 3200 literes évi fejési átlagot túlteljesítik, minden feltétel adott. Amióta á takarmánygranulálé berendezés pótalkatrészhiány miatt áll, a marhahlzlaldában a napi súlygyarapodás 65 dekára, csökkkent Annak viszont nagyon örülnek, hogy kitartó és hoszszas munka eredményeként a tehenészetben sikerült az idényszerű tejtermelést felszámolniuk. Papp Gyula elnök a továbbiakban így elmélkedett: — Gondoltuk, hogy a rossz szabályozók nem élhetnek soká. A népgazdaságnak is fel kellett ismernie, s remélhetően ez a felismerés tartós lesz, hogy^az állattartást mi nemcsak tehénben képzeljük el. Látni kell, hogy a sertéstenyésztésnek is van a hagyományokra épülő jövője. Mi a sertéstenyésztéstől sokat várunk. A törzsállomány részére két istállót felújítottunk. Vásároltunk 54 darab elit kocát. A sertéstenyésztésünk az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is nyereséges. Az Idei évre az abaraiak 48 millió korona össztermelést terveztek, az évet előreláthatólag nyereséggel zárják. Nem ok nélkül reménykednek Abarán abban, hogy eddigi erőfeszítéseiket siker koronázza. — Egy korábbi, kényelmes időszaknak kell búcsút mondani — -mondotta befejezésül Papp Gyula eh nők —, amikor úgy vélték, hogy egy-egy korszerűtlen műhely, gazdasági épület, egészségtelen istálló megoldja a foglalkoztatást és az anyagi biztonság kérdését is. Csalóka dolog volt ez. Egy nemzedék esett ki abból a munkából, mely az ősei vérében is ott volt. Ma senki sem rohan, hogy állatgondozó legyen. Nehéz megértetni. hogv ebben a munkában a jövő záloga rejlik. Tény, hogy áldozatot követel, de a haszon felmérhetetlen lehet. a Az abarai szövetkezetesekef aligha vádolhatja valaki, hogy összetett kézzel nézik a világot, s valamiféle csodában reménykednek. Hosszú évek erőfeszítései bizonyítják: tudnak gazdálkodni, még ha az eredményeik szerényebbek is, mint másutt. Eddigi példájuk arra Is felhívja a figyelmet: megérdemlik a megkülönböztetett figyelmet, azt a támogatást, mely az önerővel együtt nemcsak boldoguláshoz járul hozzá, honem Illeszkedik népgazdaságunk elképzeléséhez is. ILLÉS BERTALAN Előtérben a gyümölcstermelés fejlesztése A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság mellett működő mezőgazdasági tdományos-szakmai tanács üléséinek napirendjén általában nagy horderejű kérdések szerepelnek. A gatthnafélék és a szemes kukorica termelésének fejlesztését a sertéstiemesítési program megvalósítása és a gyümölcstermelés intenzív fejlesztése követte. Ezen utóbbi ülésre szeptember második felében a vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz tanácstermében került sor. Az ülésen — amelvet Öllé Gyula, az SZLKP Dunaszerdahelyi lárási Bizottságának titkára nyitott meg és vezetett — többek - között Magyarics Vince, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkára is jelen volt. A napirendnek megfelelő vitaindító beszédet Eduard PostbiegV mérnök, a Brnúi Mezőgazdasági Főiskola Lednice na Moravé 1 kertészeti fakultásának asszisztense mondott. Többek között megemlítette, hogy a CSSZSZK- ban a gyümölcsfélék területe jelenleg meghaladja a 74 ezer hektár területet, ebből az intenzív gyümölcsösök területe 35 ezer hektár. Az évi gyümölcstermés 340 ezer tonna körül ingadozik, aminek azonban több mint a felét a kertészkedők adják. A tanács tagjait és a vendégeket tájékoztatta arról Is, hogy az almaültetvények átlagos hektáronkénti terméshozama az utóbbi években 7,8, a körtéé 2,9, a cseresznyéé 1,75, a meggyé 1,47, a szilváé 1,37, a kajszibaracké 2,34, az őszibaracké 4,76, a ribiszkéé 3,2, a szamócáé pedig 4,75 tonna körül Ingadozik, ami még óriási termelésfejlesztési lehetőségekre utal. Megjegyezte azt ts, hogy a körtetermelés már mintegy tíz éve veszteségmentes. Részletesen szólt a köztermesztésre engedélyezett fajtákról, a kiöregedett gyümölcsösök felújításáról. a termesztéstechnológia változásairól, a gyümölcstermelés munkalgényessége csökkentésének lehetőségeiről, kidomborította a gyümölcsfák nyárt metszésének jelentőségét, ami által a felére csökkenthető a téli metszés, s 5—15 százalékos bérmegtakarítás érhető el. Nagy figyelmet szentelt a növényvédelemmel kapcsolatos kérdéseknek, majd ismertette, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban a kajszi- és őszibarackból a CSSZSZK-ban 1600—1600 hektárt kell telepíteni, a terméshozamot pedig 5, illetve 8 tonnára kell növelni. Végül felhívta a jelenlevők figyelmét a Veiké Bílovlce-i Efsz gyümölcstermelési tapasztalataira. Kiegészítő előadást öten terjesztettek elő. Burtos Andor agrármérnök, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője többek között megemlítette, hogy a járásban 16 mezőgazdasági nagyüzemben foglalkoznak gyümölcstermeléssel. A gyümölcsösök területe 1015 hektár, ebből az intenzív gyümölcsösök területe. 996 hektár. A terület 71,7 százalékán almát, 13,9 százalékán őszibarackot, 10,6 százalékán kajszibarackot, 3,8 százalékán pedig egyéb gyümölcsöt termelnek. Kiemelte, hogy az utóbbi években az átlagos járási hektáronkénti terméshozam almából 20—23, őszibarackból 3—8, körtéből 7—14, kajszibarackból 2—6, egyéb gyümölcsből pedig 0,9—1,9 tonna között Ingadozott. Megjegyezte azt ts, hogy évi 46 hektár kiöregedett gyümölcsös felújításával az efféle munkálatokat 1996-ig befejeznék. Beszédének befejező részében foglalkozott a biológiai anyaggal való ellátás roblémálval és a Dunaszerdahelyi Agrofrigor Közös Mezőgazdasági Vállalat koordináló tevékenységével. Nagy Mihály, a Vásárfiti Efsz gyümölcsésze az Idei termelési és árufalgalmazási feladatok ismertetésén kívül beszámolt többek között a karcsú koronasuháng kialakításának menetéről, a metszésről és a termesztéstechnológia további elemeiről. A szövetkezetben egyébként 250 hektár területen termelnek gyümölcsféléket, zömében almát, kisebb mértékben pedig őszi- és kajszibarackot. Tóth Gyula agrármérnök, a Zlaté Klasy-i Béke Efsz elnöke a gombabetegségek, a kártevők és a gyomnövények okozta károk ismertetését követően a hagyományos és a korszerű termelési rendszerek keveredésének következményeit ismertette. A legfontosabb teendőket három csoportba sorolta: a telepítést rendszereknek és a fajtáknak megfelelő ökológiát viszonyok megteremtése, a fertőzési potenciál megszüntetése, például ősszel a lomb megsemmisítése, talajba dolgozása, végül a talaj gyommentesítése. Megemlítette, hogy a szövetkezet gyümölcsösében kedvező időjárás esetén 8—10, kedvezőtlen Időjárási viszonyok esetén pedig 15—17 permetezést végeznek. Részletesen foglalkozott a nagy hatóanyagú növényszerek hiányával, valamint a betegségek és a kártevők elterjedésének előrejelzésével. A megoldást egy Integrált, központilag Irányított, alapozott, vegyszertakarékos és a gazdasági szempontokat is figyelembe vevő növényvédelemben látja. ján Knezoviö agrármérnök, az Agrofrigor Közös Mezőgazdasági Vállalat igazgatója főleg a gyümölcsfélék tápanyagellátása, betakarítása, osztályozása és tárolása közötti összefüggésekről, az alma érésének megállapítására szolgáló táblázatról és annak gyakorlati alkalmazásáról beszélt. Megmentette azt Is, hogy az idei év márciusától az Agrofrigor a dánszeutmíklósi Micsurin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet almatermelési rendszergazdája. Beszédét azzal fejezte be, hogy néhány gép, gépsor megvásárlásával az Agrofrigor képes lesz az összes, a járásban megtermelt gyümölcs felvásárlására, feldolgozására és tárolására, a hullott gyümölcsöt Is beleértve Pavol Výbok agrármérnök, a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz speciális agronómusa a Moldovai SZSZK három mezőgazdasági üzemében tett tanulmányi kirándulás tapasztalatait adta közre, amelyre a közelmúltban került sor és amelyen a Dunaszerdahelyi járás 23 szakembere vett vett részt. A tanácskozás résztvevői végül megtekintették a Vásárúti Efsz gyümölcsösét. (blm)
