Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-17 / 41. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES Д.987. október 16. A mezőgazdasági dolgozók erőfeszítéseit A CSKP KB Elnöksége október 7-1 ülésén több más jelentés mellett az idei aratási munkák eredményeiről szóló tájékoztatóval foglalkozott. Jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a kedvezőtlen Időjárási viszonyok ellenére sikerült teljesíteni, sőt kissé túlszárnyalni az alapvető gabonafélék termelésének tervfeladatait. A kukoricát nem számítva összesen 10,6 millió tonna gabonát takarítottak be, az átlagos hektárhozam 4,59 tonna volt. Búzából országos viszonylatban 5 topnás átlagos hektárhozamot értek el. A gabonatermelés tervét 271 ezer tonnával túlteljesítették! a múlt évinél 789 ezer tonnával nagyobb volt a termés. Adottak a feltételek ahhoz, hogy kukoricából elértk a tervezett több mlnj egymillió tonnát. Ugyancsak jó eredmények születtek az őszi repce termesztésében, 331 ezer tonnát vásároltak fel, és 2,63 tonnás átlagos hektárhoza-mot értek el. A CSKP KB Elnöksége nagyra értékelte a mezőgazdasági dolgozók erőfeszítéseit, valamint a védnökségl üzemek dolgozóinak, a Nemzeti Front szervezetei tagjainak, a Csehszlovák Néphadsereg katonáinak és más állampolgároknak a segítségét, akik hozzájárultak a termés sikeres betakarításához. A növekvő állattenyésztési feladatok és annak szükségessége, hogy tartalékokat hozzanak létre, megkövetelik, hogy megfelelően gondoskodjanak a betakarított gabona szárításáról és tisztításáról, valamint ésszerű felhasználásáról. Az elnökség kifejezte azt a megyőződését, hogy a mezőgazdasági olgozók a munkák jelenlegi időszakában, ezek nagyarányú összetorlódása ellenére, minimális veszteségek■ Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta a Csehszlovák Néphadsereg küldöttségét a néphadsereg napja és a duklal hadművelet 43. évfordulója alkalmából. A küldöttséget Milán Václavík hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezette, aki beszédében hangsúlyozta, hogy hadseregünk katonái méltók a duklai hadművelet hőseinek örökségéhez, s mindent megtesznek azért, hogy feladataik teljesítésére jól felkészüljenek. ■ Táviratváltással köszöntötte egymást Csehszlovákia és az NDK a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök távkel takarítják be a kukoricát, a cukorrépát, a burgonyát és máé terményeket, s az őszi vetés idejében történő elvégzésével megteremtik az 1988. évi jó termés kedvező feltételeit. Az SZLKP KB Elnöksége október 6-i ülésén jelentést vitatott meg Szlovákia gazdasági helyzetéről, az év első nyolc hónapjának tervteljesítési eredményeiről és áz idei állami tervben kitűzött feladatok megvalósításának feltételeiről. Nagyra értékelte, hogy április óta meggyorsult az anyagtermelés dinamikája, ami lehetővé teszi az időelőny megtartását az ipari termelés és a késztermékgyártás feladatainak valóra váltásában. A feladatok teliesítése egyúttal kedvezően hat az építőiparban a téli hónapokban keletkezett kiesések pótlására. A becslések szerint a vártnál jobb a gabonatermés, s ez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a 8. ötéves tervidőszak kezdetétől számítva teljesítsük a tervfeladatokat. A tervteljesítés eredményei alátámasztották azon intézkedések helyességét, amelyeket a terv realizálása érdekében a párt- és az állami szervek az idén márciusban és májusban hagytak jóvá. Az elnökség nagyra értékelte a tervteljesítés kedvező alakulását, de bírálóan rámutatott arra, hogy a mennyiségi feladatok teljesítése továbbra is nagyon kiegyensúlyozatlan. Ezért kritikusan elemezni kell az okokat, és felelősségre kell vonni azokat a gazdasági vezetőket, akiknek hibájából a nyári hónapokban a tervet nem teljesítő iparvállalatok száma megközelítőleg 13 százalékkal emelkedett, s hogy a fafeldolgozó és könnyűiparban, valamint a nemzeti bizottságok által irányított építőiparban augusztus végéig nem csökkent a feladatok teljesítése terén az első negyedévben keletkezett lemaradás. Kulcsfontosságú problémának nevezte az elnökség a minőség1 terén kitűzött feladatok teljesítését és felhívta a figyelmet, hogy növelni kell a gazdasági vezetők irányííómunkájával szemben támasztott igényeket. iratában, amelyet Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének küldtek, megelégedéssel állapítják meg, hogy testvéri országaink szövetségi szerződésének szelleme és betűje következetesen megvalósul. Évről évre erősödik a CSSZSZK és az NDK nemzeteinek barátsága, fejlődik sokoldalú együttműködésük politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális téren, valamint más területeken. ■ Szlovákiai pártszemináriumot tartottak Brattslavában a nagy októberi szocialista forradalom 70. és a csehszlovák dolgozó nép februári győzelmének 40. évfordulója alkalmából. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. A nagy októberi szocialista forradalom történelemformáló szerepét jellemezve hangsúlyozta, hogy e forradalom elválaszthatatlan Lenin nevétől és munkásságától, majd rámutatott, milyen ösztönző hatást gyako-Növekvő érdeklődés, fokozott aktivitás A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben ezekben a napokban csúcsosodik ki a vita a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezetről. Valamennyi szövetkezetben rendkívüli közgyűléseket tartanak, amelyeken az illetékes szakemberek aprólékos magyarázatot fűznek a törvényjavaslat egyes kitételeihez. Ebből a tevékenységből aktívan veszi ki részét a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága is. A járási pártbizottság mezőgazdasági osztályával és a termelési igazgatósággal közösen minden összejövetelre elküldi képviselőjét, hogy a felmerülő kérdésekre helyben adják meg a választ, örvendetes jelenség, hogy az SZFSZ alapszervezeteiben is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a törvénytervezetre és tagjaikat aktív véleménymondásra ösztönzik. Patasi Ilonával, az SZFSZ Dunaszerdahelyi járási Bizottságának titkárával az eddig összegyűjtött javaslatokról beszélgettünk. • Elégedett az eddigi eredményekkel? — Sajnos, az idő elég rövid a törvényjavaslat aprólékos megvitatására, hiszen köztudott, hogy most folynak mezőgazdasági üzemeinkben az őszi betakarítási munkálatok.. Ennek ellenére úgy vélem, hogy minden mezőgazdasági üzemijen megtették a szükséges szervezési intézkedéseket a törvénytervezet megvitatására. Jól beváltak a kisebb kollektívákban, munkacsoportokban, termelési részlegeken megtartott beszélgetések. Témakörök alapján összegezzük a véleményeket, majd a feldolgozás után juttatjuk el az illetékes szervekhez. róttak október eszméi a CSKP megalakítására. Pavol Bahyl, az SZSZK miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tervbizottság elnöke gazdasági és szociális fejlődésünk feladatait jellemezte. Viliam Plevza, az SZLKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének igazgatója a CSKP és az SZKP együttműködéséről adott történelmi jellemzést. ■ Ülést tartott a szövetségi kormány, amelyen részletesen foglalkozott a népgazdaság idei helyzetének alakulásával és a jövő évi terv kidolgozásával. Megállapította: az év eleje óta elért eredmények azt mutatják, hogy a népgazdaságban folytatódtak az elmúlt évi irányzatok. Tovább növekedtek az elfekvő készletek, az anyagköltségek emelkedtek, s nem nőtt a külkereskedelem hatékonysága. Az előzetes elemzés alapján a nemzeti jövedelem terjedelme a múlt évhez képest nagyobb lesz, de nem éri el a tervezett ütemet. • Mint járási titkárnak, mi a véleménye a törvénytervezetről? — Egészében vévet tükrözi azokat a változásokat, melyéke; a szövetkezetek elértek, s a növekvő igényekkel és elvárásokkal összhangban határozza .meg a további fejlődés útját. Ügy vélem, hogy az egy olyan nyitott dokumentum, melyre lehet építeni és a párt1 átalakítási programjával összhangban szabja meg a mezőgazdasági szövetkezetek küldetését változó világunkban. Szeretném külön kiemelni azt a tényt, hogy az állami törvénytervezet először említi a Szövetkezeti Földművesek Szövetségét úgy, mint a gazdasági és politikai szervek egyenlő partnerét. Ugyanakkor nem egészen világos, hogy milyen az SZFSZ hatásköre, mivel a törvénytervezet csupán azt említi, hogy az egyes problémákat meg kell tárgyalni az SZFSZ-vel. Mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági és szociális fejlesztésének kérdéseire gondolok, ahol szükség lenne konkretizálni az SZFSZ hatáskörét. A törvénytervezet szerint ezentúl nem adják ki központilag a szövetkezetek mintaalapszabályzatát, mert azt minden szövetkezetben a specifikus feltételek figyelembevételével fogják kidolgoznik Ennek kapcsán megszűnik a szociális és kulturális alap dotálása is. Ennélfogva ajánlatos lenne, ha az egyes szövetkezetekben az alapszabályzat kidolgozásánál figyelembe vennék azokat a közös vonásokat, amelyek mindenütt föllelhetők. Ilyen problémakör például a .munkakörnyezet és munkabiztonság védelme, az egyes szociális juttatásokkal összefüggő kérdések, a politikai-nevelő munka, sporttevékenység stb. Véleményem szerint az említett tényezőket egységesen kellene belevenni a szövetkezetek alapszabályzatába, s meg kellene határozni a részesedés nagyságát és arányait is. ® Hogyan ítéli meg a szövetkezetek választott szerveire vonatkozó javaslatokat?-L Mindenekelőtt azt kívánom hangsúlyozni, hogy a törvénytervezetnek ebben a részében jut kifejezésre a szövetkezeti demokrácia elvének gyakorlati megvalósítása. Valóban megnyilvánul az, amiről már az eddigiek folyamán is sok szó esett: bogy minden szövetkezeti dolgozó gazdának érezze magát a munkahelyén, s több kezdeményezést és felelősséget vállaljon a mezőgazdasági szövetkezet termelési eredményeinek fokozása érdekében. A tervezet két kötelező bizottság létrehozását Irányozza elő, mégpedig a revíziós és ellenőrző bizottságét, valamint a döntőbizottságét. Nem derül ki belőle az, hogy vajon ki fog dönteni pl. a szociális, a munkajogi, a munka kezdeményezéssel kapcsolatos, az újításokkal összefüggő problémák megoldásában. Jónak tartom, hogy a szövetkezet termelési és szociális fejlesztéséért annak elnöke a felelős. Ugyanakkor szükség lenne tisztázni, hogy ki tesz javaslatot az elnök személyére vonatkozóan, hány elnökjelölt lesz, s mi történik akkor, ha a jelöltet nem választják meg. Ellentmondásnak tűnik, hogy míg a törvénytervezet szerint az elnököt öt évre, addig a küldöttek testületét 3 évre választják. Ugyancsak magyarázatra szorul az a kitétel is, ha a szövetkezet 3 éven keresztül nem gazdaságosan termel, fel lehet oszlatni. Ez eddig még rendben is van, hiszen célunk a gazdálkodás- jőve- \ delmezőségének elmélyítése, de vajon ml lesz a szövetkezeti dolgozókkal? A küldöttek testületét munkacsoportokból választják. Nincs utalás arra, hogy milyen munkacsoportokból, vagy talán az egyes ágazatokból? Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy a törvénytervezet súlyt helyez az adásvételi kapcsolatok minőségi javítására is. Ennek megfelelőin kimondja, hogy a két fél közötti kapcsolatokat gazdasági szerződések szabályozzák. Ha azt valamelyik fél nem teljesíti, megbírságolják. Reméljük, hogy erre vonatkozólag olyan rendelkezések születnek a közeljövőben, amelyek meghatározzák azt is, hogy .milyen szerv hatáskörébe fog tartozni a bírságolás. Bővébb magyarázatra, illetve kiegészítésre szorul az egyszemélyes, felelősség meghatározásánál, hogy ki lesz a szövetkezeti elnökök közvetlen felettese, kiknek felelnek tevékenységükért. • Mire hívná fel a figyelmet a tervezés kapcsán? — A mezőgazdasági földalap védelmének fontosságára, több elhangzott vélemény alapján fenntartásokkal fogadják azt a rendelkezést, melynek alapján a szövetkezet dolgozóinak csak 10—25 árig terjedő földtérületet adhatnak megművelésre. Aggályaikat arra alapozzák, hogy ez nem egészen van összhangban a földalap védelmével, illetve nem fogja-e kedvezőtlenül befolyásolni a mezőgazdasági dolgozók teljesítményét a közös gazdaságban, milyen hatása lesz a munkatermelékenységre és a gazdaságok jövedelmének képzésére. A másik: a törvénytervezetben sok szó esik a melléküzemági termelés fellendítéséről, amelyet a mezőgazdasági szövetkezetek fontos kiegészítő és jövedelempótló tényezőjének nyilvánítanak. Fontosnak tartom, hogy ügyeljünk arra, hogy az arányok optimálisak legyenek, más szóval a melléküzemági termelés ne menjen a mezőgazdasági termelés rovására, ami a mezőgazdasági szövetkezetek alapvető feladata. És még valamit: a politikai-szervező és nevelőmunka szakaszán előtérbe helyezzük a törvénytervezetnek a termelés közvetlen irányítóival, vagyis a középkáderekkel való megvitatását, mert a megvalósítás súlypontja rájuk hárul. A beszélgetést köszöni: SVINGER ISTVÁN BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A Népi Ellenőrzési Bizottság illetékesei — a népes társadal■ mi hálózatra támaszkodva — rendszeresen ellenőrzik az üzleteket, a vendéglőket, hogy áraik megfelelnek-e a termékek, az ételek minőségének. Az ellenőrzések tapasztalatai arra utalnak, hogy változatlanul, sok a gondatlanságból eredő, pontatlan mérés, számolás és gyakran előíordel a fogyasztók szándékos megkárosítása. A szlovákiai állami kereskedelemben 1981-től például 18,9 százalékrftl 26,1 százalékra, a szövetkezeti boltokban pedig 33,2 százalékról 34,1 százalékra nőtt az árcsalások hányada. Nem könnyű az eladók, a pincérek és a kereskedelmi dolgozók munkája. A szükségesnél kevesebb a munkaerő ezekben a szakmákban, az itt dolgozók többsége olykor bizony nagyon is fáradságos, elismerést érdemlő munkával keresi meg a kenyerét. Igazságtalan lenne tehát általánosítani azt a jelenséget, hogy egy szőkébb réteg rendszeresen viszszoél a fogyasztók jóhiszeműségével, sokat ártva ezzel a szakma iránti bizalomnak is. leggyakrabban a hús, a vágott baromfi, a zöldség és a gyümölcs értékesítőékor károsítják meg hanyag méréssel, „nagyvonalé“ felszámolással — vé'et'enfil, vagy szándékosan — a vásárlókat. Folytatni lehetne a sort a kisszerű manipulációkkal: vegyes minőségű gyümölcsűt kínálnak a magasabb osztályú gyümölcs áráért, vagy az előző napi tejet is a pultra teszik, csak hogy ne kelljen árveszteséggel visszaküldeni. Az élelmiszerek egy részénél guudatlapságből, netán rosszul értelmezett vállalati érdekből például a lejárt szavatosságú árukat változatlan áron, hatósági, minőségi vizsgálat nélkül továbbra is értékesítik. Esetenként nem veszik figyelembe e hűsbontási előírásokat: ilyesminek persze a vevő látja kárát, mert joggal kifogásolható, ha mondjuk a csülökhúst sertéscomb gyanánt teszik a pultra, vagy legalábbis keverik az értékesebb búst a kisebb értékűvel. A tüzelő- és építőanyag-telepeken akadt hely, ahol néhánv koronás tételekből több ezer értékű „árdiferenciát“ fedett fel az ellenőrzés, ami abból eredt, hogy a rosszabb minőségű tűzifát és építőanyagot is első osztályú áron értékesítették. A sort tovább folytatva az is elgondolkodtató, hogy az ellenőrök a megvizsgált vendéglők, eszpresszók majdnem mindegyikénél tapasztaltak kisebb-nagyobb szabálytalanságot, az ellenőrzött vendéglátóipar! egységeknek csaknem a felénél bírság kiszabására is szükség volt. legtöbbször nem nagy tételek: dekák, milliméterek hiányoztak a fogyasztók tányérjáról, poharából; az áruk megkurtításán azonban az ilyen kis mennyiségnél sem szabad szemet hunyni, mert a sok kevés — a vásárlók és fogyasztók mindennapos megrövidítése esetén — idővel tekintélyes tisztességtelen haszonná duzzadhat. A népi ellenőröknek, a nemzeti bizottságoknak, a kereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok belső ellenőreinek a jövőben még következetesebben fel kell lépniük a súlycsonkítás, a minőségrontás és az ügyeskedés ellen. Nem lehet minden boltba ellenőrt állítani, de a vásárlók és a fogyasztók érdekeit — ha az szükséges — még gyakoribb ellenőrzésekkel, következetes bírságolással is védeni kell. Olykor a vétkesek ugyanis csak a szabálysértési eljárásból okulnak, gyakran az a hatásosabb, ha a saját vállalatuk vonja felelősségre őket. A fogyasztók érdekeit mindenesetre folyamatosan, az eddiginél eredményesebben kell védeni, mert a kedvezőtlen tapasztalatok évről évre jelentkeznek. Nem arról van sző, hogy a szabálytalanságok dominálnak, de a vásárlóknak az a fontos, hogy minél kevesebb okuk legyen a panaszra. Éppen ezért nem elhanyagolható: a minőség szemszögéből is nagyító alá kell venni az árukat. A szakigazgatási szervek, a minőségellenőrző intézetekkel együttműködve, program szerint vizsgálták a termékek minőségét, támlását. A több ezer hálózati ellenőrzés alkalmával szemlézték a készletekben levő és az eladásra szánt árukat, s bizony előfordult, hogy egyes tételek nem feleltek meg a szabványban előírtaknak. A lejárt szavatosságú termékekről már szóltunk a célvizsgálatokkal kapcsolatban. „Vádlottként“ említhetnénk a vendéglátóipar és az élelmiszer-kereskedelem néhány más termékét is. Az átlagosnál több a reklamáció az üzletekben előállított készítmények: ételek, kávé, italféleségek minősége miatt. Több alapvető élelmiszer — így a kenyér és a bús — gyakrabban élhetnénk a kritikával. Minőségi kifogások ez iparcikkeket illetően. is gyakran előfordulnak. Megesik, hogy sérült az új bútor, olykor csak a szállítás után derül ki, hogy hiányoznak tartozékai. Ami a műszaki cikkeket Illeti, helyenként nem kielégítő a bolti dolgozók szakmai felkészültsége, valamint hiányosak az áruk kipróbálásához szükséges technikai feltételek. Az áruházi igazgatók és üzletvezetők a kereskedelmi munka nehézségeit leggyakrabban a fizikai és idegi megterhelésben, az emberekkel való foglalkozásban és a munkaidőbeosztásban jelölik meg. A megnövekedett forgalom és a létszámhiány gyakorlatilag az átlagosnál jóval nagyobb teljesítményre, nehezebb munkára készteti a kereskedelmi dolgozókat, s ezt a bolthálózat jelenlegi színvonala és a gépesítés nem képes ellensúlyozni. Mi tehát a teendő, hogyan lehetne enyhíteni a felsorakoztatott gondokon? Mindenekelőtt az üzlethálózat bővítésével, a korszerű eladási formák alkalmazásával, az üzletek nyitvatartásának helyes megválasztásával, a munkaerőnek a vevőáramlásnak megfelelő ésszerű rugalmas elosztásával, az előcsoinagolással, és még hosszan súrolhatnánk a termelékenység növelésének módjait, amelyekben még kétségkívül sok a tartalék. Mindenképpen növelni szükséges a kereskedeimi munka presztízsét, és ez még a létszámhiány mellett sem azzal érhető el, hogy leszállítjuk az erre a pályára lépők iránti igényeket. Ellenkezőleg. Az üzleti dolgozó nem egyszerű eladó, hanem kereskedő, s ehhez a munkához nagy szakmai tudás és adottság szükséges. Az ár és a minőségellenőrzés javításának lehetőségét — a kereskedelmi munka presztízsének visszaállítása mellett — mindenekelőtt a vizsgálatok megelőző és közgazdasági jellegének erősítésében látjuk. A külső és a belső ellenőrzés fokozására, a becsületes kereskedelmi dolgozók segítségére, az ár- és minőségellenőrzést végző dolgozók felelősségvállalására kell alapoznunk a jövőben is, hogy az eddiginél hatékonyabb legyen a fogyasztók érdekeinek védelme. CSIRA lAsZl.Ö A fogyasztók védelmében