Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-10 / 40. szám
1987. október 9. SZABAD FÖLDMŰVÉ ч . . A BKR az eredmények és a tapasztalátok tükrében 13 jozef Mudroch agrármérnök, а МЁМ munkatársa (balról), Belucz János agrármérnök, kandidátus, a bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet nagymegyeri (Galovo) tizemének vezetője és Bartos Andor agrármérnök, a Dunaszerdahelyi Jmi igazgatója. A kukorica hozamának alakulása a BKR FKV beindítása óta szlovákiai alközpontjában Rónaszéki Ferenc agrármérnök, a BKR FKV csehszlovákiai alközpontjának vezetője (balról) és Öllé Imre, az Ekecsl Efsz elnöke (középen) a napraforgó hozamát mérlegelik A több mint két méter magas cirok és kukorica keveréke önmagáért beszél... Fotó: —kim—< A Bajai Kukorlnatermelésl Rendszer Feflesztö Közös Vállalat ekecsl f Окой I alközpontjának rendezvénysorozatában immár hagyománnyá vált a minden ász kezdetén megrendezett, az évi tevékenységük értékelésével egybekötött fajtabemiitatá. A szakbemutatón részt vevő párt- és állami irányító szervek, valamint a partnergazdaságok képviselőinek a BKR szakembereivel való rendszeres összejövetele elsősorban közös munkájuk tárgyilagos elemzésére irányult. A hiányosságok kritikus feltárása, kiküszöbölésük lehetőségeinek a megvitatása, a tanulságok levonása lehetővé teszi a következő évi termés célszerűbb megalapozását s ezáltal valamennyi partnergazdaságban az előirányzott termesztési technológia színvonalának fokozatos emelését. A fajtabemutató azonban egyben seregszemléje is a fejlesztő munka eredményeinek, az általa feltárt újszerű módszereknek, technológiáknak, fajtáknak. Az eddigi tapasztalatok Igazolják hogy nem fölösleges összejövetelei ezek ugyanúgy, mint nem bizonyul fölösleges befektetésnek a Bajai Ku korlcatermelési Rendszer hazai meghonosítása sem A fejlődés ütemét világosan tükrözik az elmúlt négy é\ eredményei. A Nyugat-szlovákiai kerületben 1983-ban öt mezőgazdasági üzem háromezer hektárnyi területen kezdte alkalmazni a BKR-t, 1986-ban pedig már 11 ezer hektárt integrált. Az eltelt négy év átlagában a hektáronkénti 5,15 tonnás bázisátlaggal szemben Б tonnás hektárhnzamot értek el, ami 14,1 százalékos növekedésiek felel meg. Már az első évben, amikor 5,93 tonnás átlagtermésük volt, a bázisátlaghoz viszonyított növekedés elérte a 13 százalékot. A legnagyobb arányú, rúfntegy 22,6 százalékos növekedést 1985-ben könyvelték el, amikor a szemes kukorica hektárhozama a szlovákiai partnergazdaságok átlagában elérte a 6,85 tonnát, föl tükrözi azonban a fokozatos fejlődést a hektáronkénti 210 kilós évi átlagos növekedés Is. Ez az eredmény a vártnál kedvezőbb, hiszen a rendszer integrált összterületének átlagában mintegy 200 kilogrammos évi növekedési ütemet Irányzott elő. Az Idén Szlovákiában a BKR FKV további 11 ezer hektárnyi területtel bővült, s ma már 47 partnergazdaságot számlál. Az összesen 22 ezer 098 hektárnyi területből 12 ezer 20 hektár a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), 3783 hektár a Komáromi (Komárno), 6295 hektár pedig a Lévai (Levice) járásban található. A közelmúltban megrendezett fajtabemutatón Rónaszéki Ferenc agrármérnöktől, a BKR FKV csehszlovákiai alközpontjának vezetőjétől megtudtuk, hogy a termelési rendszerbe az idén bevont területekre az átlagnál nagyobb, mintegy 400—450 kiló hektáronkénti hozamnövekedést terveztek be. Ezért már az elmúlt év őszén megkülönböztetett figyelmet szenteltek az új partnergazdaságok kijelölésének, a kukorlcatermesztésre szánt terület talajelemzésének, a táblák szerinti trágyázást terv előkészítésének, az anyagi eszközök biztosításának, valamint a táblára és fajtára adaptált agrotechnika kidolgozásának. A területnövekedéssel arányosan bővült a szaktanácsadók száma ft. Ma ezt a tevékenységet a szakmai-lrányítö vezető mellett öt agrármérnök és két gépészmérnök, továbbá a rendszergazda — az Ekecsl Efsz — apparátusa látja el. Az új partnergazdaságok szakemberei továbbképző tanfolyamokon is részt vettek még a rendszer beindítása előtt. Eddigi munkájuk mérlegeléséből kiderült, hogy a precíz felkészülés ellenére sem sikerült minden esetben betartani a termelési rendszer által előirt termesztési technológiát, több okbői kifolyólag. Az idén sok gondot okozott a termelőknek a kedvezőtlen időjárás. A tavaszi munkák minőségére kedvezőtlenül hatott a kései kitavaszodás, valamint az áprilisban és május elején lehullott jelentős mennyiségű csapadék, amely területenként 87—172 milliméter között Ingadozott. A talajvizek miatt összterületüknek mintegy 8 százalékán táblacserére kényszerültek a gazdaságok. A csapadékos tavasz következtében romlott a bedolgozott gyomirtó szerek hatékonysága, továbbá Jelentősen lerövidült a vetésre szánt Idő. Talán nincs Is olyan évjárat, amikor a kedvezőtlen Időjárási tényezők nem nehezítették volna meg a mezőgazdászok munkáját. Ezzel a kockázattal minden termelőnek számolnia kell. Мл már azonban közismert tény, hogy megfelelő agrotechnikával, korszerű munkagépek és vegyszerek bevetésével mérsékelhető az Időjárás negatív hatása. Feltéve, ha ezek a gazdaságok rendelkezésére állnak. Az eszközellátás kérdése — bár az utébbi években javult — még ma is hátráltatja a BKR technológiájának maradéktalan betartását, a rendszerszerű termelés elveinek érvényesítését. Sajnos az államközi kereskedelmi egyezmények értelmében a BKR rendszerbe adaptált munkagépeknek és vegyszereknek a behozatala Magyarországról korlátozott. Hazai gépiparunk és vegyiparunk pedig nem képes az Igényeket teljes mértékben ban a gyomirtó szer megválasztását nem a gyomok összetétele határozta meg, hanem a szer beszerezhetősége. A sorközi művelés Is sok hibával történt a gépek elavultsága miatt. A legegyenletesebb vetést a BECKER AEROMAT S—12-es jelű vetőgépek végezték. De a megfelelően előkészített talajon kiválóan dolgoztak a PNEUMASEN vetőgépek is. Célszerű lenne, ha ezekből is több állna a gazdaságok rendelkezésére. Több esetben nem tudták betartani a megkövetelt magtávolságot a vetőtárcsák és a lánckerekek hiánya miatt. Persze több kivetni való akadt a technológiai fegyelem terén Is. Bár általában a műtrágyázás szintje — a tábla tápanyagkészlete és a fajta igénye szerint — megfelelő volt, több gazdaságban nem tartották be az őszi és a tavaszi műtrágyázás közötti arányt. így a tervezetthez viszonyítva a nitrogénnek 87, a foszfornak szerek megfelelő bedolgozásához. Az őszi munkák során Jobban oda kell figyelni a szármaradványok bedolgozására. Továbbá biztosítani kell az alapműtrágyék előírt mennyiségének kijuttatását még az őszi időszakban. Szigorítani kell a belső ellenőrzést a növényvédelmi munkák és a vetés során. Ollós Lászlótól, az ekecsl rendszergazdaság vezetőjétől megtudtuk, hogy a szövetkezet harmadik éve eredményesen foglalkozik a napraforgó rendszerszerű termesztésével. Az első évben, azaz 1985-ben a napraforgó-termelési rendszerük 2120 hektárt, 1986- ban pedig 4305 hektárt integrált. A technológiai rendszer alkalmazása a napraforgó-termesztésben Is meghozta hozamnövelő hatását. Az 1,718 tonnás hektáronkénti bázisátlaghoz viszonyítva a rendszer bevezetésének első évében 2,24 tonnás, második évében pedig 2 tonnás hektárhozamot könyveltek el, ami a két év átlagákieiegítenf. így például több gazdaságban hiányoztak a szármaradványnk zúzására, bedolgozására, valamint a talaj lezárására szolgáló gépek. Ugyancsak hiányoztak a megfelelő talaj-előkészítéshez a könnyű tárcsák, az ásóboronák, a talajfertötlenítő szerek kijuttatásához a szükséges korszerű gépek. A helytelen kijuttatás pazarlást is jelent, mert egyrészt duplájára nő a felhasznált vegyszermennyiség, másrészt pedig romlik a hatékonysága. A pressowing gyomirtó szerek alkalmazása Is szigorú technológiai fegyelmet követel. Ez pe dig csakis az egymenetes, kapcsolt gépsorok segítségével érhető el. Ezt a 47 üzemből mindössze 19 ben tudták biztosítani. A csapadékos Időjárás miatt postemergens kezelésre és mechanikai gyomirtásra Is szükség volt. Erre a célra a hazánkban beszerezhető gyomirtó szereket alkalmazták a gazdaságok. Gyakran azon-60,2 a káliumnak pedig 60,3 százaléka került ősszel a talajba. A termesztett kufioricahibridek választéka megfelelt a korszerű termelés követelményeinek. Közülük az idén a legnagyobb területen a P 3381 és a P 3747, kisebb mennyiségben pedig a P 3839, a P 3732. a P 3906 és a P 0047 hibridet vetették. A vetőmag minősége kiváló volt. Bár a szaktanácsadók valamennyi hibrid esetében meghatározták az optimális tőszámot, több gazdaságban helytelenül a tőszám növelésére törekedtek A vetés minőségét több esetben a vetőgépeknek az optimálisnál nagyobb haladási sebessége vagy a magtakarék helytelen beállítása rontotta. A felsorolt hiányosságok azonban mégsem adnak okot borúlátásra, hiszen közös erőve! sikerült a nehézségeket leküzdeniük. A gazdaságok többségében a szemes kukorica gyommentes és kiegyenlített, a rendszer átlagában — az előjelek szerint — hét tonnás hektárhozamot ígér. A felsorolás azonban figyelmeztet arra, mire kell már az idei őszí és a jövő évi tayaszl talaj-előkészítés során összpontosítani a figyelmet. Elsősorban növelni kell a nehéz tárcsák, a mélyszántó ekék, a tavaszi talajműveléshez pedig a könnyütárcsák, az ásóboronák, a komblnátorok és a sorközművelő eszközök számát. Korszerűsítésre szorul a vetőgéppark, s több ' kapcsolt gépsorra van szükség a vegyban 36,4 százalékos növekedésnek telel meg. » Az idén az Ekecsl Napraforgó-termelési Rendszer 4927 hektárnyi területet foglal el két járás harminc mezőgazdasági üzemében. Erre az évre 2,4 tonnás átlagtermést Irányoztak elő, s ennek megfelelően Igyekeztek eleget tennt a rendszer által előírt követelményeknek. A szükséges vegyszereket, vetőmagot és gépeket hazai forrásokból biztosítják. Az üzemek a talajelemzések alapján kidolgozott trágyázást tervnek megfelelő menynyiségű műtrágyát juttattak ki. Azonban a napraforgó esetében sem tartották be mindenhol az őszi és a tavaszi műtrágyázás arányát. A tavaszi talaj-előkészítés nehéz körülmények között ment végbe. A1 napraforgó-termelők hiányolták az egyes fontosabb talajművelő eszközöket. Sajnos az Idén sem a hibridek választéka, sem a vetőmag minősége nem felelt meg a követelményeknek. A csírázóképesség 78—88 százalék között ingadozott, de a csírázás! erély is igen gyengének bizonyult. Ennek következtében a napraforgó növényzete egyenlőtlen volt, s nem érte el a megkövetelt egyedszámot. Mindez kétségtelenül befolyásolta az Idei hozamok alakulását. A hozamok így Is — az előzetes becslések szerint — felülmúlják a két tonnát. A vegyszerellátás megfelelőnek bizonyult, s a napraforgó növényzete gyommentes volt. Az Idei tanulságok alapján a jövőben a gépellátás javítása mellett a partnergazdaságoknak nagyobb figyelmet kell majd szentelniük a műtrágyázásпек, a rendszergazda által előírt tőszám betartásának, valamint a vetés során a technológiai fegyelemnek. Jozef Mudroch agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársa elmondotta, hogy a vetőmag gyenge minősége és a nem megfelelő fajtaválaszték egy kényszermegoldás következménye volt, mivel a kívánt biológiai anyagot nem szállították le Időben a magyarországi kereskedelmi partnerek. A tárca intézkedéseket tett, hogy hasonló eset a jövőben ne forduljon elő. Ugyancsak jő hír volt a termelők számára, hogy jövőre a napraforgó betakarításához elegendő — Magyarországról behozott — SEM— I20-as adapter áll majd rendelkezésükre. Ezek segítségével ugyanis • betakarítási veszteségek mintegy hatvan százalékkal csökkenthetők. Az Ekecsl Efsz kísérleti tábláig megtartott fajtabemutató a legkiválóbb hibridek seregszemléje volt. A 29 vizsgált kukoricahibrid közül az idén is a Pioneer hibridek vizsgáztak a legjobban. A napraforgó fajtakísérleteiben pedig a legjobb eredményt — 9 fajta közül — a magyarországi Iregszemcsel Kutatintézetben nemesített 1BH 166 és a ÍH hibridek voltett IBH 166 és a IH 173 hibridek adták. A bemutató ezúttal sem maradt el meglepetés nélkül. Nagy érdeklődést keltettek az Idén beállított új kísérletek a cirok és a kukorica keveréke termesztési technológiájának a kipróbálására A kísérletek a tömegtakermány-alap megteremtésének kérdését szolgálják. Magyarországon a cirok és a kukorica keverékének termesztésével már több éve foglalkoznak. Ezzel a módszerre) a silókukoricához viszonyítva lényegesen nagyobb mennyiségű — hektáronként 80—100 tonna — zöldtömeg takarítható be, a hozamok stabilabbak és a szilázs beltaVtalmi értéke is hasonló. Az ekecsl kísérletekben hat cirokfajtát próbáltak ki együttes termesztésben a Pl 3839 és a Pi 956 silókukorica hibridekkel. A kísérletekben többféle vetési variánst alkalmaztak. Öntözetlen területen aszályos évjáratban jobban bevált a kukorica és a cirok sorainak váltakozó vetése. Az oroszkai (Pohronský Ruskov) Efszben öntözött területeken az egymenetben végzett vetés Is hasonlóan jó eredményt adott. A kísérletek kétségtelenül biztatóak, s egy Igen progresszív talormánytermesztési technológiának a lehetőségével kecsegtetnek. Érdekesnek bizonyultak e kettős termesztéssel kapcsolatos kísérletek Is. A takarmányborső és a káposztafélék mellett megtekinthették a résztvevők a másodvetésben termesztett, Igen korai érésű Onda árpafajtát is, amelynek tenyészldeje mindössze 65—* 75 nap, és 3,5 tonnás átlaghozamot adhat. De kedvező körülmények között még ennél is többet. Klamarcsik Mária
