Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-10 / 40. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 9. Gabonatermelők járási értekezletének margójára A Somsai művelődési ház nagytermében gyűltek össze szeptember első hetében a Kassa-vldéki (Košice-vidiek) Járás mezőgazdasági üzemeinek vezetői és szakemberei, hogy megvitassák az idei gabonatermelés tanul­ságait és a Járási pártkonferencia határozatainak megfelelően kijelöljék tennivalóikat az elkövetkező esztendők termésének növelésére-X főbeszámolót Peter Kube) agrár­mérnök, a Járási mezőgazdasági Igaz­gatóság vezetője tartotta. Beszámoló­jában dicsérő szavakkal értékelte az elért eredményeket, de ugyanakkor tárgyilagosan tárta fel az előforduló hiányosságokat. A tanulságok Igen hasznosak lehetnek a következő évek­re. A dicsérő szavak ezúttal valóban Jogosak voltak, hiszen a Kassa-vidé­­ki Járás mezőgazdasági üzemel a me­zőgazdaság szocialista átépítése óta az Idén érték el gabonafélékből a legnagyobb termésátlagot. A 24 ezer 204 hektár területről 105 ezer 582 tonna gabonát takarítottak be, ami 4,38 tonnás átlagos hektárhozamnak felel meg. Az Idei tervfeladatot 10 ezer 917 tonnával túlteljesítették. Mindezek ellenére a Járást párt- és állami szervek az elért eredmények­kel elégedetlenek, és éppen ezért foglalkoztak kiemelten a gabonater­mesztés terén lévő tartalékok feltá­rásával. A kedvezőtlen Időjárás ellenére az Idei termés hektáronként átlagban 0,8 tonnával nagyobb volt a tavalyi­nál, és ez valóban jó fejlődést jelent. Viszont elgondolkoztató, hogy a já­rásban több mezőgazdasági üzem ter­méseredményei nem érték el a járá­si átlagot, illetve a szomszédos vagy a körzetükben lévő gazdaságok ter­mésátlagait. Milyen tényezők játszottak közre, hogy egyes gazdaságokban gyengén fizetett a föld, mikor tudjuk, hogy a gabona termesztése teljes egészében gépesített, és mind a gépi felszere­lés, mind a vegyszerekkel való ellá­tottság lényegesen jobb volt az el­múlt évinél? Ugyanakkor az elma­rasztalt gazdaságok az elmúlt évek során éppen Jő eredményeikről vol­tak közismertek. Mint például a Bu­­zltal (Büzlca), a Csányi (Čaňa), a Színál (Sefla) Zdaöal Efsz-ek. Kü­lönben, mint a Járást mezőgazdasági Igazgatóság jelentéséből és a felszó­lalásokból kitűnt, az Idén Is Jó ter­mésre számítottak. Május végén, a kalászolás Idején még úgy nézett ki, hogy Járásszerte aszályt hozott, s ez­zel keresztülhúzta a számításokat. A júliusi Időjárás sem kedvezett, mert több körzetben felhőszakadás és Jég­verés volt. A gabona több gazdaság­ban megdőlt. Sőt betegség is felütötte a fejét, mely elsősorban a búza utá­ni búzavetésekben tett Jelentős ká­rokat. A kedvezőtlen Időjárás tehát érzé­kenyen megvámolta a Kassa-vldéki já­rás gabonatermését. Ugyanakkor azonban felszínre hozott egy sor tech­nológiai és szervezési hiányosságot Is. Olyan hiányosságokat, amelyek ked­vező Időben is veszélyeztetik az erre a vidékre Jellemző állandó jellegű nagy terméshozamot. Helyes hát, hogy az értekezleten erről is szó esett. Az elővetemény jelentősége A legelső szembetűnő tanulság, hogy sem a korszerű gépesítés, sem a vegyszerek, sem más agrotechnikai módszér nem tudja pótolni a megfe­lelő előveteményt. Amikor ugyanabba a földbe kétszer egymás után vetnek búzát, már eleve számítani lehet ar­ra (normális feltételek között is), hogy a második év termése legfeljebb a hetven százaléka lesz az előzőnek. terméseredményeikben, hiszen dim­­bes-domfros határukban 5 tonnán fe­lüli termésátlagot értek el gabona­félékből. Megfelelő fajtaösszetétel Természetesen a búzatermelés idei tapasztalatai nem merültek ki az elő­­veteménnyel kapcsolatos megállapítá­sokban. Nagyon fontos az a követ­keztetés is, amely a helyes fajtavá­lasztékkal kapcsolatosan hangzott el az értekezleten. Kitűnt ugyanis, hogy a korai intenzív fajták, még az idei rendkívüli körülmények között is ki­váló eredményeket adtak. Sokat szen­vedtek viszont a késel Intenzív faj­ták, melyek ezúttal még a hagyo­mányos fajták hozamát sem érték el. Persze hiba volna egyetlen rossz év (M. Ciliim ermann óvá illusztrációs felvétele) Ha viszont kettőnél többszőr vetnek egymás után, vagyis monokultúrában termelik a búzát, ügy évről évre csök­ken a termésátlag is. Természetesen nem mindig Ilyen nagy a vész. Az Idei rendkívüli rossz időjárás azonban különösen kedve­zett a kártevőknrk. Ezt legjobban az állami gazdaságok sínylették meg, a­­hol a búza 20 százalékát búza után vetették. De a földműves-szövetkeze­tek Is 10—15 százalékát búza után vetették. Ennek tudható be, hogy ter­méshozamuk annyira elmaradt a szomszédos szövetkezetek mögött. Nyilván azok Is megszenvedték az Idei rossz esztendőt, de mivel ott job­ban ragaszkodtak a vetésforgóhoz, búzából lényegesen Jobb hozamokat értek el. Erre utal a Járási mezőgaz­dasági igazgatóság beszámolója Is, midőn a sikeres búzatermesztés szem­pontjából az elővetemény döntő fon­tosságát hangsúlyozta. Például a Niž­ná Myšfa-i Efsz ben betartották a ve­tésforgót, ami meg is mutatkozott terméséből azt a következtetést le­vonni, hogy ezután csak korai faj­tákat kell termelni. Más meteoroló­giai feltételek között esetleg más faj­ták Jobban viselkednek. Am a korai fajták kétségtelen előnyére mégiscsak föl kell figyelni. Meg kell dicsérni a gyengébb ter­melési adottságok között gazdálkodó Ruskovi és Kecorovcel Efss-t, vala­mint a Szepsl (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaságot, hiszen gabonater­mesztési programjukat maradéktala­nul teljesitették. Igen fontos Intézkedésnek bizo­nyult az egyes növények, fajták tu­dományosan megalapozott területi el­helyezése. Bebizonyosodott, hogy ahol mind a vetésforgót, mind a terület­­rendezési tervet betartják, ott össze­hasonlíthatatlanul nagyobb termést érnek el, mint azok a gazdaságok, amelyekben ötletszerűen Jelölik ki a vetésterületeket. Az Idei év Is azt bi­zonyítja, hogy a búza és más növé­nyek meggondolatlan területi elhe­lyezése káros és összeférhetetlen a tervszerű gazdálkodás alapelveivel. Miből mennyit? Noha az idei gabonatermés a Kas­­sa-vidéki járásban felülmúlta a vára­kozásokat, nyilván még jobban kell ügyelni minden kiló gabonára. He­lyénvaló veit hát az értekezlet részt­vevőinek az a megállapítása, hogy egyes gazdaságokban igen rákaptak a vetőmag túlzott adagolására. Hi­szen tapasztalatból ismert, hogy a túl sűrű vetés éppen olyan káros, mint a ritka. Leghelyesebb, ha min­den vezető a jól bevált gyakorlatból állapítja meg a szükséges vetőmag­mennyiséget, mégpedig az ezermag­­súly, a csírázást százalék, a fajta bok­­rosodási képessége, .valamint a vetés idejétől függően úgy, hogy a felté­teleknek- megfelelő kalászsűrűségot biztosítson. Egy biztos, mégpedig az, hogy a Kassa-vldéki Járásban az idén a legnagyobb termést, a Danúbia, a Viglnta és az Irts búzafajta biztosí­totta. A Košútka, a Vala, a Miro­­novszkaja és a többi búzafajta csa­lódást okozott. Szólnunk kell a műtrágyáról Is, mert néhol a szakszerűtlen használa­ta is súlyosbította a termés alakulá­sát. Az értekezleten kitűnt, hogy több gazdaságban nem törődtek a nitrogén és a foszfor helyes arányával, ami meg Is mutatkozott a hektárhozamok­ban. Általában 2:1 a legkedvezőbb arány, de a konkrét ellátottság és szükséglet módosíthatja ezt az ada­golást. Ilyen dolgokat manapság már minden szakembernek tudnia kell. Befejezésül Nem véletlen, hogy a kassal Járási pártbizottság és a Járási mezőgaz­dasági Igazgatóság olyan nagy hang­súlyt helyez a vetés alapos előkészí­tésére. A járás gazdaságainak Idei tapasztalatai Is azt az egyébként köz­ismert tényt bizonyítják, hogy jó ter­mést csak a jól előkészített magágy­ba vetett gabonától várhatunk. Az ér­tekezlet fel Is szólította a gazdasá­gok vezetőit, hogy ezután csak kel­lőképp előkészített táblákra enged­jék rá a vetőgépeket. Kár, hogy jó­váhagyott intézkedési tervük formá­lis, amit nem tudnak betartani, mert Igen sok esetben a búza későn érő kukorica után következik, holott az Irányító szervek a minél előbbi ve­tést szorgalmazzák. Ahol a korszerű agrotechnikai kö­vetelményeknek eleget tettek, ott ki­magasló termésátlagokat értek el. így a gabonatermesztés tervét a Nižná Myšfa-1 szövetkezet 131,8 százalékra teljesítette és terven felül 1416 tonna gabonát adtak a közellátásnak. A Rozhanovcl Efsz állami tervét 129,8 százalékra teljesítette, és terven fe­lül 1171 tonna gabonát értékesített. A Csécsi (CeCejovce) Ffsz-nek 129,4 százalékra sikerült gabonaprogramját teljesítenie, és a felvásár! ~>i tervét 1175 tonnával túlteljesítette. Az említett gazdaságok termésered­ményei azt bizonyítják, hogy a ked­vezőtlen időjárás ésotén Is el lehet érni jő, vagy viszonylag jó termésho­zamot, ha betartják az agrotechnikai szabályokat és megfelelő technoló­giát alkalmaznak. Rendhagyó időben került sor a ga­bonatermesztés alapos megvitatására, ám az intézkedések, amelyeket a ta­nácskozáson hoztak, korántsem rend­­hagyőak, hanem egy természetes fo­lyamat nélkülözhetetlen láncszemei. A mezőgazdaság alapvető ágazata a népgazdaságnak, s a CSKP XVII. kongresszusa világosan rámutat, hogy a beiterjer. Korszerű, nagy termelé­kenységű mezőgazda-ág megteremtése döntő tényezője egész gazdasági-tár­sadalmi fejlődésünknek, a nemzeti jö­vedelem gyarapodásának, az egész társadalom jóléta növekedésének. Jo­zef Závada, a járási pártbizottság ve­zető titkára záróbeszédében hangsú­lyozta, hogy a munka gépesítése, a vegyszerek széles körű használata, a talajjavítás, a korszerű agroteohnlka alkalmazása alapvetően megváltoztat­ta a mezőgazdaság anyagi és műsza­ki-tudományos feltételeit. Lehetővé teszi, hogy a Kassa-vldéki Járásban ts nagy és stabil hozamokat érjenek el, hogy biztosítsák a lakosság önel­látást programját. Lehetővé teSzl, hogy a 8. ötéves tervidőszak felada­tait maradéktalanul teljesítsék. Az új lehetőségek új követelmé­nyeket is támasztanak: az ipari jel-1 legű, nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés, a tudományos-műszaki vívmá­nyok eredményes alkalmazása több hozzáértést, jobb alkalmazkodást, szi­gorúbb fegyelmet, merőben új gaz­dálkodási szellemet és munka iránti magatartást követel mindenkitől, aki a mezőgazdaságban dolgozik. A tu­datos fegyelem és a lelkiismeretes munka alapja a kollektív vezetés. Ezért hívta fel a figyelmet a járási pártbizottság vezető titkára, hogy minden vonalon el kell mélyíteni és gyakorlatilag érvényre kell juttatni a szövetkezeti demokráciát. A tagsá­gi és vezetőségi ülések, az ágazati értekezletek, brígádgyűlések csak ak­kor tölthetik be szerepüket, ha min­denki valóban részt vesz a közös feledetek kijelölésében és végrehaj­tásában. Gondoskodni kell rőla, hogy a mezőgazdasági üzemek összes dol­gozóját bevonják a gazdaság problé­máinak megoldásába, de az így kitű­zött feladatok végrehajtásának kol­lektív ellenőrzésébe Is. A járási pártbizottság intézkedése! lehetővé teszik, hogy e jelenlegi mun­katorlódásban is idejében végezzék a sürgős szántóföldi munkákat. De az új gazdasági szemlélet kialakítására, a modern, nagyüzemi munkastílus és munkarend általánosítására vonatko­zó feladatok továbbra Is érvényesek, g minden mezőgazdasági vezető és szakember, a gazdaságok minden dol­gozója személyesen felelős végrehaj­tásokért, mert a szervezettebb, haté­konyabb munkától függ egész szocia­lista mezőgazdaságunk további fejlő­dése, színvonala. ILLÉS BERTALAN Hasznos tevékenység A* Idei Agrokomplex országos me- (Nitra) Özemében kifejlesztett, a ga­­zőgazdasági kiállításon az E jelzésű bonafélék nedvességtartalmának szabad térségben a látogató számos gyors mérésére szolgáló berendezés, olyan újítással ismerkedhetett meg, amely 20 százalékos nedves::égtarta­­amelyeket a mezőgazdasági és élei- lomig^használhatő, 0,5 százalékos pon­­miszer-ipari komplexumban sikerrel tossággal. A berendezést az Arany­­hasznosítottak. A felvételeken és a sarlóért folytatott versenyben ells­­rajzokon az olvasó ezek közül láthat merő oklevélben részegítették, egynéhányat. Köztudott, hogy az újítók és a fel­találók alkotó tevékenysége elválaszt­hatatlan részét képezi a tudományos­műszaki fejlesztésnek. A dolgozók ötletei népgazdaságunknak évente több millió koronás hasznot hoznak, főleg az anyag-, energia- és mun­kaerő-megtakarításon keresztül. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának hatáskörében az újítók és feltalálók tevékenysé­gét az Agrokomplex vezérigazgatósá­gának találmányi és újítási ágazati központja koordinálja. A központ ha­tékonyan támogatja és az össztársa­dalmi problémák megoldására irá­nyítja az alkotó dolgozókat, rendsze­resen szakmai tanácsadást nyújt a számukra, kihirdeti az ágazati téma­­feladatokat, s részt vesz a bevált ta­lálmányok és újítások mezőgazdasá­gi és élelmiszer-ipari üzemekben való terjesztésében. Mindamellett rendkí­vül nagy figyelmet szentel az újító- és feltalálómozgalommal kapcsolatos tanfolyamok szervezésének. Az Agro­komplex, az Invex és a Zenit kiál­lításokon rendszeresen népszerűsíti a legjobb ötleteket. А В kiállítási csarnokban volt lát­ható a bratislavai Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat nyltrai Orkán—80S Az újítási javaslat Leopold Lanfia­­riö nevéhez fűződik, megjelölési szá­ma: ZN 2/85. A légi (Ĺehnice) Cseh-, szlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezetben megvalósí­tott újítás lényege, hogy az SPS— 420-as járvaszecskázóboz használatos Orkán—80S típusú adapter az SPS— 35-ös járvaszecskázához is felhasz­nálható. A változtatások a követke­zők: az eredeti kardántengelyes meg­hajtást hldromotorral és láncos átté­tellel helyettesítették, módosították a vágószerkezet nyílását és az adapter­nek az SPS—35-ös járvaszecskázóhoz való felerősítését. A megoldással si­került pótolni az előbb említett jár­­vaszecskázőnál a kukoricaszár beta­karítására használatos adaptert, ame­lyet egyelőre hazánkban még nem gyártanak. A kiszélesített újítási javaslat az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának „Informácie“ című kiadványában jelent meg. ГШГШЭ Ai Orkán—80S jelzése adapter A változtatások lányege (A szerző felvételei) (blm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom