Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-03 / 39. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 2. Az alapos felkészülés meghozta eredményét az Érsekújvári (Nové Zámky) járásokban — 20 mezőgazdasági üzem nem tudott eleget tenni. Az értékelést szakmai vita követte, melybe többek között bekapcsolódott Gál Sándor agrármérnök, a Nagymegyeri Efsz elnöke, Andrássy Sándor agrármérnök, kandidátus, a Légi Efsz elnöke, Szarnák István agrármérnök, a Sládkovičovói Növénynemesltő Állomás tudományos munkatársa, Milán Krajüoviö, a Cíferi Efsz elnöke és Emil Spaldon akadémikus. GÁL SÁNDOR A7 tonnások képviseletében (balról jobbra) Anion Pajtinka agrármérnök, az Cszort Magtermesztő Állami Gazdaság Igazgatója, Csóka István, a Pozsonyeperjesi Efsz elnöke, Mészáros József, a Gellel Efsz elnöke, Fekete József, az Agrokomplex nagymegyeri üzemének Igazgatója, Dr. Bartalos Menyhért, a Sósszigeti Növénynemesítö Állomás vezetője és Szarnák' István’ a Sládkovičovói Növénynemesítö Állomás munkatársa — Idén a kerület gazdaságai kalászos gabonafélékből 5,55 tonna átlagos hektárhozamot értek el, ami a mezőgazdaság szocialista átépítésének történetében a harmadik legjobb eredmény. A kerület mezőgazdasága 2,5 millió tonna gabonát termelt, mely a kalászos gabonafélék országos termésmennyiségének a 22 százalékát teszi ki. A kedvezőtlen Időjárási viszonyok mérséklésében döntő szerep jutott az alapos felkészülésnek, a jól szervezett munkának és a Javuló anyagi-műszaki ellátásnak. A mezőgazdasági termelésen belül jól érvényesült a növénytermelés kettős szerepe. Nemcsak a lakosságot látta el alapvető élelmiszerekkel és az élelmiszeripar több ágazatát nyersanyaggal, hanem érdemlegesen hozzájárult a másik fő ágazat, az állattenyésztés takarmányalapjának a megteremtéséhez is — hangsúlyozta bevezetőjében Július Pauke. — A tavalyi szélsőséges időjárás okozta 370 ezer tonnás lemaradást — a kalászos gabonafélék gazdag hozamának köszönve — 101 ezer tonnával sikerült csökkenteni, s az optimizmust növeli az a tény, hogy a szemes kukorica terméskilátásai is jók. A kalászos gabonafélék termesztésében elért kiváló hozamok többéves következetes munka eredményei. Mezőgazdasági üzemeink jól alkalmazzák a tudomány eredményeit. Nagy termőképességfl fajtákat termesztenek, jól választották meg az adottságaikhoz Igazodó fajtákat, nagy gondot fordítanak a növények biológiai igényeinek kielégítésére, a talaj tápanyagpótlására, megművelésére, a növényvédelemre, az optimális Időben, 16 minőségben való vetésre, betakarításra — összegezve a termesztési technológia komplex szervezett végzését — mondotta Ivó Sole, majd hozzáfűzte: — A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kibontakozott 7 tonnásak mozgalma nemcsak mozgalom, hanem olyan szakmai és politikai háttér is. amely egyértelműen utal a potenciális tartalékok kihasználásának lehetőségeire. A héttonnások mozgalmának — a mozgalomba bekapcsolódott gazdaságok, öntözéses körülmények között szemes kukoricából a 9 tonnás átlagos hektárhozam elérését Is vállalták — élére a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz került 7,31 tonnás átlagos hektárhozammal. A listavezetőt — a hozamok sorrendjében — az alábbi gazdaságok követik: a Feibári (Horný Bar), a Lúcsi (LűC na Ostrove), a Nagymegyeri (Calovol, a pozsonyeperjesi (lahodná) és a Trebaticei Egységes Földműves-szövetkezet, az Agrokomplex nagymegyeri üzeme, a Piešfanyi Efsz, az Oponicei Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdasága, az Ostrovi, a Cíferi, a Gellei (Hoiice) és a Voderadyi Egységes Földműves-szövetkezet, az Gszori (Kvetosiavov) Magtermesztő Állami Gazdaság, a Sósszigeti (Soláry) Növénynemesítö Állomás. A felsorolt gazdaságok 11 ezer S81 hektáron termesztettek kalászos gabonaféléket, mely a kerület vetésterületének 3,4 százalékát tette ki. A mozgalom elvárásainak objektív tényezők folytán — főleg a Komáromi (Komárno), a Galántai (Galanta) és tűk a magyar öthalommal, mely korai fajta, a termőhelyi adottságaink között jó termőképességet és termésbiztonságot mutat, kiváló sütőipari tulajdonságokkal rendelkezik. Gazdaságunkban a műtrágyázás alapelve az, hogy a termesztett növény, illetve fajta termőképességének teljes kihasználásához szükséges tápanyagot maradéktalanul biztosítsuk. A számításnál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: — az adott táblán és fajtánál elérhető maximális termelés; — a talajvizsgálat eredménye; — ezenkívül különböző korrekciókat alkalmazunk az előző évi istállótrágyázás, az elővetemények nagyobb tömegű szármaradványa stb. figyelembevételével. A kálium és a foszfor teljes adagját — hektáronként 80—90 kg foszfor és 120—130 kg kálium tápanyagot — a talaj tápanyag-tartalmától függően ősszel dolgozzuk be a talajba. Közvetlenül a vetés előtt hektáronként 30—40 kg nitrogént adagolunk, a további mennyiséget pedig a növény fejlődési szakaszai szerint — a bokrosodás kezdete, a bokrosodás befeteződése, a szárbaindulás, kalászolás — adagoljuk. A tenyészidőben négyszeri adagolással 120—130 kg nitrogéntartalmú műtrágyát használunk fel hektáronként. Idén a búzánál például hektáronként 180 kg''nitrogéntartalmú műtrágyát használtunk fel. A fejtrágyázást a tenyészidőben. talaj- és növényvizsgálat alapién végezzük. A talajmintákat 0—30. illetve 30—60 cm mélységből vettük, a nővényvizsgálat alapján pedig a nitrogén és a kálium arányát értékeltük. A gyökérbetegségek ellen — a fertőzöttség fokának megfelelően — hektáronként 0,6—1,0 kg Fundazolt használunk a bokrosodás szakaszában. A Usztharmat, a gabonarozsda és a fuzárlum elleni növényvédelmi teendőket a szárbaindulás befejező szakaszában és a kalászolás kezdeti stádiumában végezzük Fundazol— Tilt kombinációval. A növényvédő szerek kijuttatásánál a művelőutas eljárást alkalmazzuk, a közeljövőben áttérünk a folyékony műtrágyák alkalmazására, s azokat a növényvédő szereket részesítjük előnyben, amelyek nem váltják ki a kalászok deformálódását. Kiegészítésként még hozzáfűzném, hogy helytelenítem azokat a törekvéseket, melyek a vetőmag csökkentését szorgalmazzák. A vetőmag menynyiségét — ezt nem én, hanem a szakirodalom mondja ki egyértelműen — a fajta sajátossága és az agrotechnika színvonala határozza meg. Ezért a sikeres gabonatermesztés alapvető feltételének változatlanul a klasszikus értelemben vett, tó minőségű és beérett magágyat kell tekinteni.1 4 SZAMÄK ISTVÁN — Több évtizedes nemesitől tapasztalatom szerint nemcsak a környezet biológiai részét, hanem a fajta biológiai termőképességét Is hasznosítani kell. Nézetem szerint óriási lehetőségek vannak az agrotechnikai beavatkozások ésszerű és céltudatos alkalmazásában. Nem a véletlen műve, hogy a 7 tonnások „családját“ leginkább -} a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei gyarapítják, ugyanis itt tartják be légkövetkezetesebben ezeket az agrotechnikai követelményeket. JNagy tartalékokat látok az öntözéses gabonatermesztés továbbfejlesztésében. s tovább kell javítani az öntözési és az agrotechnikai kutatás együttműködését a tiftvénynemesítéssel. Maga a biológiai háttér és a növénynemesítési anyag rengeteg újat Ígér, s szinte biztosra veszem, hogy a növénytermesztési, szakemberek elvárásait az ezredfordulóig teljesítik. MILAN KRAfCOVlC — A nagy teljesítményű traktorokat, a megfelelő munkagépek hiányában szinte lehetetlen hasznosítani. Amennyiben az alapvető munkagépek gyártásának, beszerzésének, választékának kérdése nem oldédtk meg, akkor annak káros hatása mutatkozhat a nehéztraktorok terjedési ütemében, a meglévők gazdaságos üzemeltetésében — mondotta. A továbbiakban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai országokban tett tanulmányi útjának tapasztalatait felelevenítve megjegyezte, hogy ezekben az országokban ma már nem ritkaság a 10 tonnások mozgalma. EMIL ŠPALDON akadémikus — Az okszerű műtrágyázásból adődő termésnövekedés még ma Is az egyik legjelentősebb agrotechnikai tényező. Ugyanakkor az Is Ismert, hogy az utóbbi években elért nagy hozamok további növelése csupán műtrágyázás által egyre nehezebb feladat, másrészről a növények tápanyagigényét meghaladó mennyiségű műtrágya a környezetre ínövény—talaj— víz) kedvezőtlen hatású Is lehet. Ezért valóban szükség van a műtrágyázás hatásának, következményeinek tárgyilagos elemzésére, az esetleges károsodás mérséklését, sőt megelőzését szolgáló intézkedések kidolgozására. A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdaság} Főiskola kiadott Ilyen jellegű szakkönyvet — amely egyebek között elemzi a gazdasági környezetet Is, amelyben a műtrágyázás végbemegy — sajnos a szakemberek érdeklődése e kiadvány Iránt szinte minimális. A tanácskozás tapasztalatait Knntek elvtárs zárszavában foglalta öszsze Többek között rámutatott, hogy a feltételek biztosításával — ismerve az irányításban dolgozók felkészültségét, szakértelmét, a dolgozók áldozatkész, odaadó munkáját — az elkövetkező években további dinamikus fejlődés várható a gabonafélék termesztésében. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az Indokolatlan szóródások felszámolása, a lemarariozők felzárkózása, s a 7 tonnások példájából kiindulva a szellemi tőke és a gépi erő kamatoztatása, a tudomány és a gyakorlat összhangja. CSIBA LÁSZLÓ (Fotó —sk MI a fenti szárítási költségek csökkentését két Herzonyec csőtörő kombájn üzembe állításával szeretnénk elérni, ami persze nem lesz egyszerű, mert eddig nem alkalmazott technológiai eljárásról van szó. Az elmondottak egyúttal azt is példázzák, hogy elodázhatatlan a mezőgazdasági üzemek szárítási kapacitásának a bővítése. A termelő a kalászos gabonafélék hozamát a fajtával tudja a legegyszerűbben fokozni. S tegyük hozzá — ezt elsősorban a nemesítőknek köszönhetjük —, hogy az elmúlt években volt is mivel ezt elérni. Nem szabad azonban egyértelműen csak a fajtáknak köszönni terméseredményeinket. A hozamok színvonalának alakításában a technikai bázisnak Is meghatározó a jelentősége. A biológiai háttér mellett egyre inkább tudomásai kell vennünk a megfelelő talajmegmunkáló eszközök, vetőgépek, növényvédő szerek meghatározó szerepét is, melyek biztosításához ezúttal is kérem az illetékesek segítségét és támogatását. A megfelelő gépállomány szükségszerűségét két szempontból Is kiemelném. A magágykészítésnél — a megfelelő üzemszervezés mellett — nemcsak a minőségre, hanem az energia és víztakarékos talajmegmunkálásra is törekednünk keli. Ma már szinte törvényszerű, hogy e feltételek teljesítésével tudunk csak ANDRÄSSY SÁNDOR у — Szövetkezetünk termelőhelyi adottságai között az egyes búzafajták a következő hozamokat adták: Danubia 8,4 t/ha, Viginta 8,1 t/ha, Vala 8,0 t/ha, Agrg 7,9 t/ha. Űtszáznyolcvan hektár átlagában 8,1 tonnás terméshozamot értünk el, s a búzatermesztés 3944 tonnás tervét 754 tonnával túlteljesítettük. A búzatermesztésben elért eredményeinket elsősorban a fajtamegválasztásnak, az elővetemények kiválasztásának, az optimális időszakban végzett vetésnek, a tározó és az Indító öntözésnek, a gondos növényvédelemnek és az okszerű műtrágyázásnak köszönhetjük. Az egyes fajták termőképességét kísérleti parcellákon próbáljuk ki, s csak a „jól vizsgázó“ fajtákat alkalmazzuk a köz termesztésben. Az idei kísérleti megfigyeléseink szerint a legjobb eredményt a Danubla 9,72 t/ha; az SK—5560 9,72 t/ha; az Iris 8,33 t/ha; a Vala 8,05 t/ha és a Viginta 7,87 t/ha adta. Ennek megfelelően a köztermesztésben a Danubiát, a Vigintát, az Irist, az Agrát és az SK—5560-ast részesítjük előnyben. A felsoroltakon kívül új csehszlovák, magyar, szovjet és jugoszláv fajtákkal is bővítjük választékunkat, köza biológiai háttér által támasztott követelményeknek megfelelni. El kellene érni végre, hogy a technikai hátteret biztosító szakemberekkel és intézményekkel Is úgy tudnánk szót érteni, mint például a nemesítőkkel. Az új szabályozók kiváló minőséget és magas színvonalú termelést követelnek tőlünk, ami gyakorlatilag az 'önköltségek csökkentésének szükségszerűségét diktálja. Ez utóbbi előtérbe helyezése ellenére is egyre jobban mélyülnek és szélesednek a jövedelemelvonás csatornái, s ebből a szempontból nem gondmentes az előttünk állő ősz sem. Szemes kukoricából akár rekordtermésre is számíthatunk, a növényzet érése azonban nagyon eltolódott. Meglátásaim szerint — még a legkedvezőbb ősz esetén is — 30—35 százalékos betakarítási nedvességtartalommal kell számolnunk. A 2,20 koronás százalékonkénti költség mellett 1 tonna szemes kukorica követelményeknek megfelelő szárítása a felvásárlónál 350—500 koronába kerül. — Nemcsak a tanácskozáson elhangzottak időszerűsége miatt, hanem egyébként is meghatározó jelentőséget tulajdonítok az agrotechnikának és a biológiai háttér biztosításának. Ennek természetesen oka van. Kétségtelen, hogy növénytermesztésünk legnagyobb sikerei az utóbbi évtizedekben a kalászos gabonafélék termesztésében születtek. Önmagában ez az eredmény egyidőben ható, több irányú beavatkozásnak köszönhető. E beavatkozások feltételei nagyvonalakban: a betakarítási idő szűkítése, optimalizálása, fajtaspecifikus termesztési technológia alkalmazása, nagy termőképességű, gazdaságos víz- és tápanyagigényű korszerűbb fajták gyors ütemű elterjesztése. Tömören így összegezhető a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság szervezésében sorra került tanácskozás mondanivalója, melyen többek között megjelent Ivan Knotek, a kerületi pártbizottság vezető titkára, Július Pauke, a kerületi pártbizottság titkára, Ivó Sole, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője, s a gabonafélék termesztésében élenjáró 16 mezőgazdasági üzem képviselője.
