Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-03 / 39. szám

1987. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES' Tejminőség Az 1988-as év január elsejével vég­érvényesen életbe lép a tej minősé­gére vonatkozó 57 0529-es számú szabvány. Ma ez már nem újdonság a mezőgazdasági üzemek számára, hiszen elfogadására, a szükséges fel­tételek megteremtésére jóformán 1985-től készülnek. Ugyancsak a fel­készülést, a megszigorított követel­ményekhez való fokozatos igazodást szolgálják ez év elejétől a tej minő­ségi besorolására érvényesített át­meneti intézkedések, amelyek a 48 6101-es számú szabványhoz viszonyít­va lényegesen igényesebbek. Az ú| szabvány életbe léptetésének fő cél­ja, hogy az emberi táplálkozásra és tejipari feldolgozásra egyaránt kiváló beltartalmi érlékű, s minden tekin­tetben megfelelő technológiai tulaj­donságú tej kerüljön. A tej mechanikai szennyeződésével és tulajdonságaival szemben támasz­tott szokványos követelmények mel­lett előtérbe került a mikrobiológiai szennyezettség, amely tulajdonkép­pen a tej minőségének egyik alapve­tő meghatározója lesz. Az új szab­vány értelmében a csíraszám a kivá­ló minőségű tej esetében sem halad­hatja meg a 300 ezret, az I., II. és III. osztályú tejnél pedig millilite­renként az 500 ezret. Az eddigi át­meneti intézkedések értelmében a kiváló minőségű tej 500 ezer, az I., II. és III. osztályú pedig 750 ezer csí­rát is tartalmazhatott. Az új szab­vány értelmében a kiváló minőségű tej nem tartalmazhat — millilite­renként — 200 ezernél több mikro­­szervezetet, ebből a baktériumok szá­ma nem haladhatja meg az ezret. A mikroszervezetek száma az I. osztályú tejnél nem lépheti túl az 500 ezret, a II-nál a 2 millió 500 ezret, a III. osztályban pedig a 20 milliót. A kolibaktériumok száma az I. osztályban 30 ezerig; a II-ban 40 ezerig, a Ill-ban pedig 60 ezerig terjedhet. Míg ezidáig az I. és a II. fokozatú mechanikai szennyeződés nem befolyásolta a reszazurin vizsgá­lat eredményét, az új szabvány ér­telmében a szennyezettség I., II. és Ili. fokozatának megfelelően minősí­tik a tejet is. A tej fizikai és kémiai tulajdonságaival kapcsolatban a kö­vetelmények a következők: a tej mi­nimális zsírtartalma a 33 g/1, mini­mális zsírmentes szárazanyag-tar­talma pedig 8,60 százalék. A refrak­­tométeres vizsgálat során el kell ér­ni minimálisan a 38 fokot, a tej mi­nimális és maximális savanyúsága 6,2 X 2,5 — 8,0 X 2,5 mmol/1 között Ingadozhat, a tej joghurt kultúra se­gítségével vizsgált erjedési képessé­gének minimális értéke 20 X 2,5 mmol/1. Ezentúl a tejben szigorúan vizsgálják az Idegen anyagok jelen­létét is. A tej nem taralmazhatja vegyszerek, fertőtlenítő és mosósze­rek, antibiotikumok és aktív biológiai anyagok szermaradványait. A tej mi­nőségi osztályba való besorolása ha­vonként legalább két mintavétel alapján történik. A kiváló minőségű tej esetében mindkét mintának el kell érni ezt a minősítést. A további osztályok esetében a végleges minő­sítés az egyes minták aritmetikai át­lagának meghatározása alapján tör­ténik. Ennek értelmében az I. osz­tály átlaga 1,5 ig terjed, a II. osz­tály átlaga 1,5—2,5 között ingadozik, a Ili. osztályú tej esetében pedig 2,5 felett van A szabványból kiragadott legfonto­sabb minősítési mutatók is jói jelzik, hogy az új szabvány meglehetősen igényes követelményeket támaszt a tej minőségével szemben. Ez egyben ADunaszerdaheiyi (Dun. Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben kiemelt figyelmet fordítanak a nyolcadik ötéves tervidőszak má­sodik éve feladatainak maradéktalan teljesítésére. Sajnos az év eleji ked­vezőtlen időjárás sok komplikációt okozott, melyek kihatottak a mun­kálatok folyamatos végzésére. Ez kü­lönösen negativen érezteti hatását az állattenyésztésben, de jelentős káro­kat okozott a gyümölcs- és szőlőter­mesztésben is. jelentős kiesések ke­letkeztek az építkezési munkákban is. Az állattenyésztésben a legnagyobb problémák a sertéshús- és a tejter­melésben jelentkeztek. Az idei év el­ső felében a járás mezőgazdasági üzemei a tervezettnél több mint 1.8 millió literrel kevesebb tejet adtak a közellátásnak. így a tervet mind­össze 96,4 százalékra teljesítették. Ennek következtében az állattenyész­tés bruttó termelésében közei 8 mil­lió korona kiesés mutatkozott. A gaz­daságokban mindent elkövettek an­nak érdekében, hogy a tervfelada­tokat teljesítsék. A nyári hónapokban a hatékony intézkedések következté­ben fokozatosan csökkentették a le­maradásukat. Augusztus végéig a 13 az új szabvány tükrében azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemekben fukozott erőfeszítést kell majd kifejteniük a minőségi követel­ményeknek megfelelő tej kitermelé­sére. Hiszen a tej minőségétől füg­gően jelentős pénzeszközök foroghat­nak kockán. Ezért az utóbbi évek folyamán számtalan felmérést végez­tek az új szabvány gyakorlati kiha­tásának a vizsgálatára. Az idén az Állami Aliat-egészség­­ügyi Felügyelőség szlovákiai méretű szimultán vizsgálatot végzett. A vizs­gálathoz összesen 2 ezer 667 tehené­szeti telepről — áprilisban és június­ban — gyűjtötték be és vizsgálták meg a tejmintákat. A vizsgálat ered­ményeiből több hasznos következte­tés vonható le. Az átmeneti intézkedések alapján vizsgált minták 28,4 százaléka az I., 44,5 százaléka a II., 25,7 százaléka pedig a III. osztályba került. A szab­ványnak a tejmínták 1,4 százaléka nem felelt meg. Az új szabvány mu­tatói alapján vizsgált minták 27,7 százalékát az I., 25,3 százalékát a II. , 43,6 százalékát pedig a III. osz­tályba sorolták. A felsorolt adatok érzékelhetően jelzik, hogy mfg a két vizsgálati módszer között az első osztályú tej esetében alig tapasztal­ható különbség, addig az előző mód­szerrel vizsgált másodosztályú tejnek több mint a fele — az ój szabvány alapján — a III. minőségi osztályba került át. Nagyobb volt a szabvány­nak nem megfelelő tejminták aránya is, amely a szabvány érvényesítésé­vel elérte a 3,3 százalékot. A hűtési technológiában felmerülő problémák­ra utal az áprilisban és júniusban végzett vizsgálatok közötti különb­ség. Míg áprilisban a tejnek 32,3 szá­zaléka került I. osztályba, addig jú­niusban mindössze 23,9 százaléka. A vizsgálat fényt derített arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági üzemben a hűtőberendezések elavultak, elha­nyagoltak vagy nem elegendő a be­fogadóképességük. Ennek következ­tében a tej hűtést folyamata sem fe­lelt meg a szabvány által előírt kö­vetelményeknek, miszerint a tejet 90 perc alatt kell lehűteni. A vizsgálat eredményeit kerületek szerint is értékelték. A legjobb ered­ményt a Nyugat-szlováklai kerület­ben érték el. A legkedvezőtlenebb helyzet a Kelet-szlovákiai kerületben mutatkozott, ahol az I. osztályba a minták mindössze 14,2 százalékát, a III. osztályba viszont a tej 63,1 szá­zalékát sorolták be. A minták 4,3 szá­zaléka nem volt megfelelő. A vizsgálat feltárta, hogy a tej gyengébb minőségének okai között több olyan hiányosság szerepelt, amely kimondottan a hanyagságnak, a nem megfelelő munkaszervezésnek volt a következménye. így például gyakran tapasztalták az ellenőrzések elmulasztását, a segédeszközök — tö­rülközők, edények stb. — hiányát, a fe|ő- és hűtőberendezések hanyagul végzett tisztítását, a fertőtlenftő sze­rek szakszerűtlen használatát. Több tehenészeti telepen nem fordítottak kellő figyelmet a tehenek tisztántar­tására, a tőgy fejés előtti lemosásá­ra, a fejőberendezések szakszerű ke­zelésére. Nagyon sok mulasztást tapasztal­tak a higiéniai követelmények betar­tásában. A Szlovákia viszonylatában 2409 tehenészeti telepen végzett vizs­gálatok alapján a tehénistállők közel 16 százalékában a környezet nem fe­lelt meg a higiéniai követelmények­nek. A tehenek rendszeres-tisztítását az esetek 20 százalékában elmulasz­tották. Továbbá a szociális létesítmé­nyek az esetek 24,50 százalékában nem feleltek meg a követelmények­nek. A tehenészeti telepek 12 száza­lékán nem végezték el kellőképpen a fejőberendezések tisztítását. A sort lehetne folytatni tovább ... — Az általunk végzett szlovákiai méretű vizsgálatoknak nem a szank­cionálás volt a vezérlője, hanem az volt az elsődleges célja, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben konkrétan rámutassunk az objektív és a szubjektív jellegű hiányosságuk­ra — mondotta MVDR, Štefan Hala­­dej professzor, a tudományok kan­didátusa, az Állami Állat-egészség­ügyi Felügyelőség központi igazgató­ja, majd így folytatta: — Ezért szin­te valamennyi tehenészeti telepen részletes felmérést végeztünk a hi­giéniai követelmények betartásával kapcsolatban. Hiszen itt megy végbe a tejtermelés és ha az istállókban, a tej- és hűtnházakban kedvezőtle­nek a higiéniai feltételek, jó minősé­gű tej aligha várható. Igaz, gyakran objektív okok is tapasztalhatók. Pél­dául a tehenészeti telepek közel 40 százalékán nem volt megfelelő a víz. Az illetékes szervekkel együttműköd­ve ezeken a telepeken a vízkérdés mielőbbi orvoslását szorgalmazzuk. Tehát egyrészt igyekszünk a gazda­ságoknak segítséget nyújtani az ob­jektív nehézségek áthidalásában, másrészt viszont rámutatunk azokra a gyenge pontokra, azokra a hiá­nyosságokra, amelyeket a gazdasá­gok kiküszöbölhetnek. Megkülönböz­tetett figyelmet fordítottunk a neve­lőmunkára. Az idén a Kassai (Ko­šice) Állatorvosi Továbbképző Inté­zet, valamint a Nyitrai (Nitra) Mező­­gazdasági Főiskola közreműködésével a mezőgazdasági üzemek zootechnl­­kusai számára továbbképző tanfolya­mokat szerveztünk. Ezek keretében az állattenyésztők elsajátíthatják a tejtermés és kezelés alapvető higié­niai ismereteit, megtanulhatják a fer­tőtlenítő szerekkel való szakszerű bá­násmódot. Felhívjuk a figyelmüket a leggyakrabban elkövetett hibákra, hiányosságokra stb. Pozitivan érté­keljük, hogy a mezőgazdasági üze­mek nagy érdeklődést tanúsítottak a továbbképző tanfolyamok iránt, oly­annyira, hogy mindig több volt a jelentkező, mint amennyi helyünk volt. Remélem ez év végéig az igé­nyeknek eleget téve befejezhetjük a tanfolyamot. A közeljövőben hasonló továbbképzést szeretnénk a tejipari dolgozók számára is szervezni. A beszélgetésből kiderült, hogy a tejminőség ellenőrzése tekintetében az eddiginél több feladat hárul az Állami Állategészségügyi Felügyelő­ségre. Az egyes járásokban már lét­rehozták a tejminőséget ellenőrző ál­lat-egészségügyi felügyelőséget. Re­mélhetőleg az állat-egészségügyi tör­vény jóváhagyása után egy olyan ellenőrző hálózat épül majd ki, amely az őstermelőtől kezdve egé­szen a fogyasztásig, a tej és a tejter­mékek szállításáig rendszeresen és folyamatosan felügyel majd a tej mi­nőségére. KLAMARCSIK MARIA Kevesebb gond lenne a tej minőségével, ha a mezőgazdasági üzemek ilyen korszerű fejűberendezéssel rendelkeznének Hagyományos fel­tételek mellett is lehet jó minőségű tejet termelni. Ezt a Nagymegyeri (Calovo) Élsz dol­gozóinak példája is igazolja. A tejminőség szem­pontjából az Istál­lók tisztántartása alapvető követel­mény (Tóth József (1) és archívumi fel­vételek) Céljuk a tervfeladatok maradéktalan teljesítése tejértékesítésben 1,5 millió liter volt a lemaradás. Ennek ellenére még mindig jelentős különbségek vannak az egyes mezőgazdasági üzemek tej­termelése között mennyiségben és minőségben egyaránt. Vannak olyan mezőgazdasági üzemek, melyek fo­lyamatosan teijesftik tervfeladataikat, és eleget tesznek a minőségi köve­telményeknek is, a másik oldalon vi­szont akadnak olyan közös gazdasá­gok, melyek 90 százalékra sem tel­jesítik kötelezettségeiket, s a tej ja­va részét második, illetve harmadik osztályban értékesítik. • Ugyancsak szembetűnő különbsé­gek tapasztalhatók a sertések hizla­lásában. illetve az egy kiló sertés­hús termelésére fordított erőtakar­­mány-felhasznáiásban. Mfg a járás szövetkezeteiben az első félévben az átlagos napi súlygyarapodás átlaga 0,562 kiló volt, és 3,65 kiló abrakta­karmányt fordítottak egy kiló sertés­hús előállítására, addig az állami gazdaságokban a napi felhfzás 0.554 kilót, az erőtakarmányfogyasztás pe­dig 3,61 kilót tett ki. A járás mező­­gazdasági üzemei között ugyancsak nagyok az eltérések. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a súlygyarapodás na­pi átlaga 0,481 és 0,632 kilő között mozog, mfg az erőtakarmány-fogyasz­­tás 3,465 és 4,192 kilő között ingado­zik. Szükséges, hogy az év hátralévő időszakában az illetékes mezőgazda­­sági üzemek vezetői hatékony intéz­kedéseket hozzanak egyrészt a lema­radások behozására, másrészt a jö­vedelmezőség és a gazdaságosság nö­velésére. További kieséssel számolnak a sző­lő- és gyümölcstermesztésben. Az egyes mezőgazdasági üzemekben már kidolgozták azokat az intézkedése­ket, melyek során mérsékelik, illetve behozzák a lemaradást. A pénzügyi gazdálkodás terén — az első félév­ben — kilenc szövetkezet ért el a tavalyinál jobb eredményeket. A nö­vekedés a Hegyétei (Kútniky) Efsz­­ben a legnagyobb, de ott sem érte el az elmúlt évi szintet. A tavalyi­nál nagyobb növekedési szintet négy szövetkezetben értek el, ezek közöl a Feisőpatnnyi (Horná Potöü) Efsz áll az első helyen. Több az olyan szövetkezet,, ahol az elmúlt évhez viszonyítva visszaesés tapasztalható, így van ez a Vásárüti (Trhové Mýto) és a Dercsikai (Jurová) Efsz-ben, valamint több más mezőgazdasági üzemben is. Növekedett a szövetke­zetek eladósodása. Ennek ellenére megvannak az előfeltételei annak, hogy az év végéig az említett muta­tók terén javulás álljon be. Sok függ természetesen az egyes gazda­ságok vezetőitől, a tagság munkakez­deményezésétől, és aktivitásától is. Szükség esetén minden eszközt fel kell használni a gazdasági eredmé­nyek javítására, hogy a tervezett tel­jesítményeket elérjék, és ne kelljen csökkenteni a jutalmazásra fordított pénzeszközöket. lelentűs tartalékok találhatók a mezőgazdasági termények javításá­ban is. Nagyobb kezdeményezést várnak a szolgáltatások fejlesztésé­ben. A járás mezőgazdasági üzemel mindig élen jártak az új hatékony termelési módszerek meghonosításá­ban. Bátran és kezdeményezően, koc­kázatvállalással egybekötve valósítot­tak meg több újítást és gyártási el­járást Az idei nehéz aratásban is példásan helytálltak. A járás nem­csak behozta az előző évből szárma­zó lemaradást a gabonatermelésben, de terven felül adott el gabonát az állami alapokba. A tejtermelésben is adottak a fel­tételek a feladatok teljesítéséhez. Va­lamennyi mezőgazdasági üzemben növelték a másodvetések vetésterü­letét, s ezáltal meghosszabbították a zöldtakarmányozás időszakát, és csökkentették a termelési költsége­ket. A gazdaságok jól képzett szak­embergárdával és anyagi-műszaki alappal rendelkeznek, jók a kilátá­sok az őszi betakarítási munkák si­keres befejezéséhez. Az előjelek sze­rint jó kukoricatermés várható. A munkakezdeményezés és aktivitás a noszf 70. évfordulója jegyében foko­zódik, ami a szocialista kötele­zettségvállalásokban |ut kifelezésre. Tettrekészségből és alkotókedvből pedig nincs hiány a mezőgazdasági üzemekben. A közös gazdaságok ve­zetőinek és dolgozóinak eltökélt szándéka, hogy az év hátralévő ré­szében mindent elkövetnek a kitűzött feladatok hiánytalan teljesítéséért. SVINGER ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom