Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-03 / 39. szám
TÉLI ZÖLDSEGTÄROLÄS A veteményeskertben, kiskertben megtermett zöldség a család egész téli szükségletét is fedezheti. A frissen fel nem használt zöldségféléket tartósíthatjuk vagy megfelelő módon hosszú ideig eltarthatjuk. Tisztítva, feldarabolva a termés egy része mélyhűtő ládában tárolható. Sós vízben megfőzve, „dunsztos“ üvegekben szinte bármelyik zöldségféle tartósítható. Hőkezelés nélkül, sóban tehetjük el a paprikát, a gyalult tököt, a reszelt vegyes zöldséget, a gombát stb. A későbbi felhasználásra szánt gyümölcsök, zöldségek szeletelve, aprítva kb. 50 C-fokos sütőben vagy a napon száríthatok, aszalhatok. A legjobban mégis az eredeti állapotukban eltett, a frissel csaknem egyenértékű terményeket tudjuk felhasználni az ételek készítésekor. Az egész télen át tárolható gyümölcse к választéka kicsi (téli alma, körte, csemegeszőlő). A zöldségválaszték bővebb, a gyökérzöldségek, a burgonya, a káposztafélék, valamint a téli hagymafajták kedvező körülmények között tavaszig eltarthatók. A megfelelően előkészített zöldségféléket a bevált és régóta ismert módszer szerint veremben, prizmában és természetesen pincében, kamrában, a garázs szerelőaknájában vagy félig a földbe süllyesztett, épített tárolóban helyezhetjük el. A terményeket még növekedésük idején úgy kell gondozni, hogy téli tárolásra alkalmasak legyenek. Nem szabad például a növényeket túlöntözni, mert a magasabb víztartalom miatt gyorsabban romlanak. A műtrágyát fejlődési szakaszaikban egyenletesen adagoljuk, hogy például az érést késlel-Vitaminpincék tető hatású nitrogénműtrágya ne csökkentse a tárolhatóságot. Ha az időjárás meleg és csapadékszegény, a termést korábban kell felszednünk, hogy ne legyen túlérett, elöregedett. PINCÉBEN, TERASZON A pincében tárolt zöldségféléket fertőzésmenies, tiszta, nem teljesen száraz, lehetőleg folyami homokba ágyazzuk. A kitakarítntt, esetleg ki is meszelt és X—2 %-os rézgálic oldattal vagy növényvédő szerekkel is fertőtlenített pince védett sarkában terítsük szét a homokot. Még jobb a nagyméretű faláda, melyben homokkal rétpgezve rakjuk el a gyökérzölAégeket. Pince hiányában a szélvédett, falakkal is körülvett teraszt használhatjuk. Legalább „SO kg-os“ faládát súroljunk tisztára, szárítsuk ki, majd béleljük műanyag fóliával. Az aljára terítsünk 10—15 cm-es tiszta homokréteget, s rétegenként, homokkal befedve helyezzük el benne a zöldségféléket. A fóliával takart ládát hidegben szigetelő lapokkal régi takarókkal, hullámpapírral borítsuk be. A lépcsőfeljáró alatt vagy •más védett helyen a hideg beálltáig nagy faládában a zellert, a petrezselyemgyökeret a zöldjükkel együtt, homokos talajba ültetve tárolhatjuk. Félig földbe süllyesztve a szabadban is elhelyezhetünk egy fedeles ládát, ugyancsak homokkal töltve. Gyökérzöldségek, karalábé, póréhagyma, esetleg káposztafélék tárolására alkalmas. Faláda hiányában zöldségtárolásra fedeles műanyag tartályt használjunk. Az edényben homokkal rétegezve, ügy helyezzük el a répát, gyökeret, hogy sem a rétegek, sem az egymás mellé rakott példányok ne érjenek egymáshoz. PRIZMÁBAN, veremben A talajba kb. 30 cm mélyen süllyesztett, nagyobb részben talajfelszín feletti tároló a prizma. A káposztafélék számára kb. 1,5 m széles és ugyanilyen magas prizmát készítsünk. Tanácsos szellőzőcsatornákat is kialakítani, melyeket vagy a prizma alján és tetején hoszszanti irányban, vagy méterenként kürtőszerűen helyezünk el. A szellőző háromszög keresztmetszetű, lécekből összeszegelt rácsozat vagy kilyuggatott csodarab lehet. “““t A káposztát száraz időben, akkor szedjük fel, ha a fejek kemények, a levelek szorosan egymásra borulnak és a színe egészen világos. A gyökérzelet éles késsel, lehetőleg kis felületen vágjuk el, majd a fejeket „keresztkötésben“ halmozzuk fel. A káposztafejeket előbb szalmaréteggel, majd kb. 2D cm vastag homokos földdel, agyagréteggel, végül kerti földdel takarjuk be. A hideg fokozódásakor a homokréteg fölé kb. 40 cm vastag szalmaréteg vagy polisztirolhab-lemez takarás kerüljön. A szellőzőcsatornákat fagypontig hagyjuk nyitva, nagyobb lehűlés esetén a végüket tömjük be. Célszerű hőmérőt is elhelyezni a prizma belsejében, hogy a megfelelő (3—s 4 C-fok) hőmérsékletet tartani tudjuk. Felmelegedéskor a prizmát szellőztessük, s ha kell, vegyünk le a takarórétegből. A verem 50—60 cm mély, 80—100 cm széles legyen. Hoszszát a tárolandó mennyiség alapján válasszuk meg. Lehetőleg észak-déli irányban, nem mély fekvésű területen létesítsük, ahol a talajvíz sem jöhet fel. A sárgarépát, gyökeret, tormát, karalábét, céklát stb. egymástól homokréteggel elválasztva, közös veremben is tárolhatjuk. A terményeket kissé nedves homokkal rétegezve hélyezzük el. A sorok között kb. 3—4 cm-es homokréteg legyen. A legkedvezőbb a 2—3 C-fnkos hőmérséklet, amit hőmérővel ellenőrizzünk. Szellőztetéssel (például a deszkafedél nyílásának szabaddá tételével, ill. betömésével] és takarással igyekezzünk a hőmérsékletet állandó értélten tartani. A kertben vagy lépcsőfeljáró alatt téglából, öntött betonból készíthetünk földbe süllyesztett tárolót. Mélysége 120 —140, szélessége 100 cm lehet. Alját döngölés után homokkal borítsuk vagy fedjük betonburkolattal. A fedél lehetőleg kétrétegű legyen. Az alsó fedél anyaga deszka, a felsőé hullámlemez, acéllemez vagy betonlap. A kettő közé hőszigetelő műanyag táblát is helyezhetünk. A zöldségféléket, almát, körtét fajtánként külön ládába rakva helyezzük el a tárolóban. A ládák között lécek elhelyezésével, a fal mellett 3—4 cm távolság tartásával alakítsunk ki légréseket. (Ezermester 87/9) O00@gE[30 tennivalók A SZŐLŐBEN A szőlőben októberben van a szüret fő Idénye. Ha a szőlőnk nem rothad, várjuk ki a szüret optimális időpontját. Az optimális időpontban szüretelt szőlőből préselt must cukorfoka magasabb, s belőle kellemesebb, zamatosabb bort nyerünk. Mivel a fagykárok miatt a szüreti kilátások sok helyen roszszak, kevés a szőlő, nagyon gondosan szüreteljük. Igyekezzünk, hogy minél kisebb legyen a veszteség és 16 minőségű Italt nyerjünk. Csak anynvi szőlőt szedjünk le. amenynyit aznap fel is dolgozunk. A tőkéken ne hagyjunk fürtmaradványokat. mert Így csak a sziirkenenész terjedését segítjük elő. Szedjük össze a munka közben lepotyogott, kórokozókkal fertőzött, rothadó fürtrészeket, bogyókat Is. A korán lehullott, fertőzött leveleket szintén gyűjtsük öszsze, és ássltk vagy égessük el azokat. Októberben szüreteljük a tárolásra szánt csemegeszőlőt. Eltartásra csak az érett, egészséges, száraz Időben szedett alkalmas. Könnyebben tárolhatók a vastag héjú, kemény, húsos bogyójú fajták lazább, közepes méretű fürtjei. Szedéskor mindig a fürtnyelet fogjuk meg, mert ha a bogyóviaszt letöröljük, a szőlőszemek könnyen romlásnak indulhatnak. A fürtben lévő hibás bogyókat ollóval csípjük ki, majd a fürtöket egysorosán ládába vagy kosárba rakjuk. A csemegeszőlő tárolására szánt helyiséget gondosan takarítsuk, majd meszeljük ki, mossuk fel és kénezzük. (Köbméterenként 2—3 g ként égessünk el.) A legelterjedtebb tárolási módszer az aggatás. A szőlőt a fa- vagy fómállvány léceire, rúdjaira vagy huzaljaira raffiával. zsineggel — párosával összekötve — fügesszük fel. Az esyik fürt alacsonyabban, a másik magasabban légion. hogy a bogyók ne érjenek össze. A tömöttebb fürtöknél a fonalat a fürt csúcsára célszerű kötni, hogy azok fordított helyzetben lógjanak. így a bogyók kevésbé érintkeznek egymással, s csökken a rothadás veszélye. A fürtök kocsányának megszlkkadása után néhány napig rendszeresen kénezzük ki a tárolót. A további kezelés során az elraktározott szőlőt időnként vizsgáljuk át, a romlani kezdő bogyókat távolítsuk el. A tárolóban tanácsos a hőmérsékletet 2—10 C fok, a relatív páratartalmat pedig 80—85 százalék között tartani, ugyanis ilyen körülmények között áll el a szőlő legtovább. Fertőtlenítés céljából a tárolóhelyiségben kéthetenként egy köbméterre számítva 2—3 g ként égessünk el. Folytassuk a szőlő telepítési előkészületeit. A szükséges szerves és műtrágyákat mielőbb szerezzük be. Az alaptrágyát lehetőleg a talajvizsgálat eredményei alapján adagoljuk. Igyekezzünk minél több szerves trágyát felhasználni. Telepítés előtt áranként általában 0,8—1,2 tonna istállótrágyát vagy komposztot. illetve 30—50 kg Cereritet, vagy ennek a mennyiségnek megfelelő szuperfoszfátot és kénsavas kálit, illetve kálisót kell a falaiba bedolgozni. A kiszórt műtrágyákat 60—70 cm mély forgatással dolgozzuk a talafba. Szőlőoltványt csak megbízható helyről vegyünk. Lényeges, hogy megfelelő gyökerű, beérett hajtású és egészséges legyen. Szüret végeztével — a lövő évi termés megalapozása érdekében — az őszi talajművelést és a tápanyagpőtlást termőszőlőinkben Is kezdjük meg. Fogjunk hozzá a szuperfoszfát és a káliső kiszórásához. A kiszórt műtrágyákat a lehető legrövidebb időn belül dolgozzuk be a talajba, hogy hatásukból ne veszítsenek. A foszfor és a káliumműtrágyákat legalább 30—35 cm mélyre dolgozzuk a talajba, tó terméshozam mellett hatóanyagban kifejezve évente áranként általában 0.35 —0,45 kg foszfort és 1,20—1.50 kg káliumot kell a termőföldbe visszajuttatni, ez 2,0—2.5 kg 18 százalékos szuperfoszfátnak és 2,5—3,0 kg kénsavas kálinak felel meg. Termőszőlőben istállótrágvát 4—5 évenként ajánlatos használni. Az lstállótrágva rendszeres adagolása segíti a megfelelő talalszerkezet kialakulását, iavftja a talaj víz- és levegögazdálkodását A borosnincében fordítsunk nagy gondot a tisztaságra, mert ez a jó állóképes bor készítésének egyik alapfeltétele. Agrokémiai laboratórium a termelői! szózatában Ellenőrizzük az erjedést és a hőmérsékletet. Fontos, hogy a must erejedése a legkedvezőb hőfokon történjék. Ügyeljünk ezért arra, hogy a pince hőmérséklete ne emelkedjen 15— 18 C fok fölé. Erjedés közben ugyanis a must felmelegszik, s ha hőmérséklete 28 C-fok fölé emelkedik, akkor káros tejsavas erjedés léphet fel. Túlmelegedés esetén a must hőmérségletét a pince szellőztetésével és átfejtéssel szabályozhatjuk. Gyakran okoz gondot a vontatott erjedés, amely csak akkor indul meg és folyik le zavartalanul, ha az élesztőgombák életműködésének feltételei kedvezőek. Ha megakad vagy vontatott az erjedés, elsősorban az okot kell meghatározni és megszüntetni, majd a további folyamathoz az optimális feltételeket megteremteni. A tökéletlenül erjedt bor nem kelendő és hajlamos a bőrbetegségekre. Gyakori eset, hogy hideg a must, nincs meg az élesztők elszaporodásához szükséges 15—18 C-fokos hőmérséklet. Ebben az esetben a pincét vagy a mustot a szükséges hőfokra melegítjük, vagy az erjesztésre hidegtűrő fajélesztőt használunk. Csak a must egy részét szükséges felmelegíteni, nehogy a benne lévő élesztőgombákat elpusztít suk. Melegítéskor a must hőmérséklete 60 C-foknál ne emelkedjen magasabbra, mert az már íz, zamat- és íllatváltozást is okozhat. A félig erjedt must erjedését alkoholtűrő fajélesztővel indíthatjuk újra. A lelassult ertedés ütemét a seprő felkavarásával vagy a must levegőztetve történő átfejtésével, szellőztetésével fokozhatjuk. A túlzott cefrevagy mustkénezés következtében meg nem Indult erjedést kénessavtűrő fajélesztővel vagy kénezetlen musttal való kellő mértékű házasítás révén Indíthatjuk meg. A kénessavtűrő fajélesztő használatakor az erjedő anvaélesztőt a beoltandó must tetejére öntsük. Ne keverjük el! Az erjedés megindulásáig az erjesztőedényt tartsuk nyitva. A vörösbornak szánt mustot 4—8 napig héjon erjesztjük, és csak a zajos erjedés végbemenetele után fejtjük le. A keletkező törköly kalapot 3—4 óránként keverjük bele a mustba. A vörösbor készítése kor ne feledkezzünk meg a boevó7ásról. Az ertedés befejeztével a borokat feltöltögetiük, majd a hordókat bedugjuk. Kezdetben még hagyunk néhány újjnvi űrt, később azonban teljesen teletöltjük a hordókat. Ahasznált edényeket, eszközöket munkánk végeztével mindennap mnssnk el. így a bőrbetegségek fellépését megakadályozhatjuk. A szüret befejezése után tisztítsuk meg, fertőtlenítsük a gyűjtőedényeket, a zúzé-boeyózót, a prést és a feldolgozáshoz használt edényeket. Tovább folytatjuk az óborok töltögetését és az üres hordók kénezését, Illetve törölgetését. KORPÄS ANDRÄS agrármérnök, kandidátus Több, ' lapunkban megjelent írásban utaltunk arra, hogy az ésszerű trágyázás, az egészséges — alacsony nltráttartalmű — zöldség termesztésének előfeltétele. A túlzott trágyázás nemcsak egészségtelen, de fölösleges kiadásokkal Is jár, nem beszélve arról, hogy anyagi károkat Is okozhat, hiszen a megengedettnél több nitrátot tartalmazó zöldséget -ma már nem veszik át. Sajnos azonban még mindig sokan vannak olyanok, akik nem tájékozódtak arról, hogy ezeket a problémákat viszonylag könnyen, kis anyagi ráfordítással megelőzhetik. Nem kell hozzá más, csak néhány dekányi talajminta, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi szervezete részéről egy kis kezdeményezés s a többi az agrokémiai laboratóriumok, s persze a termelők dolga. A Magától adódik azonban a kérdés: milyen mélységből hány mintát vegyünk, s hogyan készítsük azt elő az elemzésre? A válaszért Kornfeld Tibor mérnökhöz, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrokémiai Vállalat laboratóriumának vezetőjéhez fordultam. — A mintavétel októbertől márciusig esedékes. )obb azonban, ha ezt még az ősszel elvégezzük, s így a mintát Idejében eljuttatjuk a laboratóriumba. Abban az esetben ugyanis, ha a talajnak foszforra, káliumra van szüksége, akkor ezt még az év folyamán ajánlatos kijuttatni. Azt tanácsolom a kertészkedőknek, hogy mintának ásényomnyl mélységből, a kert 15—20 pontjáról, egy-egy maroknyi földet vegyenek. A fóliasátor alól, szabadföldről begyűjtött anyagot nem szükséges elkülöníteni (persze ez csak akkor érvényes, ha előzőleg mindenütt azonos trágyázást alkalmaztunk), hiszen 5 ha-nál kisebb területen belül (tegyük hozzá, hogy ennél nagyobb területen nálunk aligha kertészkedik valaki) lényeges különbségek még Ilyen eltérések esetén sincsenek. A begyűjtött mennyiséget keverlük össze és természetes körülmények között (nem sütőben!) — például újságpapíron — szárítsuk meg. Ebből a földből elemzésre, papírzacskóba téve, elég 0,5 kgnyit (1) leadni. A mennyiséget azért hangsúlyoztam — mondotta a laboratórium vezetője —, mert hoztak be már 10 kg-os „mintát“ is. Természetesen a csomagoláson tüntessék fel nevüket és azt is, mit szándékoznak az adott területen termeszteni (például: zöldséget, virágot stb.). Ha azonban a fóliasátor alá például csak paprikát szándékoznak kiültetni, azt külön közöljék. Ilyen esetben részletesebb útmutatást adunk. Felhívom mindenki figyelmét — folytatta Kornfeld mérnök —, hogy laboratóriumunk munkaszervezési és egyéb okokból kifolyólag csak az SZKSZ helyi szervezeteinek képviselőitől fogad el talajmintát, egyénektől nem. Hogy munkánk zökkenőmentes legyen és ügyfeleinknek se kelljen sokat várniuk, a szervezet megbízottjainak azt ajánlom, hogy a minták behozatalát megelőzően vegyék fel velünk a kapcsolatot telefonon. (A Dunaszerdahelyi Agrokémia Vállalat laboratóriumának telefonszáma 268 51.). • Mennyibe kerül egy-egy ilyen elemzés? — Egy-egy analízisért mindössze 65 koronát kérünk. Ez lehet, hogy néhány termelőnek soknak tűnik, vállalatunk viszont ebből nem tesz szert nyereségre, hiszen csupán a felhasznált vegyszerek ára 300 korona. A munkadíiat az SZKSZ illetékes helyi szervezetének számlázzuk ki, készpénzzel történő fizetés esetén pedig számlát adunk. 9 Ez így valóban méltányos összeg, ámde mit kap ezért a termelő? — Csaknem mindent megtud, amire a gondos, egészséges és gazdaságos termeléshez szüksége van. Megállapítjuk a talaj nitrát-, ammónium-, szervetlen össznitrogén-, kálium, foszfor és össz-sétartalmát, valamint a pH-értékét (savasságát). Ezenkívül díjmentesen kiszámítjuk a megadott növény termesztésihez szükséges, pótlandó tápanyagok mennyiségét, Illetve azok talajban lévő többletét. Hadd közöljem még, hogy laboratóriumunkban a jelenleg alkalmazott legmodernebb — úgynevezett prühonlcei — módszerrel dolgozunk. Magával a kutatóintézettel állandó kapcsolatban vagyunk, s az általuk kifejlesztett újabb vizsgálati módszereket azonnal átvesszük. — Tapasztalatból tudom, és az idei nitráttartalom vizsgálatok ts azt mutatták, hogy a termelők előszeretettel alkalmaznak N-tartalmú műtrágyákat, s ezekkel a talajt túltrágyázzák. Nem győzöm ezért hangsúlyozni: ott, ahol három évnél nem régebben istállótrágyát dolgoztunk be a földbe, nincs szükség további nitrogénre. A rendszeres szerves trágyázás azonban nagyon fontos. Főleg akkor, hä ugyanarról a területről évente két ^ tavaszi és őszi — termést szedünk le. azonban még ilyen intenzív gazdálkodás esetén is elég kétévenként egyszer trágyázni. 9 Befejezésül azt szeretném még megtudni, hogy az eddigi tapasztalataik szerint milyen mértékben használták ki a magántermelők az önök szolgáltatásait? — Talajelemzéseket őt éve végzünk. Sajnos azonban az érdeklődés — a járásban szervezetten kertészkedők hatezres létszámához mérten — elenyésző. Évente áltatáhan mindössze 100—150 talajmintát vizsgálunk ki. POMICHAL RICHÄRD (A szerző illusztrációs felvétele)
