Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-03 / 39. szám
1987. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Kormányprogram és adóreform a kibontakozás érdekében A magyar népgazdaság fejlődését — a nemzetközileg figyelemre méltó eredmények mellett — hosszabb idő óta halmozódó feszültségek és ellentmondások kísérik. A megnövekedett követelményekhez a gazdaság — a világ sok más országához hasonlóan — lassan alkalmazkodik. A gazdasági mechanizmus, az irányítási .rendszer fejlesztése felemás módon erőtlenül ment végbe, olykor visszalépésekre is sor került. A kialakított eszközrendszer nem volt képes maradéktalanul közvetíteni a gazdaságpolitikai célokat. Nem teremtett kellő ösztönzést és kényszert, kiszámítható feltételeket a vállalati gazdálkodás fejlődéséhez. A szabályozórendszer ellentmondásait a központi irányítás eseti beavatkozásokkal, csak részben volt képes ellensúlyozni., A gazdaságpolitikai célok esetenkéAt nem voltak összhangban a tényleges gazdasági helyzettel és a lehetőségekkel, az ország hosszabb távú gazdasági fejlődéséhez fűződő érdekeivel. Ezt ismertette részletesen a Minisztertanács az Országgyűlés őszi ülésszakán 1990-ig szóló munkaprogramjában, amelyet az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásából kiindulva dolgoztak ki, hogy elősegítsék a kibontakozáshoz szükséges gazdasági alapok megteremtését és meghatározzák a gazdaságpolitika fő cselekvési irányait Ismerős célok, a Szovjetunióban és Idehaza is mércéül választott mutatók jelölik a legfőbb tennivalókat Magyarországon' is: gazdasági növekedésük a termelés minőségi jegyeiben, a külpiaci versenyképességben, a munkaerő-, anyag- és eszközmegtakarításban elért eredményektől függ — mutat rá a kormány programja. Azonban figyelmeztet Is egyben: ebben a szakaszban még programjaik következetes megvalósítása esetén sem várhatnak számottevő gazdasági növekedést. A népgazdasági terv, a gazdasági mechanizmus, a pénzügyi rendszer az eszközöket és a munkaerőt elsősorban az exportképes termelés, valamint a műszaki megújulásban húzó hatású, technológiailag élen járó, versenyképes termelésbe csoportosítja át. A szerkezetátalakítási folyamatok kibontakoztatása az állam szerepének erősítését is megkívánja. A magyar kormány a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel törekszik a szocialista országokból származó import bővítésére. Közvetlen struktúrapolitikai felelőssége kiterjed a stabilizáció és a kibontakozás követelményeinek érvényesítésére, a népgazdaság fejlesztésének fő irányait és arányait meghatározó döntésekre; a KGST-ben vállalt és a szocialista viszonylatú államközi kötelezettségek teljesítésére; az energetika, az alapanyagipar, a mezőgazdaság, a védelmi célokat szolgáló termelés és a termelő infrastruktúra tervszerű fejlesztésére. Továbbra is nagy fontosságúnak tekinti az élelmiszer-gazdaság fejlesztését. A pénzügypolitikának a gazdasági stabilizáció követelményeit kell következetesen érvényesítenie. A belső pénzügyi ellensúlyt a kormány meg aka^a teremteni és fenn kívánja tartani: ennek érdekében folyamatosan összehangolja az állami, a vállalati és a lakossági megtakarításokat és hiteleket. A fejlesztéspolitikában növekvő szerepet fog játszani a hitelszféra és a tőkepiac, a társulások elterjedése, valamint az exportpályázatt rendszer. Kiépíti és kibontakoztatja a szabályozott piaci mechanizmusokat, s egyszerűsíti, tartós alapokra helyezi a vállalatok, intézmények, vállalkozások és a lakosság pénzügyi kapcsolatait a költségvetéssel. Oj, egységes általános forgalmi adó életbelépését terjesztette elő. s egyidejűleg megszünteti majd a vállalati vagyonadót, felhalmozási adót, béraáót^és mérsékeli a nyereséget terhelő elvonásokat, ugyanakkor csökkenti a még meglévő különféle vállalati támogatásokat. Megszűnnek az elkülönített vállalati pénzalapok. A költségvetés bevételeinek jelentős hányada a forgalmi adóból fogszármazni; az egységes személyi jövedelemadó bevezetése pedig biztosítja, hogy az állampolgárok hozzájárulása a közkiadásokhoz valóságos jövedelmeikkel arányos legyen, s világossá teszi mindenki számára, hogy mekkora terhet visel a közösség érdekében. A pénzügyi eszköztár kibővül, hatása és az egyes eszközök összhangja erősödik. A költségvetés újraelosztó szerepe a gazdasági szférában csökken, a tartós és átmeneti hiányok fedezése fokozatosan tartós megtakarításokra, jegybankon kívüli forrásokra Is épül. A nemzeti jövedelem elosztásában a következő években előnyben akarják részesíteni a külgazdasági egyensúlyi és termelés-korszerűsítési követelményeket, ezért a közösségi és a lakossági fogyasztás színvonalának megőrzéséhez lényeges teljesítménytöbbletre van szükség. E többletek létrejöttéig átmenetileg a lakossági fogyasztás és a reáljövedelmek mérséklődésével számolnak. A mai egyensúlyi viszonyok miatt elkerülhetetlen Magyarországon az árszínvonal emelkedése. Az 1988-ra tervezett átcsoportosítással és adóreformmal összefüggő jelentősebb árváltozásokat követően az árszintemelkedés — a gazdasági teljesítmények javulásának függvényében — mérsőklődhet. A gazdasági stabilizáció, egyben a későbbi kibontakozás megalapozása kiegyensúlyozottabb szociális viszonyokat követel, ezért a magyar kormány megújítja a szociálpolitikát. Család- és népesedéspolitikai céljaival összhangban fokozatosán meg akarja teremteni a családi pótlék vásárlóértékét megőrző rendszert, kiterjeszteni a családi pótlék, a gyermekgondozást díj és segély folyósítását. A központilag szabályozott szociálpolitikai rendszerek korszerűsítésével egyidőben növeli a tanácsok szociálpolitikai jogkörét és erőforrásait. A foglalkoztatáspolitikával összhangban T988-ban törvényjavaslatot terjeszt elő a nyugdíjrendszer változtatására, amelynek célja, hogy elősegítse az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetének javítását, a nyugdíjak reálértékének fokozatos megőrzését, az ehhez szükséges források oly módon történő megteremtését, amely tekintettel van az adott időszak gazdasági helyzetére, az aktív korú lakosság terheire, a foglalkoztatás szempontjaira. A lakásépítési és -gazdálkodási, lakáspiaci rendszer továbbfejlesztésével kívánja segíteni a lakáskörülmények javítását a kormány programja. Ezek az időszerű feladatok és társadalompolitikai célok megkövetelik a társadalom általános, s különösen mnnka- és magatartási kultúrájának emelését. A következő évek nehéz erőpróba elé állítják a magyar társadalmat, de a kormány eltökélt szándéka, hogy megoldja a kibontakozás megvalósításából reá háruló feladatokat. Az ország nyilvánossága előtt folyt a vita az előterjesztett adóreform-tervezetről, amelyet végül jóváhagytak a kormány programjával egyetemben. TÖRTÉNELMI ÁTTÖRÉS J. Cserepanov rajza A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Allamelnökségének és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének meghívására Gnstáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke 1987. szeptember 21—23. között hivatalos baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. Ebből az alkalomból még nagyobb érdeklődéssel fordultunk e baráti ország felé, amelyhez több évtizedes — a sznf-ben, közös harcokban edzett, majd a felszabadulás után tovább fejlődő — kapcsolat fűzi hazánkat és dolgozó népét. Figyelemmel kísérhettük gazdasági helyzetük alakulását, turistaként megismerhettük csodálatos üdülőhelyeiket, vendégszeretetüket. Néhány évvel ezelőtt dolgozták ki a gazdasági helyzet javításának és tővábbi fejlesztésének stratégiáját a gazdasági stabilitás hosszú távú programjában. E dokumentum, valamint a JKSZ XIII. kongresszusán hozott határozatok alapján mélyreható változásokat hajtanak végre Jugoszláviában a fejlesztési és gazdaságpolitikában, a gazdasági rendszerben, valamennyi gazdasági és társadalmi szubjektum egymáshoz való viszonyának meghatározásában. Céljuk a gazdasági rendszer működésének hatékonyabbá tétele a piaci törvények szabadabb hatásának biztosítása, a fogyasztásnak a tényleges lehetőségekhez igazított módosítása, az infláció csökkentése, az életszínvonal emelése, valamint a dolgozókollektívák gazdasági ösztönzésének és anyagi erejének a fokozása. A program egyben a termelés elengedhetetlen struktúraváltását és korszerűsítését feltételezi annak érdekében, hogy a jugoszláv gazdaság lépést tudjon tartani a világban végbemenő technológiai változásokkal és még eredményesebben kapcsolódjon be a nemzetközi munkamegosztásba. Csehszlovákia és Jugoszlávia egymás számára igen jelentős gazdasági partner. Tavaly Jugoszlávia külkereskedelmi partnereinek sorában a negyedik helyen állt. Rendkívül fontosnak tartják.az együttműködés stabil és hosszú távú fejlesztését. Gustáv Husák elvtárs látogatása lehetővé tette a véleménycserét, az együttműködés további lehetőségeinek feltárását. A látogatásról kiadott közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a CSKP és a JKSZ viszonya fontos tényezője a két ország kapcsolatainak, araelyek a kölcsönösen elfogadott demokratikus elvek alapján sikeresen fejlődnek. Husák elvtárs tájékoztatta a jugoszláv vezetőket a CSKP-nak a XVII. kongresszuson kitűzött programja megvalósítása során végzett tevékenységéről, valamint a gazdasági mechanizmus és más területek átalakításáról, a szocialista demokrácia és önigazgatás, a nyilvános tájékoztatás és ellenőrzés elmélyítésére irányuló Az nemzeti Ünnepi méltatás helyett most ismerkedjünk meg közelebbről a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával az NDK intenzív szakosított kertészeteiben. Az NDK történelmi fejlődésének, szocialista építése jelentőségének néhány aspektusával nemrégiben foglalkoztunk. Számunkra pedig érdekes tanulságokat hordozhat éppen ez a terület, amelyhez hasonlókon olvasóink közül is sokan dolgoznak. A Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusa hagyta jóvá az NDK további fejlesztésének gazdasági stratégiáját, amelynek megvalósítása során a legfontosabbnak azt tartják, hogy biztosítsák a gazdaság- és szociálpolitika egységét, amely a jó eredmények elérésének alapfeltétele. A Német Demokratikus Köztársaságban napjainkban kb. 60 ezer hektáron szabadföldön zöldségnövényeket, 57 ezer hektáron pedig gyümölcsöt termesztenek, ezenkívül még 1350 hektárnyi üvegház áll rendelkezésre zöldség és dísznövény termesztésére, emellett 2 ezer 350 hektáron termesztenek dísznövényeket, köztük fásszérú dísznövényeket is. A szántóföldi zöldségtermesztésben mintegy 15 ezer állandó munkás dolgozik, a gyümölcstermesztésben 13 ezer (a betakarítás idején, június—júliusban és szeptember—októberben még kb. 35 ezer idénymunkás), az üvegházakban 25 ezer embert foglalkoztatnak. A termelés koncentrálásának és az egyes folyamatok gépesítésének eredményeképpen, elsősorban az észszerűbb szervezés eredményeként sikerült részben kiküszöbölni a nehéz fizikai munkát, valamint Javítani a munkakörülményeket a szabadföldi NDK ünnepén zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az üvegházakban a még alacsony gépesítettségi fok (15—20 százalék) és a termelés sajátosságai miatt a munka anyagi körülményeinek átalakításában végbement fejlődés még jelentéktelen. Ez mindenekelőtt az 1970 előtt épített üvegházakra vonatkozik, amelyek területé körülbelül 800 hektár. Azonban jelentősen javultak a munka anyagi-műszaki körülményei a talajművelésben, a növényvédelemben, a gyümölcsfák és -bokrok gépesített ültetésében, a cseresznye és a ribiszke gépesített szüretelése, valamint a 'gyökérzöldségek, a bimbóskel, a spenót, a zöldborsó, a bab és a fejes káposzta teljesen gépesített betakarítása által. Sikerült csöikkententük a zöldség- és gyümölcstermés szállítása által keletkezett veszteségeket, pneumatikus ollókat alkalmazni a gyümölcsfák metszésénél, a levágott ágakat gépi erővel eltávolítani, a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozását gépesíteni, elkezdték az első robotok alkalmazását is a feldolgozásnál és a tárolásnál. Az üvegházak 30 százalékában bevezették a mikroklíma automatikus vagy félautomatikus szabályozását. A csonthéjasok és a káposzta szállításánál és tárolásánál kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, a rakodásnál a rakodólapok segítségével, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék válogatása, osztályozása és tisztítása során a gépesítés felszabadította a dolgozókat az 'egyoldalú fizikát és pszichikai megterhelés alól. Amit még nem sikerült megoldani, az üvegházakban az alacsony gépesítettség! fok különösen a nyári időszakban a kedvezőtlen míkroklimatikus tényezőkkel párosulva (Igen magas hőmérsékletű helyek), egyelőre kedvezőtlenné teszik az ott dolgozók munkakörülményeit. És ennek a terhelésnek egyelőre a nők vannak kitéve. A termelésben, a feldolgozásban és a tárolásban is ők azok, akik a legkevésbé gépesített munkálatokat, a manuális munkát végzik. Ezért intenzíven keresik annak a lehetőségét, hogy őket is megszabadítsák a görnyedés, a statikus megterhelés, a monoton munkavégzés nemcsak fárasztó, de sokban egészségkárosító hatása alól. Amíg erre nem kerül sor, addig fokozott szociális- és egészségügyi gondoskodással könynyítik és javítják élet- és munkakörülményeiket. Ügyelnek arra, hogy hatékonyabban, gyorsabban létesítsenek mindenütt megfelelő helyiségeket, ahol a dolgozók átöltözhetnek. Az adott területen lévő más szervezetekkel együttműködve meleg-hideg ételt biztosítanak a szabadban dolgozóknak. Mivel az NDK-ban állandóan nő a zöldség és gyümöcs fogyasztása, nagy szükség van arra, hogy a szakosított kertészeteket ezeknek az igényeknek a növekedésével párhuzamosan intenzifikálják. A két folyamat — a termelés tntenzifikálása alap- és készlettakarékos technológiák segítségével, valamint a munka termelékenységének növelését és a személyiség fejlődését elősegítő élet- és munkakörülmények létrehozása — tervezését és irányítását megbonthatatlan egységben valósítják meg. Olyan körülményeket akarnak létrehozni, amelyek kedvezően hatnak a munkakedvre, a dolgozók kezdeményező kedvére, munkafegyelmére. A tudományos-műszaki haladás eredményeinek bevezetése a nagy, szakosított zöldség- és gyümölcstermesztő gazdaságokban, valamint e kertészetek szoros együttműködése az adott terület más szervezeteivel, nagy lehetőségekét kínál e kitűzött célok megvalósítása számára. intézkedésekről, valamint a CSKP aktivitásának kibontakoztatásáról és szerepéről azokban a mélyreható társadalmi változásokban, amelyek a párt kezdeményezésére és vezetése alatt mennek végbe. A CSKP KB főtitkára és Lazar Mojszov, a JSZSZK Államelnökségének elnöke megelégedéssel állapította meg, hogy a CSSZSZK és a JSZSZK közötti viszony és együttműködés eredményesen fejlődik, s kifejezték készségüket ezek fokozására az egyenlőség, a függetlenség, a szuverenitás, a be nem avatkozás, a szocialista építés sajátos útjainak és a két ország különböző nemzetközi pozícióinak tiszteletben tartása alapján. Ezek az elvek tartós és a gyakorlatban bevált alapját képezik a baráti kapcsolatok sikeres fejlődésének, ami egyaránt szolgálja Csehszlovákia és Jugoszlávia népeinek, valamint a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus érdekeit. A tárgyalások során rámutattak: minden területen további nagy lehetőségek vannak a sokoldalú és mindkét fél számára előnyös együttműködés további fejlesztéséhez. Gustáv Husák elvtárs tájékoztatást adott a szocializmus csehszlovákiai építése új szakaszának programjáról és céljairól, valamint az ezekkel öszszefüggő feladatok megoldásának módszereiről. Elsősorban a társadalmi-gazdasági fejlesztés dinamikájának meggyorsítását, a gazdaságirányítás mechanizmusának átalakítását, valamint teljesítőképességének fokozását célzó intézkedésekre mutatott rá, amelyek a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálják. A JSZSZK Allamelnökségének elnöke hasonlóképpen tájékoztatást adott Jugoszlávia jelenlegi helyzetéről, távlati fejlesztéséről, a szocialista önigazgatás és a közvetlen szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fő irányairól, a gazdasági stabilizáció politikájának megvalósításáról és a politikai rendszer azon stratégiai döntések szellemében történő tökéletesítéséről, amelyeket az ország Joszip Broz Tito vezetésével valósított meg. Megállapították, hogy eredményes az együttműködés a parlamentek és kormányok, a társadalmi-politikai szervezetek, a járások és a városok, a kulturális és művelődési szervezetek, 'valamint más intézmények között, ami széles alapokat teremt a közelebbi kölcsönös megismeréshez és a kölcsönös kapcsolatok szilárdítását szolgáló megértéshez. Mindkét fél nagy figyelmet fordított a gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseire. Pozitívan értékelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elért szintjét és hangsúlyozták mindkét fél készségét további fejlesztésükre, fűleg a bosszú távú kooperáció és szakosítás formájában, a tudományos és technológiai eredmények szélesebb körű cseréjével és más együttműködési formák, a gazdasági szervezetek közötti közvetlen munkakapcsolatok útján, beleértve a közös vállalatok létrehozását és a harmadik piacokon való közös tevékenységet is. Ez lehetővé tenné a gazdasági együttműködés stabilizálását, zavartalan menetét és szüntelen növekedését, ami lényegesen kihat a két ország kölcsönös baráti kapcsolataira. A CSSZSZK és a JSZSZK gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének hosszú távú, 2000-ig szóló programja, amelyet a látogatás alkalmával írtak alá, jó alapot és keretet jelent e célok megvalósításához. A két vezető nagy jelentőséget tulajdonít a kultúra, a tudomány, a művelődés, a tájékoztatás, az egészségügy, a sport és az idegenforgalom területén fenntartott kölcsönös kap- . csolatok és együttműködés eredményes fejlesztésének a két ország népei sokéves és gazdag hagyományai szellemében. A tárgyalások során külön figyelmet szenteltek az időszerű nemzetközi kérdéseknek és meggyőződésüket fejezték ki, hogy a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták felszámolása kérdésében a Szovjetunió és az USA között elért у elvi megállapodás, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az USA elnöke találkozója alkalmából írnak alá, áttörést jelent és történelmi jelentőségű a nukleáris leszerelés folyamatának tényleges megkezdése, a feszültség enyhülése és a nemzetközi helyzet javítása szempontjából. Mindkét fél síkraszállt azért, hogy valamennyi ország részt vegyen a leszerelési problémák megoldásában az ENSZ és más nemzetközi fórumok keretében, azzal a céllal, hogy megtalálják a nukleáris és a hagyományos fegyverzet hatalmas arzenáljainak felszámolásához, a fegyveres erők csökkentéséhez, valamint az így megtakarított eszközöknek a társadalmi-gazdasági fejlesztésre történő kihasználásához vezető utakat, ami megfelelne az egész emberiség, a béke és az egyetemes haladás érdekeinek. Rámutattak, hogy ebben a törekvésben az ENSZ-nek pótolhatatlan a szerepe. Kölcsönös kapcsolataink további fejlesztéséért
