Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-03 / 39. szám

4 szabad földműves' 1987. október 2. A házigazdáról Először Is talán egy kissé bőveb­ben jellemeznénk az országos szántó­bajnokságnak otthont biztosító közsé- I get, valamint a helyi Csehszlovák— Szovjet Barátság Egységes Földműves­­-szővetkezetet. A szövetkezet 1952-ben alakult. Huszonegy esztendőn keresz­tül önállóan gazdálkodott, majd 1973- ban egyesült a szomszédos őástkov­­cei szövetkezettel. Čachtice a Kis-Kár­­pátok hegylábánál terül el. Szlovákia legrégibb községei közé tartozik. La­kosságának jelentős része a közeli Nové Mesto nad Váhom-ban, valamint a helyi szövetkezetben dolgozik. Csak­nem három és fél ezren lakják. A őachtice! szövetkezet 1849 hek­tárnyi mezőgazdasági területen gaz­dálkodik, amelyből 1441 hektár a szán­tóterület. Csaknem kétszázhatvan hek­tárnyi a gyümöl­csösük, szőlőt 57, komlót pedig 60 hektáron termesz­tenek. A szántóte­rület 53,09 száza­lékán gabonafélé­ket termesztenek, mintegy kétszáz hektáron cukorré­pát, 100 hektáron pedig borsót. Gyü­mölcsöseikben al­ma, meggy, kajszi- és őszibarack te­rem. Állandóan fo­kozott figyelmet szentelnek az ön­tözőgazdálkodás fejlesztésének. A járás déli részén elterülő község egy­séges földműves­szövetkezete szán­tóterületének ösz­­szességéből kilenc­­száztfz hektárt tud­nak öntözni. Szarvasmarha-ál­lományuk 1438, ser­tésállományuk pe­dig 2 ezer 581. A tavalyi évben egy tehéntől átlagosan 4 ezer 921 tejet fejtek. Ugyancsak a tavalyi esztendő mutatója: 391 állan­dó munkaviszonyban lévő tagja volt > a szövetkezetnek. Ha a község neve kerül szóba, tör­ténelmi viszonylatban mindenképpen , szükséges megemlíteni a várat, ahol 1 Báthory Erzsébet több száz fiatal lányt és asszonyt gyilkoltatott meg — s azok vérében fürdött, mivel 6 maga is fiatalodni kívánt. 1708-ban — II. Rákóczi Ferenc felkelésének időszakában — a vár leégett. A szántóbajnokságok történetéből A szántóversenyek több mint száz­éves múltjáról beszélhetünk. Cseh­szlovákia ilyen vonatkozásban való­ban büszkélkedhet: 1856-ban a Kolín melletti Zálubíban gyűlt össze néhány szántó, hogy összemérje erejét — ök­rösfogattal —, igazán minőségi szán­tásra törekedve. Szlovákiában a mai Palárikovóban került sor hasonló jellegű versenyre, 1860-ban. Sokkal később — 1946-ban — Angliában ren­deztek versenyt. Majd hat esztendő múlva — 1952-ben a II. nagy-britan­­niai szántóbajnokság alkalmával lét­rehozták a Szántók Világszervezetét. Az I. csehszlovák szántóbajnokságot 1963-ban Stfíbróban rendezték meg. Egészen a IX. bajnokságig egy kate­góriában mérték, össze tudásukat az ország legjobb szántói. A jubileumi, X. országos bajnokságon — Nyitra (Nitra), 1973 — azonban már a KGST­A rajt előtti utolsó ellenőrzés A verseny szabályai Pax arva colat ... békében műveljük a földet ■—* jelszó jegyében fogadta ezúttal is a csehszlovákiai szántóbajnokságra ér­kezőket. Már csütörtökön — szeptem* bér tizedikén —. nagy volt a sürgés­­-forgás a őachticel határban. Nem Is csoda, hiszen érkeztek az egyes kerületek képviselői — s rögvest a szántóföldek, a versenypálya iránt ér­deklődtek. S közben természetesen latolgattak: vajon a csehországi egy­séges földműves-szövetkezetek, illetve mezőgazdasági üzemek dolgozói — versenyzői megtartják-e szuverén po­zíciójukat, vagy jobban felkészültek a szlovákiaiak, s esetleg valamelyik kategóriából győztesként kerülnek ki? Az országos szántóbajnokság előtt megtartott sajtóértekezleten Ján Ste­­panoviő mérnök, a XVI. csehszlová­kiai szántóbajnokság igazgatója töb-1 bek között hangsúlyozta, hogy a cseh­országi mezőgazdasági üzemekben va­lóban jobban odafigyelnek a szóban forgó eseményre, kellőképpen felké­­szülnek-összpontosítanak, a vezető dolgozók részéről nagyobb megértés nyilvánul meg ezen rendezvény istá­­polását illetően — s ezért az emlí­tett lépéselőny a csehországiak szá­mára. Az első napon nem csupán a versenyzők érkeztek meg a „színhely­re“, hanem szövetkezeti elnökök, fő­­gépesítők, a járási mezőgazdasági igazgatóságok képviselői stb. Hiszen valamennyien kíváncsiak voltak arra, hogyan lehet minél tökéletesebben megművelni a talajt, miképpen vég­zik ezen lényegbevágó mezőgazdasá­gi munkálatokat a traktorok-ekék va­lódi mesterei? Még úgyszintén az el­ső nappn hajtottak végre egy jelen­téktelennek végképp nem minősíthe­tő feladatot: a bajnokság szervezőbi­zottsága kisorsolta az egyes verseny­zők számára a parcellákat. Majd következett az utolsó felké­szülési nap, az edzés. Már kora reg­gel gépeik körül forgolódtak,verseny­zők, edzők és gépesitők egyaránt. El­mélkedtek, hogyan-miként lehetne ja­vítani a masinán, hogy az másnap, a fő versenynapon a lehető legjob­ban helytálljon. Az érdeklődők — ál­talában még csak a legkíváncsibb éachticeiek — pedig a nagy nevek után kutattak. S már az edzés nap­ján sokan megcsodálták Vladimír Pí­­sek (Vražkovi Efsz), Miroslav Pospí­­šil (Kaőinai Efsz), Nagy Béla (Bu­­zitai — Buzica Efsz), Miroslav Srpek (Lehotai Efsz), Miroslav Ondrűsek (Vlőnovi Efsz), valamint Emil Olmr (Modleticei Efsz) mesteri barázda­szaporító munkáját. A verseny nagy napja ... elérkezett: szeptember tizenkettedi­kén, szombaton a traktorok és veze­tőik felsorakoztak az ünnepélyes megnyitóra. A csehszlovák állami himnusz elhangzása után Ján Štepa­­novič mérnök üdvözölte a megjelen­teket. A dísztribünön többek között helyet foglalt Róbert Ševéovič, a CSÜZSZK mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterének helyettese, Ján Šabík, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyette­se, Július Pauke, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizott-ág titkára és Mi­kuláš Šidík, a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége Szlovákiai Bizottsá­gának titkára. Az ünnepi megnyitót követően az ünnepi beszédet Róbert Sevőoviő elv­társ tartotta meg. Hangsúlyozta, hogy a szántás tulajdonképpen a béke szimbóluma, hiszen azáltal, hogy a jövő kenyerének készítjük elő az ala­pot, a holnapi békére és biztonságra gondolunk, azt támogatjuk és őriz­zük. A továbbiakban kiemelte, hogy az égősz rendezvény alapgondolata és jelszava: békében művelni a földeket. A versenyzők nevében Emil Olmr tette le az esküt, majd hasonlókép­pen eskütételt hajtottak végre a ver­senybírák is. És eldördült a rajtpisztoly. A szán­­tóbajnokság 41 versenyzője gépre ült, Az ünnepélyes megnyitó hogy bizonyítson. A gyönyörű napfé­nyes időjárás sok látogatót csábított ki a őachticel határba. A szántók munkáját nem csupán a bírók, hanem a nézők Is érdeklődve és figyelem­mel követték. Természetesen elsősor­ban a mezőgazdasági dolgozók követ­ték szakértelemmel a versenyzők do­logtevését, hiszen azért jöttek el a bajnokságra, hogy meggyőződjenek róla: miképpen lehet ésszerűbben szántani, s közben odafigyelni a gé­pek állapotára, kezelésére. Az üzem­anyag-takarékosság mai világunkban ilyen viszonylatban Is szükséges, hi­szen a gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban felhasznált motor­olaj kétharmadát éppen a talajmun­kálatok — s ezen belül is legfőkép­pen a szántás — emésztik fel. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által meghirde­tett versenyben az I. kategória‘győz­tese, Miroslav Pospíšil szerepelt a legjobban. A második Jozef Malis (Nošovicei Efsz), a harmadik pedig Jozef Matuška (Rappi — Rapovce Efsz) lett. A mezőgazdasági szakkö­zépiskolások versenyében Antonin 1 Krátký lptt az első (Cáslav), Rajkai Zoltán (Udvard — Dvory nad Žlta­vou) és Radek Dvorak (jevíőko) előtt. A jövőben nagyobb odafigyelést Igen, ekképpien nyilatkoztak mind­azok, akik az ünnepélyes eredmény­­hirdetést követően röviden kifejtették véleményüket az országos szántóbaj-Vajon hogyan halad a munka? S ha valaki közben megéhezett­­-megszomjazott, bármikor enyhíthetett ezen problémáján. A szervezők ugyan­is kellőképpen gondoskodtak ételről­­-italről, sőt, még különlegességekről is: például a Liptovi Agrokombinát Is árusította néhány termékét. És a lá­togatók betekintést nyerhettek a ter­melési-gazdasági egységek, a gép- és traktorállomások, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságok új ter­mékeinek világába. A verseny a déli órákban fejeződött be. A versenybírókra valóban nagyon nehéz feladatok megoldása várt: a sok kiváló szántó között eldönteni, vajon melyik közülük a legjobb, me­lyik érdemli meg az országos bajno­ki címet. A verseny kiegyensúlyozott­ságáról Ján Stepanoviő mérnök a kö­vetkezőket mondotta: „Ma mindenki győzött, amiről a szántás minősége tanúskodik. Azt óhajtjuk, hogy az ilyen szántás valamennyi mezőgazda­­sági üzemünkben meghonosodjon.“ A délutáni eredményhirdetésen a főbíró, Bohumír Kollár mérnök, a Nyitral (Nitra) Mezőgazdasági Főis­kola docense Ismertette a végered­ményt. Az I. kategória győztese Mi­roslav Pospíšil, a Kaőinai Efsz trak­torosa lett. A második helyet Vladi­mír Písek (Vražkovi Efsz), a harma­dikat pedig Jozef Hioucal (Smldaryi Efsz) szerezte meg. A II. kategória helyezettjei: 1. František Štefánik, Nyitrai Agrokomplex, 2. Karel Šácha. Kováŕovi Efsz, 3. Antonín Procházka, Nymburki .Oseva. A III. kategória legjobbjai: 1. Miroslav Ondrúšek, Vlőnovi Efsz, 2. Emil Olmr, Modleti­cei Efsz, 3. Ladislav Strouhal, Zátužíi Efsz, (Fotó: a szerző (3) és Ondrej Buchan) noksággal kapcsolatosan. És termé­szetesen nem csupán arra gondoltak, hogy csakis az ilyen jellegű rendez­vénnyel összefüggésben van szükség a fokozottabb odafigyelésre. Támogat­ni szükséges az előkészületeket, meg kell teremteni a felkészülés minél kedvezőbb feltételeit. Hiszen végképp nem mindegy, hogyan művelik meg földterületeiket mezőgazdasági üze­meink dolgozói. S az sem mellékes, hogy a talaj-előkészítéshez mennyi üzemanyagra van szükségük, azzal miképpen tudnak — energiaínséges világunkban — gazdálkodni. Cachticében valóban az ország szántómeslerei találkoztak, mérték össze tudásukat. Ügy gondoljuk, akik eljöttek, nem bánták meg. Tanulhat­tak, új ismeretekkel gyarapodva tér­hettek haza. Leghőbb óhajunk az, hogy a látottakat-tapasztaltakat minél teljesebb mértékben kamatoztassák saját gazdálkodási viszonyaik köze­pette. Ne csupán az maradjon meg az emlékezetükben, hogy mennyire kedvesek voltak az üdítőt árusító höl­gyek, milyen rugalmasan működött a szervezőbizottság. Terjesszék az or­szágos szántóbajnokság igazán észre­vételt érdemlő mozzanatait: többek között azt, hogy valójában hogy is néz ki egy valódi szakember által megművelt földterület, s vajon az Ilyen munkavégzésnek milyen mérték­ben kedvezőek a következményei És ha ez a küldetés támogatása sikeres folyamatként lesz elkönyvelve, akkor egyértelműen vallhatjuk mindenkép­pen érdemes volt eljönni az idei or­szágos szántóbajnokságra Cachtiaébe. SUSLA BÉLA I 4 Orszáqos szántóbainoksáq - tizenhatodszor Szeptember 10—12-én immár tizenhatodik alkalommal rendezték meg — ezúttal Gachticében (Trenőíni Járás) — Csehszlovákia szántóbajnokságát. Szó, ami szó, nem éppen közvéleménycsábitó esemény az ilyen jellegű bajnokság. Sajnos, nem tudatosítjuk kellőképpen fontosságát, szükségessé­gét. Pedig igazi mesterek mérik össze erejiiket-tudásukat ezen a' sereg­szemlén, akik a szó szoros értelmében az ekék és barázdák éllovasai. Eb­ből kifolyólag a következőkben mi is részletesebben szólunk az idei ren­dezvényről. Amint arról már az előzőekben szó esett, az ekék mesterei az országos szántóbajnokságon három kategóriá­ban versenyeznek, a KGST-tagorszá­­gok versenyszabályai alapján. Az egyes csoportokba való besorolás a traktor erősségétől, valamint az eke­testek számától függ. Az I. kategó­riában a 9—16 kilonewton erősségű traktorral és három testből álló eké­vel versenyezhetnek, a másodikban 20—30 kilonewton erősségű traktor­ral, illetve 4—5 eketestteh míg a har­madikban 40-*-50 kilonewton erősségű traktorral és 6—8 eketesttel. Az or­szágos bajnokságon á kerületi győz­tesek indultak, valamint az előző baj­nokság győztesei mint védők az egyes kategóriákban. És volt még egy ka­tegória: a mezőgazdasági iskolák ta­nulóiból összeállítva. Ok 2—3 testű ekével versenyeztek. Egyébként a versenyt csakis tarlón lehet lebonyo­lítani, amely azonban nem lehet ma­gasabb 25 centiméternél. A verseny­­parcella hossza száz méter, szélessé­ge a kategóriák szerint változik. Min­den egyes eketestre tíz méter szé­lességgel számolnak. A parcellák kö­zött három méter szélességű neutrá­lis sáv található. A szántás mélysé­gét általában a verseny előtt hatá­rozzák meg — igazodva a körülmé­nyekhez, a talaj jelenlegi állapotá­hoz. Rendszerint 24 centiméteres a szántás mélysége. tagországok szántóbajnokságainak alapján hazánkban is három kate­góriában versenyeztek, s csakis tar­lón. Az egyes kategóriák győztesein kívül a kerületek legjobban szereplő csapatait is értékelték. A XV. orszá­gos szántóbajnokságot 1985 szeptem­berében rendezték meg a Kaőinai ■ Egységes Földműves-szövetkezet (Kut­­ná Hora-i járás) szántóföldjein. Az ■ egyes kategóriák győztesei: I. kate­■ gódia: Miroslav Pospíšil, Kaőinai Efsz i II. kategória: Antonín Procházka, • Nymburki Oseva, III. kategória: Mi­­l roslav Ondróšck, Vlőnovi Efsz. A ke­­t rületek versenyében az első helyet a . Közép-csehországi, a másodikat a Dél-csehországi, a harmadikat pedig ■ a Kelet-csehországi kerület szerezte - meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom