Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-26 / 38. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES z Sszí mezőgazdasági munkák kifogástalan elvégző, séhez lelkiismeretesebb felkészülésre van szükség, mint a korábbi években. Nemcsak azért, mert nagy mennyiségű termést kell betakarítani, hanem azért, mert rővldebb idő áll rendelkezésre, hiszen a termények későbben érnek be és az időjárás is kedvezőtlenebb lehet. A tőketerebesl (Trebišov) járásban Laczkó István elvtárssal, a Járási pártbizottság mezőgazdasági titkárával, az őszi munkákról, a Jói bevált tapasztalatokról és a célkitűzésekről beszélgettünk. — A gondos felkészülésnek köszönhetjük, hogy többnyire minimális szemveszteséggel és a gépek rövid idejű üresjárata mellett végeztük az aratást. Hogy a vártnál hosszabb ideig tartott a gabona betakarítása, ez elsősorban a kedvezőtlen Időjárás rovására írandó. A hiányosságok közé sorolható az is, hogy az aratást követő munkák részben a szalmnbetakarítás. de inkább a talajmüvelés késtek. Még ma is találhatók hántatlan tarlók. áz eszi munkák sikeréért Ф Ügy tudom, hogy rekordtermést értek el. — Talán azzal kezdeném, hogy a járási pártkonferencia konkrét feladatokat tűzött ki a 8. ötéves tervidőszakra a mezőgazdasági termelés Intenzitásának további fokozását Illetően. A járásban a bruttó mezőgazdasági termelést az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16.4 százalékkal kell növelni. Természetesen a növénytermesztés került előtérbe a 22 százalékos termésnövekedéssel. Ide tartozik a gabonaprogram megvalósítása is. Elöljáróban el kell mondanom, hogy a járás az elmúlt gazdasági évben jó eredményeket ért el a gabonatermelésben, hiszen 4,71 tonnás átlaghozamot értünk el. Az idén rekordot döntöttünk és minden idők legnagyobb termését könyveltük el. Ugyanis hektáronként 4,96 tonna gabonát takarítottunk be. A legeredményesebb gabonatermesztőnek ezúttal a Kassai (Košice) Állatorvosi Főiskola Zemplínska Teplica-l tangazdasága bizonyult 6,1 tonnás átlaggal. De szép sikernek számít a Seöovcei Efsz 6.04 tonnás, a Kystal Efsz 5.7 tonnás, az Abarai (Oborín)Efsz 5.4 tonnás, a Nagykaposi (Veiké Kapušany) Efsz 5,4 tonnás, a Bolyt (Bof) Efsz 5,3 tonnás, valamint a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) és Vetatyt Állami Gazdaság 5,1 tonnás hozama. Néhány gazdaság energiatakarékosságra hivatkozva vontatottan végezte az aratást, ez nem vált be: hiszen nagyobb volt a szemveszteségük és a csapadékos időjárás miatt a szárítást sem kerülhették el. ф Wtlyen konkrét intézkedéseket tettek az előrelépés érdekében az őszi munkák tervezésekor? — Elmondhatom, hogy az aratás befejeztével Járásunk összes mezőgazdasági üzemében kidolgozták az őszi mezőgazdasági munkák politikai-szervezési tervét, melyet az üzemi pártszervezetek taggyűlésein megvitatták. s a teendőket, a személyre szóló feladatokat ismertették a dolgozókkal, a brigádokkal és a kollektívákkal. Valamennyi üzemben ideiglenes pártcsoportokat alakítottak. A kisebb üzemekben 1, a nagyobbakban pedig kót-három ideiglenes pártcsoport működik. Ezeknek nagy szerepük van a munkák időbeni és minőségi elvégzésében, a rugalmas munkaszervezésben ás az igazságos Jutalmazásban. Azon túl, hogy naponta értékelik a teljesítményeket, a gazdasági célok megvalósítására is mozgósítanak. Az ideiglenes pártcsoportok kétszeresén is az élcsapat szerepét töltik be. Úgy is, mint kommunisták, úgy is, mint mezőgazdasági dolgozók. A járást pártbizottság a pártcsoportok munkáját rendszeresen figyelemmel kísért. Az üzemi' pártbizottságok vezetőségi, tagsági ülésein értékelik majd a pártcsoportok tevékenységét és segítséget nyújtanak munkájukhoz. Jól dolgoznak a pórtcsoportok a Királyhelmeci, a Vefatyl, a Tőketerebesi és a Zemplínska Teplica-i Állami Gazdaságban, valamint a Csicseri (Čičarovce), a Bolyi (Bof), a Kystai, a Nagykaposi és a Vajáni (VojanyJ Egységes Földműves-szövetkezetben. Ezekben az üzemekben az őszi mezőgazdasági munkák komplex módon haladnak. Tehát eddig az őszi repce vetését szervezetten, gyorsan, időben végezték. ф Járásunkban az aratás, a nyárt munkák tapasztalatai arra intenek, hogy a szervezettség, az alapos felkészültség, a maqasfokú felelősséqérzet, a pártos hozzáállás sorsdöntő, tehát a korábbi éveknél is magasabb fokú szervezettségre, tudatosabb, tervszerűbb, koordináltabb munkára, nagyobb őszszefoqásra van szükség. — Ősziekből jó termés mutatkozik. Ez, valamint a nyárról elmaradt munkák, a szokottnál is nagyobb feladatot jelentenek. Az őszi mezőgazdasági munkákhoz az anyagi-műszaki feltételek minden tekintetben kedvezőbbek az előző évinél. Több nagv teljesítményű kombájnnal növekedett a betakarító gépek száma. Elegendő kukoricabetakarító adapter áll rendelkezésre és a kukoricaszár betakarításához szükséges szárzúzó gépekből is igény szerinti ellátással számolunk. Jobb ellátást várhatunk a gépalkatrészekből is. Van elegendő, jó minőségű vetőmag. Műtrágyából teljesen ki tudjuk elégíteni a megnövekedett igényeket. Dolgozzanak a gépek éjjel-nappal és vasárnap is, hogy a lemaradást behozzuk. Bővíteni kell az üzemek közötti együttműködést, egymás megsegítését. Az ilyen összefogásnak, illetve kooperációnak az aratás idején szép példáit láthattuk. Sok a tennivalója a felvásárló üzemeknek a (Tóth József és S. Krajčovič illusztrációs felvétele) szervezettség Javításában. Pontosabb ütemezésre van szükség az átvételnél, hogy a szállító jármüvek állásideje a minimumra csökkenjen. Emellett gyorsítani szükséges az adminisztrációs munkát. Tökéletesíteni kell a két szocialista vállalat partneri kapcsolatát. • Említette, hogy JŐ termésre van kilátás. — A felújított cukorgyár október elsejével kezdi el 75. kampányát. A több mint három ezer hektár cukorrépa vegyes képet mutat. Ez érthető is. mivel a kedvezőtlen időlárás nagyon rányomta bélyegét a répa fejlődésére, sőt a vetést sem mindenütt tudták agrotechnikai határidőben elvégezni. Szóval a késői vetés, illetve az aszály kedvezőtlenül hatottak a cukorréna fejlődésére. A július vésd és augusztus eleji kiadós esőzések szerencsére javítottak a helyzeten, elősegítették a répa további fejlődését, tehát közepes terméssel számolunk. Ha beindul a rénakampánv. fontos. hogy a közös érdeken alapuló ütemezést mindenütt betartsák. A másfélezer hektár naoraforgó kimondottan jó termést ígér, és a betakarítását szentemher végére szeretnénk befejezni, akárcsak a közel hatezer hektár silókukorica betakarításával is szeretnénk végezni. Szeptember folyamán végezni kel! a dohánv törésével. a babnak és a szójának is a hónap végéig a .magtárban kell lennie. Az aszály a hüvelyesek hozamát nagyban befolyásolta, akárcsak a közel nyolcezer hektár szemes kukoricáét. A szemeskukorica-betakarítását negyven-negyvenöt kombájn végzi majd, melynek ütemét a mezőgazdasági üzemek a szárításhoz és a felvásárláshoz Igazítják. Tehát a kukorica és a cukorrépa mellett — hogv csak a legnagyobb termőterületeket említsem — a szántóföldi zöldség sem késlekedhet. Noha a szőlőt és a gyümölcsöt fagykár érte, de a szürethez sok kézi munkaerő szükséges. 41 Á betakarítással egyfősben kell gondoskodni a lövő évi termés megalapozásáról. — Ez így Igaz. De én még hozzátenném, hogy gondoskodni kell a megfelelő tárolásról is. Működjenek a szárítók fs a nap huszonnégy órájában. A szárítókapacitás kérdése a kukoricánál, napraforgónál egvlk alapvető tényezője a termés megóvásának. A talajelőkészítéssel. ha el Is vagyunk maradva, a kapkodás, a sietség nem lehet úrrá, a minőségből sehol nem engedhetnek. Az idei rekordtermést elsősorban a műit őszi jő talai-előkészítés alapozta meg. Ismételten hangsúlyozom, szűkséges, hogy a talajművelő gépek Is nyújtott műszakban üzemeljenek. A szerves trágyázást és meszezást 15—15 ezer hektáron kell elvégezni, a hígtrágvázást kétezer, a zöldtrágyázást pedig ezer hektáron kell megvalósítani. A szerves trágyázás terén a legjobb eredményt a Királyhelmeci, a VeTatvl. a Tőketerebesi és a Zemplínska Teplicaj Állami Gazdaság, valamint a Bolyi. a Vaiáni, a Nagygéresi (Vefký Horeš), a Vojfiicel és a Kystai Efsz érte el. Az említett gazdaságok a trágyázás tervét jócskán túlteljesítették. Remény van rá, hogy agrotechnikai határidőben valamennyi gazdaság teljesíteni fogja a trágyázási tervét. A rozs és az őszi árpa vetőtalaját valamennyi gazdaságban előkészítették. Több mint 20 ezer hektár az idei őszi vetési terv, s a búza vetésénél szeretnénk betartani az agrotechnikai határidőt. Legalább szeptember végére a búza vetésterületének 90 százalékán el kell végezni a magágyelőkészítést. ф Az őszi vetés időbeni elvégzésének biztosítása érdekében elsődleaes az elővetemény megválasztása. — Az utóbbi években az elővetemények megválasztására a szakemberek nagy gondot fordítanak, éspedig úgy, hogy az őszi búza kedvezőtlen elővetemény után maximálisan csak nyolc százalékban kerüljön a földbe. # Ügy tudom, hogy a földeken nemcsak a mezőgazdasáaban dolgozók szorgoskodnak, hanem a kisegítők is, vagyis a brigádosok. — Ez valóban így van. Az őszi mezőgazdasági munkák szervezésében nagy szerepük van a társadalmi szervezeteknek is. Mindenki a maga sajátos eszközeivel segítse, hogy időben és jó minőségben elvessük az őszi kalászosokat, és veszteségmentesen betakarítsunk. Á társadalmi munkák szervezésében a helyi nemzett bizottságok is derekasan kiveszik részüket. A Járási pártbizottság az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtásában számol a szocialista versenyben rejlő lehetőségekkel. Helyesnek tartjuk, ha a mezőgazdasági üzemek dolgozói az őszi betakarítást összekapcsolják a Jubileumi évfordulókra tett munkafelajánlásokkal és azok sikeres teljesítésével. Nagy a szerepük az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésében az üzemi pártbizottságoknak, melyek politikai módszerekkel, a politikai munka eszközeit felhasználva segíti a munka időbeni elvégzését. Nevelő, felvilágosító munkával mozgósítsák a kommunistákat, az üzemek dolgozóit a feladatok elvégzésére. Am a kommunisták személyes példamutatása is nagyon fontos a munkában. Ugyanakkor kérjék számon a gazdaságvezetőktől a felkészülést, menet közben ellenőrizzék a Beütemezett munkák elvégzését, a lemaradásra, a hiányosságokra pedig időben hívják fel a figyelmüket. A járás mezőgazdaságában dolgozó emberek már számtalanszor bizonyították, hogy a helyesen kitűzött célokért tudnak és akarnak dolgozni, a feladatokhoz már minden poszton felnőttek. Értik és tudják, ml múlik a munkájukon. Befejezésül elmondhatjuk, hogyha a betakarítás, az értékesítés sikerül, akkor a Töketerebest lárásbnn bizonyára JŐ évet zárnak, amihez sok sikert kívánunk. A tájékoztatást köszön!: ILLÉS BERTALAN 1987. szeptember 2G. KOMMENTÁR Jót, olcsóbban A beruházásnak — ha kellő megfontolás után valósul meg — alapvető szerepe van a termelés fejlesztésében, korszerűsítésében. Igaz ez a mezőgazdaságban is. Az is tény azonban, hogy gazdasági életünkben nem lehet figyelmen kívül hagyni a tervet, a pénzügyi lehetőségeket. Mindezt tudva feltehető a szokásos kérdés: mi a jövőt illető tennivaló? Gyakorlatilag úgy kell alakítani a közgazdasági szabályozást, az egész beruházáspnlitikát, hogy Jobban érvényesüljenek a népgazdasági törekvések. Ebből többek között az is következik, hogy nem lehet jövőre és a következő esztendőkben sem kielégíteni azokat a terven felüli beruházásokat, amelyek a népgazdaságban s ezen belül a mezőgazdaságban is jelentkeznek: takarózni azzal kell, ami van, nyújtózkodni addig lehet, ameddig a takarónk ér. Ezekkel az általános igazságokkal azonban nem intézhető el a mezőgazdaságban sem a beruházások témája. Tennivaló van bőven, már csak azért is, mert — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — mezőgazdaságunk fejlesztésének egész menetét alakítják, formálják a beruházásuk. A tennivalók summája: jobban kell tehát bánni azzal — és ez nem kevés —, ami rendelkezésre áll. A beruházások nagyobb hányada a 8. ötéves tervidőszakban a gépesítést, kisebb része az építkezést szolgálja. Az új építkezések helyett előtérbe kerültek a rekonstrukciós jellegű munkák, s Így rendszerint olcsóbban készíthető el egy-egy jószágférőhely. A részletekben azonban az örömök mellett a gondok is jelentkeznek. Örvendetes, hogy a szarvasmarhatenyésztésben — ezen belül a tehenészetben — a 7. ötéves tervidőszakban felélénkült a beruházási kedv. Gond, hogy a szakosított sertéstelepek iránt az elmúlt években, s az idén sincs mezőgazdasági nagyüzemeinkben megfelelő érdeklődés. Az öntözőberendezések építése a tervezettnél is gyorsabb ütemű volt. Viszont gyümölcsfákból és csemege szőlőből nem telepítettek annyit a gazdaságok, amennyi nélkülözhetetlen lenne távlati termelési elgondolásaink, kötelezettségeink teljesítéséhez. A beruházások egészének túlteljesítése mellett vannak olyan területek, amelyekre a jövőben jobban kellene ügyelni. Azokat az aránytalanságokat, amelyek a mezőgazdasági termelésen belül mutatkoznak, nem szabad beruházási aránytalanságokkal tovább növelni. Az építési jellegű beruházások minőségét, végső soron hasznosíthatóságát gyakran erőteljesen befolyásolja a terv és a kivitelezés minősége. E téren tervezőnek, építtetőnek egyaránt van panasza, ám tennivalója is. Sok egyéb mellett eléggé zavarja e munkát a beruházások ciklikussága. A mezőgazdasági üzemek természetesen csak a szabályozók ismeretében kezdenek beruházási előkészületekhez. Az ötéves terv első évében tehát csak latolgatnak, fontolgatnak, majd döntésük után a tervező vállalathoz fordulnak. így, hirtelen óriási igény zúdul a tervezőkre, akik gyakran rohammunkában dolgoznak. A kampányszerűen készült tervek pedig rázúdulnak az amúgy is gondokkal küszködő építőiparra. Az a követelmény, hogy jól kell előkészíteni a beruházást, először tehát itt szenved csorbát. A sietség, olykor-olykor a kapkodás számlájára olyan hibák írhatók, amelyek rendszerint később, az üzemeléskor derülnek ki, s amelyek egy kis gondossággal elkerülhetők lettek volna. Ezt a luxust a mai gazdasági helyzetünkben nem engedhetjük meg magunknak. Tenni-változtatnivalójuk van a beruházóknak, az építőknek és azoknak is, akik a beruházások egyenletességéért, az idejekorán történő közgazdasági szabályozással tehetnek. Gyakran hangzik el az a követelmény, hagy legven több idő a beruházás előkészítésére, mert a jobban előkészített beruházás kivitelezése is gyorsabb. A mezőgazdasági beruházások ideje sajnos az elmúlt években alig-alig változott, különösen az igényesebb szakipari munka halad lassan. Az előkészítési idő viszont az utóbbi években jelentősen meehoszszabhodott. Nem azért, mert ennyivel javult az előkészítés alapossága. A bürokrácia lett nagyobb. Pontosabban mind több beruházás került a hosszadalmas tortúrával járó versenyeztetés zsákutcájába. Vissza-visszatérő téma a mezőgazdasági beruházásoknak a költsége. Ezek a költségek évről évre növekszenek, jogos tehát az igény: több, olcsóbb megoldást. Persze nem csökkentett értékű beruházások kellenek, hiszen a termelésben ezeknek legkisebb a hatékonysága, hanem valóban olcsóbbak. A mezőgazdasági építkezéseket szabályozó előírások tömege is valóságos dzsungel. A különböző hatóságok előírásai — túlbiztosításai — tetemesen növelik a ráfordítást, annak ellenére, hogy központi határozat van a túlzások lefaragására. A tervezésnél sok minden eldől. A lényeg: az egyszerűbb, alcsábh megoldásokra politikai és gazdasági vezetőknek egyaránt jobban oda kell figyelniük. Jobban már csak azért is, mert a pénzügyi lehetőségek és a növekvő anvagárak. építési költségek mellett csak ilyen módon lehet létrehozni mezőgazdaságunkban azokat a termelő kapacitásokat, amelyek nélkülözhetetlenek 8. ötéves tervünk teljesítéséhez. A mezőgazdaságban Is nagyon fontos, hogy a beruházások a tervezett időben üzembe lépjenek. A példa régi, de ma is tanulságos: amikor a nagy szakosított sertéstelep — éoltési akció indult, akkor mindenki úgy számolt, hogy az építkezés befejezésétől számított 2—3 év múltán teljes erővel termelnek e telepek. A valóságban sok telep még napjainkban sem termel annyi hízott sertést, mint amennyivel eredetileg számoltak. Üj úton jártak, közrejátszott a tapasztalatlanság — lehet erre mondani. Ez viszont csak részben igaz. Amikor százmilliókról van szá, akkor illene biztosabbra menni. A mezőgazdaság egyébként is nehéz beruházási terep. Az ide fordított összegek megtérülése rendszerint hosszú, a ráfordítás hatékonysága sem túl látványos. Nem egyszerűen azért, mert ezen a területen rosszabbul dolgoznak a beruházók és a kivitelezők, mint más területeken. A mezőgazdaság szocialista átépítését követő jelentősebb beruházások óta a beruházásokkal nem okvetlenül bővült a termelési bázis. Azok a milliárdok. amelyeket a hatvanas és a hetvenes években a mezőgazdaságba beruháztak, részben azt a földalapot fedezte, amely más célra lett igénybe véve, s csak a fennmaradó öszszeg lett a termelés bővítésére és korszerűsítésére fordítva. A beruházások tervszerűsége alapvető népgazdasági érdek, s olyan feladat, amely nagy erőfeszítéseket, igazi leleményességet, talpraesettséget és tetterőt követel. Az elmondottakhoz hasonló a jelentősége annak, hogy időben, a tervezett minőségben valósuljanak meg a beruházások, s azok lehetőleg az első perctől a lehető legtökéletesebben szolgálják céljukat. Ez napjaink mezőgazdaságában az egyik legfőbb tennivaló, amely nemcsak jelenünkre, hanem jövőnkre is hat. CSIBA LÄSZLÖ
